Kisalföld, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

2 — Lemondott a thaiföldi kormányfő Kh­angszak Csamanand előrelátó volt: még mielőtt végképp leszavazták volna a parlamentben, bejelentette lemondását. A thaiföldi kormányfő kozmetikázott tá­vozásának az volt az előzménye, hogy országszerte napról-napra nőtt az elégedetlenség a kabinet gazda­ságpolitikájával szemben. Az ellenzék ezt a helyzetet kihasználva kikényszerítette a parlament rendkívüli ülé­sének összehívását, amelyen bonckés alá vették a tá­bornok-kormányfő gazdasági intézkedéseit és az ország egyéb szempontból sem rózsás helyzetét. A bírálatok sortüzéből hétfőre valószínűsíthető bizalmatlansági in­dítványt — a bukást — a miniszterelnök azonban nem várta be, önként távozott posztjáról. A 45 millió lakosú Thaiföld az utóbbi évek gazdasági eredményei ellenére ma is a világ legszegényebb álla­mai közé tartozik. A hadsereg segítségével 1977 októ­berében hatalomra jutott Kh­angszak Csamanand a kül­földi tőke bevonásával a délkelet-ázsiai ország kapita­­­lista fejlődésének meggyorsítását kívánta elérni. A kezdeti eredmények után azonban Thaiföld politikai és gazdasági stabilitása megrendült: az infláció soha nem látott iramban felgyorsult, emelkedtek a megélheté­si költségek, stb. Az elégedetlenséget fokozta a tábor­nok-kormányfő kemény belpolitikai vonala, amellyel a baloldal szervezkedését szigorúan megtiltotta, a poli­tikai pártok tevékenységét korlátozta. Ugyanakkor je­lentősen megnövelte a hadikiadásokat: a tavalyi 20 százalék után az idén újabb 17 százalékkal emelkedik a katonai költségvetés. Kh­angszak Csamanand kormányzása idején Thaiföld ismét a nemzetközi érdeklődés előterébe került. Eleinte úgy tűnt, hogy külpolitikájával rugalmasan alkalmaz­kodik az indokínai realitásokhoz. Ellátogatott Moszk­vába, s Bangkokban fogadta Pham Vam Dong vietna­mi miniszterelnököt. Ma viszont éppen ellenkező elő­jelű megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi: a Pol Pot­­rezsim tavaly januári bukásától kezdve támogatja az újjászülető Kambodzsára támadó bandákat. Kh­angszak Csamanandnak nem elhanyagolható­­ szerepe volt ab­ban, hogy­­felerősödhettek azok az amerikai—japán— kínai törekvések, amelyek a délkelet-ázsiai nemzetek szövetségét, az ASEAN-t katonai tömbbé kívánják át­alakítani — Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellenében. Erre utal, hogy az utóbbi időben ismét megnöveked­tek az amerikai fegyverszállítások Thaiföldre. Várható-e változás a délkelet-ázsiai ország külpo­litikájában Kh­angszak Csamanand távoztával? Ma még nem tudni. Az mindenesetre tény, hogy a leköszönt tá­bornok-kormányfő kezdeti külpolitikai törekvései hoz­zájárultak Indokína feszült légkörének enyhítéséhez, az utóbbi egy esztendőben megtett lépései viszont hát­ráltatták azt. Carrillo beszéde Spanyolország bel- és kül­politikai helyzetét elemezte és a problémák megoldására egy erős kormány alakítását javasolta csütörtök este San­tiago Carrillo, az SKP főtit­kára a madridi XXI. század klubban tartott előadásában. Ez az erős kormány — Car­rillo álláspontja szerint — a Demokratikus Centrum Unió és a Spanyol Szocialista Mun­káspárt képviselőiből állana és — egy közös megállapodás alapján — élvezné a kommu­nisták támogatását mind a parlamentben, mind pedig azon kívül. Nemzetközi kérdésekről szólva, az SKP főtitkára utalt rá, hogy pártja nem helye­selte az afganisztáni szovjet akciót, majd rámutatott, hogy a feszültség súlyos esz­kalációja már korábban kez­dődött. Előbb volt a NATO döntése újabb nukleáris ra­kétáknak Európában való he­lyezéséről, aminek a jelentő­ségét a spanyol közvélemény még nem is fogta fel. Carter elnök reagálása az esemé­nyekre sokkal inkább a vá­lasztási kampány szükségle­teiből, mint az Egyesült Álla­moknak a világban viselt fe­lelősségéből származik. Car­rillo síkraszállt amellett, hogy Spanyolországnak azon belül, hogy a nyugati Világ­hoz tartozik, önálló politikát kell folytatnia. A Kínai KP plénuma Február­­25. és 29. között tartotta ötödik plénumát a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. Az erről szóló közlemény szerint elha­tározták, hogy idő előtt ösz­­szehívják a­­KKP 12. kong­resszusát. Ezt azzal indokol­ják, hogy az 1977. augusztu­sában megtartott 11. kongresz­­szus óta jelentős változások­­ mentek vége Kína belpoliti­kájában és a nemzetközi hely­zetben. Ugyancsak szükséges­sé teszik az új kongresszust az állami és pártélet, vala­mint a gazdaság és az ideoló­gia területén jelentkező prob­lémák. . A plénumon a KB Politikai Bizottsága állandó bizottsá­gának tagjává választották Hu Jao-pangot és Csao Ce­­jangot. A plénum döntése ér­telmében létrehozták a Köz­ponti Bizottság titkárságát, s ennek főtitkárává Hu Jao­­pangot választották. A plénum határozatban fo­gadta el Vang Tung-hszing, Csi Teng-kuej, Vu Te és Csen Hszi-lien, a KB Politikai Bi­­zottsága tagjainak lemondá­sát és úgy döntött, hogy el­mozdítja őket párttisztségeik­ből és javasolja elmozdításu­kat állami pozícióikból. A közlemény szerint, ez a dön­tés „összhangban van a szé­les tömegek véleményével”. A plénum határozatban mondta ki ■ Liu Sao-csi volt államelnök posztumusz reha­bilitálását. A határozat ér­vénytelennek nyilvánítja a Kínai Kommunista Párt nyol­cadik központi bizottságának 1968. október 13. és 31. kö­zött megtartott 12. plénumán elfogadott döntést, amelynek értelmében Liu­ Sao-csit örök­re kizárták a pártból és megfosztották párton belüli és azon kívüli tisztségeitől, re­negátnak, árulónak és sztrájk­törőnek nyilvánították.. A határozat hangoztatja, hogy­ Liu Sao-csit nem csu­­pán önmagáért rehabilitálták, hanem azért is, hogy „soha többé ne kerülhessen, sor olyasmire, ami Liu Sao-csivel és más elvtársakkal történt”. Javasolja az országos népi gyűlésnek az alkotmány 45 cikkelyének módosítását. Az erről szóló határozat­­szerint törölni kell az alkotmány em­lített cikkelyéből a következő szöveget: az állampolgárok­nak joguk van ahhoz, hogy „szabadon megnyilatkozza­nak, teljes mértékben kifejt­sék véleményüket, nagy vitá­kat rendezzenek és nagybe­tűs faliújságokat írjanak". A közlemény mindazonáltal han­goztatja: „a Kínai Kommunis­ta Párt politikája töretlenül­ az, hogy fejleszteni kell a szocialista demokráciát és tökéletesíteni kell a törvé­nyességet. lva illi fellíj Szovjetunió Összegezés a választásokról A vasárnap rendezett vá­lasztások legfőbb eredmé­nyeit már korábban közzé­tették a Szovjetunióban a köztársaságok választási bi­zottságai. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége most terjedelmes közleményben összegezte a különböző színtű választá­sok részletes eredményeit. Mint­ ismeretes a szavazók vasárnap nemcsak az egyes szövetségi és autonóm köz­társaságok legfelsőbb taná­csának tagjaira adták sza­vazataikat hanem újravá­lasztották a különböző szin­tű helyi szovjeteket is: a te­rületi, járási, városi, városi kerületi és falusi szovjete­ket. Összesen több mint öt­venezer helyi szovjetet vá­lasztottak meg. Összesen 176 590 512 vá­lasztásra jogosult állampol­gár­­(■olt, közülük kevesebb, mint 25 ezer nem élt alkot­mányos jogával , így a részvevők átlag­aránya 99,94 százalék volt. A köztársasá­­gok­ legfelsőbb tanácsainak jelöltjeire valamivel keve­sebben szavaztak, de a je­löltek így is a választók 99,93 százalékának támoga­tását kapták meg. A 15 szö­vetséges köztársaság legfel­sőbb tanácsába összesen 6 728 küldöttet választottak meg. A húsz autonóm köz­társaságban a több mint 13 600 000 szavazásra jogo­sult ugyancsak elsöprő több­séggel támogatta a jelölte­ket: a szavazatok 99,85 szá­zalékát adták le rájuk, e köztársaságok legfelsőbb ta­nácsaiba 3450 küldöttet vá­lasztottak. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége összegezésében hangsúlyozza, hogy a vá­lasztások ismét megmutat­ták a szovjet nép magas fo­kú tudatosságát, politikai aktivitását, a párt és a nép egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának po­litikája iránti teljes és oda­adó támogatást. A válasz­tások a szocialista demokrá­cia igazi győzelmét jelentik — állapítja meg a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége. A moziéra A tájékoztatási miniszter sajtóértekezlete A TASZSZ kabuli tudósí­tói beszámoltak arról a ki­állításról, amelyen a helyi és a világsajtó képviselői meg­tekinthették az elfogott, kül­földi zsoldban álló ellenfor­radalmároknál talált fegy­vereket és egyéb bűnjeleket. A tájékoztatási minisztéri­um által rendezett kiállítá­son több száz amerikai, kí­nai, brit és pakisztáni gyárt­mányú puska és géppisztoly, több száz kézigránát volt látható. A banditák fegyver­zetéhez emellett pisztolyok, kések, bokszerek és ólmos­­botok­ is tartoztak. A terroristák külsejük el­­változtatását célzó felszere­léssel is el voltak látva: a tárlókban parókák, álsza­­kállak és bajuszok, sötét szemüvegek sorakoznak. Nagy mennyiségben ta­láltak a külföldről beszivár­gott diverzánsoknál hamis személyi okmányokat, vala­mint lázító röplapokat, inst­rukciókat, sőt egy olyan Pa­kisztánban kiadott afgán nyelvű albumot is, amely az ellenforradalmi vezérek arc­képét tartalmazza. A Kabulban történtekről az AFP francia hírügynök­ség — az ott tartózkodó „nyugati megfigyelőkre” hi­vatkozva — azt írja, hogy a kormányellenes megmoz­dulások előestéjén több száz úgynevezett „szabaságharcos” szivárgott be a városba. Mi­után­­ vereséget szenvedtek, „ideiglenes menedékhelyük­re vonultak vissza,, de bár­melyik pillanatban újra le­csaphatnak”. Az AFP tudó­sítója szerint ezek az ele­mek fizikai leszámolással fenyegették meg a kereske­dőket arra az esetre,­­ha nem zárják be üzletüket. A tudósító arról is beszá­mol, hogy ezek a „szabad­ságharcosok” az ország ke­leti és déli részén, a pakisz­táni határ közelében kira­bolják az utazókat, elfogják a férfiakat és saját kiképző­táboraikba hurcolják, őket. (Ezek a táborok, mint isme­retes, pakisztáni területen vannak.) Abdul Madzsid Szárblund tájékoztatási miniszter azt is elmondta az újságíróknak­, hogy Nangárhar tartomány­ban az ellenforradalmárok felgyújtottak egy kórházat, Hilmend tartományban trak­torokat és vetőgépeket sem­misítettek meg, Kabul tar­tományban pedig felrobban­tottak egy villamos távveze­tői—­hi .1 'inn........... féket. A banditák többfelé hidakat, utakat, öntözőbe­rendezéseket robbantanak fel. Nem kímélik az ország kulturális értékeit sem: a Jalalabad közelében fekvő Haddában kirabolták a vá­roska világhírű múzeumát, amely az I. évezred páratlan művészeti és történelmi em­lékeinek gyűjteményével rendelkezett. Felégették a város középkori mecsetjét is. A Kabulban nemrég le­játszódott eseményekre utal­va a miniszter hangsúlyozta: az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt ar­ra törekszik, hogy megtisz­títsa az országot a banditák­tól és terroristáktól. BUDAPEST. A Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagy­­követségén pénteken ünnepi találkozón vettek részt az 1947-ben Bulgáriában tevé­kenykedett Petőfi Sándor If­júsági építőbrigád tagjai, akik 33 esztendeje a legnehezebb időszakban vállaltak részt az ország háború utáni újjáépí­téséből, s egyúttal az első lé­péseket tették meg a bolgár ifjúsági brigádmozgalom nemzetközivé szélesítésében. ÚJ-DELHI: Paja Frigyes külügyminiszter pénteken hi­vatalos látogatásra Új-Delhi­­be érkezett. A magyar diplo­mácia­ vezetője Naraszimha Rao indiai külügyminiszter meghívásának tesz eleget. VARSÓ: Edward Babiuch miniszterelnök elnökletével Varsóban tanácskoztak Len­­gyelország vajdaságainak és városainak állami vezetői. A vajdák, tanácselnökök és a miniszterelnök találkozójának elsőrendű célja a legfonto­sabb feladatok meghatározá­sa és jó lehetőségek felméré­se volt. Mind a miniszterel­nök beszédében, mind az esz­mecsere során kiemelték, hogy a kormány célja a párt­­kongresszus határozatainak szellemében a társadalmi és gazdasági feladatok végrehaj­tása anyagi és szervezeti fel­tételeinek biztosítása, és az ország fejlődése hosszú távú problámái stratégiai megadá­sa alapjainak megteremtése. /»nme?, ABEBA. Az elió­­niai fővárosban csütörtökön megkezdte munkájét a Béke­világtanács elnöksége irodá­­jának­ soron lévő ülésszaka. Több,­­mint ötven ország, kor­mányon kívüli nemzetközi szervezet és társadalmi szer­­vezet­,­­valamint a nemzeti fel­­­szabadító mozgalmak képvi­selői vitatják meg a jelenle­gi nemzetközi helyzet legidő­szerűbb kérdéseit. LUANDA. Az Angolai Né­pi Köztársaság külügymi­nisztériuma pénteken ki­adott közleményében bejelen­ti, hogy diplomáciai kapcso­latokat teremtettek az Ango­lai Népi Köztársaság és a Tu­néziai Köztársaság között. SZÖUL: Nyugati hírforrá­sok szerint Csoi Kju Ha dél­koreai elnök pénteken Szöul­ban kegyelemben részesített 677 személyt, akit a meggyil­kolt diktátor, Pak Csöng Hi idejében vetettek börtönbe­ és fosztottak meg állampol­gári jogaitól. A rendszer ke­gyelemben részesült bírálói között van Dél-Korea legis­­mertebb ellenzéki politikusa, Kim De Dzsune volt elnök­­jelöölt, s a 83 éves Jun Bo Szun volt államfő, akit Pak Csöng Hi döntött meg és tar­tott évekig háziőrizetben. SALZBURG: Mélyreható belső reformok jegyében pén­teken délelőtt megnyílt Salz­burgban az osztrák politikai élet második legnagyobb pártja, az Osztrák Néppárt XXI­ kongresszusa. A dá­tum önmagában is elgondol­kodtató a kereszténydemok­rata beállítottságú párt veze­tői számára. Bruno Kreisky és az általa vezetett Szocia­lista Párt éppen e héten ked­den ünnepelte folyamatos kormányzásának 10. évfor­dulóját. YAOUNDE: Elnök-válasz­­t­ást tartanak április 5-én Kamerunban — jelentették be pénteken Yaoundéban az egyetlen elnökjelölt Ahma­­rlou Ahidjo, a Kameruni Nemzeti­ Unió országos elnö­ke, a jelenlegi államfő. A ka­meruni­ alkotmány érték­eé­­ben az elnöki megbízatás öt évre szól. RÖVIDEN WASHINGTON. Cyrus Vance amerikai külügymi-­ niszter és Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykö­vet — viszonylag hosszú szü­net után — pénteken tanács­kozott. Vance szóvivője nem kívánt, részletekkel szolgálni a találkozó napirend­jéről, azon túl, hogy a megbeszélé­seket kölcsönös óhajra tartot­ták és azon mindkét felet ér­deklő kérdéseket vitattak meg. NEW YORK, TEHERÁN. Az amerikai nagykövetséget őrző iszlám diákok bele­egyeztek abba, hogy a sah bűneit vizsgáló öttagú ENSZ- bizottság, később megállapí­tandó időpontban, találkoz­­hassék a túszokkal — közöl­te csütörtökön a teheráni rá­dió, hozzátéve, hogy a bizott­­sággal tart majd Baniszadr iráni államfő is. Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár szóvivő­je, Rudolf Szajduhar, pénte­ken elégedetten nyugtázta a hírt. BOGOTA: A Dominikai Köztársaság kolumbiai nagy­­követségét megszállva tartó gerillák pénteken elengedték foglyaik közül az összes nőt — jelentették a helyszínről hírügynökségek. A most sza­badon bocsátottak öt fős cso­portjában van Costa Rica nagykövetasszonya is. Ezzel az M—19 elnevezésű gerilla­szervezet teljesítette a kor­mány feltételét, amelyet a tárgyalások megkezdéséhez szabott. SALISBURY: Rhodesiában pénteken véget értek a füg­getlen Zimbabwe majdani parlamentje 80 mandátumá­­ról döntő választások. A há­rom napon át tartó választá­sok végleges eredményeit csupán március 4-én hozzák­­ nyilvánosságra, mivel a biz­tonság kedvéért a szavazó­­cédulákat kétszer is megszá­molják. ■ inl Nicaragua Szolidaritási konferencia Az Egyesült Államok hír­szerző szolgálata, a CIA „tit­kos háborút” folytat Nicara­gua ellen az amerikai kor­mány jóváhagyásával — ál­lapította meg pénteken Ba­­yardo Arco sandinista vezető és Danila Aguirre, a Nicara­guai Újságírók Szövetségének elnöke a Managuában kezdő­dött nemzetközi szolidaritási konferencia megnyitásakor. A jelenlegi helyzetben ■ a CIA legfőbb célja az, hogy bizonytalanság és nyugtalan­ság keltésével gátolja a nica­­raguai forradalmi folyamatot — mutatott rá Arcé. Ezt a célt szolgálja a nyugati hír­­monopóliumok tevékenysége is — tette hozzá Aguirre. A nyugati hírügynökségek elő­szeretettel röpítenek világgá CIA-információkat, hamis ké­pet próbálnak festeni Nicara­gua jelenlegi helyzetéről. Nem kétséges, hogy a CIA ugyanazt a tevékenységet folytatja most Nicaragua el­len, mint korábban a Domini­kai Köztársaság, Chile, Kuba, Guatemala és Vietnam ellen. A nicaraguai kormány pén­teken egy állandó szervezetet hozott létre, amelynek az­ a feladata, hogy bizonyítékokat gyűjtsön össze a megbukta­tott diktátor. Anastaso So­moza és közvetlen bűntársai n­épellenes tevékenységéről. A szervezet vezetője, Adrian Meza Castellanos pénteken nyilvánosságra hozta annak a 33 embernek a nevét, aki­­ket a nícaraguai kormány a tavaly júniusban és júliusban elkövetett népirtás főbűnösei­nek tart. A lista élén Anas­­tasio Somoza diktátor és fia szerepel. A 33 személy között egy amerikai állampolgár is található. 1980. március 1., szombat

Next