Kisalföld, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Budapestre érkezett Ny. Faggyejev Szerdán Budapestre érke­zett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára. Itt tartózkodása során Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnökével folytat tár­gyalásokat a bizottság kö­vetkező ülésének előkészíté­sével kapcsolatos kérdések­ről. Befejeződtek a hivatalos tárgyalások Lázár György hazaérkezett Dániából Lázár György, a Minisztertanács elnöke, kedden érkezett kétnapos, hivatalos látoga­tásra Dániába. Ismeretessé vált az elsőnapi politikai tárgyalások után. hogy az érdekel­tek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán—magyar kereskedelmi forgalom bőví­tésében. Errő] úgy vélekedtek, hogy habár a kereskedelem a hetvenes évek óta tete­mesen nőtt a két ország között, bőven maradt még feladat az együttműködés új területeinek feltárásában. A Lázár György kíséretében Koppenhágában tartózkodó ma­gyar kormányférfiak szerdán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkér­dések feltárásához, amit Lázár György a koppenhágai Langelinie Pavillonen étte­remben, a magyar vendégek tiszteletére adott banketten, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, előrevivő pár­beszédnek nevezett, s kívánatosnak ítélt. Ismeretessé vált. hogy kedden a politi­kai tárgyalások folyamán a kormány el­nöke újabb magyarországi meghívást tol­mácsolt Jörgensennek, amit a dán kor­mányfő el is fogadott. Következő látogatá­sa lenne a harmadik alkalom, hogy a szo­ciáldemokrata politikus hazánkban iár: 1974-ben. akkor pártja vezetőjeként. 1978- ban már miniszterelnökként kereste fel Jörgensen Budapestet, s akkori hasznos tárgyalásaira most is többször, melegen utalt. Lázár Györgyöt a látogatásra elkísérte Anker Jörgensen dán miniszterelnök. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett Győr város Tanácsa javult a beruházások előkészítése Döntés a Lenin-liget jövőjéről Ülést tartott tegnap délelőtt Zámbó József elnökletével Győr város Tanácsa. A testület első napirendi pontként a VI. ötéves tervi beruházások, intézményi- és lakásfelújítá­si feladatok előkészítettségének helyzetéről szóló beszámolót vitatta meg. A hatodik ötéves tervi beruházások előkészítése lényegé­ben már az elmúlt tervidőszak végén megkezdődött, hiszen csak így lehet biztosítani a zökkenőmentes áttérést, pon­tosabban a városfejlesztés folyamatosságát. A tanácsi beru­házások mennyisége a következő öt évben mintegy a ne­gyedével csökken; minden ágazatban jelentős mértékben — az általános iskolai tantermek építésének kivételével. A mennyiségi csökkenés miatt megnő a lelújítási, fenntartási munkák jelentősége. Mint a tanácsülésein Balogh József általános elnökhelyet­tesnek.a kérdésekre adott vá­laszában is elhangzott: a me­gyeszékhelyen folyamatban lévő beruházásoknál nem okoz jelentős gondot az elő­készítettség foka. Indokolt azonban, a fentebb leírtak miatt, hogy az illetékes ta­nácsi, tervező és kivitelező szakemberek az egyes terüle­teken havonta — a szükséges vezetői szinten — koordiná­ciós megbeszéléseiket tartsa­nak. A hatodik ötéves tervi fel­adatok ütemezését többször is értékelték a tervező és ki­vitelező vállalatokkal. Ha a kivitelezői kapacitás lehetővé teszi, a tanács a kedvezőbb költségek céljából verseny- tárgyalásokat hirdet. A magánerős lakásépítések segítésére tárgyalások folytak az OTP-vel és a Mészövvel. Az egyeztetések még nem zá­rultak le. Abban viszont már megállapodás történt, hogy a tervezett többletlakásolcat az OTP Ménföcsanakon és Sza­badhegyen építteti. Megtör­tént a város vállalataival is a közös feladatok egyezteté­se. A megnövekvő intézmény- felújítási feladatok ellátásá­ra (előkészítésre, ütemezésre, szervezésre) a tanács műve­lődési osztásán gazdasági műszaki ellátó szervezet ala­kult. A műemléki negyedben elvégzendő munkák segítésé­re augusztusban városrekonst- rukciós operatív bizottságot hoztak létre. Ide kapcsolódik még: 1932-től az Országos Műemléki Felügyelőség Győ­rött önálló építésvezetőséget alakít. Röviden a nagyobb beru­házások helyzetéről. A Kun Béla lakótelep első ütemén befejeződött a durva terep- rendezés és a kisajátítás. Gyorsítani szükséges az elő- közművesítés ütemét. A la­kásépítés ütemszerűen törté­nik, de az üzembehelyezésre, a beköltözési idő rövidítésére az eddiginél nagyobb figyel­met szükséges fordítani. A további (1985-ig tartó) lakás­építések kiviteli tervei ké­szek. A Vörös Hadsereg út beépítési programjáról a na­pokban írtunk. A Nádor tér környékén 1985-ig 312 lakás épül, beruházási programja elkészült, a kisajátítások az idén kezdődnek. A Kun Béla lakótelep II. ütemén a mostani ötéves tervben 300 lakást kell átad­ni, és 4—500 lakás előszere­lését biztosítani. A Gorkij úti lakótelepen még 90 OTP lakás épül. A tanácstagok egyetértőén elfogadták a jelentést és a határozati javaslatokat az előkészítő munkáik gyorsítá­sára. az építések és felújítá­sok eddiginél is jobb össze­hangolására. A második napirendi pont az ifjúság kulturált szórakoz­tatásának helyzetéről, to­vábbfejlesztéséről szóló fel­mérés volt. A téma jelentő­ségét mutatja az a tény is. hogy a vita során tizennégy tanácstag mondta el észrevé­teleit. javaslatait! (A témái részletesen jövő heti ifjúsági oldalunkon ismertetjük.) A tanácsülésen módosítot­ták a közterületek fenntar­tásáról szóló tanácsrendele­tet. A testületnek ezt követően fontos, várospolitikai kérdés­ben kellett döntenie. A leg­utóbbi, június 30-i tanács­ülésre már előterjesztették a témát, de néhány pénzügyi és jogi kérdés tisztázatlan­sága miatt akkor a napirend­ről lekerült. Miről is van szó? A győri kórház bővítése óhatatlanul szükségessé teszi a zöldterület növelését, § ez ma már csak a Lenin-liget rovására történhet. Hosszú tárgyalások, a tanács végre­hajtó bizottságának helyszí­ni szemléje után kompro­misszumos megoldás szüle­tett: az egészségügy által ere­detileg kért teljes terület, il­letve a tanács által nem he­lyeselt terület — átadás kö­zött a félút: a tegnapi ta­nácsülés elé javaslatként az a végrehajtó bizottsági határo­zat került, amely szerint a Lenin liget területének felét adnák át a kórháznak, hogy az legalább megközelíthesse az ágyak számához előírt zöldterületi normát. Az írá­sos előterjesztés mellé szóbe­li kiegészítések hangzottak el. amelyek felelevenítették az előző tanácsülésre készí­tett tervvariációkat, és meg­indokolták, hogy ezekből mi­ért foglalt állást a végrehajtó bizottság a „középutas” meg­oldás mellett. Az érvek és ellenérvek ütköztetéséhez hat tanácstag szólt hozzá, vala­mennyien egyetértve a komp­romisszumos megoldással. A szavazás is ezt erősítette meg: egyhangúlag elfogadták azt a döntést, hogy a Lenin liget felét a kórház kapja meg — kizárólag zöldterület céljára. a parkot a közeljövőben tel­jes egészében felújítják. A tegnapi tanácsülés vitájá­ban a következő tanácstagok szólaltak fel: Nagy Lajos. Bejczy Gyula, Barlavits Tibor, Baranyi Ti­bor, Csémi Zsuzsa, Losonczi Mihályné, Vaszary Péter, Szabó József né. Kovács Jó­zsef. Bandi János, dr. Kop­pány Attila, Inótái Tibor, Tí­már István. Smuck László, Tóth László, Nagy Imre, Ko­vács József, Molnár Ferenc. Bányai György. Sáhó Nándor. Makrai László, dr. Németh András. J. F. fiz országgyűlés mezőgazdasági bizottságának értékelése Mezőgazdaságunk elmúlt egy évtizedéről e népgazda.- sági ág jelentőségét hűen tükröző, a fejlődés eredmé­nyeit és gondjait egyaránt árnyaltan megmutató képet kapott szerdai ülésén az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottsága. A Cselőtei László elnökle­tével megtartott ülésen részt vett Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke is. Elsőként Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott tájékoztatót, kiemel­ve, hogy Magyarország me­zőgazdasági termelésével a leggyorsabban fejlődő orszá­gok mezőnyében helyezkedik el. Több ponton kapcsolódtak az elhangzottakhoz Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­kének szavai is. Varga János (Győr-Sop- ron m. 9. vk) a vitában fel­vetette: a beszámoló mar­kánsabban tükrözhetné a tu­domány munkásainak tevé­kenységét s további felada­tait mezőgazdaságunk fej­lesztésiben. A bizottsági ülés Cselőtei László vitaössze­foglalójával ért véget. Kádár Jánes fopdfa Gesten Piisssrniiert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására október 27—30-a között hazánk­ban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést foly­tatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi hely­zetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszé­léseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. irányosan fejlődd út- és vasúthálózat Százmilíiárd forint korszerűsítésre Nemzeti felemelkedésünk egyik nagy programjának a Széchenyi István fogalmazta közlekedési koncepciónak máig tartó hatása van. A köz­lekedési ágazat változatlanul a népgazdaság egyik kiemel­kedően támogatott területe, s ennek megfelelően a VI. öt­éves tervben is megkülön­böztetett figyelem irányul a közúti, vasúti és egyéb köz­lekedésre. Az ágazat egységes és ará­nyos fejlesztéséről rendezet^ szakkollégiumot Győrött, a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium, valamint a Köz­lekedéstudományi Egyesület a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A tanács­kozáson részt vett Szabó Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára. A vitaindító előadást Óno­zó György közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes tartotta a gazdaságpolitika és a közlekedési koncepció kap­csolatáról. Bevezetőjében fel­vázolta a hazai közlekedés fejlődését a közúti, vasúti személy- és áruszállítás, a hálózatok kialakulását. Ez­után az országgyűlés által 1968-ban elfogadott új köz­lekedési fejlesztési terv meg­valósulásáról, felülvizsgálatá­ról szólt. A népgazdaság le­hetőségeihez igazított fejlesz­tés középpontjába a mostani tervidőszakban elsősorban nem a járműpark mennyisé­gi növelése, hanem a vasút- és úthálózat megbízható mű­ködtetése áll. A második előadást dr. Ivány Árpád főosztályvezető tartotta a közlekedés arányos fejlesztéséről. A közlekedés- politikai koncepció alapján az egyes közlekedési alágazatok alkalmazkodnak az országos fejlesztési lehetőségekhez, tervekhez. Katona András, a KPM tervgazdasági főosztá­lyának helyettes vezetője azt mutatta be, hogy a népgazda­ság tervén belül milyen lehe­tőségei vannak az ágazatnak. Rámutatott, hogy az elmara­dások miatt a hírközlésre jut­tatott fejlesztés aránylag ma­gasabb lett, ugyanakkor a közlekedésre még így is any- nyi jut, mint az építőipar, a bel- és külkereskedelem, a vízgazdálkodás fejlesztésére összesen. A százmilíiárd fo­rint fejlesztési összegen túl, mintegy ötvenkét ötvennégy milliárd forint út-hídfenn- tartási, korszerűsítési lehető­séggel számol a tárca. A köz­lekedés megbecsült ágazat — hangsúlyozta. A délelőtti korreferátumok sorát Fülöp Györgyné dr. nyitotta a munkaerő-szerke­zet minőségi, fejlesztési fel­adatairól. Szólt arról a sajá­tosságról, hogy miközben nagy arányban növekedett a felsőfokú végzettség aránya, számottevő az általános isko­lát el nem végzettek tömege is a közlekedésben. Egy más megvilágításban ugyanerre mutatott rá a tanácskozáson, amikor a nehéz fizikai mun­ka lassú csökkenését elemez­te. A tanácskozásra az előzetes kétszázötven helyett már ne- gyedfélszázan érkeztek, a mai program a vállalati vélemé­nyek és a központi elképze­lések összehangolásának vi­tájának ígérkezik. a, s. ffl Nagy teljesítményű hűtőkompresszorok segítségével tartják megfelelő hőfokon az ex­port fagyasztott baromfit a Baromfiipari Nagykereskedelmi és Szolgáltató Vállalat győri export tranzit hűtőházában. Képünkön a hutőgépház egy részlete látható.

Next

/
Thumbnails
Contents