Kisalföld, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. ÁPRILIS 1., SZERDA ÁRA: 1.40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Lázár György fogadta az indiai vezérkari főnököt O. P. Malhotra tábornok, az Indiai Köztársaság száraz­földi haderő vezérkari főnö­ke, Oláh István vezérezre­des, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszter- helyettes meghívására, hiva­talos, baráti látogatáson járt hazánkban. Itt tartózkodása során ellátogatptt a Néphad­sereg különböző alakulatai­hoz, s egyik tanintézetéhez. Megkoszorúzta a Magyar Hő­sök , emlékművét, ismerkedett hazánk történelmi neveze­tességű helységeivel. Mal­hotra tábornokot elutazása előtt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter. Péter János Kubában A kubai nemzetgyűlés meg­hívására hétfőn délután Ha­vannába érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amelyet Péter János, a Par­lament alelnöke vezet. A ha­vannai Jose Marti repülőté­ren a Raul Roa Garda, a ku­bai nemzetgyűlés ügyvezető elnöke fogadta a magyar de­legációt. A fogadtatáson jelen \'olt Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete is. Elutazott a nicarapai küldöttség Olga Avilesnek, a Nicara­guái Dolgozók Sandinista Központja titkárának vezeté­sével kedden elutazott ha­zánkból a nicaraguai szak- szervezeti delegáció. Tanul­mányozták a magyar szak- szervezetek tevékenységét, s hivatalos baráti megbeszélé­seket folytattak szakszerveze­ti vezetőkkel és aktivisták­kal, a kapcsolatok további szélesítéséről. Tudományos diákköri konferencia A szegedi ifjúsági házban kedden megnyílt a XV. Or­szágos Tudományos Diákkö­ri konferencia humán tudo­mányok szekciójának ülése, amelyen az ország huszonöt felsőoktatási intézményének négyszázötven hallgatója vesz részt. A- négynapos ta­lálkozón a történet-, az iro­dalom-, a nyelv-, az ókor-, a régész-, a művészettörté­net-, a néprajz- és a zenetu­dományok témakörében is­mertetik a tudományos ku­tatómunkába bekapcsolódott fiatalok tanulmányait. A kon­ferencián 367 előadás hang­zik el, s a legtöbben az iro­dalmi, a nyelvészeti, a törté­nelmi és a néprajzi terület­ről kutatásaik eredményeit ismertetik a neves szakem­berek bíráló bizottsága előtt. A konferencia pénteken zá­rul az eredményhirdetéssel. Megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa Kedden délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalota négyezer fő® kongresszusi termében, amelyet Lenin, valamint a bol­gár pártot megalapító Dimitar Blagoev és Georgi Dimitrov arcképével díszítettek fel, megkezdődött a Bolgár Kommu­nista Párt XII. .kongresszusa. A Központi Bizottság megbízásából Todor Zsivkov nyitot­ta meg a kongresszust. Közölte, hogy a tanácskozásra 1668 küldöttet választottak, mindegyiküket félezer kommunista képviseletében. A kongresszusról tíz küldött igazoltan hiány-- zik. Todor Zsivkov javaslatára a teremben jelenlevők egy­perces néma tiszteletadással emlékeztek azo-kra a bolgár párt­ós állami vezetőkre, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom azon kiemelkedő alakjaira, akik az elmúlt öt évben hunytak el. i Todor Zsivkov megnyitó szavai után Cola Dragojcse- va, a-BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte a külföldi küldöttségeket. Be­jelentette. hogy a BKP XII. kongresszusán 108 ország 126 kommunista- és munkáspárt­ja, nemzeti-demokratikus mozgalma és szocialista pártja képviselteti magát küldöttséggel. Jelen van több nemzetközi szervezet kül­dötte is. A küldöttségek ve­zetői. közöttük Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a bol­gár párt- és állami vezetők­kel a bolgár munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­geivel együtt a díszelnökség­ben foglaltak helyet. Az SZKP küldöttségét Vlagyi­mir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja. az Ukrán Kommunista Pált KB első titkára vezeti. (Folytatás a 2. oldalon.) Értékteremtő összefogás A társadalmi munkáról tárgyalt--------------------- -.. .. - ---------------------------------- ■ a Győr városi párt-vb Milliós értékek hozhatók létre egy-egy városban tár­sadalmi munkával, s külö­nösen nagy értékű lehet az összefogás eredménye, ha alapos felmérés, tervezés után kerül sor a gondos szer­vezésre. Számos példa bizo­nyítja: az emberek hajlandók feláldozni szabadidejük egy részét, örömmel tesznek a közös célokért, ha pontosan tudják, mit, miért, mikor és hogyan várnak tőlük lakó­helyük, közvetlen környeze­tük fejlődése érdekében. Hatékonyabb szervezés: ez a „varázsszó”. Miként lehet például a megyeszékhelyen az eddiginél is több ered­ményt elérni a társadalmi munkában? Erről tárgyalt a Győr városi párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén. A városi tanács az 1981-es évre részletes társadalmi munkatervet készített, apró­lékosan felsorolva, mihez várja a lakosság segítségét. A tervet a tanácsülés az idei költségvetési és fejlesztési tervezettel együtt tárgyalta és fogadta el, mintegy annak szerves részét. (Erről lapunk­ban is beszámoltunk.) A párt-végrehajtóbizottság már e konkrét tervek ismereté­ben a társadalmi munka szervezési kérdéseivel foglal­kozott. Mielőtt erről részleteseb­ben szólnánk, néhány adat. Győrött a végzett társadalmi munka értéke évről évre fo­kozatosan emelkedett, végső­soron fontosságának a meg­szervezésére fordított figye­lemnek arányában. 1976-ban . 5.5 millió forint, tavaly már 32,7. millió forint volt a tár­sadalmi munka értéke, öt év alatt az egy lakosra jutó 40 fi forintról 268 forintra emel­kedett. (Ez már meghaladja a megyei városok átlagát.) Az elismerésre méltó fej­lődés ellenére a társadalmi munka' szervezettsége, még szélesebb körűvé tétele né­hány vonatkozásban nem éri el a kívánt színvonalat. Egye­bek között javítani szükséges a koordinációs bizottság ősz­szetételén, pontosítani a fel­adatkörét. A munkára moz­gósítás hatékonysága igen eltérő, nagymértékben függ a szervezést végzők szemé­lyétől (tekintélyüktől, isme­retségi körüktől). Sok he­lyen nem ismerik kellően a társadalmi munka irányel­veit, a szervezés mechaniz­musát — vagyis jó néhány vállalati kollektíva nem tud ja pontosan, mit tehet lakó­helye fejlődésének érdeké ben... Adminisztrációs gondok is nehezítik a társadalmi mun­ka felmérését, az ellenőrzés és a kölcsönös tájékoztatás hiányosságai miatt. Becslések szerint évente 8—10 millió forintra tehető az a társadal­mi munka, amelyet elvégez­tek, de végül is sehol sem regisztráltak. Ebből követ­kezik, hogy jelentős számban esnek ki kisebb-nagvobh kol- lektívák az értékelésből ,és egyúttal az elismerésből is —\ ami bizonv kedvüket szeg­heti a továbbiakban. A tapasztalatok szerint nö­velni szükséges a társadal­mi munkát vállaló szerveze­tek, intézmények önállóságát. Decentralizálni kell — a nagy mennyiség miatt — a konkrét szervezést, de to­vábbra is a tanács összehan­golásával. Ahol mód van rá, erősítik a társadalmi mun­ka-szerződések gyakorlatát. Ennek egyik formája a pat- ronálás, védnökségvállalás hosszabb távra. A szerződé­sek másik formája egy-egy konkrét feladatra vonatkoz­hat. A tervszerűség megköve­teli. hogy — az eddigiektől eltérően — a következő év­re vonatkozó javaslatokat ok­tóber végéig megkapják, megismerjék a vállalatok in- tézménvek. Ennek alapján a munkahelyt kollektíváktól december eleiéig visszaérkez­hetnek a felajánlások ame­lyekkel q tanács számolni tud fejlesztési elképzelései­nek összeállításakor. Elhangzott a párt-végre­hajtóbizottság ülésén: keres­ni kell a módját annak is, hogy a társadalmi munkát végzők személyenként is kap­hassanak valamiféle „bizony­latot”, amivel mérni lehet, valójában mennyit tettek vá­rosukért. S ennek alapján részesüljenek is munkájuk arányában megfelelő előny­ben például a lakáskiutalás­kor! Az értékteremtő társadal­mi munka mellett nagyon fontos meglévő értékeink mentése, védelme. Elsősor­ban a játszótereken, parkok­ban, ahol súlyos károkat okoznak évről évre a ron- gálók. Ezért fogadta el a ja­vaslatot a párt-vb.: a városi­járási rendőrkapitányság a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságával közösen a rongálok ellen hatásosan, erélyesen fellépő önkéntes rendőri csoportot szervez. J. F. Felelősséggel a közös feladatokról A húsexport • •• //• j ovo je Véleménycsere a megyei pártbizottságon Jó értékesítési lehetőség a külpiacon, jó ár, keresik . a marhahúst, ugyanakkor itt­hon azok a gazdaságok, akik vállalkoznak a húshasznú szarvasmarha tenyésztésére veszteséggel számolnak. Itt valami nem stimmel, évek óta nem. Éppen azért volt nagyon Időszerű a megyei pártbizottságon tegnap tar­tott kerekasztalbeszélgetés ennek az ágazatnak a fejlesz­téséről, gondjairól minden il­letékes részvételével. A me­gyei pártbizottság részéről Szénhegyi József osztályveze­tő-helyettes és Nagy József munkatárs, a megyei tanács részéről Schmuck István el­nökhelyettes és Herold Ist­ván osztályvezető-helyettes vett részt a beszélgetésen. A megyei téesz-szövetséget kép­viselte Varga András titkár, mint felvásárló jelent meg Mike Imre, a megyei Húsipa­ri Vállalat igazgatója, vala­mint tíz, nagyobb húsmarha- tartó téesz képviselője, a dar- nózseli, a ménfőcsánaki, a szilsárkányi, a kapuvári, a fa- rádi, a lébénymiklósi, a hegy­kői, a bősárkányi, a nagycen­ki és a dunaszegi jött el a be­szélgetésre. S ami a legfonto­sabb, részt vett a Húsipari Tröszt képviselője, dr. Pillér László igazgató, aki egyben vitaindítót is tartott. Hangsúlyozta a már ismert tényt, hogy a megye az or­szágos átlagnál is magasabb színvonalon foglalkozik hús- marhatartással, élen jár ezzel kapcsolatosan számos kezde­ményezéssel, így elsősorban a gyephasznosítással. A nép­gazdaság számára rendkívül nagy jelentőségű a szarvas­marhaágazat, mivel 1 export­orientáltságú. A piaca a mar­hahúsnak tartósan jó, hosz- szabb távon is. Kedvezően alakult az árszínvonal (a ter­melőknek egyelőre nem), ugyanakkor sajnálatos tény, hogy folyamatosan csökken a tehénállomány és a marhahús­termelés. Persze, ez elsősor­ban abból következik, hogy az érdekeltségi, jövedelmező­ségi viszonyok nem kedvez­nek a gazdaságoknak, még akkor sem, ha a megyében keresik-úttörő szerepet vállal­va a húsmarhatartás olcsó megoldásait. Örömmel , hallot­tak arról is az üzemek kép­viselői, hogy a húsmarhatar­tást fejlesztő gazdaságoknak, exportárualapot bővítő ter­melésért szintén adna anyagi támogatást a tröszt. Annál is inkább az utolsó órában érkeznek ezek a tá­mogatások, mert a megyében, ahol a legjobb a húsmarha­tartás, nem egész három éve még 22 640 tonna volt a húsú értékesítés, tavaly már csak 20 754 tonna. Holott a dicsé­retes kezdeményezéseket is úgy oldotta meg a megye, mint a lébénymiklósi társulás, a Hanság-program stb., hogy eddig még semmiféle segítsé­get nem kapott. „Tartanánk, sőt fejlesztenénk a hús mar­hát, még a tejhasznú állo­mány rovására is — mondta el nem egy gazdasági vezető —, ha az megéri.” Reményt keltőek a tröszt tervei — je­gyezték meg a szót kérők, hogy hatékonyabban kíván­nak osztozni az exportfelár­ban, de ez még nem oldja meg teljes egészében ennek a kedvezőtlen pozíciójú ága­zatnak a gondjait. így a te­nyésztési irányt stb. Tehát sürgős feladat, hogy napi­rendre kerüljön, kinek, mit kell tennie a fejlesztésért, s mindenekelőtt a húsiparnak részt kell vállalnia azokból a terhekből, amiket eddig csak a gazdaságok viseltek. A vég­ső cél mindenképpen a közös nyereség érdekeltség legyen, mert az exportfelár emelésé­vel még mindig nem _ kerül olyan helyzetbe az ágazat, hogy nvereséget hozzon, hogy fejleszt hetővé váljék úgy, ahogy azt a népgazdaság ér­dekei megkívánják. Hasznos volt, jó volt ez a tanácskozás, nemcsak azért, mert szinte már akut problé­mát sikerült jó alaposan meg­beszélni, olyan közegben, ahol mihden remény adott a vál­tozásra. Jó volt azért, mert új megközelítésben került szó­ba a téma, a felelősség olda­láról, arról, hogy mielőbb va­lósuljon meg a közös anyagi érdekeltség, az ágazat fejlesz­tésének alapvető mozgatója. Vagyis, a központi elvárásnak és a gazdaságosságnak min­denképpen találkoznia kell, különben a népgazdaság szá­mára oly jelentős ágazat to­vábbra is mostoha marad a mezőgazdasági üzemekben. Mélységében, alaposságában olyan volt ez a tegnapi be­szélgetés, hogy joggal lehet már az idén kedvező válto­zásokra számítani. G. Szabó ■ Az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat pa’^'k,javító é‘ nyomáspróháző üzemének dolgozói 11 kilogrammos propán-bután gázpalackok időszakos vizsgálatát végzik. Az á) ajromáspróbapadra évente 100 ezer gázpalack kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents