Kisalföld, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ* GYŐR, 1981. JÚNIUS 2., KEDD ÁRA: 1.40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM Szennay András kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencésrend főapátjának az ál­lam és a katolikus egyház együttműködésének fejleszté­se, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése te­rén végzett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe Hétfőn .ifjúsági küldöttség utazott Berlinbe, Köpj v Lászlónknak, a KISZ KB tit­kárának vezetésével. A dele­gáció részt vesz a Szabad Né­met Ifjúság XI. kongresszu­sán, majd az Erfurt megyei ifjú kommunisták találkozó­ján. Lengyel partizánküldöttség látogatása A Magyar Partizán Szövet­ség meghívására látogatást tett Magyarországon a lengyel szabadságért és demokráciá­ért harcolók szövetsége (ZBOWID) elnökségének kül­döttsége Stanislaw Kujda fő­titkár vezetésével. A két szer­vezet küldöttsége teljes egyet­értésben tárgyalásokat foly­tatott együttműködésük továbbfejlesztéséről. Az ipari és a kereskedelmi bizottság ülése Az utóbbi években nem akadt olyan ipari, kereske­delmi bizottsági ülés a parla­mentben. ahol ne lett volna szó a termelőeszköz-kereske­delem helyzetéről. A két bi­zottság hétfőn együttes ülését teljesen ennek a témának szentelte. A képviselőknek készített írásos tájékoztató, valamint Spilák Ferencnek, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal el­nökhelyettesének szóbeli ki­egészítője igyekezett teljes képet rajzolni az 1968-ban életre hívott TEK-vállalatok történetéről, mai munkájuk­ról, a fejlesztés teendőiről. Egyebek között elhangzott: a 29 szakosított vállalat és szö­vetkezet az utóbbi esztendők­ben fejlődő munkával áru­alapjának 65 százalékát bel­földi, 35 százalékát külföldi forrásból szerzi be. Budapestre érkezett Lubomír Strougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívásá­ra hétfőn baráti látogatásra Magyarországra érkezett Lu­bomír Strougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának el­nöke Lubomír Strougal kíséreté­ben Budapestre érkezett Ru­dolf Rohlicek, a miniszter- tanács elnökhelyettese. Alois Hloch külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Dusán Spá­cil külügyminiszter-helyettes és Karol Ujházy, az állami tervbizottság elnökhelyette­se. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a ven­dégek fogadására megjelent Lázár György. Marjai Jó­zsef. a minisztertanács elnök- helyettese, Bajnok Zsolt, ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Kovács Gyula, az Or­(Folytatás a 2. oldalon.) r Ij magyar «• nagykövet Jugoszláviában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált, hazánknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki elutazott ál­lomáshelyére. Már az aratásra készülnek Gondos munka a földeken A kora tavaszi idő kedvezett a mezőgazdaságnak. így a tavaszi vetőmagok optimális időben, jó minőségben kerültek a földbe. Az idénre sikerült azt is elérni, hogy a lucernatele­pítésből már 82—83 százalék került tiszta vetésre, és mind­össze 17—18 százalék volt a felülvetés. holott korábban ez ötven százaléka volt az összes lucernaterületnek Az áprilisi fagyok azonban megviselték a megye szőlőit, gyümölcsöseit Fagykárt szenvedett 867 hektár szőlő, ahol a kár 10—20 százalékos, ez pedig 12 millió forintnyi terméskiesést jelent. Gyü­mölcsösökből 974 hektárt ért a fagy. az Állami Biztosító felmérése szerint a kár 32 millió forint. A hideg legjob­ban a győri járásban károsí­tott. a soproni borvidék ke­vésbé érezte meg a mostoha, fagyos tavaszit. A megye mezőgazdasági üzemei több mint ezerötszáz hektárral növelték a cukor­répa vetésterületét, így ösz- szesen 13 532 hektárra ko­rült répa. A növényállomány kielégítő, a jelenlegi értéke­lés alapján a terület 75—80 százalékán jó a tőszám, 10—15 százalékán közepes, mintegy tíz százalékra tehető a gyengébb vetésóllomány. Folyamatos a répatáblákon a védekezés a kártevők ellen. A vegyszeres felülkezelést eddig a terület 40 százalékán végezték el. a répabolha el­leni védekezésre elsősorban a Rábaközben volt szükség, mintegy ezerkétszáz hektá­ron. A kalászos területek je­lenlegi legfontosabb munká­ja a lisztharmat elleni véde­kezés, erős lisztharmat-fer- tőzés tapasztalható — búza­földeken — a soproni járás­ban és a Rábaközben. A vé­dekezést ellene megkezdték az üzemek, eddig hatezer hektárt kezeltek le. Vizsgál­ták a lisztharmat fertőzés erősségét, a meffvében előre­láthatólag 25—30 ezer hek­táron lesz szükség védeke­zésre. A megyei növényvé­delmi szakemberek folyama­tosán értékelik a kalászosok növényegészségügy] állapotát és rendszeresen javaslatot tesznek a növényvédelmi munkákra. Kukoricából összesen 49 567 hektárt vetettek a me­gye gazdaságai, ez a terve­zettnél 138 hektárral több. A nagyüzemi kukoricavetéste­rület csaknem egésze vala­milyen termelési rendszer­hez tartozik, a rendszergaz­dák szakmai útmutatásai kö­rültekintőek, megfelelő fajta és talaihőmérséklet ismereté­ben állították össze a vetési sorrendet. Csaknem befejeződött a lucerna első kaszálása, a ter­més átlagosan hektáronként 2445 kiló. Veszélyes rovarká- rósító nem észlelhető a lu- cematáblákon, ennek ellené­re a magfogásra szánt terüle­teken a növényvédelmi mun­kák gondosságot kívánnak. A kikelt burgonyákon viszont már megjelent a burgonya­bogár. s néhánv üzemben ta­pasztalható, hogy a lóbabot is károsítja a levéltetű. összességében a megye ve­tésállománya kielégitő. az eső viszont nagyon kellett a földekre. Október 1-től már­cius végéig megyei átlagban 241 milliméter csapadékot kapott a megye, ezzel szem­ben az, ötvenéves átlag 258 milliméter. 1970-től pedig a tízéves átlag 210 milliméter Az áprilisi és a májusi 34 milliméteres csapadék mesz- sze elmarad az ötvenéves át­lagtól, ami 118 milliméter, a tízéves átlag pedig 105,7 mil­liméter. Ez a néhány adat is indokolja az öntözőberende­zések üzemeltetését. A tartós áprilisi—májusi szárazság a tavaszi vetéseket viselte meg. legkevesebb csapadékot kapott a győri járás és a Rábaköz. A következő hetek legfon­tosabb tennivalója az aratás­ra való felkészülés, a gép­szemlékre június 20-tól ke­rül sor. A május eleji érté­kelés alapján 776 kombájn van a mezőgazdasági üze­mekben. tízórás munkaidőt figyelembe véve naponta 7351 hektár aratása lehetsé­ges ezzel a gépállománnyal. Viszont a kalászosok betaka­rításával egvidőben munkát ad 4583 hektár borsó és 3320 hektár repce aratása is. Veszteségmentes betakarí­tásra törekszenek az idén is a megyében, üzembiztos gé­pekkel. jól szervezett mun­kával. Ezért a közeli jövőben a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya minden aratásban érde­kelt vállalattal közösen egyezteti a tennivalókat. Befelezte munkáját a KISZ X. kongresszusa Vasárnap reggel Budapes­ten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnök­ségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Négy hozzászólással foly­tatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vita. Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója többek között elmondotta: az érdekképviselet gyakorlásá­nak feltételeiért az ifjúsági szervezetnek nap mint nap . meg kell küzdenie. Üjvári Sándor, a kiskunhalasi kór­ház gazdasági igazgatója ar­ról szólt, hogy a társadalom, ezen belül az ifjúság elemi felelőssége törődni az idős emberekkel. Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnázium tanulója hangsú­lyozta: a középiskolai KISZ- szervezetek nem mondhat­nak le arról, hogv követel­ményeket állítsanak a felvé­telüket kérő diákok elé. A vita utolsó felszólalója dr. Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságá­nak első titkára volt, aki az ifiúsáai mozgalom munka­stílusának. rm."Hmm*'!=zerei- nek néhány vonatkozását ele­mezte Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság je­lentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszustól ka­pott. megbízatásnak megfele­lően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris ta­nácskozáson és a szekcióülé­seken el.i'nnozoti valamint az fráshan henirí'Hntt hozzászó­lásodat. javaslatokat, észre­vételeket. A tanácskozásokon JS73 7V1.Í} rmí Von+glif szót, 176 küldött pedig írás­ban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsoló­dott észrevételeivel, javasla­taival a kongresszus napi­rendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért és kapott 24 meghí­vott vendég is. A szerkesztő bizottság vé­leménye szerint a hozzá­szólók is azokat a kérdése­ket tartották fontosnak, amelyekről a beterjesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kap­csolatban. Ez abból is követ­kezik, hogy széles körű, de­mokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a köz­ponti bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a ha­tározati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természe­tesen a nagyszámú hozzá­szólás tüzetes elemzése, fel­dolgozása, a KISZ munkájá­ban történő hasznosítása az újonnan megválasztott köz­ponti bizottság feladata lesz. Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresz- szus mérlegét. — Valamennvien a tisztes­séggel elvégzett munka jő érzésével érkezhetünk a ta­nácskozás végére. Ügy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra tö­rekedett. hogy nyílt elemzést, reális számvetést készíthes­sünk a két kongresszus kö­zötti időszak munkájáról: eredményeinkről, fogyatékos­ságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehe­tőségeit. E célokat — meg­ítélésem szerint — a kong­(Folyt at ás a 2. oldaloni A SZOT Elnökségének ülése Az energiagazdálkodás kor­szerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszak­ban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövede­lem, ezért fontos társadalmi feladat e törekvések elősegí­tése — hangoztatta a hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. Ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékos­ságot, a hulladékok és má­sodnyersanyagok hasznosítá­sát. A racionálisabb energia­gazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban meg­kezdődött takarékossági fo­lyamatok folytatódjanak, s ■ Egy új kerület Csehszlovákia fővárosában Prágában, itt építi a Győr megyei állami Építőipari Vállalat a Károly Egyetem 1300 személyes szállodáját. Az érdekes vállalkozás­ról szóló riportunk a 3. oldalon. mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges ener­giafogyasztás. Nagyrészt az ágazati ’ javaslatok megvaló­sításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak meg­felelő energiamegtakarítás érhető el, ami a jelenlegi árakon számítva 400—500 millió dollárnak felel meg. Reális számítások alapján el­érhető, hogy a népgazdaság enegiaszükségletének növeke­dése öt év alatt ne haladja meg a 10 százalékot. A jobb hatásfokú ipari és háztartási villamoskészülékek gyártását és a jelentősebb energiaracio­nalizálási fejlesztéseket álla­mi támogatás is segíti és ösz­tönzi. A SZOT Elnöksége felhívja a dolgozókat, hogy segítsék e fontos program végrehajtá­sát, bővüljön társadalmi mozgalommá mind a mun­kahelyeken, mind pedig a la­kóterületeken az anyag- és energiatakarékosság, a hul­ladék és a másodnyersanya­gok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek elméleti ku­tató intézetének 1976—1980. években végzett munkájáró! szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves prog­ramjának célja, hogy megha­tározza azokat a főbb kutatá­si irányokat, amelyekkel se­gítheti a szakszervezeti moz­galom egészét érintő dönté­sek előkészítését. Az intézet hozzájárul a távlati gazdasá­gi, szociálpolitikai tervek el­készítéséhez, a kiemelt — el­sősorban szakszervezeti vo­natkozású — társadalomtu­dományi témák kidolgozásá­hoz. További napirendi pont­ként az elnökség megvitatta a vállalati jóléti és kulturális ellátás pénzügyi szabályai­nak módosítására vonatkozó szakszervezeti javaslatokat; a szakszervezeti szervek VI. ötéves beruházási tervéről szóló előterjesztést; megtár­gyalta az 1932. évi szakszer­vezeti tagdíjbesorolás irány­elveit.

Next

/
Thumbnails
Contents