Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

VILÁG FRCLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1960. SZEPTEMBER 2., KEDD ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM íM Vietnami vendégek hazánkban A vietnami népi ál­lam megalakulásának, a függetlenség kikiáltásá­nak 35. évfodulója alkal­mából a magyar testvér­szervezetek meghívására vasárnap hazánkba ér­kezett a Vietnami Haza­fias Front, a világ­bókéért küzdő vietnami bizottság, és a vietnami barátsági és szolidaritá­si bizottság közös kül­döttsége: Tran Dang Khoa, a Vietnami Szoci­alista Köztársaság nem­zetgyűlésének alelnöke, a Vietnami Hazafias Front Elnökségének tagja, Vu Thi Hong, a Vietnami Nőszövetség alelnöke és Nguyen Din Chi asszony nemzetgyű­lési képviselő. A . kül­döttség résztvesz a viet­nami népi állaim meg­alakulásának 35. évfor­dulója alkalmából rende­zett ünnepi megemléke­zéseken. A küldöttséget a repülőtéren Sebestyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének tag­ja. az Országos Béke­tanács elnöke és Harma­ti Sándor a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnö­ke fogadta. Jelen volt a fogadásnál Nguyen Phu Soai. a VSZK budapesti nagykövete. Kalevi Sorsa Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára hétfőin Budapestre érkezett Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. A finn szo­ciáldemokrata pártveze­tőt a Ferihegyi repülő­téren Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. Jelen volt Osmo Väinölä, a Finn Köztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Magyar-kongói tárgyalások Pierre Nze. a Kongói Népi Köztársaság kül- ügy- és együttműködési minisztere, a Kongói Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hi­vatalos. baráti látogatá­son tartózkodik hazánk­ban, hétfőn megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Délelőtt a külügy­minisztériumban meg­kezdődtek a magyar— kongói külügyminiszteri tárgyalások. Púja Fri­gyes és Pierre Nze ki­cserélte véleményét az időszerű nemzetközi kérdéseknél, majd átte­kintette a kétoldalú kapcsolatokat! A SZOT Elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a SZOT Elnöksége. Megvitatta és el­fogadta a SZOT XXIV. kong- í-esszusára készült jelentést. Az elnökség Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztésében megvitatta a lakásellátás 1981—1985. évi .fejlesztési cél­jaira és egyes pénzügyi fel­tételeinek továbbfejlesztésére vonatkozó előzetes tervezetet. A SZOT Elnöksége örömmel vette tudomásul, hogy az ötö­dik ötéves terv lakásépítési előirányzatát kismértékben túlteljesítik, bár a városok­ban a lakásellátás a tervezet­nél lassúbb ütemben javult. Ugyanakkor az alccsonyjöve­del mű rétegek és a fiatal há­zasok lakáshoz jutásának esé­lyeit nem sikerült számo+te- vöen javítani. A nagvcsaládo- sok igénveinek vie'és'tése fo­lyamatban van. Életszínvon al - politikai céljaink megvalósí­tása érdekében fontos köve- telménv. hogv a hatodik öt­éves tervidőszakban gazdasá­gi lehetőségeinkkel összhang­ban folytatni kell a tömeges lakásépítést, és a lakásállo­mány felújítását, korszerűsí­tését. Főleg Budapesten és a városokban fokozni kell a la­kásépítések ütemét. A lakások fenntartása egy­re növekvő anyagi megtérhe- lést jelent. Mivel a szakszer­vezetek a lakáskérdést na­gyon fontos szociális kérdés­nek tartják, e célok megvaló­sításának eszközeit és sza­bályzóit alaposan meg kell tervezni, gondosan ügyelve arra, hogv a lakásfenntartás terhei a hatodik ötéves terv életszínvonal politikai célkitű­zéseivel, az egyes rétegek jö­vedelmi viszonyaival szoros összhangban legyenek. Több és jobb lehetőséget kell teremteni a lakosság anvaeilag tehetősebb tagisi számára-, hogy saját erőből, saját munkával lakást épít­senek. Az elnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szerveknek haté­konyabban kell vizsgálniuk annak lehetőségét is, hogy a termelésben és a munkaszer­vezésben meglévő tartalékol: felhasználásával hogyan csök- kenthétők az állami lakásépí­tési kiadások. Az építőipari vállalatok az építőmunkások gondos tervezéssel, jól szer­vezett munkával törekedjene'- sz.ép esztétikus lakások elő­áll ftására és az előállítás-' költségek csökkentésére. Mindezeket figyelembe vé ve az elnökség felkérte ; Tervhivatalt, hogy az ülésen elhangzottakat is figvelem- bevéve vizsgália tovább, ho­gyan lehet a hatodik ötéve' tervben a lesiobb megoldó sokat megtalálni a lakásellá tás és Pénzügyi feltételeinek továbbfejlesztéséhez. A SZOT Elnöksége úgy ha távozott, hogy ötmillió forint tál járul hozzá az árvízkáro sultak megsegítéséhez. Fejlesztés után, bővítés előtt Példa a Soproni Szőnyeggyárból A kívülálló bizonyosan ér­dekesnek tartja -majd: az NSZK-beli Barmag cégnek a Soproni Szőnyeggvár a refe­rencia üzeme. A neves NSZK- beli cég, melynek két éve most már Sopronban is mű­ködik vegyiszálgyártó üzeme, Magyarországra küldi ügyfe­leit. Nálunk győződjenek meg róla. miként, milyen ered­ménnyel dolgozik berendezé­sük: A szálgyártóüzem két­ségkívül készítőit dicséri, a honosítás, az üzemeltetés vi­szont a SOTEX-et. A Sop­ronba látogatók az itt tapasz­taltak alapján döntenek, et­től függ. hogy végül is üzlet lesz a tárgyalásokból. Már­pedig, ha a Barmag a ma­gyar gyárat választotta — annak ellenére hogy többek között az NSZK-ban is van­nak szép számmal ilyen be­rendezések — oka volt rá. Legfőbb anyagi érdeke alap­ján tette ezt. Így hát nem­csak érdekes, meglehetősen ritka is. hogy egy tőkés cég magyar üzemet választott például szolgáló üzemének. Két hete a belga Beaulieu cégtől két mérnök járt Sop­ronban. Megnézték a sző­nyeggyár vegyiszálkészítő üzemét és a legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkoz­tak róla. (Cégüknek Belgiu­mon kívül Angliában, Fran­ciaországban és az USA-ban is vannak gyárai. A Beaulieu- nak nem kevesebb mint nyolcvan tűzőgépe van.) Teg­nap a cég elnöke, Roger de Clerck. valamint az Egyesült Államok-beli Daytonban le­vő gyár igazgatója, Kari Carlbouckaert már munka­társaik észrevétele alapján érkezett a SOTEX-be. Ott voltunk, hogy megtudjuk vé­leményüket. — Önök jobb minőségű fonalat gyártanak, mint mi az ugyancsak kiváló gépein- ken — mondta a cégelnök a házigazdáknak. Ha már ott voltak persze, megtekintették a SOTEX termékeit is. Iga­zán kedvezően nyilatkoztak. Bizonyosra vehető., hogy a belgák ezek után megkötik a nyugatnémetekkel a jó pár millió márkás üzletet. Az esemény. érdekessége ellenére se kívánkozna a nyilvánosság elé. Végülis egy NSZK cég érdeke, hogy eladjon! s egy belga vállalaté, hogy jó üzletet kössön, jó gyárat vásároljon. Csakhogy magyar érdekeltsége is van az „ügyletnek”, mármint an­nak. hogy a SOTEX lett a Barmag referencia-üzeme. A magyar gyárban három, hó­nap alatt helyezték üzembe a berendezéseket. Ahogy a belgáktól megtudtuk, náluk a hasonló üzemet háromszor ennyi idő alatt. A soproni gyár dolgozóinak nem kevés közük van ahhoz, hogy a ve- gvlszálüzem a várt és garan­tált feltételeknél is előnyö­sebben üzemel: jobb anyag­kihozatallal. kiváló műszaki- jellemzőkkel és kitűnő mi­nőségű terméket készít. Az NSZK cég dicséri a fiatal mérnökökből, technikusok­ból, szakmunkásokból ál­ló gárdát. Ez lehet a magyarázata, hogy a jövő hé­ten egy jugoszláv vállalat küldötteit várják Sopronba. A SOTEX-ével azonos be­rendezésük van, náluk azon­ban megközelítőleg sem olyan eredményesen használják?. A SOTEX-be mennek hát ta­nulni, tapasztalni. Egyáltalán nem csak ezt jelenti, hogy Sopron példa­üzem lett. Mivel az NSZK- beli cégnek is ez az érdeke, ha Sopronból telefonálnak, valamilyen alkatrészre van szükségük, repülővel érkezik a kívánt alkatrész és a sze­relő is. A SOTEX-ben az idén mintegy 500 tonna, ko­rábban a tőkés piacokról be- szezett polipropilén fonalat állítanak elő magyar alap­anyagból Annak idején úgy tervezte a vállalat ezt az üze­mét. hogy szükség szerint bő­víteni lehessen. Már befejeződtek az NSZK-beli céggel a műszaki és kereskedelmi tárgyalások s ennek értelmében jövőre a kétszeresére fejlesztik a ve- gyiszálgvártó-üzem termelé­sét. A kiegészítő berendezé­sek szállítására a Barmag cég 13 százalék árengedményt adott. Ez a haszon is annak eredménye, hogy a SOTEX például szolgálhat egy kiváló berendezés kifogástalan ho­nosítására és működtetésére. 1982. januárjától — az előbbi hasznaként is — kétszeresére bővül a Soproni Szőnyeggyár szintetikus-szál termelése. Ferenczi József „Nagyra érléheliíik az MVG törekvéseit" Skandináv szakszervezeti delegáció Győrött A magyar és a skandináv szakszervezeti mozgalom kö­zött egyre jobban kibontako­zó kapcsolatok újabb állomá­saiként hazánkba látogatott az Észak-európai Szakszerveze­tek Tanácsának küldöttsége Oso Laakson elnök vezetésé­vel. A svéd, finn, dán szak- szervezeti vezetőkből álló küldöttség magyarországi ta­pasztalatcseréjét megyénk ve. zető vállalatainál, a Magyar Vagon- és Gépgyárban kezd­te. A delegációt elkísérte Timmer József, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára. A fogadásukon részt vett Ujfalusi Sándor, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Horváth Ede, az MVG vezérigazgató­ja. valamint Bognár Péter, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára. A látogatás első. programja­ként Horváth Ede tartott tá­jékoztatót a Rába életéről, fejlődéséről, bemutatva a gyáraik munkáját. Ezután Bognár Péter a nagyvállalat szakszervezeti életét mutatta be a vendégeknek. Szólt a mintegy ezer bizalmai felada­táról. a gazdasági célok segí­téséről, az érdekvédelmi, va­lamint a szociálpolitikai fel­adatokról. Ismertette a szak­szervezet egyre bővülő jog- és hatáskörét, a kapcsolatokat a gazdasági vezetőkkel. Feltárta a vendégek előtt, milyen fó­rumokon. milyen kérdésben szólhatnak a munkások közös érdekeikért, és mit tesz a vál­lalat az élet- és munkakörül­mények állandó javításáért. A rövid tájékoztató után Oso Laakson mondott köszö­netét a gyár vezetőinek a kedves fogadtatásért, majd a küldöttség és a vendéglátók kötetlen eszmecserén foglal­koztak a szakszervezeti mun­ka sajátos kérdéseivel, első­ként a bér. és jövedelemsza­bályozás. valamint a gazda­sági fejlődés közötti összefüg­gésekkel. A válaszadás során Horváth Ede vezérigazgató feltárta a magyar jövedelem- szabályozás jellemzőit, a gaz­daságosság és a béremelések, valamint a központi szabá­lyozórendszer hatásait a gvár jelenére és jövőjére. A nép­gazdaság más területein. így a mezőgazda sági üzemek valamint a költségvetésből gazdálkodó szervezetek bér­politikáját Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető titkára is­mertette. Az üzemi szakszer­vezeti bizottságok érdekkép­viseletéről Bognár Péter be­szélt. A tájékoztatót gyárlá­togatás követte. Elsőként a repülőtéri üze­meket, a szerszám-gyáregysé­get kereste fel a delegáció. A vendégek elismeréssel nyilat­koztak a magas színvonalú szerszámgépgyártásról. Ez­után a hátsóhíd gyáregységbe vezetett az út. Itt a nagyüze­mi gyártás technikai színvo­nala ragadta meg a skandi­náv szakszervezeti vezetők figyelmét. Ezt megerősítette a hatvanh étezres csarnokban tapasztalt munka- és üzem- szervezés, valamint a szociá­lis helyiségek kulturáltsága. Az új kovácsüzem automati­zált, nagy termelékenységű berendezései és a motorgyár­ban tapasztalt munkaütem után az értékelő beszélgeté­sen Oso Laakson, a delegáció vezetője így foglalta össze a Vagongyárban látottakat: — Azon túl. hogy mind­nyájan jó benyomásokkal tá­vozunk a gyárból, el kell mondanom, hogy meglepetés­sel tapasztaltuk a nálunk szokatlan gyártási sorozat- nagyságot, és nagyra értékel­jük a minőségi munkát, tö­rekvéseiket. A gyárlátogatás után a vendégek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhá- záha látogattak, ahol az SZMT és a megyei szakszer­vezeti bizottságok munkájá­val ismerkedtek, H. S. Békemozgalmi küldöttség utazott Koppenhágába A dán béke és biztonsági bizottság meghívására hétfőn Koppenhágába utazott az Or­szágos Béketanács, valamint az európai biztonság és együttműködési magyar nem­zeti bizottságának közös kül­döttsége dr. Sütő Gyula, az OBT titkára vezetésével. A látogatás célja: véleménycse­re a küszöbön álló .,Nőnek világparlamentje a bé­kéért” szófiai világtalálkozó valamint a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó társadalmi előkészí- tésének kérdéseiről továbbá a két mozgalom közötti kap­csolatok bővítése. ■ Az idei tanévkezdés alkalmából több új oktatási intézményt adtak át a megyében. Teg­nap délután került sor Győrött a Kun Béla lakótelepen épült Rákos Ferenc úti általános is­kola avatására. (Képünkön az oktatási intézmény.) Tudósításaink az 5. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents