Kisalföld, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1980. JÚNIUS 1., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Elutazott Hans-Joachim Heusinger Szombaton elutazott dr. Hans-Joachim Heu- singer, a Német Demok­ratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese és igazságügyminiszter, aki dr. Markója Imre igazságügyminiszter meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást tett hazánkban. A miniszterek áttekin­tették a két ország közöt­ti jogi kapcsolatok hely­zetét, és e kapcsolatok fejlesztésének lehetősé­geit. Megállapodtak ab­ban, hogy új együttmű­ködési megállapodást kötnek a két minisztéri­um között. A miniszterek kicserélték tapasztalatai­kat a jogalkotás, és az igazságszolgáltatás kér­déseiben is, különös te­kintettel arra a szerep- ye, amit a jog és a jog- gyakorlat a gazdasági fejlődés szolgálatában betölt. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter búcsúztat­ta, jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK rend­kívüli és meghatalma­zott nagykövete is. Hz osztrák kereskedelmi miniszter Budapesten Szombaton dr. Josef Slaribacher osztrák ke­reskedelmi és iparügyi miniszter Sdghy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter meghívására hazánk­ba érkezett. Az osztrák miniszter vasárnap dél­előtt részt vesz a BAH csomópontnál épülő új szálloda alapkőletételé­nél. Hz olasz hírügynökség elnöke hazánkban Gianni Granzotto, az ANSA olasz hírügynök­ség elnöke a Magyar Távirati Iroda meghívá­sára május 26. és 31. között Magyarországon tartózkodott. Megbeszé­léseket folytatott az MTI vezetőivel a két hírügynökség együttmű­ködéséről. Fogadta őt Bajnok Zsolt, államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, valamint Rácz Pál külügyminisz- tériumi államtitkár. Kozmikus felvételek a Földről Az űrnégyes negyedik közös munkanapja Negyedik közös munkanapját kezdte meg szombaton reg­gel a Szaljut—6 űrkomplexumon a Popov—Ií min és a Ku- bászov—Farkas űrpáros. A földi irányítási központban ka­pott tájékoztatás szerint az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulatul:, munkakedvük és munkabírásuk kitűnő. A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szomba­ton a Szaljut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpe­díció részére, mert a kísérle­ti programban szereplő fel­adatok teljesítése miatt pén­teken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személy­zet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabadidőt kapott — bár ter­mészetesen el kellett végez­niük a berendezések ellenőr­zését és a számukra igen fon­tos tornát, emellett néhány kísérletet is —. a látogatókra sok munka várt: az űrállo­máson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésbe. Szombaton délelőtt az űr­négyes ismét tudományos kísérleteket végzett. Popovék a földfelszín különböző kép­ződményeiről készítettek fel­vételeket. Georgij Grecsko űrhajós hasonló fényképeket mutatott be a földi irányítá­si központban. A Bahama- szigetek környékén készült felvétel kék. és zöld színvál­tozatai alapján például száz­méteres pontossággal megje­lölte a világóceán vizsgált körzetének vízmélységeit. Szombaton Farkas Bertalan is foglalkozott ilyen jellegű megfigyelésekkel, hogy egy későbbi időpontban, amikor az űrállomás Magyarország területétől délre halad el, a rendelkezésre álló rövid idő alatt is, elvégezhesse megfi­gyeléseit és fényképeket ké­szíthessen. Mivel az áthala­dás időpontjában igen ala­csony napállás mellett kell dolgozni, a Kárpát-medence részletes geomorfológiai tér­képénél!, elkészítéséhez szük­séges felvételek nagy részét az állandó személyzet vállal­ta magára. (Folytatás a 2. oldalon.) ELZETT Művek soproni gyára Alkalmazkodnak a piac igényeihez Szokatlan dolog, egy zár­gyárban kulcsot keresni, márpedig a Soproni Elzett termelésirányítói és munká­sai ezekben a hetekben rész­ben ezzel foglalkoznak. Kép­letesen, de a valóságban is. Az első negyedévben ugyan­is a vállalatnak nem .csekély gondokat okozott a késedel­mes. vagy elmaradó anyag- szállítás. Az üzletfelek közül egyebek között a salgótarjá­ni kohászati üzemek lem'ez- és az NSZK-beli cég léc­anyag szállításai késtek, vagy maradtak el. Ebből vi­szont az következett, hogy a gyár nem mindegyik kötele­zettségének tudott eleget ten­ni. Az elmaradás termelési értékben számítva, hozzáve­tőleg nyolc-tíz százalékos. Hogy az alkatrészhiány a vállalatnak ne okozzon ko­moly károkat, a termelési program módosítására volt szükség. Pontosabban: azok­ból a termékekből kellett na­gyobb mennyiséget előre ké­szíteni, amelyekhez elég anyag- és alkatrész van. És itt következik a kulcskeresés. Az egyik jól eladható zártí­pushoz mindenből volt elég, csak a kulcsból nem. A sal­gótarjáni öntöde nem tudta vállalni soron kívül a gyár­tást, így az Elzett arra kény­szerült. hogy egy másik típus­hoz való kulcsait átalakítsa. Ezzel egyidejűleg azonban folynak a megbeszélések a salgótarjániakkal: hogyan al­kalmazkodjanak a szokatlan helyzethez, amelyhez ha­sonlókat a piac és a szállító- felek szeszélye egyre gyak­rabban produkál. Nem kétséges, hogy az El­zett Művek egyik legismer­tebb, legjobb gyárában ké­pesek lesznek a kiesett ter­melési érték pótlására. — De milyen módon? Derdák Kálmán főmérnök­től kértünk választ: — Kulcsszavunk az átcso­portosítás. Ez vonatkozik az egyes cikkek arányára, és természetesen a gépek mel­lett a dolgozókra is. Egyik- nek-másiknak sem könnyű megfelelni. Az új, szokatlan munkát végzőknek időre van szükségük, amíg kellően be­gyakorolják az új mozdula­tot, megszokják a más gépet esetleg egyik-másik műhely közösségét. — Ezt kívánja a gyár és a dolgozók napi érdeke. De azt hallottuk, hogy nagyobb, tá­volabbi célok miatt is foki­nak a vállalatnál átszervezé­sek ... — A régi tűgyárban né­hány hét múlva megkezdő­dik a zárszerelés, alkatrésze­ket már korábban is készí­tettek itt, de ez a munka a tűgyárban újnak számít, kü­lönösen. ha a módszereket tekintjük. A műveletek min­den mozdulatsorát ugyanis ergodinamikai módszerekkel terveztük. így, annak ellené­re, hogy egy-egv dolgozó kész darabot ad ki a kezé­ből, a korábbinál lényegesen gyorsabb a munka. — Fárasztóbb is? — Ellenkezőleg. Azzal, hogy minden kézre áll és nem szalag, hanem a munkás dik­tálja saját magának a tempót, könnyebb a szerelés. Arról nem is beszélve, hogy teljes szerelést végezni jobb. mint részfeladatot. És a nagyobb teljesítmény megmutatkozik majd a béi-ekben is.. — Az átszervezésből nem marad ki a lövői egykori késgyár sem ... — Ott június első hetétől ugyancsak megkezdődik a szerelés, a iárműzáraké. — Mit várnak az áttelepí­tésektől? — Elsősorban azt. hogy ke­resett gyártmányainkból többet szállíthatunk a külföl­di és a hazai piacra. A kivi­tel növelésére jó és reális esélyeink vannak, ám ezeket csak akkor használhatjuk ki. ha gyáron belül is gyorsan alkalmazkodunk a piac vál­tozásaihoz. — Mit kíván ez az alkal­mazkodás a dolgozóktól? — Annak megértését, hogv :i gyárhoz, a szakmához kell ragaszkodni és kevésbé egy bizonyos munkapadhoz, ak; újat tanul, csak nyer vele. De nemcsak ő, a közösség is M. L. MUNKA ÉS NEVELÉS M unkára' nevelni, dolgos életre fölkészíteni a fia­talokat — minden korban időszerű pedagógiai feladat volt, s ma is az- Arisztotelésztől Leninig alig akadt olyan nagy gondolkodó, aki ne foglalt volna állást az ifjúság nevelését illetően. Sokan állítják, hogy a munkára nevelés napjainkban százszor időszerűbb, mint eddig bármikor volt, mert a -nagymérvű tudomá­nyos és technikai fejlődéssel együtt járó új gazdasági, termelési feltételek gyökeresen megváltoztatják a ne­velés tartalmát. Mások, anélkül, hogy magyarázatát ad­nák a jelenségnek, csupán a nyugtalanító hétköznapi tünetekre figyelmeztetnek, hangoztatva: ifjúságunk munkához való viszonya napról napra romlik, már-már elfogadhatatlan... Közismert tudományos igazság, hogy a megfelelő természeti, biológiai feltételeken kívül a céltudatos munkavégzés játszotta a fő szerepet az emberré válás­ban. Tervszerű cselekvésre csak az ember képes, ezért nevezte a munkát Marx Károly emberi lényegnek. A munka kezdettől fogva meghatározó tényezője a társa­dalom életének: alapja a létnek, a gazdaságnak, a kul­túrának, egész életünknek. Józan elmével vajon kinek jutna eszébe kétségbe vonni a munka társadalomteremtő és -fenntartó erejét? Ám amikor a beszéd helyett a munkán van a sor, az emberek mennyire eltérő módon viselkednek! Körül­nézve környezetünkben, mit láthatunk? Vannak, nem is kevesen, akik nem tudnak meglenni munka nélkül, mások viszont húzódoznak tőle, minden módon, igye­keznek kibújni a munka alól. Miért van ez így? Miért nem látja be minden ember, hogy munka nélkül nem élhetünk? Talán, mert néme­lyiket testi-lelki öröklött tulajdonságok késztetnek ilyen magatartásra? Szó sincsen erről. A munkához való viszonyunk nevelés eredménye. El­ső fokon a család alakítja ki — szokásaival, példájá­val. Egy nagyüzemben dolgozó középkorú szerszámké­szítőtől hallottam a minap, hogy ő még azok közé a munkások közé tartozik, akik reggelente fütyörészve mennek be a gyárba és nem káromkodva: akik a kez­dés előtt újra áttörlik a gépet, és megsimogatják a szer­számok nyelét. — Mint annak idején öregapám a villa nyelét, mielőtt dolgozni kezdett volna — tette hozzá mintegy magyarázatául annak, honnan ered a munka­szeretete­..Igen ám, de a kisárutermelö életforma családmo­dell je napjainkban már fölbomlott, vagy éppen föl- bomlóban van — hallom az ellenvetést —, éppen ezért a példa korszerűtlen, nem követhető. Ma már nincsen szükség a régi fajta családi munkamegosztásra, nem kell munkára fogni otthon a gyerekeket; tanuljanak meg dolgozni majd a munkahelyükön! Éppen elég te­her' nekik a rengeteg tanulás. Különben is: dolgoztam én eleget ifjúkoromban, legalább nekik legyen köny- nyebb soruk.” Ugye, ismerős szavak? Gyakran elhangzanak ott, ahol iskolás gyerekek vannak a családban. Legtöbbször mentegetőzésül, amiért elkényeztetik őket. Régi igazság, hogy munkára nevelni csak munkával lehet; ennél bölcsebb tanácsot a szocialista pedagógia sem tud nyújtani a kor emberének. A munkát, a cse­lekvést már a családban el kell kezdenie a gyereknek, ha azt akarjuk, hogy dolgos, szorgalmas felnőtt váljék belőle. A szülők egy része mégsem találja meg a gye­rekek helyes bekapcsolódásának módját a családi mun­kamegosztásba. A mindennapi iskolai tapasztalatok és kísérleti eredmények azt mutatják, hogy azok a ta­nulók. akiknek otthon rendszeres munkájuk van, és azt lelkiismeretesen elvégzik, tanulmányaikban is kitar­tóbbak. sőt társaik segítésére is jut erejük. A szocialista pedagógia azt vallja, hogy a közösség­ben végzett, értéket létrehozó munka a hatékony neve­lés semmi mással nem pótolható eszköze. Iskoláink több­ségében ezért ragadják meg rendszeresen az üzemek által kínált munkaalkalmakat; igyekeznek a diákság részvételét a nyári építőtáborokban, az őszi betakarí­tásban szervesen beépíteni nevelési rendszerünkbe. T anulóifjúságunk munkaszeretetének megalapozá­sában az iskolának égető szüksége van a társa­dalom segítségére. Hiábavaló a pedagógusok fá­radozása, ha a diák a gyárban, vagy az iskolából haza­felé menet azt látja, hallja, hogy egyik-másik felnőtt egészen másképp vélekedik a munkáról, mint ahogy ezt nekik tanítják. A munkakerülés, a lógás, a hanyag­ság riasztó példái megingatják a fiatalok hitét a szo­cialista társadalmi eszmény és társadalmi valóság össz­hangjában- A felnőttek jó példájának, helyes magatar­tásának azonban óriási a nevelő ereje. P. K. I. ■ Egy éve termel a Graboplast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban az a padlókárplt- gyártó gépsor, mely a legkényesebb igényeknek is megfelelő termékeket gyárt. A habosí­tott, két méter széles műbőrpadló járó felületét kémiai préseléssel alakítják ki. A korszerű termékből az idén 3,6 millió négyzetmétert kíván gyártani a Graboplast. (Sz. Ű. fele.)

Next

/
Thumbnails
Contents