Kisalföld, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

2- RUMFOID Megkezdte munkáját a BKP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus vezető szer­veinek — elnökségének, tit­­­­kárságának, szerkesztő bi­zottságának és mandátum­vizsgáló bizottságának — megválasztása után a kül­döttek egyhangúlag jóvá­hagyták a szombatig tartó ta­nácskozás napirendjét és ügyrendjét. A napirend első pontjaként Todor Zsivkov előterjeszti a Központi Bi­zottság beszámolóját a párt XI. és XII. kongresszusa kö­zötti időszakban végzett munkáról, a VII. ötéves terv­­végrehajtásának eredményei­ről, a VIII. ötéves terv cél­kitűzéseiről és az 1990-ig ter­jedő időszak társadalmi-gaz­dasági fejlesztésének fő irá­nyairól. A napirend második pontja a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság beszá­molója, amelyet Sztojan Ka­­radzsov, a bizottság elnöke ismertet. A harmadik napi­rendi pont a BKP vezető szerveinek megválasztása. A XII. pártkongresszus­ra­ öt év telt el a BKP XI. kongresszusa óta. Most a XII. kongresszus fórumán kije­lenthetjük: ezek gyümölcsöző évek voltak, kemény munka­ , vaj és alkotással teltek el. Ez idő alatt népünk a párt ve­zetésével nagyot lépett előre a fejlett szocializmus építésé­nek útján, a Bolgár Népköz­­társaságban — jelentette ki Todor Zsivkov, a Központi Bizottság első titkára a Bol­gár Kommunista Párt kedden Szófiában megnyílt kongresz­­szusán. Aláhúzta, hogy a XII. kongresszusra a bolgár állam megalapításának 1300., a párt megalakulásának 90., és a Központi Bizottság történelmi jelentőségű áprilisi plénu­mának 25. évfordulóján ke­rül sor. A szónok emlékeztetett ar­ra, hogy a mostani kongresz­­szus a nyolcadik azóta, amió­ta Bulgária a szocializmus­­ építésének útjára lépett. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy milyen széles körben vett részt az egész bolgár nép a XII. kongresszus irány­el­veinek megvitatásában. Ki­fejezte meggyőződését, hogy a kongresszus új távlatokat nyit a 14. évszázadába lépő bolgár állam előtt. Todor Zsivkov aláhúzta: a BKP Központi Bizottsága , rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt évtized eredmé­nyeit, azokat a vívmányokat, amelyekkel az ország a fej­lett szocialista társadalom programjának elfogadása óta büszkélkedhet. Elmondotta: ez alatt az idő alatt megkét­szereződött a nemzeti jövede­lem, a beruházások összege 52 milliárd leva volt. Az álló­alapok értéke megkétszerező­dött. Az elmúlt, hetedik öt­éves terv időszakában 24 mil­liárd levával növekedett a nemzeti jövedelem a hatodik ötéves tervhez képest, és­­ a növekedést a munka termelé­kenységének fokozásával ér­ték el. Bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság a kongresszus elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra az ország gaz­dasági fejlesztésének irány­elveit, amelyeknek tervezetét a párttagság és a dolgozók milliói vitatták meg. Az ideológiai munka fel­adatairól szólva Todor Zsiv­kov hangsúlyozta, hogy a kongresszus utáni időszakban­ a korábbiaknál is összetettebb feladatokat kell majd meg­oldani, és ehhez a propagan­da és­ az agitáció hangnemé­ben komoly változásokra lesz szükség. Az alapvető fel­adat azonban továbbra is a burzsoá propaganda, vala­mint a marxista-lef­inista elmélettől és gyakorlattól való jobb- és baloldali elhaj­lások elleni kérlelhetetlen harc marad. Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nem­pirendjének jóváhagyása után Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre és meg­kezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. Hetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kommunista pártja — mon­dotta Todor Zsivkov. Alá­húzta azoknak a sikereknek a jelentőségét, amelyeket a bé­ke és az enyhülés erői az el­múlt éveikben elértek. El­mondotta, hogy az SZKP XXIV. és­­XXV­. kongresszu­sain kidolgozott békeprogra­mot­ a BKP sajátjaként fo­gadta el. Emlékeztetett a Szovjetunió és más szocia­lista országok konkrét béke­­kezdeményezéseire, amelyek pozitívan járultak hozzá a béke megszilárdításához. Felhívta a figyelmet arra: felélénkült az Egyesült Álla­mok szélsőséges köreinek te­vékenysége. Akadályokba ütköznek a leszerelésről és az enyhülésről folytatandó tár­gyalások, nem lehet lebecsül­ni azt a kárt sem, amelyet a kínai vezetők hegemon­ista­­ politikája okoz. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelége­déssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi­ helyzet ellenére ebben a­ térségben viszonylagos nyu­galom­ van. Megemlítette Bulgária elvi és következetes politikájának jelentős hozzá-­­járulását a balkáni országok közötti kapcsolatok fejlesz­téséhez. A Bulgária balkáni politi­kájával kapcsolatos kérdések tárgyalását befejezve a BKP KB első titkára kijelentette: országa a helsinki záróok­mány szellemében hajlandó szomszédaival olyan kétolda­lú megállapodásokat kötni, amelyek magukban foglalnák a­­ jószomszédi kapcsolatok kódexét, a területi igények­ről való lemondást és azt a kötelezettséget, hogy terüle­tüket nem engedik felhasz­nálni a másik féllel szembeni ellenséges célokra. Todor Zsivkov szólt Bulgá­riának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés el­vei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő or­­­­szágokhoz feűlődő viszonyá­nak kedvező alakulásáról. Kifejtette az iráni—iraki konfliktussal kapcsolatos bol­gár álláspontot, rámutatva, hogy be kell fejezni a­ hábo­rút, a vitás kérdéseket tár­gyalások útján kell megolda­ni. Kifejezte Bulgária szoli­daritását a szabadságukért harcoló népekkel és támoga­tásáról biztosította L. I. J­rezsnyevnek azt a javasla­tát, hogy hívjanak össze nem­zetközi értekezletet a közel­­keleti válság megoldására — minden érdekelt fél részvé­telével. Nagyra értékelte az el nem kötelezett országok moz­galmát. A KB első titkára kifej­tette: Bulgária teljes mérték­ben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, internacionalista segítséggel, amelyet a­­Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az afgán kor­mány kérésére. Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommu­nista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok min­denoldalú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőző­dését, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építé­sében sikeresen halad tovább. ♦ ♦ Az SZKP Központi Bizott­sága, a szovjet kommunisták, a szovjet emberek forró üd­vözletét tolmácsolta a Bolgár Kommunista Párt XII. kong­resszusa küldötteinek Vla­gyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titká­ra. A szovjet küldöttség ve­zetője a külföldi delegáció­vezetők közül elsőként a kedd délutáni plenáris ülésen szó­lalt fel. A Központi Bizottság beszámolója A kongresszus szónoki emelvényén Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára. VARSÓ. A bydgoszczi vaj­dasági tanács elnöksége ked­den ülést tartott, és jóváha­gyólag tudomásul vette a kormány és a­­Szolidaritás képviselőinek hétfői közös nyilatkozatát,­­ amelynek egyik fő témája a városban csaknem két hete lezajlott incidens volt. Az ülésen, amelyen Franciszek Kamins­ki dandártábornok, a ta­nács nemileg megválasztott új vezetője elnökölt, bejelen­tették, hogy a tanács két el­nökhelyettese, Bak és Przy­­bylski, lemondott tisztségéről, és távozási szándékukat Ja­ruzelski miniszterelnök már jóvá is hagyta. Az előző ta­nácselnökkel egyetértésben ők kértek rendőri segítséget március­ 19-én a tanács épü­letében tartózkodó Szolidari­tás-aktivisták eltávolítására. MOSZKVA: Kedden a moszkvai városi bíróságon megkezdődött Tatjána Oszi­povának, a moszkvai közpon­­ti geofizikai kutatócsoport 32 éves mérnöknőjének nyilvá­nos pere. A vád szerint Aszi­­pova az elmúlt három év­ben bűntársaival együtt a szovjet államot és a társadal­mi rendet rágalmazó anyago­kat készített, rejtegetett és terjesztett. SAN SALVADOR. Az IPS hírügynökség helyszíni tudó­sítása szerint heves harcok dúlnak a San Salvadortól 85 kilométerre északra fekvő Santa Marta és Villa Victo­ria települések körzetében. A hadsereg hivatalos jelentése arról számol be, hogy Sen­­santepeque határellenőrző ponton a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front harcosai rajtaütöttek egy ka­tonai alakulaton és annak je­lentős veszteségeket okoztak. GENF: A küldöttségveze­tők értékelő beszámolójával kedden folytatta munkáját Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) 36. közgyűlése. A ked­di tanácskozáson szólalt fel Bartha Ferenc, a Miniszter­­tanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának,­­ és egyben a közgyűlés mun­kájában résztvevő magyar küldöttség vezetője, BANGKOK. Egy indonéz különítmény három órával a géprablók újabb ultimátumá­nak lejárta előtt helyi idő szerint hétfőn hajnalban megrohamozta a bangkoki repülőtéren veszteglő, szom­baton eltérített repülőgépet. Sudomo tengernagy, az indo­néz belbiztonsági erők főnö­ke közölte, hogy a kedd haj­nalban a bangkoki repülőté­ren veszteglő indonéz gép el­leni támadás során mind az öt géprabló életét­­vesztette. BRÜSSZEL: Kedden reggel tanácskozásra ült össze a NATO különleges tanácskozó csoportja Lawrence Eagle­burger, európai ügyekkel, fog­lalkozó amerikai külügyi ál­lamtitkár elnökletével. Fran­ciaország nem vesz részt a tanácskozáson. A többi NA­­TO-országból mintegy 50 szakértő ült össze, hogy megvizsgálja, milyen lehető­ségei vannak az európai nukleáris, fegyverek korláto­zásáról szóló szovjet—ame­rikai tárgyalások felújításá­nak. MffliBtt RÖVIDEN Bajkonurban az űrhajósok Bajkonurban, az űrhajósok megszokott szálláshelyén pi­hen a szovjet—mongol űrex­pedíció két résztvevője, Vla­gyimir Dzsanibekov és Zsug­­derdemidija Gurragcsan. A két űrhajós a­ sikeres leszál­lás után hétfőn a koraesti órákban érkezett a szovjet űrközpontba, ahol részletes orvosi vizsgálaton esett át és jóízűen költötte el az első földi étkezést. A Szojuz 39. visszatérte nem könnyű körülmények között ment végbe, nem az űrhajósok, hanem a földi ke­resőszolgálat számára: igen alacsony volt a felhőzet, a leszállás helyén napok óta esett az eső, a talaj fella­zult, a kiszáradt medrekben valóságos tavakká állt össze a víz. Ennek ellenére az űr­hajó leszállása sima volt. Bajkonuri tartózkodásuk néhány napos lesz, ezalatt részletes orvosi vizsgálaton esnek át és beszámolnak a szakértőknek a végrehajtott kísérletekről, megfigyelések­ről. Javaslat Madridban Nyolc semleges és el nem kötelezett ország (Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugosz­lávia, Liechtenstein, San Marino, Svájc és Svédor­szág) küldöttségei közösen nem hivatalos záródoku­mentum-tervezetet nyújtot­tak be az európai biztonság és együttműködés kérdései­vel foglalkozó madridi ta­lálkozó keddi teljes ülésén. Az említett küldöttségek szándéka szerint a terjedel­mes, mintegy 30 oldalas ter­vezet benyújtása kísérlet a találkozón támadt nehézsé­gek leküzdésére. Megállapodás Lengyelországban Jagielski tárgyalásai Párizsban Hétfőn este Varsóban megállapodással értek véget a kormány és a ,,Szolidari­tás” szakszervezet képvise­lőinek tárgyalásai. Ennek nyomán a „Szolidaritás” or­szágos egyeztető bizottságá­nak alelnöke, Andrzej Gwi­­azda a varsói televíziónak adott nyilatkozatában beje­lentette, hogy nem kerül sor a keddre kilátásba helyezett országos általános sztrájkra. Mint közölte, a kormány képviselőivel folytatott tár­gyalások eredményeit Gdanskban megvitatja az országos egyeztető bizottság, s ezen az ülésen döntenek majd a sztrájkról. Az akciót tehát egyelőre még csak felfüggesztették, de az ország közvéleménye ezt a hírt is hagy meg­köny­­nyebbüléssel fogadta. A ve­szély a hétfői megállapo­dással nem hárult el telje­sen, sok függ attól, hogyan értékeli a szakszervezet or­szágos egyeztető bizottsága a „Szolidaritás” képviselői­nek varsói tevékenységét. Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt, jóllehet néhány kör­zetben — így a wroclawi vajdaságban és magában Wroclawban — továbbra is érvényben van a sztrájk­­készültség — jelentette a lap­ hírügynökség. A varsói rádióban elhangzott ripor­tok szerint a legkülönfélébb foglalkozású emberek öröm­mel, megkönnyebbüléssel fogadták a kormány és a Szolidaritás közötti megálla­­podás hírét azután, hogy — mint az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „már­­már hisztérikus méreteket öltött­ a feszültség”. A­ sztr­ájk-készültség visszavo­násáról vagy fenntartásáról a szolidaritás országos egyeztető bizottsága kedden délután kezdődött ülésén döntenek. A mezőgazdaságban, ahol­­ a Bydgoszczban ülő­sztrájkot folytató egyéni pa­rasztokat leszámítva — ed­dig sem sztrájkoltak, ked­den is folytatódtak az or­szág számára létfontosságú tavaszi munkák. Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Mieczyslaw Jagiels­ki lengyel miniszterelnök­helyettest. Jagielski hétfőn érkezett a francia fővárosba és még aznap megbeszélést folytatott Francois­ Poncet francia külügyminiszterrel. Az Elysée-palotából távo­zóban Jagielski érdekes és gyümölcsöző találkozóként jellemezte Giscard d’Esta­­ingnnel folytatott eszmecse­réjét. Fontos gazdasági kér­désekről volt szó — mon­dotta —, és a megbeszélések a közeli és a hosszabb távú együttműködés fejlesztését szolgálták. A megbeszélések ismét a két ország közötti barátságról tanúskodtak. Mint jelentettük, a talál­kozó előestéjén Giscard d’Estaing elnök a francia te­levízióban kijelentette: Franciaország továbbra is támogatást kíván nyújtani Lengyelországnak gazdasága talpraállításához.­ Tavaly Franciaország 4 milliárd frank értékű hitelt, támoga­tást nyújtott és idén előre­láthatólag hasonló nagyság­­rendű lesz ez az összeg. A Reagan elleni merénylet után Megdöbbenés világszerte Leonyid Brezsnyev távira­tot intézett Ronald Reagan­hoz. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke táviratá­ban megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással érte­sült a Egyesült Államok el­nöke ellen elkövetett merény­letről. A nyugati világ megdöbbe­néssel fogadta a Reagan ame­rikai elnök ellen hétfőn este­ megkísérelt merénylet hírét. Eddig egyetlen olyan tény sincs birtokunkban, amely azt bizonyítaná, hogy a Reagan elnök elleni merénylet össze­esküvés eredménye — állít­ja mind a Fehér Ház, mind az FBI. A titkosszolgálat jelenleg megpróbálja összeállítani a gyilkossági kísérlet pontos kö­rülményeit. Hasonló elemzést már végeztek a Kennedy el­nök elleni merénylet, és a Gerald Ford elleni gyilkossá­­gi kísérlet után. Egy szóvivő szerint még nem tudják meg­mondani pontosan, hogy mit hibáztak, mit mulasztottak ki, ami elejét vehette volna a merényletnek. „Egyelőre azt kellene a lehető leggyorsab­ban megállapítanunk, hogyan kerülhetett a merénylő olyan közel az elnökhöz” — mondta a kormányőrség szóvivője. „Reagan testőrei nagyon gyor­san akcióba léptek, de nem lehettek gyorsabbak, mint a golyó” — tette hozzá a szó­vivő. Maga az elnök az orvosok szerint „máris döntésképes", bár teljes felépülése várható­an két-három hónapot vesz igénybe. A golyó az elnök bal tüde­jébe fúródott. Háromórás mű­téttel a golyót eltávolították. Dr. Dennis O'Leary, a kórház szóvivője a műtét után közöl­te, hogy Reagan hetvenéves kora ellenére „kitűnően visel­te a beavatkozást”. A merénylő, egy John War­­nock Hinckley nevű fiatalem­ber hat lövést adott le két másodperc alatt és négy sze­mélyt sebesített meg. James Bradyt, a Fehér Ház hivata­los szóvivőjét a golyó hom­lokon érte, s behatolt az agyá­ba. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény sze­rint a 40 éves Brady olyan sebet kapott, „amilyent ritkán élnek túl”. A politikai életbe való visszatérésére semmilyen reményt nem látnak. Súlyo­san megsebesült egy Timothy McCarthy nevű titkosszolgá­lati ügynök, aki mell­lövést kapott és ugyancsak többórás operáción esett át és Thomas Delahanty washingtoni rend­őr, akit nyaklövés ért. A merénylet utáni pillanat: Reagan elnököt testőrei az autóba tuszkolják. 1981. április 1., szerda

Next