Kisalföld, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1930. ÁPRILIS 1.. KEDD ARA: 1.20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gáspár Sándor fogadta az olasz szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára hétfőn a szakta­nács székhazában fogadta Giorgio Benvenutonak, az Olasz Munkásszövetség (UIL) főtitkárának vezetésével ha­zánkban tartózkodó olasz szakszervezeti küldöttséget A nyílt légkörű találkozón a SZOT és az UIL vezetői tá­jékoztatták egymást orszá­gaik politikai, gazdasági helyzetéről, szervezeteik te­vékenységéről és aktuális feladatairól, valamint véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a két szakszervezet közötti kap­csolatok bővítéséről. Délután a küldöttség a Monori Állami Gazdaságban tett látogatást. Ünnepi tanácsülés Győrött Pro Űrbe kitüntetések Harmincöt éve. 1913. már­cius 31-én szabadult fal me- I gyeszékhelyünk. Az évfordu­lón, tegnap délután a városi tanács épületének díszter­mében együttes, ünnepi ülést tartott Győr város Ta­nácsa és a Hazafias Népfront Győr városi Bizottsága. A Himnusz és Bella István: Ég és búzavirág című költemé­nyének elhangzása után Zámbó József tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Háry Bélát, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Edét. az MSZMP KB tagját, a Magyar Vagon és Gépgvár vezérigazgatóját, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakula­tok képviselőjét, a társadal­mi és tömegszervezetek kén­viselőit, Győr város disznol- gárait és a Pro Űrbe Győr eddigi kitüntetettjeit. ( Ünnepi megemlékezést Per­nesz Gyula, a tanács végre­hajtó bizottságának tagja, a HNF városi bizottságának el­nöke tartott. Beszédében szólt a megyeszékhely felszabadu­lásának történetéről, jelen­tőségéről, arról, miként kezd. tek a romba dőlt város újjá­építéséhez lakói a kommu­nista párt vezetésével. Be­szélt Győr harmincöt év alatt elárt hatalmas fejlődéséről, mai életéről. A beszéd után dr. Szabó Péter, a városi tanács vb- titkái-a felolvasta a március 20-án tartott tanácsülés ha­tározatát, amely — a hagyo­mányokhoz híven — odaítél­te a Pro Űrbe kitüntetést azoknak, akik az elmúlt idő­szakban kiemelkedően sokat tettek Győr város fejlődésé­ért. Pro Űrbe kitüntetésben részesült a Graboplast Pa­mutszövő és Műbőrgyár, va­lamint a Richards Finom- posztógyár kollektívája. Mindkét vállalat vezetői, dolgozói kiváló minőségű termékeikkel, országosan és nemzetközi szinten elért eredményeikkel növelték vá­rosuk rangját, kiemelkedő sikereket értek el az egész­ségügyi, gyermekintézményi, kereskedelmi ellátás segítésé­ben, fejlesztésében, a szak­munkás utánpótlás nevelésé­ben, példamutató volt a vá­ros teljes lakosságának éi dó­kéi l előmozdító tevékenysé­gük. A kitüntetéseket a Gra­boplast kollektívája nevében Jankovits Nándor vezérigaz­gató. a Richards dolgozói nevében Ligeti Imre vezér­igazgató vette át Zámbó Jó­zseftől. Szintén Pro Űrbe kitünte­tésben részesült dr. Maár Fe­renc, a Győr-Sopron megyei Bíróság nyugalmazott ta­nácselnöke, a város munkás- mozgalmában mór a felsza­badulás előtti évekre is visz- szanyuló harcos részvállalá­sáért, az elmúlt harmincöt év során a helyi politikai és társadalmi életben, a városi tanács tagjaként évtizedeken keresztül tanúsított önzetlen tevékenységéért, a szocialista rend védelmét szolgáló több mint két évtizedes bírói mun­kásságáért — s általában mindenkor példamutató em­beri és közéleti magatartásá­ért. A tanácsülés szünetében a résztvevők megtekintették az épületben a felszabadulási évfordulóra rendezett törté­nelmi dokumentumkiállítást, majd meghallgatták a szín­vonalas ünnepi műsort. J. F, Értékes kezdeményezés Elismerés az újítások hasznosításáért Háromszáz felajánlás, száznyolcvan igénylés Ünnepélyes értékelésre, díjátadásra gyűltek össze több megyei vállalat képviselői, újítási előadói a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának székházában. Az ünnepé­lyes hangulatú összejövetel célja az volt, hogy a résztvevők áttekintsék, milyen eredményeket sikerült elérni 1979-ben az újítások szélesebb körű hasznosításáért az Országos Talál­mányi Hivatal és az SZMT közreműködésével, a két szerv együttműködési szerződése alapján. Mint korábban már hírt adtunk róla. az SZMT kezdeményezéséi-e a megyei vállalatok hasznosításra ajánlották fel azokat az újításaikat, amelyek más vállalatoknál is sikerrel alkalmazhatók. Az SZMT és az újítási bizottság a közelmúltban értékelte a kezdeményezés eredményeit és tíz vállalat részére oklevél adományozását javasolta. Az ünnepségen Baranyi Tibor, az SZMT titkára adott át­tekintést az akcióval kapcsolatosan. — Megyei tanácsunk 1974- ben kötött öt évre szóló együtt­működési szerződést az OTH- val — mondta egyebek kö­zött. — Abból indultunk ki, hogy miután a fejlesztések igényét, követelményeit csak korlátozott mértékben lehet beruházásokkal, rekonstruk­ciókkal követni, feltétlenül fontos a gazdasági munkában rejlő tartalékok minden ed­diginél hatékonyabb haszno­sítása. Ezt indokolja az a kö­rülmény is, hogy meglevő szellemi kapacitásainkat nem használjuk ki eléggé széles körűen. A szerződés szélié­re,ében sok értékes munkát sikerült elvégezni. Megismer­tettük a vállalatokat 1973- ban az új újítási rendelkezé­sekkel, unkátokat, továbbkép­zéseket szerveztünk brigád- vezetők. újítási előadók rész­vételével; sikeres ifjúsági újí­tási hónapot szerveztünk a KISZ megvet bizottságával. A MTESZ és a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület közre­működésével . megyei újítási versenyt és sikeres újítási kiállítást rendeztünk. Bevon­tuk az újítási tevékenység javításának munkájába a jogsegélyszolgálatot és együtt­működtünk a Hazafias Nép­fronttal, ankétok szervezésé­ben. Az OTH-val közös munka talán legértékesebb eredmé­nye az újítások széles körű hasznosítása érdekében bon­takozott ki. A kezdeti nehéz­ségek után lendületet kapott akcióban tavaly 70 vállalat 300 újítást ajánlott föl. Kü­lönösen figyelemre .méltó, hogy a 300-ból eddig 180 újí­tás átvételére, hasznosítására jelentették be igényüket más vállalatok, az akció eredmé­nye tehát ezek nyomán tíz­milliókban lesz mérhető. Az elkezdett munka nem egy esztendőre szól. Ezt erő­síti meg az OTH és az SZMT újabb öt évre meg­hosszabbított együttműködési szerződése, s ezt segítheti a vállalatok újításokat haszno­sító készsége is. Beszéde után az SZMT titkára átadta az újítások széles körű hasznosításában legered mény es ebben szerepel v vállalatok képviselőinek az OTH és az SZMT elismerő, oklevelét. A kitüntetett tíz vállalat a következő: Rába Magyar Vagon- és Gépgyár; Richards Finomposztógyár; Volán 19. sz. Vállalat; XV-ös Autójavító Vállalat; Győr megyei Állami Építőipari Vállalat; Győr-Sopron mű- gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat; AFIT Soproni Autófelszerelési Vállalat; Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat; Ma­gyar Hűtőipar győri Gyára; Gardenia Csipkefüggönygyár. Ezt követően Baranyi Tibor pénzjutalmat adott át a mun­kában legtöbbet magukra vállalt aktíváknak. Gál Ven­del, a SZOT közgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) k SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Or- s '.ágos Tanácsának el­nöksége hétfőn ülést tartott. Elfogadta a szakszervezeti kongresz- szusokon és küldöttér­tekezleten megválasztás­ra kerülő vezető szer­vek összetételének és létszámának főbb elveit. További napirendi pontként döntött az 1980. évi SZOT-díjak adományozásáról, majd megvitatta a vállalati művelődési bizottságok munkájáról szóló tájé­koztató jelentést. • Irodalmi munkásságáért Lenin-tl'!: l tüntették ki hét­főn Leonyid lirezsnyevct, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárát. Esztétikai érték, társadalmi elkötelezettség Fiatal művészek fóruma „A fiatal művészek alko­tásai nem tartoznak más esz­tétikai kategóriába, mint az idősebbeké, de fiatal mű­vésznek lenni más életkörül­ményeket jelent, és ennek az elbírálás, a kritika, a tá­mogatás módjában is meg kell nyilvánulnia.” Ez lehet­ne a mottója annak a be­szélgetésnek, amely tegnap délután aajlott le Győrött, a Megyei Művelődési Központ­ban, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Mű­velődési Központ rendezésé­ben. A megyében élő fiatal művészek számára rendeztek fórumot: írók, költők, kép­zőművészek, muzsikusok é3 balett-táncosok jelentek meg: a vendég, az előadó Barabás János volt, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tit­kára, aki időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, mű­vésze tpolifikánk eredményei­ről, gondjairól és tennivalói­ról tartott bevezető előadást. A rendezők nevében Száraz Lajos, a megyei KISZ-bi- zottság kulturális felelőse üdvözölte a megjelenteket, köztük Kreiter Máriát, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osz­tályának vezetőjét, és Kienzl Jánost, a megyei KISZ-bi- zottság titkárát. Barabás János bevezető­ként a pártkongresszus elem­ző munkájáról és hatái’oza- táról szólt, és hangsúlyozta, hogy a politika és a művé­szet szempontjai, módszerei részletkérdésekben gyakran eltérnek, de hosszú távon, a távlati elképzelésekben megegyeznek, és, hogy meg­■ Az építőipar egyik meghatározó alapanyaga a jó minőségű kavics. Fél Dunántúl épül a Duna évezredes hordalékából, amelyet Györújfaluban „bányásznak” a kavicsbányából. Az Építőipari Szállítási Vállalat telepen évente kisebb hegyre való mennyiséget, háromszázhat­vanezer köbmétert hoznak felszínre a gépkolosszusok. A szállítók innen látják el a győri és a veszprémi házgyárat, az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalatot, a megyei TANÉP-et. egyezzenek, azt joggal várja el a társadalom a művészek­től, a politikusoktól. Külpo­litikai kérdésekről szqlva utalt arra, hogy az enyhülés és a feszültség jelenleg egy­szerre van jelen a nemzet­közi életben. „Kúl- és bel­politikánkban egyaránt a párt és a nép közötti biza­lomra építünk — mondotta egyebek közt —, a párt fő vonala tartalmában és stílu­sában változatlan. Ez azon­ban nem jelent merevséget, hanem állandó, kritikai fe­lülvizsgálatát tegnapi és tegnapelötti önmagunknak, és alkalmazkodást a meg­változott körülményekhez.” Gazdasági, életszínvonal­politikai kérdések után a művészetpolitika céljait és feladatait vázolta. Feleleve­nítette, hogy a kongresszusi dokumentumok leszögezték, a művészetnek jelentős sze­repe van az emberek formá­lásában. Néhány „érzékeny” téma az utóbbi időben gyak­rabban foglalkoztatja az al­kotókat. Ilyen az, hogy lesz-e elég pénz a művészet támo­gatására, hogy nem lesz-e „keményebb a vonal” a kultúrpolitikában; s míg egyesek sokallják a művé­szek alkotószabadságát, má­sok türelmetlenek a kultu­rális vezetéssel szemben. Barabás János leszögezte, hogy a kulturális politikára is érvényes az, ami pártunk egész politikájára: az új kérdésekre új válaszokat kell találni. Másrészt hatá­rozottabb és hatékonyabb támogatásban kell részesíte­ni azokat a műveket, ame­lyek nemcsak esztétikailag állják ki a próbát, hanem közéleti elkötelezettséget is vállalnak. Ugyanakkor tud- uunk kell, a művészetnek vari egy olyan feladata, hogy a távlat felől megközelítve bírálja napjaink fogyatékos­ságait. A művészet társada­lom-kritikai funkciója nem egyenlő az ellenzékieskedés­sel. A művészetpolitika fel­adata, hogy megvédje a mű­vészt az ilyen vádak ellen, de a párt, az állam a mű­vészektől is állampolgári fe­lelősséget és elkötelezettséget vár el. A hozzászólók sorát Kerék Imre költő nyitotta meg. aki a hatvanas és hetvenes évek irodalmát hasonlította ösz- sze társadalmi elkötelezett­ség szempontjából, Pilbauer János, a Győri Filharmo­nikus Zenekar tagja a mu­zsikusok számára várna el több erkölcsi elismerést, népszerűsítést, és javasolta, hogy az üzemi ösztöndíjak rendszerét a muzsikusokra: e kisegyüttesekre is tér szék ki. Büki A'-'ilz Wü'fl r? után érdeklődött, bog” a vi­déki folyóiratok a lövőben kannak-e könyvkiadási jo­got. — A kérdésekre Bara­bás János és Jankovits György, a megyei tanács művelődésügyi osztályveze­tője válaszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents