Kisalföld, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1980. JÚNIUS 1., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Elutazott Hans-Joachim Heusinger Szombaton elutazott dr. Hans-Joachim Heusinger, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és igazságügyminiszter, aki dr. Markója Imre igazságügyminiszter meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást tett hazánkban. A miniszterek áttekintették a két ország közötti jogi kapcsolatok helyzetét, és e kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Megállapodtak abban, hogy új együttműködési megállapodást kötnek a két minisztérium között. A miniszterek kicserélték tapasztalataikat a jogalkotás, és az igazságszolgáltatás kérdéseiben is, különös tekintettel arra a szerepre, amit a jog és a joggyakorlat a gazdasági fejlődés szolgálatában betölt. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre igazságügyminiszter búcsúztatta, jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Az osztrák kereskedelmi miniszter Budapesten Szombaton dr. Josef Starbacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett. Az osztrák miniszter vasárnap délelőtt részt vesz a BAH csomópontnál épülő új szálloda alapkőletételénél. Az olasz hírügynökség elnöke hazánkban Gianni Granzotto, az ANSA olasz hírügynökség elnöke a Magyar Távirati Iroda meghívására május 26. és 31. között Magyarországon tartózkodott. Megbeszéléseket folytatott az MTI vezetőivel a két hírügynökség együttműködéséről. Fogadta őt Bajnok Zsolt, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. Kozmikus felvételek a Földről Az űrnégyes negyedik közös munkanapja Negyedik közös munkanapját kezdte meg szombaton reggel a Szaljut—6 űrkomplexumon a Popov—Irmin és a Kubászov—Farkas űrpáros. A földi irányítási központban kapott tájékoztatás szerint az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulatus, munkakedvük és munkabírásuk kitűnő. A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szombaton a Szaljut-6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabadidőt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is, a látogatókra sok munka várt, az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésbe. Szombaton délelőtt az űrnégyes ismét tudományos kísérleteket végzett. Popovék a földfelszín különböző képződményeiről készítettek felvételeket. Georgij Grecsko űrhajós hasonló fényképeket mutatott be a földi irányítási központban. A Bahamaszigetek környékén készült felvétel kék és zöld színváltozatai alapján például százméteres pontossággal megjelölte a világóceán vizsgált körzetének vízmélységeit. Szombaton Farkas Bertalan is foglalkozott ilyen jellegű megfigyelésekkel, hogy egy későbbi időpontban, amikor az űrállomás Magyarország területétől délre halad el, a rendelkezésre álló rövid idő alatt is, elvégezhesse megfigyeléseit és fényképeket készíthessen. Mivel az áthaladás időpontjában igen alacsony napállás mellett kell dolgozni, a Kárpát-medence részletes geomorfológiai térképénél, elkészítéséhez szükséges felvételek nagy részét az állandó személyzet vállalta magára. (Folytatás a 2. oldalon.) ELZETT Művek soproni gyára Alkalmazkodnak a piac igényeihez Szokatlan dolog, egy zárgyárban kulcsot keresni, márpedig a Soproni Elzett termelésirányítói és munkásai ezekben a hetekben részben ezzel foglalkoznak. Képletesen, de a valóságban is. Az első negyedévben ugyanis a vállalatnak nemcsekély gondokat okozott a késedelmes, vagy elmaradó anyagszállítás. Az üzletfelek közül egyebek között a salgótarjáni kohászati üzemek lemez- és az NSZK-beli cég lécanyag szállításai késtek, vagy maradtak el. Ebből viszont az következett, hogy a gyár nem mindegyik kötelezettségének tudott eleget tenni. Az elmaradás termelési értékben számítva, hozzávetőleg nyolc-tíz százalékos. Hogy az alkatrészhiány a vállalatnak ne okozzon komoly károkat, a termelési program módosítására volt szükség. Pontosabban: azokból a termékekből kellett nagyobb mennyiséget előre készíteni, amelyekhez elég anyag- és alkatrész van. És itt következik a kulcskeresés. Az egyik jól eladható zártípushoz mindenből volt elég, csak a kulcsból nem. A salgótarjáni öntöde nem tudta vállalni soron kívül a gyártást, így az Elzett arra kényszerült, hogy egy másik típushoz való kulcsait átalakítsa. Ezzel egyidejűleg azonban folynak a megbeszélések a salgótarjániakkal: hogyan alkalmazkodjanak a szokatlan helyzethez, amelyhez hasonlókat a piac és a szállítófelek szeszélye egyre gyakrabban produkál. Nem kétséges, hogy az Elzett Művek egyik legismertebb, legjobb gyárában képesek lesznek a kiesett termelési érték pótlására. — De milyen módon? Derdák Kálmán főmérnöktől kértünk választ: — Kulcsszavunk az átcsoportosítás. Ez vonatkozik az egyes cikkek arányára, és természetesen a gépek mellett a dolgozókra is. Egyiknek-másiknak sem könnyű megfelelni. Az új, szokatlan munkát végzőknek időre van szükségük, amíg kellően begyakorolják az új mozdulatot, megszokják a más gépet esetleg egyik-másik műhely közösségét. — Ezt kívánja a gyár és a dolgozók napi érdeke. De azt hallottuk, hogy nagyobb, távolabbi célok miatt is foknnak a vállalatnál átszervezések ... — A régi tűgyárban néhány hét múlva megkezdődik a zárszerelés, alkatrészeket már korábban is készítettek itt, de ez a munka a tűgyárban újnak számít, különösen, ha a módszereket tekintjük. A műveletek minden mozdulatsorát ugyanis ergodinamikai módszerekkel terveztük, így, annak ellenére, hogy egy-egy dolgozó kész darabot ad ki a kezéből, a korábbinál lényegesen gyorsabb a munka. — Fárasztóbb is? — Ellenkezőleg. Azzal, hogy minden kézre áll és nem szalag, hanem a munkás diktálja saját magának a tempót, könnyebb a szerelés. Arról nem is beszélve, hogy teljes szerelést végezni jobb, mint részfeladatot. És a nagyobb teljesítmény megmutatkozik majd a bérekben is.. . Az átszervezésből nem marad ki a lövői egykori késgyár sem ... — Ott június első hetétől ugyancsak megkezdődik a szerelés, a járműzáraké. — Mit várnak az áttelepítésektől? — Elsősorban azt, hogy keresett gyártmányainkból többet szállíthatunk a külföldi és a hazai piacra. A kivitel növelésére jó és reális esélyeink vannak, ám ezeket csak akkor használhatjuk ki, ha gyáron belül is gyorsan alkalmazkodunk a piac változásaihoz. — Mit kíván ez az alkalmazkodás a dolgozóktól? — Annak megértését, hogy : gyárhoz, a szakmához kell ragaszkodni és kevésbé egy bizonyos munkapadhoz, aki újat tanul, csak nyer vele. De nemcsak ő, a közösség is M. L. M MUNKA ÉS NEVELÉS unkára nevelni, dolgos életre fölkészíteni a fiatalokat — minden korban időszerű pedagógiai feladat volt, s ma is az Arisztotelésztől Leninig alig akadt olyan nagy gondolkodó, aki ne foglalt volna állást az ifjúság nevelését illetően. Sokan állítják, hogy a munkára nevelés napjainkban százszor időszerűbb, mint eddig bármikor volt, mert anagymérvű tudományos és technikai fejlődéssel együtt járó új gazdasági, termelési feltételek gyökeresen megváltoztatják a nevelés tartalmát. Mások, anélkül, hogy magyarázatát adnák a jelenségnek, csupán a nyugtalanító hétköznapi tünetekre figyelmeztetnek, hangoztatva: ifjúságunk munkához való viszonya napról napra romlik, már-már elfogadhatatlan... Közismert tudományos igazság, hogy a megfelelő természeti, biológiai feltételeken kívül a céltudatos munkavégzés játszotta a fő szerepet az emberré válásban. Tervszerű cselekvésre csak az ember képes, ezért nevezte a munkát Marx Károly emberi lényegnek. A munka kezdettől fogva meghatározó tényezője a társadalom életének: alapja a létnek, a gazdaságnak, a kultúrának, egész életünknek. Józan elmével vajon kinek jutna eszébe kétségbe vonni a munka társadalomteremtő és -fenntartó erejét? Ám amikor a beszéd helyett a munkán van a sor, az emberek mennyire eltérő módon viselkednek! Körülnézve környezetünkben, mit láthatunk? Vannak, nem is kevesen, akik nem tudnak meglenni munka nélkül, mások viszont húzódoznak tőle, minden módon, igyekeznek kibújni a munka alól. Miért van ez így? Miért nem látja be minden ember, hogy munka nélkül nem élhetünk? Talán, mert némelyiket testi-lelki öröklött tulajdonságok késztetnek ilyen magatartásra? Szó sincsen erről. A munkához való viszonyunk nevelés eredménye. Első fokon a család alakítja ki — szokásaival, példájával. Egy nagyüzemben dolgozó középkorú szerszámkészítőtől hallottam a minap, hogy ő még azok közé a munkások közé tartozik, akik reggelente fütyörészve mennek be a gyárba és nem káromkodva, akik a kezdés előtt újra áttörlik a gépet, és megsimogatják a szerszámok nyelét. — Mint annak idején öregapám a villa nyelét, mielőtt dolgozni kezdett volna — tette hozzá mintegy magyarázatául annak, honnan ered a munkaszeretete..Igen ám, de a kisárutermelő életforma családmodellje napjainkban már fölbomlott, vagy éppen fölbomlóban van — hallom az ellenvetést —, éppen ezért a példa korszerűtlen, nem követhető. Ma már nincsen szükség a régi fajta családi munkamegosztásra, nem kell munkára fogni otthon a gyerekeket, tanuljanak meg dolgozni majd a munkahelyükön! Éppen elég teher nekik a rengeteg tanulás. Különben is: dolgoztam én eleget ifjúkoromban, legalább nekik legyen könynyebb soruk.” Ugye, ismerős szavak? Gyakran elhangzanak ott, ahol iskolás gyerekek vannak a családban. Legtöbbször mentegetőzésül, amiért elkényeztetik őket. Régi igazság, hogy munkára nevelni csak munkával lehet; ennél bölcsebb tanácsot a szocialista pedagógia sem tud nyújtani a kor emberének. A munkát, a cselekvést már a családban el kell kezdenie a gyereknek, ha azt akarjuk, hogy dolgos, szorgalmas felnőtt váljék belőle. A szülők egy része mégsem találja meg a gyerekek helyes bekapcsolódásának módját a családi munkamegosztásba. A mindennapi iskolai tapasztalatok és kísérleti eredmények azt mutatják, hogy azok a tanulók, akiknek otthon rendszeres munkájuk van, és azt lelkiismeretesen elvégzik, tanulmányaikban is kitartóbbak, sőt társaik segítésére is jut erejük. A szocialista pedagógia azt vallja, hogy a közösségben végzett, értéket létrehozó munka a hatékony nevelés semmi mással nem pótolható eszköze. Iskoláink többségében ezért ragadják meg rendszeresen az üzemek által kínált munkaalkalmakat; igyekeznek a diákság részvételét a nyári építőtáborokban, az őszi betakarításban szervesen beépíteni nevelési rendszerünkbe. Tanulóifjúságunk munkaszeretetének megalapozásában az iskolának égető szüksége van a társadalom segítségére. Hiábavaló a pedagógusok fáradozása, ha a diák a gyárban, vagy az iskolából hazafelé menet azt látja, hallja, hogy egyik-másik felnőtt egészen másképp vélekedik a munkáról, mint ahogy ezt nekik tanítják. A munkakerülés, a lógás, a hanyagság riasztó példái megingatják a fiatalok hitét a szocialista társadalmi eszmény és társadalmi valóság összhangjában- A felnőttek jó példájának, helyes magatartásának azonban óriási a nevelő ereje. P. K. I. Egy éve termel a Graboplast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban az a padlókárpitgyártó gépsor, mely a legkényesebb igényeknek is megfelelő termékeket gyárt. A habosított, két méter széles műbőrpadló járó felületét kémiai préseléssel alakítják ki. A korszerű termékből az idén 3,6 millió négyzetmétert kíván gyártani a Graboplast. (Sz. V. fele.)