Kisalföld, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. JANUAR 3, VASARNAP ARA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Tovább haladunk a kipróbált, jó úton Losomzi Pál újévi köszöntője Tisztelt, honfitársaim! Kedves elvtársak! Uj esztendőt köszöntünk. Ilyenkor szo­kásunkhoz híven mérleget készítünk a múlt esztendőről és kifejezzük egymásnak jó­kívánságainkat az új évre. Milyen is vplt a múlt esztendő? Nem mondható sem jobbnak, sem rosszabbnak, mint más, előző éveink. Folytatása volt annak a munkának, amelyet kipróbált, bevált po­litikánk szellemében 23 éve folytatunk. Eredményekben gazdag negyedszázadunktól méltóképpen emlékeztünk meg magunk és megemlékeztek mások is. Nyugodt lelküs- meretlel mondhatjuk, hogy bár sok minden történt a világban és itthon is bőven akadt tennivalónk, fejlődésünk töretlen volt. En­nek a negyedszázadnak az eredményeit nyu­godt lelki ismerettel vállalhatjuk most és a következő nemzedékek előtt is. Népgazdasagunk a. súlyosabb nemzejközi feltételek ellenére tovább szilárdult és új módón, az új követelményeknek megfelelő­en kezd dolgozni. Gazdálkodásunkban már ■•jelentkeznek erőfeszítéseink első eredményei. Két, fo célunknak megfelelően a külgazda­sági egyensúly javult és életszínvonalunkat megőriztük. Hazánk politikai, gazdasági és társadalmi eredményeiről határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Ez alkalommal is köszönöm a párt- és az állami vezetés nevében munkásosztályunk­nak, szövetkezeti parasztságunknak, értel­miségünknek, társadalmunk minden más ré­tegének, minden jó szándékú állampolgá­runknak a közös naev célok elé re se erdeke- ben kifejtett erőfeszítést. Feszültségekkel terhes világban élünk. Terveink megvalósításának külső feltételei nem javultak tavaly sem. Munkánk belső feltételeinek alakulásában viszont kedvező változások tapasztalhatók. Városokban, köz­ségekben egyaránt szaporodnak a közös gon­dolkodás. a közösen végzett munka, a szor­galom biztató eredményei. Jó a politikai légkör, a létbiztonság, aktiv a közélet, így nemzeti célkitűzéseink elérése során ki-ki személyes elképzeléseit is valóra válthatja. Szocialista társadalmunkban a politikát a vezetés és a közvélemény együttes erő­feszítései alakítják és emelik a közügy rang­jára. A Magyar Szocialista Munkáspárt ki­próbált politikája, a Hazafias Népfront programja egész dolgozó népünk eszére és szivére apellál. Innen a színes vitákban ala­kuló szocialista nemzeti egység, amelyet a különböző társadalmi rétegek nemzetiségre, vallásfelekezetre, korra és nemre való te­kintet nélkül a sajátjuknak éreznek és val­lanak, s amelynek örvendetes eredményé a politika, a gazdasági és a társadalmi stabi­litás. Eredményeink nem vitathatók, de óva­kodnunk kell azok túlértékelésétől. Vala­mennyien tudjuk, mennyi tennivalónk van még a vezetésben, a vállalatok, intézmé­nyek irányításában, a társadalom fejlesz­tésében. Szocialista céljaink, gazdasági hely­zetünk realitásai és a világpiac helyzete ar­ra kényszerítenek, hogy munkánkban a Cü figyelmet az 1982-es esztendőben is két nagy feladat megoldására összpontosítsuk: a kül­gazdasági egyensúly további javítására és az életszínvonal megőrzésére, vagyis egész éle­tünk nyugodt, biztonságos körülményeinek fejlesztésére. Ez reális, megvalósítható cél. Napjainkban nőnek a nagyvilág gondjai, veszélybe kerültek az enyhülés eredmé­nyei. Az imperializmus reakciós erői elvesz­tett pozícióik visszaszerzésére törekszenek. Katonai erőfölénnyel szeretnék akaratukat a világra kényszeríteni. Nem akarják tudo­másul venni, hogy a népek szabadon akar­nak élni, a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. . Az erőviszonyok egyensúlya kialakult és ez a garanciája annak, hogy a haladás és a béke erői nélkül, vagy azok ellenére ma már nem lehet, tenni semmit a világon. A mi véleményünk a világ nagy kérdé­seiben világos. A béke elkötelezett, hívei va­gyunk. Barátainkkal és szövetségeseinkkel szoros egységben, nem kíméljük erőinket, azért, hogy az enyhülést, a békét és a ha­ladás ügyét megoltalmazzuk. Ennek érde­kében pártunk és kormányunk a jövőben is folytatja aktív, széles körű nemzetközi tevékenységét. Békénk, biztonságunk, szocialista fejlődé­sünk szempontjából különös fontossága van annak, hogy folytassuk testvéri barátságunk ápolását, sokoldalú együttműködésünk fej­lesztését a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Ebben a szellemben üdvözöltük és támogat­juk lengyel barátainknak a szocializmus védelmére és a belső rendteremtésre irá­nyuló lépéseit is. Abban a meggyőződésben, hogy ez a legjobb megoldás a lengyel nép és a világ számára is. Külpolitikánk sarkalatos tételei változat­1 anok: a Magyar Népköztársaság hu szövet­ségeseihez, barátja a nemzeti szabadsá­gunkért, az önálló fejlődésért küzdő volt gyarmati népeknek • és a békés egymás mellett élés elve alapján korrekt partne­re a fejlett tőkés országoknak. Mindannyiunkat foglalkoztat a gondolat., bogy mit várhatunk az új esztendőtől. Min­denekelőtt békét. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők meg tudják aka­dályozni a nemzetközi feszültség fokozódá­sát. a béke megvédése reális lehetőség. Előbbre akarunk lépni szocialista vívmá­nyaink gyarapításában. Szembe kell néznünk a világgazdaság, a világpiac kihívásaival. A követelmények mind szigorúbb feltételeket támasztanak velünk szemben. Ez a kény­szerítő erő pillanatnyilag kellemetlen, de bosszú távon segíti fejlődésünket abban a versenyben, amely elöl nem térhetünk ki. Határozottan haladunk tovább a kipró­báit, jó úton. Nem gondtalanul, de maga­biztosan. Néni állhatunk meg, szorgalom­mal és közös fejtöréssel kell siettetnünk a pozitív változásokat. Politikánk szellemében mind ésszerűbb megoldásokat, a boldogulás célszerű módjait keressük. Bizakodva tekin­tünk a jövőbe, mert szilárd alapokra, tehet­séges, jóra törekvő népünk erőfeszítéseire építünk. Sorainkat még szorosabbra zárva vállaljuk sok, közös tennivalónkat. Az új év első napján a Magyar Szórta-; lista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kí­vánok hazánk valamennyi állampolgárának, egész magyar népünknek, minden barátunk­nak eredményekben gazdag, boldog és bé­kés új esztendőt! A termőföld védelme gazdasási érdek A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelmének tör­vényi szabályozásul — az er­ről szóló 19G1. évi VI. tör­vényt —- azért módosította az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meg­gyorsítása. amelynek ered­ményeként a művelés alól ki­vont. területek visszakerül­hetnek a termelésbe. A föld- témában múlt héten megho­zott, s 1982. január 1 -töl ha­tályos törvényerejű rendelet­nek ez a lényege és celia — mondatták az MTI munka­társának a Mezőgazdasági/és Élelmezés ügyi Minisztérium­ban. Hotter István, a MÉM Or­szágos Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának vezetője azt is elmondta, hogy a me- zőgtazdasáfá rendeltetésű föl­dek védelméről szóló koráb­bi jogszabályok 1977. és 1979. évi módosításának eredmé­nyeként a földek termelésből kivonása ütemesen csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az in ári. kom­munális és egyéb beruházá­sokhoz msw így js jelentős há- nyadhan vesznek igénybe ér­tékes mezőgazdasági rendel­tetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint, az országban jelenleg mintegv 40 ezer hek­tár ol'-an terület, van. arrólv — fokozott anyagi támoga­tással — a mezőgazdasági termelésbe visszaállítható. Sürgetően szükséges meg- gvnrsjtani - a kihasználatlan területek — jelenleg művelés alatt sem álló földek — visz­aza állítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anvaai fel­tételeket. pénzügyi fedezetet — miként az Elnöki Tanács ülésén is elhangzott — leg­célszerűbben a földvédelmi jogszabályok alapján befize­tett térítésekből lehet előte­remteni. Ennek érdekében az űj tvr. előírja, hogy a mező- gazdasági rendeltetésű földek művelési kötelezettségének elmulasztásáért, valamint a termelésből időleges vagy Végleges kivonásáért fizeten­dő térítésekből földvédelmi al,apót kell létesíteni, amely egyéb forrásból — például központi költségvetésből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik, akik termőterületet vesznek igénybe a beruházás meg­valósításához. illetve a meg­lévők területi bővítéséhez. Győri panelok Komárom, Vas és Fejér megyébe A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozni éves lakásgyártási tervüket december 15-ig feljésitctlck. Jelenleg, a gyártócsarnokok­ban a szokásos nagy kar­bantartást végzik, de a tá­rolótérről a, panelok kiszállí­tása folyamatos Komárom, Vas és a Fejér megyei épí­tőipari vállalatokhoz. A tartalomból □ Hangulatos óévbúcsúztatás □ Munkával kezdődött az új év □ A mély­építők kilépnek o világpiacra □ Mit vár 1982-101? □ Rádió—Televízió 1-0 □ Kedvező jelek az iskolai sportban A ma és a holnap hö vetelménye . magyar gazdaság nyílott — tehát érzékeny a \ külkereskedelemre, s arra, amiben szegények X* vagyunk: energiára, nyersanyagra. Az alkal­mazkodás létkérdésünk. Ennek erősödését jel­zi például a külkereskedelmi fizetési mérleg éves egyenlegének eddig folyamatos javulása: 1978-tól az adósságállomány éves növekedési volumene 1979-ben a felére csökkent, majd az 1978-as szint 13—20 százalé­kára. Mivel eközben a nemzeti jövedelem néhány szá­zalékkal növekedett, a népgazdaságban a gazdálkodás hatásfoka nőtt. Az 1931. évi terv ennek folytatódásával számolt, a javulás azonban 1980 végén — néhány agazatban — lelassult. Lényegében — tisztelet a kivételnek: a vál­lalatok egyharmadának — a termelő-gazdálkodó egy­ségek nem értek el annyi eredményt, amennyit el le­hetett várni. Emellett a gazdálkodó egységek egy ré­sze erőforrásaival — beruházásra fordítandó eszközök­kel. bérrel, anyaggal, energiával — nem űg.v gazdál­kodott. ahogyan azt a saját (és az ország) helyzete megengedte volna. Egyszerűen: a vállalatok egy cso­portja a tervhez képest költségvetési bevételkiesést okozott: többet költöttek beruházásra, készletekre, mint amennyi a terv szerint (a belső piaci és pénzügyi egyensúly megtartásához) indokolt lett volna. Egyfe­lől tehát bevételhiány jelentkezett, másfelől többlet- kiadás. A terven felül költekező vállalatok pénzüket jórészt a hazai piacon keresték meg. növelve ezzel beltöldi eladásaikat. S amellett, hogy elhanyagolták az export fokozását, jelentős mértékben importálták anvagot. al­katrészeket és energiát. A képlet hasonló ahhoz, amelytől 1979—1980-ban sikerült megszabadulnunk: vagyis az importot meghitelezi a költségvetés, az ex­portból viszont ez a devizabefektetés nem térül meg. Egy ilyen irányú folyamatnak elejét kell venni, s'a gazdaság egészét arra a pálvára kell visszaterelni, amelyen 1980-ban sikerült elindulni. Az év közben, s az új év küszöbén meghozott intézkedések — a sza­bályzók újabb kiigazítása — a jövő évi népgazdasági terv egészével együtt ezt a celt szolgálja. Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el múlt éi'i eredményeinket 1931 — a gondok ellenére — a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése­iéi zárult, javult a dollár elszámolású export hozama, korszerűsödött a minisztériumi és a vállalati irányítás. Figyelem re méltó eredmény, hogy miközben az ipari export növekedése elmaradt a tervezettől, a dollár elszámolású kivitel a tavalyinál gazdaságosabb. Ez az,t jelzi, hogy az ipari kivitelben az értékesebb — a több élőmunkát tartalmazó — termékek aránya növeke­dett. 1981 eredményei közé számítható — ha nem is az első helyre kívánkozik — egy igen megszívlelendő ta­nulság: nevezetesen, ha a gazdálkodás tényeit beható elemzés alá vesszük — miként ezt .december 3-án a Központi Bizottság, valamint a téli országgyűlés is tette —, világos, hogy a gazdasági hatékonyság eddi2 elért javulása elsősorban a vállalatok és a lakosság fogyasztói magatartásának változásából származik. Ez különösen a lakossági fogyasztásban egyértelmű: a fo­gyasztói árak és tarifák alakításának hatására például jelentősen csökkent az energiafelhasználás, ésszerűvé iáit némely élelmiszerek fogyasztása, egyes szolgálta­tások igénybevétele. A vállalatok nem használnak több energiát, mint amennyi feltétlenül szükséges, s. végre nem romlott — miként az évtized első felében — a fajlagos anyagfelhasználás és az eszközhatékonv- ság. Az emberek — mint fogyasztók — a világgaz­dasági változásokat közvetítő szabályzók hatásainak megfelelően reagáltak az új helyzetre. Am — mint termelők — néni távolodtak el korábbi beidegzödött szokásaiktól. A magánember érzékenyen reagál a v. mélyes jövedelmét érintő fordulatokra, ugyanaz az ember azonban a vállalatnál még nem érzi eléggé a nemzeti, a vállalati és a személyes jövedelem alaku­lását meghatározó összefüggéseket. Általában minden­ki tudomásul veszi a nemzetgazdaság energia- és nyersanyag-érzékenységét. A szabályzók ma már köz­vetítik ehhez a szükséges (világgazdasági) tapasztala­tokat. Ez kifejlesztette a fogyasztói érzékenységet: fi­gyelem. hogy mit kapok és mennyiért. Ennek függ- j vényében mérlegelem a jövedelmemet is. ettől függő­en tartom azt kevésnek vagy elégségesnek. Vagyis i aszerint, hogy mit kapok érte. Most arra lenne szük- I ség, hogy elsőként azt mérlegeljem, miként lehetne : több a keresetem úgy, hogy a nemzet jövedelme is j gyarapodjon. A fogyasztó tud takarékoskodni, be tud ja osz­tani jövedelmét. A ma és a holnap követel­ménye azt diktálja hogy az ésszerű fogyasz­tás mellett s jobb teljesítménnyel elért jö­vedelem gyarapításán is fáradozzunk. A gazdasági szabályozás erre szorít bennünket, s nemcsak itthon, hanem a világpiacon is. C. F.

Next

/
Thumbnails
Contents