Kisalföld, 1981. december (37. évfolyam, 281-304. szám)

1981-12-01 / 281. szám

Mitterrand Algériában A francia—algériai kap­csolatoknak a bizalom alap­ján történő újjáépítésére hí­vott föl az algíri repülőtéren mondott beszédében Francois Mitterrand. A francia elnök több minisztere, köztük Claude Cheysson külügymi­niszter társaságában hétfőn délelőtt érkezett meg az észak-afrikai országba, amely húsz évvel ezelőtt szabadí­totta fel magát a francia gyarmati iga alól. Mitter­rand-t, aki kétnapos látoga­tást tesz Algériában, a repü­lőtéren Bendzsedid Sadli el­nök fogadta. A két államfő megkezdte hivatalos tárgya­lásait. „Bizonyos vagyok benne, hogy országaink túl akarnak jutni azokon az akadályokon és félreértéseken, amelyek túlságosan is hosszú ideig akadályozták a megértést” — jelentette ki repülőtéri be­szédében Mitterrand. „A két ország most új alapra építhe­ti barátságát, és ez az alap a bizalom.” A két elnök a repülőtérről egyenesen a „mártírok teme­tőjébe” hajtatott, ahol Mit­terrand megkoszorúzta Hu­gri Bumediennek, Algéria el­hunyt elnökének sírját. Az aktus jelképesen is utal a kapcsolatok új alapokra he­lyezésére, mivel a „mártírok temetőjében” a francia gyar­matosítók elleni nyolcéves küzdelem algériai áldozatai nyugszanak. Francois Mitter­rand és Bendzsedid Sadli a kegyeletes aktus után meg­kezdte hivatalos tárgyalásait. A tárgyalások színhelyére nyitott gépkocsiban érkező államfőiket lelkes tömeg üd­vözöl­te. Megfigyelők szerint a fogadtatás sokkal melegebb volt, mint Mitterrand elődje, Giscard d’Estaing 1975-ös lá­togatása idején. Habib negyedik ingázása a Közel-Keleten Philip Habib, az amerikai elnök személyes megbízott­ja, aki negyedik közel-keleti küldetése alkalmából vasár­nap érkezett Beirútba, hétfőn megbeszélést folytatott Safik el-Vazzan libanoni miniszter­­elnökkel és más vezető poli­tikusokkal. Habib útitervé­ben Libanonon kívül Szíria, Szaúd-Arábia és Izrael is szerepel. Megbízatása egyfe­lől a július 24-én létrejött izraeli—palesztin tűzszünet megszilárdítására, másfelől az úgynevezett szíriai—izrae­li rakétaválság megoldására szól. Beiruti sajtóértesülések szerint Habib missziója bizo­nyos értelemben az Arab Li­ga négyes bizottságának a szerepét egészíti ki. A birto­kában lévő amerikai rende­zési terv előirányozza, hogy az arab békefenntartó erőket fokozatosan a megerősített libanoni hadsereg egységei­vel váltják fel. Ugyancsak a kormányhadsereg veszi át a különböző milíciák közbiz­tonsági hatáskörét. A haladó pártok minden hasonló in­tézkedés feltételeként a jobb­oldal irányítása alatt álló, a falangistákkal együttműködő hadsereg átszervezését köve­telik. Az amerikai misszió kibő­vülésére utal, hogy Habib ta­lálkozott Pierre Gemajellel, a falangista párt vezetőjével, és Besir Gemajellel, a jobb­oldali milíciák parancsnoká­val. Besir Gemajel vasárnapi beszédében azt követelte az arab bizottságtól, hogy janu­ár 15-ig Beirutból, május 15- ig pedig egész Libanonból vonják ki a szíriai csapato­kat és a Palesztinai Felsza­­badítási Hadsereg egységeit. Reagan megbízottja a to­vábbiakban a haladó nemze­ti mozgalom vezetőivel is ta­lálkozik. ? ■ KUIMPÖID Zárt ajtók mögött Megkezd­ődtek a genfi tárgyalások Julij A. Kvicinszkij nagy­követnek, a szovjet delegáció, és Paul Nitze nagykövetnek, az amerikai küldöttség veze­tőjének első találkozójával hétfőn délelőtt Genfben kez­detét vette az európai nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásával foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalási sorozat. A Szovjetunió genfi misszióján hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdődött találkozó tech­nikai jellegű volt, amelyen megbeszélték a tárgyalások lebonyolításával­­összefüggő szervezési — tehát nem ér­demi — kérdéseket. A ta­nácskozás valamivel több mint pár órán át tartott A két küldöttség vezetőjét a tanácskozás előtt hosszan fo­­tografálták, de egyikük sem nyilatkozott­ Az első érdemi ülést ma dél­előtt tartják az amerikai kül­döttség hivatalos helyiségei­ben. Várható, hogy — mint ez a SALT-tárgyalások eseté­ben is gyakorlat volt­­, a rakétatárgyalások plenáris üléseit is váltakozva tartják a szovjet, illetve az amerikai misszió épületében, a keddi és csütörtöki napokon. Paul Nitze nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője hétfőn délután rövid nyilat­kozatot olvasott fel a fontos eseményre Genfbe érkezett újságírók előtt. Az amerikai delegátus ebben beszámolt arról, hogyy hétfőn délelőtt a genfi szovjet misszió épüle­tében —első alkalommal — találkozott a szovjet delegá­ció vezetőjével, Jurij Kvi­cinszkij nagykövettel, és 90 perces, szívélyes, tárgyszerű eszmecserét folytatott vele a soron következő tárgyalások technikai módozatairól. Fi­gyelembe véve kormányaik ide vonatkozó ajánlásait, a két nagykövet megállapodott abban, hogy tekintettel a tár­gyalások rendkívül fontos és bizalmas jellegére — azokat a zárt ajtók mögött, a nyilvá­nosság kizárásával folytatják majd. Mint mondotta. ..csak­is abban az esetben tudjuk megvitatni a konvojnk, ben­nünket e válasz­tó kérdése­ket és csakis akkor van re­ményünk azok menni Ha va­gy ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a tárgyalások bizal­mas jellegével kapcsolatos el­járási megállapodásokat”. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy követve a SALT tárgyalások gyakorla­tát, a sajtóval csakis a ta­lálkozók időpontját és he­lyét köztik majd a jövőben, így Nitze nagykövet beje­lentette, hogy az európai nukleáris fegyverzetekről folyó szovjet—amerikai tár­gyalássorozat első plenáris ülését kedden délelőtt tart­ják a genfi amerikai misszió épületében. Az amerikai nagykövet ré­szt n-1 v,o-rl­ A­áV,.r, v, Vi-f,Of-f O — amerikai kormánynak a genfi rakéta-tárgyalásokkal kapcso­latos — a közelmúltban Reagan elnök által ismerte­tett — álláspontjára és jelez­te, hogy küldöttsége eredmé­nyes tárgyalások reményével érkezett a Lac Léman part­jára. A svájci konferencia-vá­rosban hétfőn este több ha­ladó nőszervezet csendes bé­ketüntetést szervezett, hatá­rozott leszerelési intézkedé­seket sürgetve. Szadat gyilkosainak pere Tíznapi szünet után hétfőn délelőtt Kairóban folytatták a Szadat egyiptomi elnök el­leni merénylet vádlottainak perét. A tárgyaláson először a vádlottak tettek tanúvallo­mást. Egy kivételével mind­egyik ártatlannak vallotta magát. A fővádlott, Khaled Ahmed el-Isztambuli főhad­nagy csak ügyvédje közben­járására helyesbített vallo­másán. Először ugyanis elis­merte, hogy ő volt Szadat gyilkosa. A bíróság elnöke, miután megállapodtak a vád és a védelem tanúinak kihallgatá­si sorrendjében, a tárgyalást ismét felfüggesztette. Az új időpontot szombatra tűzték ki. Egyben közölték, hogy a további kihallgatásokat zárt ajtók mögött folytatják. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza és valuta árfolyamai HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK­ Érvényben: 1981. december 1-től VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. DECEMBER 1-TŐL Devizanem vételi közép eladási Pénznem vásárolható vételi eladási árfolyam Illő egységre Ft-ban Sankjegy - forintb^*” Angol font 6577,85 6584,38 6590,96 címletek Ausztrál dollár 3948,49 3952,44 3956,39 Angol font 50 6186,85 6781,91 Belga frank 91,47 91,56 91,65 Ausztrál dollár 50 3833,87 4071,01 Dán korona­­ 477,01 477,49 477,97 Belga frank 5000 88,81 94,31 Francia frank 608,18 608,79 609,40 Dán korona 1000 463,17 491,81 Hollandi forint 1402,35 1403,75 1405,15 Finn m­árka 100 768,68 846,22 Japán yen (1000) 151,80 151,95 152,10 Francia frank 500 590,53 627,05 Kanadai dollár 2900,11 2903,01 2905,91 Görög drachma 500 53,43 56,73 Kuwaiti dinár 12205,56 12217,78 12230,00 Hollandi forint 1000 1361,64 1445,36 Norvég korona 595,73 596,33 596,93 Japán yen (1000) 10000 147,39 156,51 NSZK márka 1539,15 1540,69 1542,23 Jugoszláv dinár 1000 76,00 80,70 Olasz líra (1000) 28,73 28,76 28,79 Kanadai dollár 100 2815,92 2990,10 Osztrák schilling 218,62 218,84 219,06 Kuwaiti dinár 10 11851,25 12584,31 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Norvég korona 100 578,44 614,22 Spanyol peseta 35,88 3­5,92 35,96 NSZK márka 1000 1494,47 1586,91 Svájci frank 1849,21 1831,06 1852,91 Olasz líra (1000) 50000 27,90 29,62 Svéd korona 627,34 627,97 628,60 Osztrák schilling loop 212,27 225,41 Tr. és cl. rubel 2597,10 2600,00 2602,60 Portugál escudo 5000 51,87 55,07 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Spanyol peseta 5000 34,84 37,00 ................... . Svájci frank 1000 1795,53 1906,59 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatal Svéd korona 100 609,13 646,81 fes árfolyamok változatlanul az 1981. október 20-i Török líra 1000 25,65 27,23 közléseknek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3339,68 3546,26 A­színésznő halála Egyelőre rejtély, mi okozta vasárnapra virradóra Nata­lie Wood világhírű amerikai filmszínésznő halálát. A legfrissebb hírügynöksé­gi jelentések szerint Natalie Wood a hét végét férjével, Robert Wagner filmszínész­szel a kaliforniai Santa Ca­­talina-szigeten töltötte. Szom­­baton éjjel a szigeten vacso­ráztak, majd együtt tértek vissza a part közelében hor­gonyzó jachtjukra, ahol ket­tejükön kívül ott tartózko­dott a hajó kapitánya és Christopher Walken filmszí­nész is. Natalie Wood ezután egy felfújható gumi motor­csónakkal fürödni ment a tengerre. A színésznő férje csak ak­kor kezdett aggódni, amikor felesége egy negyedóra múl­va sem tért vissza a hajóra. Robert Wagner ekkor egy másik csónakkal felesége ke­resésére indult, majd értesí­tette a parti őrséget. A szí­nésznő holttestét vasárnap kora reggel, csaknem egy ki­lométerre a hajótól, a sziklás part közelében találták meg. A tetemen nem volt semmi külsérelmi nyom, ezért egye­lőre csak találgatják, vajon a színésznő belefulladt-e a ten­gerbe vagy más okozta halá­lát. A filmszínésznő egyébként jelenleg a magyar televízió műsorán is szerepel: a „Most és mindörökké” című három­részes, nagysikerű filmalko­tásban látható. Magyar-ciprusi közös közlemény Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívá­­­­sára Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke 1981. november 27—30. kö­zött hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaság­ban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök az igen szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szelle­mében lefolytatott tárgyalá­sokon áttekintette a magyar —ciprusi kapcsolatok hely­zetét, megvizsgálta a két or­szág baráti együttműködése bővítésének további lehető­ségeit és véleményt cserélt néhány fontos nemzetközi kérdésről. Egyetértőleg hangsúlyoz­ták, hogy még jelentős le­hetőségek vannak gazdasági kapcsolataik fejlesztésére, beleértve az ipari és műsza­ki kooperációkat, és hogy kölcsönösen munkálkodni kell e lehetőségek mindkét fél számára előnyös haszno­sítása érdekében. Pozitívan értékelték a két ország kul­turális és tudományos együttműködésében eddig elért eredményeket, vala­mint a turizmus terén mu­tatkozó fejlődést. Kifejezték készségüket az e területeken történő további együttműkö­dés bővítésére. A két elnök nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során megállapí­totta, hogy nézeteik számos alapvető kérdésben azono­sak, vagy egymáshoz közel­­állóak. Aggodalmukat fejez­ték ki a nemzetközi helyzet romlása miatt. A felek hangsúlyozták or­száguk eltökéltségét, hogy támogatnak minden olyan erőfeszítést, am­ely az enyhü­lés megőrzésére irányul és ellenzik a fegyverkezési ver­senyt. Elítélték a nemzetkö­zi feszültség növekedését és a hidegháború újjáélesztését. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó eredményesen zárul; érdemi határozatokat hoznak, ame­lyek a helsinki záróokmány szellemében erősítik az eu­rópai biztonságot és fejlesz­tik a részt vevő államok kö­zötti együttműködést. Ezzel összhangban támogatják az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet folya­matának megőrzését, bele­értve az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia ösz­­szehívását. A felek üdvözölték a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminiszterei­nek New York-i találkozóját és azt a megállapodást, hogy a két nagyhatalom külügy­miniszterei 1982 elején újabb találkozót tartanak. Kifejez­ték reményüket, hogy a nuk­leáris fegyverekről novem­ber 30-án, Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sok mielőbb konkrét ered­ményre vezetnek. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tájékoztatta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két a ciprusi kérdés leg­utóbbi fejleményeiről. A két vezető aggodalmát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszítésekben, ame­lyek célja a probléma igaz­ságos és tartós­ megoldása. A felek sajnálkozásukat fejez­ték ki, hogy az ENSZ hatá­rozatait és az el nem köte­lezett országok Ciprusra vo­natkozó nyilatkozataiban foglaltakat még nem haj­tották végre. A felek síkra szálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, to­vábbá minden katonai be­avatkozás megszüntetéséért Cipruson. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Szpírosz Kiprianu elnök úgy véli, hogy a Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a cip­rusi kérdésre vonatkozó ENSZ-határozatokkal és a helsinki záróokmánnyal össz­hangban, a Ciprusi Köztár­saság függetlensége, szuve­renitása, területi integritási, egysége és el nem kötelezett­sége, valamint minden cip­rusi emberi­ és alapvető sza­badságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia összehívására az ENSZ ke­retén belül, amely megnyit­ná az utat a ciprusi problé­ma békés megoldására. A két vezető hangsúlyozta, hogy Ciprus teljes demilitarizálá­­­sa és lefegyverzése nemcsak a szigetország népének, ha­­nem a Földközi tenger érzé­keny keleti térsége stabilitá­sa, biztonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megerősítette, hogy a Magyar Népköztársa­ság továbbra is támogatja Ciprus kormányának és né­pének azon erőfeszítéseit, to­vábbá minden olyan más erőfeszítést, amely a prob­léma igazságos, békés és tar­tós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának a nemzetközi életben betöltött szerepe . Ennek során a magyar fél­ elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet a Ciprusi Köztársaság fejt ki" az el nem kötelezettség po­­­litikáját folytató országok sorában a nemzetközi béke és biztonság erősítése érde­kében. A felek aggodalmukat fe­jezték ki a közel-keleti fej­lemények miatt. Elítélték az arab államok belügyeibe történő beavatkozásra irá­nyuló törekvéseket és kísér­leteket, az egyes államokkal szembeni fegyveres fenyege­tést e térségben. Leszögezték, hogy az arab —izraeli konfliktus átfogó és igazságos rendezéséhez el­engedhetetlen az izraeli csa­patok kivonása minden 1967- ben megszállt arab terület­ről. Az a véleményük, hogy valamennyi érdekelt fél — köztük a palesztinai arab nép egyedüli képviselője, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — közvetlen rész­vételével folytatott tárgyalá­sok eredményeként érvénye­síteni kell a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló palesztin állam léte­sítésének jogát is, továbbá szavatolni kell a térség va­lamennyi országának bizton­ságát és szuverenitását. A tárgyaló partnerek köl­csönösen kifejezték elége­dettségüket a Ciprusi Köz­társaság elnökének látogatá­sa alkalmával folytatott tár­gyalások eredménye felett. Szpirosz Kiprianu elnök ma­gyarországi látogatása és megbeszélései hatékonyan járultak hozzá a két ország kapcsolatainak elmélyítésé­hez és jól szolgálták a béke és biztonság megszilárdításá­ra irányuló törekvéseket. Szpirosz Kiprianu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke meghívta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét, hogy tegyen látogatást Cip­ruson. Losonczi Pál a meg­hívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját dip­lomáciai úton később rög­zítik. MIMII RÖVIDEN BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő hivatalos magyaror­szági látogatása alkalmából nyilatkozatot adott a cipru­si televíziónak. BUKAREST: A Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának Bukarestben tartandó ülésé­re hétfőn délután a román fővárosba érkezett Pója Fri­gyes külügyminiszter, MOSZKVA. A palesztin nép harcával való szolidari­tás nemzetközi napja, no­vember 29-e alkalmából Le­­onyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vb elnökét, a PFSZ végrehajtó bizottságát és az egész palesztin népet, ANKARA. A főügyész 120 vádlottra halálbüntetést kért hétfőn az erzurumi ka­tonai bíróság előtt folyó perben, amelynek vádlottja a „Dev Yol” török szélső­­baloldali szervezet 300 tag­ja. A vádirat szerint a Dev Yol tagjai 16 gyilkosságot, számos merényletet követtek el, sok fegyveres összetűzést provokáltak, és „népbírósági pereket” rendeztek azok el­len, akik nem értettek egyet velük. 1981. december kez.

Next