Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

172032 Gyárépítés világszínvonalon A magyar gyárépítés történeté­nek egyik legnagyobb vállalko­zása a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár repülőtéri üzemeinek kiépítése. A közelmúltban ké­szült el a 67 ezer négyzetméteres csarnok, amiért építészeti nívó­díjat kaptak az alkotók, a GYŐRSTERV tervezői, a GyÁÉV kivitelezői és a beruházó MVG. A közös munkáról és annak eredményéről szólunk, írásunk a 7. oldalon. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1­80 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Akadémiai díj győri szakembereknek ötvenhét dolgozat érkezett a Veszprémi Akadémiai Bizottság idei pályázatára. A kiadott három első díj egyikét a Győr-Sopron megyei Tanács építési osztályá­nak szerző-kollektívája kapta, a komplex hulladékkezelésről ké­szített munkájáért. Cikkünk a 7. oldalon. Mit vár 1981-től ?­ Lapunk hagyománya, hogy a újévi számunkban körkérdést h­­ézünk megyénk néhány lakójá­hoz. Ezúttal is megszólal párt és tanácsi tisztségviselő, intéz­ményvezető, kétkezi munkás, pe­dagógus, művész, az élet legkü­lönfélébb területéről. Valameny­nyiük egybehangzó tervei sze­rint az előttük álló esztendő nem lesz könnyebb a mögöttünk ha­gyottnál, de ez a tény nem zár­ja ki az előbbrelépés, a fejlődés lehetőségét. Az összeállítás a 4. oldalon. KÖZÖSEIM BOLDOGULNI Írta : Kreiler Mária, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára H­agyományos ünnepeink: a ka­rácsony, az új év első napja egyre gazdagabbakra felele­venített népi szokásokkal, já­tékokkal, a televízió műsoraival egyidő­­ben sok a családi, a baráti összejövetel, ahol megbeszéljük személyes, munkahe­lyi, a szűkebb hazai dolgainkat és a vi­lágot. Jó alkalom ez, hogy tapasztalata­inkat összegezzük, szembesítsük a té­nyekkel és bizakodással megerősödve nézzünk a jövőbe. Mindez tetézi azt a jó érzésünket, hogy közösen vállalt feladatainkat együttes munkával eddig is sikerült megvalósítani, hogy a társadalmi és egyéni célok egyre inkább egybeesnek, hogy az emberek mind teljesebben ki tudják aknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista építőmunkánk eddigi eredményei kínálnak számunkra. Ezekben a napokban több szeretetet és figyelmet adunk­­egymásnak, olyan kölcsönös tiszteletet, amelyre valójában egész évben szükségünk van. Kívánjuk, hogy harmonikus családi légkör, az őszinte, munkatársi, baráti kapcsolatok szőljék át mindennapjainkat. Ez olyan többlete életünknek, amihez semmiféle anyagi nem kell, de sajátja kell, hogy legyen a szocialista módon élő embe­reknek. E tudat növeli energiánkat, a közösség további szolgálatára, tudásunk még jobb, még önzetlenebb felhaszná­lására ösztönöz. Bizonyos, hogy ilyen érzések, gondo­latok sokakban megfogantak megyénk lakóiban amikor az ünnepi pillanatok­ban felvillantották a mindennapok ese­ményeit, küzdelmeit, a növekvő felada­tokat vállaló megvalósításukra kész em­beri törekvéseket. Az új év küszöbén mindig van alkal­munk a megtett út felmérésére, célja­ink, feladataink minősítésére. Erre el­sősorban társadalmi méretekben van szükség. Az országgyűlés téli ülésszaka ezt elvégezte. Készül ilyenkor a családi, az egyéni számvetés is. Tudatában va­gyunk, hogy a nehéznek ítélt 1980. évi feladatainkat is megoldottuk, összessé­gében eredményesen zártuk az ötödik ötéves tervet. A gazdaság intenzív fej­lesztésének követelményei kedvezőtlen külső körülményekkel jártak együtt. A világpiaci helyzet romlásával egyidőben számunkra negatív nemzetközi politikai légkör keletkezett , amely a nyolcva­nas években is sok gondot okoz. Igen fontosnak tartjuk, hogy azok a célok, melyek az ésszerűbb, minőségibb gazdálkodást követelik, maradéktalanul megvalósuljanak. A gazdasági folyama­tok tervezését, központi irányítását ter­mékenyen egészítse ki a gazdasági egy­ségek önállósága, sok sikeres kezdemé­nyezése. Hogy a termelés tényezői kö­zül az emberi ne az egyik, hanem a legfontosabb legyen. A megye ötödik ötéves tervidőszak alatti fejlődésének tényeit naponta ta­pasztaltuk, minden eseményéről híradást kaptunk. Most csak néhányat ragadunk ki, de így is gazdag a „leltár”. Ipari táre­melésünk az országos átlagnál nagyobb ütemben fejlődött, jelentős korszerűsí­tést, termékszerkezetváltást hajtottunk végre. A közúti járműgyártásban világhírű­vé vált Rába-gyárban 1980-ban kiépí­tették a mezőgazdasági eszközgyártó ka­pacitást, és végérvényesen befejeződött a vasúti termékek gyártása. Az embe­reket is szakmaváltásra, az újhoz al­kalmazkodásra kényszerítő átalakítást a termelés tízszázalékos emelése mel­lett hajtották végre. Új termékekkel lé­pett a Piacra többek között a Gardenia a Rábatext, a Richards, a Kötöttkesz­tyűgyár, a SOTEX, a Graboplast, a MO­­TIM. Az élelmiszeripar több gyára, üze­me hagyományosan exportra termel. A nagyüzemi mezőgazdaság a ke­nyérgabona termelésben a lakosság élel­miszerrel történő ellátásában meghozta a várt eredményeket. Rövid idő alatt is bizonyított a Szigetközi Agráripari Egyesülés, amelynek egyik tagja a du­­naszegi termelőszövetkezet nagydíjat kapott kiemelkedő termelési eredménye­iért. Megnőttek, megfiatalodtak városaink. A tervezők és az építők törekszenek a kulturált környezet kialakítására. Euró­pai díjat kapott Sopron a műemlékvé­delemért. A legalapvetőbb szükséglet kielégítésére, a lakások építésére, kor­szerűsítésére jelentős anyagi eszközöket fordítottunk. A megye lakásállományá­nak növekedése 1970—80 között 18 9 százalék, az országos átlagot meghaladó volt. Ezzel együtt járt a falusi életmód és életkörülmények gyökeres megváltozá­sa is. A tudás iránti vágy megnöveke­dett, a jövedelemszerzés és az okosabb életvitel közötti összhangot keresik a falusi emberek. Községeink kulturális szintjét jelzi a népi és az amatőr mű­vészeti együttesek tevékenységének fel­virágzása, a falusi könyvnapok, és film­napok közönségsikere, a magyar nyelv hetén tartott előadássorozatokon való részvétel is. A mezőgazdasági munka korszerűsödése nem feledtette el a ré­gi eszközök, szerszámok célszerűségét, összegyűjtésük, múzeumba szállításuk örvendetes. A közös összefogással létre­hozott lébénymiklósi falumúzeumot az első hónapban 1500 látogató tekintette meg. Értékeink gyarapodásával nő lakos­ságunk szocialista nemzeti tudata, szo­cialista hazafisága, s az tettekben ölt testet. A megye gazdasági fejlődésével együtt a korábbiaknál jóval gazdagabb, sokszínűbb a megye kulturális,­ művé­szeti élete is. A művészeti élet nagyobb léptékű, lát­ványos fejlődését jelzi, hogy az új szín­házban egyre színvonalasabb, művészi­leg igényesebb prózai és zenés művek­kel ismerkedhet meg megyénk lakossá­ga. Borsos Miklós Kossuth-díjas szob­rászművésznek állandó kiállítása nyílt Győrött. Olyan köztéri alkotásokkal gaz­dagodtunk, mint az örmény—magyar barátság szimbóluma Sopronban, Pát­zay Pál Lenin szobra Kapuvárott, Rad­nóti Miklós m­ementója Győr határában. Örülünk azoknak a hazai és külföldi ki­állításoknak, ahol a megyében élő kép­zőművészek mutathatják be alkotásai­­kat. Annak, hogy a Győri Leánykar, a Győri filharmonikus Zenekar tovább gyarapította nemzetközi sikereit és szü­letése után hamarosan nemzetközi hír­névre tett szert a Győri Balett. Szárnyat vonzott a megye irodalma, önálló köte­tekkel jelentkeztek alkotók, társada­lomtudományi és művelődési folyóira­tunk, a Műhely a negyedik évfolyamba lépett. A megyénkben élő művészek al­kotó légkört találtak. Művészi teljesít­ményük hozzájárul lakosságunk kultu­rális színvonalának emelkedéséhez. To­vábbra is azt várjuk tőlük, hogy a mű­vészet eszközeivel segítsék a szocialista értékeink felismerését, a helyes érték­rendek kialakítását. Sok lelkes népmű­velő munkája által bővültek a közmű­velődés üzemi és lakóterületi lehetősé­gei. Iskoláinkban javultak az oktatás feltételei, korszerűbb körülmények kö­zött történik az ifjúság nevelése, képzé­se. Mindezek közös munkánk eredmé­nyei, amelyek megvalósításában döntő részt vállaltak a megye kommunistái. Tettrekészségük növeléséért, marxista műveltségük gyarapításáért, az elmélet és gyakorlat egységének kovácsolásáért sokat tettek a pártalapszervezetek. A közelmúltban tartott beszámoló taggyű­lések a tenniakarás, az új feladatok vál­lalásának vitafórumaivá váltak. Az al­kotó szellemet tapasztaltuk a tanácsi, a szakszervezeti és a népfront választá­sok során is. Országépítő feladatainkat tartalmazza hatodik ötéves tervünk, melynek megvalósításán közösen kell munkálkodnunk. Ehhez mérjük lehető­ségeinket, ehhez osztjuk be tudásunkat, erőnket. Ne az agitáció fordulataként, hanem saját tevékenységünk vezérfonalaként fogadjuk el, hogy az elért vívmányok megőrzéséért is többet kell a jövőben tennünk. Természetesen előre­ akarunk lépni társadalmunk szocialista jellegé­nek fejlesztésében, gazdasági tevékeny­ségünk eredményességének, a termelés minőségének­ fokozásában. A tudomány és a termelés jobb összhangjának meg­teremtésében, a dolgozó, a teremtő, a művelődő ember megbecsülésében, az emberi kapcsolatok szocialista tartal­mának növelésében, a szocialista élet­mód, a marxista világnézet és meggyő­ződés hatókörének szélesítésében.­indez eddigi történelmi örök­ségünk vállalását és folytatá­sát jelenti, a nyolcvanas évek küszöbén, v­ilágos és elérhető célokat. Rajtunk múlik, hogy a minden­napi tevékenységünk összehangolásával, az együttes felelősségével, közösségi munkával és magatartással mennyit tu­dunk megvalósítani. Bízunk abban, hogy megyénk lakossága élni tud lehetősé­gekkel és eredményekben gazdag, bol­dog új esztendőt teremt a közösség és önmaga boldogulására. "

Next