Kisalföld, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
A Kaposvári Tej- és Hústermelési Rendszer tervei Közös kockázatvállalás Bővülő szolgáltatások — Kitekintés a háztájiba A termelési rendszerek szerepét néhányan vitatják. Ám azt senki sem állítja, hogy tevékenységük nem segítette a mezőgazdaság fejlődését, az új, korszerű technológiák meghonosodását. A megyei szakemberek közül sokan úgy tartják, hogy a KaposvártTej- és Hústermelési Rendszer az állandóan újítók, az ötletezők közé tartozik. Sikerüket az is bizonyítja, hogy pár esztendő alatt tizennyolc szövetkezet lépett be megyénkből a rendszerbe. Rövid ideje pedig már egy területi alközpont is működik nálunk. Maga az elnevezés valamiféle hivatali szervezetet sejtet, pedig szó sincs erről. Az alközpont személyzete a három területfelelősön, szaktanácsadón kívül a szolgáltató brigádra, valamint egy másodállású raktárosra korlátozódik. Ha valaki névleges székhelyükön. Töltéstaván keresi őket, többnyire az a válasz: „Tessék üzenetet hagyni, mert napközben nincsenek itt!” — Ez így van"— helyeselt Boros Péter területfelelős. — A mi munkánk valóban abból áll, hogy járjuk a taggazdaságokat, tájékozódunk a gondok felől és segítjük azok megoldását. A tizennyolc termelőszövetkezet közel hétezer tehénnel tagja a megyéből a rendszernek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kaposváriak mivel tudtak többet kínálni, mint más hasonló termelési rendszerek, úgy a tartástechnológián kívül a takarmányozást kell elsősorban említeni. A célunk az, hogy a takarmányozást a vetőmag beszerzésétől a betakarításig, sőt a tartósításig kézbentartsuk. Nagyon fontos dolog, ez, mivel a takarmány jelentős költségtényező, és részben ezen múlik a szarvasmarhatartás eredményessége. A tömegtakarmányok kukoricaszár betakarítására nagyteljesítményű Heston és Dronninborg gépeket szereztek be. Ezek közül három megyénkben üzemel. Segítségükkel lényegesen javult a silók beltartalmi értéke, lerövidült a betakarítási idő, jobb a szárazanyag-tartalom. A borjútápszereket a Philaxiától szerzik be, az egyházaskozári módszerek átvételével pedig a melléktermékhasznosítást a szalmafeltárást kívánták elterjeszteni. A zöldtakarmányozásnál már az elmúlt évben is szorgalmazták a másodvetéseket. Egyes taggazdaságokban, így például Győrújbaráton, az olajrétek és más növények etetésével jó eredményeket értek el. Idén a szálastakarmányok betakarításának gépesítésében is szeretnének előbbre lépni. Szaktanácsokat adnak az intenzív gyepgazdálkodáshoz, a legelők felújításához is. — A szaktanácsadás középpontjában az állat áll. Javaslatot adunk a tartástechnológiákra, a keresztezésekre. Tapasztalataink alapján üzemi inszeminátorok képzését is javasoljuk a tagszövetkezeteknek. A vemhességi naptáraikat termelőszövetkezetenként egy mágneses táblán helyezzük el. Így egyszeri ránézésre szinte az egész állomány állapota felmérhető. Természetesen a szaktanácsadások eredménye attól is függ, hogy mennyit fogadnak meg belőlük az üzemekben. — Nem panaszkodhatunk, mert általában jó a kapcsolatunk az üzemi szakemberekkel. Vannak gyengébb szövetkezeteink, mint például a peresztegi, ahol tavaly 2400 literre esett vissza a tehenenként tejtermelés, de rendszerünk tagja a hegykői téesz is, ahol 4132 liter tejet fejtek átlagban egy tehéntől. Megközelítették a négyezer litert már Rajkán is. Példaként említhetném a csornai termelőszövetkezetet, ahol az utóbbi két évben hatszáz—hatszáz literrel növelték a tehenenkénti tejtermelést. A húsmarhatartásban a győr-ménfőcsanaki termelőszövetkezet kíván jelentősebben előbbre lépni. Szeretnénk valami módon bekapcsolódni a Hansághasznosítási programba. A rendszer szolgáltatásai közül nemcsak a taggazdaságok, hanem a kívül álló téeszek is igénybe veszik a fejőgépkarbantartást és a körmözést. A jövőben ezeket a szolgáltatásokat szeretnék kiterjeszteni a háztájira. És ha már az idei terveknél tartunk, feltétlen említést érdemel az a kezdeményezés, mely szerint a rendszer megkísérel kockázatot vállalni az eredményességből. Ezért elhatározták, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol az előző évekhez képest csökken a tejtermelés, kevesebb lesz a tehenenként fizetendő szaktanácsadási díj. (Németh) TÁP KÖZSÉGBE visz a busz. Hatvan körül járó parasztember az útitársam és kíváncsi rá, hogy mit keresek a falujában. Horváth Imrének, a községi pártvezetőség új titkárának neve hallatán beszédessé válik. „Kölyök kora óta ismerem, mindene volt a futball. Nemrég volt egy összevont taggyűlés, ott elmondta, hogy mit akar. Úgy látom, érti a dolgát” — mondja. A kisportolt testalkatú, magas növésű, negyvenes férfi mosolyog, amikor mondom, hogy a buszon már megtudtam róla egyet és mást. Táp, Tápszentmiklós és Győraszszonyfa kommunistái január 15-én választották meg párttitkárnak. — Tulajdonképpen húsz év után hazajöttem. Győraszszonyfán születtem, ott is lakom. Az érettségi után a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán lettem előadó, majd bevonultam katonának. Hatvanban kerültem a töltéstavas gépállomásra, majd amikor megalakult a téváll, brigádvezetőként irányítottam a traktorosokat. Hetvenötben az alapszervezet titkárává választottak. — A három községben ötven kommunista van. Mivel magyarázható, hogy mégis Önre esett a választás? — Szinte gyerekkorom óta ismernek mindhárom községben. Harminchét évesen hagytam abba a labdarúgást. Csak azért ilyen későn, mert a fiatalok között én is fiatalnak éreztem magamat. Utaztam a csapattal a mérkőzésekre, elvittem az iskolásokat kirándulásra, ha megbetegedett a tanárnő. Mint a népfront aktívája szerveztem a tanácsi és tömegszervezeti választásokat, a vízmű társulást. Közben pártszemináriumot vezettem és magam is tanultam az ML Esti Egyetemen. Amikor megkerestek, hogy vállalnám-e a pártvezetősági titkári tisztséget, nem haboztam. Úgy éreztem, hogy a megtiszteltetés folytatása a korábban is tapasztalt bizalomnak. — Új munkahelyen és beosztásban dolgozik, s felelősségteljesebb lett a pártmunkája is. — Most a Tápi Egyesült Termelőszövetkezet telepvezetője vagyok. A politikai és a szakmai irányításban szeretném elérni, hogy mindenki egyformán vállaljon részt a munkából és tevékenysége arányában részesüljön megbecsülésben. Fontosnak tartom például, hogy minden kommunista kedve és képessége szerint kapja a pártmegbízatást. A hat pártcsoport most állítja össze név szerint a konkrét feladatokat. Tervem az is, hogy minden párttaggal személyesen elbeszélgessek és megnyerjem elképzeléseinkhez. Hat elvtársat már felkerestem otthonában. — Említsen néhányat legközelebbi terveiből. ■— A politikai munkában a bizalom erősítését és a személyes példamutatást tartotta elsődlegesnek. A gazdaságban most kedvezőek, a személyi és tárgyú feltételek. Tavaly 4060 forint volt az egy tagra jutó havi átlagkereset, az idén száz forinttal többet tervezünk. A szocialistabrigádok most teszik meg felajánlásaikat, egyetlen gyűlésről sem hiányzom. Kérem őket, hogy a munkavállalások mellett a szocialista emberré nevelésről se feledkezzenek meg. Bárhol szót kapok, hangsúlyozom: a párttag legtöbb agitációs módszere a személyes példamutatás. Vannak, akik meg tudják fogalmazni, hogy mit akarnak jobban, eredményesebben tenni. Nem is kevesen viszont azzal érvelnek, hogy nekik kevés a szókincsük az ösztönzésre. Ha példásan dolgoztak és éltek, segítitek egymást, jól agitáltak — mondom nekik. Horváth Imre örömmel újságolja, hogy „sínen” vannak a fiatalok is. Eddig a téeszben nem volt KISZ-alapszervezet." Az ifjúsági szervezet mintegy negyven fővel már a napokban megalakul. Bízik benne, hogy a legaktívabbak a szervezetben párttaggá érnek. Változtatni szeretne a három községben dolgozó értelmiség szervezettségén is." A pedagógusok között biztatónak látja az utánpótlást. Nem így az egészségügyieknél, a hat között nincs egyetlen párttag. Az első félévben három fizikai téesztagot és egy pedagógust készítenek fel a párttagságra. — Számíthat elképzelései megvalósításában a tagság cselekvő tenniakarására? — AZ ELSŐ összevont taggyűlésen, érzésem szerint, egy kicsit keményebben fogalmaztam, mert úgy látom, hogy elkényelmesedtek az emberek. Ezt a kommunistákra is értem. Rendszertelen volt a pártmegbízatások adása, de hiányzott a számonkérés is. Elmondtam, hogy a pártvezetőség mindenkitől következetesen számon kéri vállalása teljesítését. Jó érzés volt, hogy a taggyűlést követően a politikai vitakörön kétszer annyian voltak, mint máskor, a szemináriumi foglalkozáson pedig kérdést kérdés követett. Szeretném, ha a pártéletben elindult pezsgés tettekkel párosulna. N. M. Uj titkár a pártvezetésés élén Legjobb ösztönzés a személyes példamutatás 1980. március 1., szombat Gumiüzem Sopronban Negyvenmilliós termelés az avatásig Az új gyár csupán üzemcsarnok, de lehetne akár önálló egység is, hisz minden megvan benne hozzá: az AFIT Soproni Autófelszerelési Vállalat új gumiüzeme. Százötvenkétmillió forintba került és tovább tartott a létesítésének jóváhagyása körüli huzavona, mint maga az építése. Másfél év alatt készült el, december közepén volt a műszaki átadása és január eleje óta termelnek falai között. Külsőre megkapóan „emberarcú”, termelő nagy csarnokához folyosószerűen kapcsolódnak a kiszolgáló üzemek, körülölelve egy amolyan belső udvart. Belül sok fényű, külső burkolása rétzöld. Több mint ötezer négyzetméter öltözőjével, étkezőpihenő szobáival, fürdőivel. Teleszele géppel, mégis tágas, kényelmes. Jól áttekinthető, korszerű és barátságos. Ennek a nagyszerű üzemnek tegnap volt a hivatalos átadása. Néhány perces megállás csupán munka közben. Röpke szünet az öröm számára, hogy el lehessen mondani : nagyszerű, hogy elkészült. Ha nem is mérete, de a benne készülő gyártmányok után az AFIT-on kívül a közúti járműgyártás nagyvállalatai számára is kedves. Ezután az országhatáron belül megkaphatják forintért, amiket eddig francia frankért és NSZK márkáért számláztak, borsosan méghozzá. Persze nem csupán ez öröm, hogy elkészült. Az sem kevésbé, hogy a Győri Terv, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkájának köszönhető pontosan, jól, időre, a tervezett pénzből, igényes megoldásokkal, a holnapnak is szánva. Ezekről lehetett tegnap délután megemlékezni, a hagyományosnak semmiképpen sem nevezhető ünnepségen, melynek idejére a felavatandó gyárcsarnok dolgozói már negyvenmillió értékű terméket készítettek. Szebb „körítés” nem is lehetett volna a szalagátvágáshoz. Az eseményen részt vett Horváth János, a megyei pártbizottság titkára, Gábor András KGM miniszterhelyettes, Hencz József, a soproni városi pártbizottság első titkára és Kovács Béla, az AfIT vezérigazgatója. Tervezők, építők méltán érdemlik meg az elismerést. És akik tíz évvel azután, hogy gyárat alapítottak Sopron nyugati peremén — régi telepükről most ne essék szó —, új üzemet harcoltak ki maguknak, mások javára, azokról megfeledkezni? Az AFIT soproni gyárának vezetőiről, munkásairól? Arra vállalkoztak, hogy háromévi munkájuk eredményéből visszafizetik az építéséhez felvett hitelt, többletként harmincmilliót érő terméket adnak el tőkés piacokon, és ötször ennyi korábban onnan származó gumiáru vásárlását teszik feleslegessé. Kit illet a dicséret, hogy áll a gyár,dolgoznak gépei, kipróbáltan kész az autókhoz való, tucatnyi gumitermék idehaza eddig ilyen szinten nem ismert technológiája, amit csak maguk a gyártók készíthettek el önmaguknak? Mind az 1700 embernek kijuthat a jó szóból — hangzik a gyár vezetői szájából megfontoltan a felelet. Valamilyen módon mindenki hozzájárult. — Az ilyesmire mondják, hogy versenyfutás az idővel. Az építők elvonultak, ott volt számunkra a gyártócsarnok december végén, de fűtés nélkül. Néhány óra és egy-egy gép már az új csarnokban, az új helyén termelt. Mi meg nagykabátban, pufajkában. Amikor elgémberedett az ember keze, ott volt valaki, menj el pajtás, szaladj egyet, míg kimelegszel. Ritka nagy csapatmunka volt ez a gyárfoglaló. A vacogtató hidegben is volt valami forróság a levegőben. Ritkán érezni egy üzemben, hogy ennyire magával ragadja az embereket a közös feladat. Hogy ennyire az legyen az elsődleges, ami a gyárnak fontos ... Közvetlen, egyszerű, lelkesült szavak, mégsem egészen érthetők magyarázat nélkül. Gumiüzeme kezdettől fogva volt az AFIT soproni gyárának, ha kicsi is. Forgácsolók, lakatosok — ezt a gumisok mondják — úgy tekintettek rá, mintha valamilyen büntetőhely lenne. Most elkészült az új gyártócsarnok, a gumiüzemiek ott hagyták levegőtlen, olajos, kormos műhelyeiket és egyszeriben ők az irigyeltek. — Mi is megdolgozhatunk érte, hogy így legyen — mondja egy munkásnő. A soproni gyárban négy évvel ezelőtt még kizárólag vulkanizáló eljárással készültek a gumitermékek. A hideg gumi forró formába került. Most úgynevezett fröccsöntő eljárással, készülnek a termékek. A forró nyersanyag a forró formától kapja meg alakját. Háromszor termelékenyebb az új eljárás. A gépeket könnyű volt megszerezni hozzá. A gyártás fortélyára azonban a soproniaknak kellett rájönniük. Tíz percig tartott a vulkanizálás, most maximálisan háromig a fröccsöntés — mondja Fridrich Rezső, aki az új üzem fröccsöntő gépeinek technológiájáért felel. — Huszonöt ilyen gépünk van, és valósággal ontják a kész termékeket. Legalábbis ha minden rendben van. A napi állásidő, pedig három műszakban mennek a masinák, legfeljebb ha nyolc százalék. Pedig hát éppen annyi az ember, mint amennyi a gép. Hogy valaki egy percre is leálljon, az szükséges, hogy más valaki átvállalja feladatát. Nagyszerű nálunk a közösségi szellem, egyemberként szívügyének tekinti a társaság, hogy rendben menjenek a dolgok. Pinezits Anna, az új gumiüzem legdrágább gépét kezeli , tizenhéttrillióba került. Tizennégy forma van rajta és egyszerre ötféle terméket készít. Most éppen a Rába számára simeringeket. — Tizenöt másodperc az üzemidő — magyarázza —, és három és fél perc alatt kerül le a gépről huszonhat gyártmány. Automata, de legalább annyi függ tőlem is, mint a géptől, hogy végül mennyit termelünk. Én már ezt a berendezést kaptam, el se tudom képzelni, milyen lenne másként dolgozni. — A nyugat- német gyártmányú gép kezelője, több társával, tegnap megkapta a Kiváló Dolgozó címet. Főnökei azt mondják, nagyon megérdemli. Mint ahogy azok is az elismerést, akik rövid négy év alatt utolérték a régi, rangos, nagy hagyományú műszaki gumigyárak színvonalát. Ferenczi József : Ebben az évben negyedmilliárd forint értékű terméket állítanak elő a képen látható termelékeny berendezések. Szűk Ödön felvétele KIJIHFÖLD ■ 3