Kisalföld, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. JANUÁR 3. VASÁRNAP ÁRA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Tovább haladunk a kipróbált, jó úton Losomzi Pál újévi köszöntője Tisztelt, honfitársaim! Kedves elvtársak! Új esztendőt köszöntünk. Ilyenkor szokásunkhoz híven mérleget készítünk a múlt esztendőről és kifejezzük egymásnak jókívánságainkat az új évre. Milyen is volt a múlt esztendő? Nem mondható sem jobbnak, sem rosszabbnak, mint más, előző éveink. Folytatása volt annak a munkának, amelyet kipróbált, bevált politikánk szellemében 23 éve folytatunk. Eredményekben gazdag negyedszázadunkról méltóképpen emlékeztünk meg magunk és megemlékeztek mások is. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy bár sok minden történt a világban és itthon is bőven akadt tennivalónk, fejlődésünk töretlen volt. Ennek a negyedszázadnak az eredményeit nyugodt lelkiismerettel vállalhatjuk most és a következő nemzedékek előtt is. Népgazdaságunk a súlyosabb nemzetközi feltételek ellenére tovább szilárdult és új módon, az új követelményeknek megfelelően kezd dolgozni. Gazdálkodásunkban márs jelentkeznek erőfeszítéseink első eredményei. Két, fő célunknak megfelelően a külgazdasági egyensúly javult és életszínvonalunkat megőriztük. Hazánk politikai, gazdasági és társadalmi eredményeiről határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Ez alkalommal is köszönöm a párt- és az állami vezetés nevében munkásosztályunknak, szövetkezeti parasztságunknak, értelmiségünknek, társadalmunk minden más rétegének, minden jó szándékú állampolgárunknak a közös nagv célok elérése érdekében kifejtett erőfeszítést. Feszültségekkel terhes világban élünk. Terveink megvalósításának külső feltételei nem javultak tavaly sem. Munkánk belső feltételeinek alakulásában viszont kedvező változások tapasztalhatók. Városokban, községekben egyaránt szaporodnak a közös gondolkodás, a közösen végzett munka, a szorgalom biztató eredményei. Jó a politikai légkör, a létbiztonság, aktív a közélet, így nemzeti célkitűzéseink elérése során ki-ki személyes elképzeléseit is valóra válthatja. Szocialista társadalmunkban a politikát a vezetés és a közvélemény együttes erőfeszítései alakítják és emelik a közügy rangjára. A Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált politikája, a Hazafias Népfront programja egész dolgozó népünk eszére és szívére apellál. Innen a színes vitákban alakuló szocialista nemzeti egység, amelyet a különböző társadalmi rétegek nemzetiségre, vallásfelekezetre, korra és nemre való tekintet nélkül a sajátjuknak éreznek és vallanak, s amelynek örvendetes eredménye a politika, a gazdasági és a társadalmi stabilitás. Eredményeink nem vitathatók, de óvakodnunk kell azok túlértékelésétől. Valamennyien tudjuk, mennyi tennivalónk van még a vezetésben, a vállalatok, intézmények irányításában, a társadalom fejlesztésében. Szocialista céljaink, gazdasági helyzetünk realitásai és a világpiac helyzete arra kényszerítenek, hogy munkánkban a m a figyelmet az 1982-es esztendőben is két nagy feladat megoldására összpontosítsuk: a külgazdasági egyensúly további javítására és az életszínvonal megőrzésére, vagyis egész életünk nyugodt, biztonságos körülményeinek fejlesztésére. Ez reális, megvalósítható cél. Napjainkban nőnek a nagyvilág gondjai, veszélybe kerültek az enyhülés eredményei. Az imperializmus reakciós erői elvesztett pozícióik visszaszerzésére törekszenek. Katonai erőfölénnyel szeretnék akaratukat a világra kényszeríteni. Nem akarják tudomásul venni, hogy a népek szabadon akarnak élni, a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. . Az erőviszonyok egyensúlya kialakult és ez a garanciája annak, hogy a haladás és a béke erői nélkül, vagy azok ellenére ma már nem lehet, tenni semmit a világon. A mi véleményünk a világ nagy kérdéseiben világos. A béke elkötelezett, hívei vagyunk. Barátainkkal és szövetségeseinkkel szoros egységben, nem kíméljük erőinket, azért, hogy az enyhülést, a békét és a haladás ügyét megoltalmazzuk. Ennek érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is folytatja aktív, széles körű nemzetközi tevékenységét. Békénk, biztonságunk, szocialista fejlődésünk szempontjából különös fontossága van annak, hogy folytassuk testvéri barátságunk ápolását, sokoldalú együttműködésünk fejlesztését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ebben a szellemben üdvözöltük és támogatjuk lengyel barátainknak a szocializmus védelmére és a belső rendteremtésre irányuló lépéseit is. Abban a meggyőződésben, hogy ez a legjobb megoldás a lengyel nép és a világ számára is. Külpolitikánk sarkalatos tételei változatlanok: a Magyar Népköztársaság hű szövetségeseihez, barátja a nemzeti szabadságunkért, az önálló fejlődésért küzdő volt gyarmati népeknek , és a békés egymás mellett élés elve alapján korrekt partnere a fejlett tőkés országoknak. Mindannyiunkat foglalkoztat a gondolat, hogy mit várhatunk az új esztendőtől. Mindenekelőtt békét. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők meg tudják akadályozni a nemzetközi feszültség fokozódását, a béke megvédése reális lehetőség. Előbbre akarunk lépni szocialista vívmányaink gyarapításában. Szembe kell néznünk a világgazdaság, a világpiac kihívásaival. A követelmények mind szigorúbb feltételeket támasztanak velünk szemben. Ez a kényszerítő erő pillanatnyilag kellemetlen, de hosszú távon segíti fejlődésünket abban a versenyben, amely elöl nem térhetünk ki. Határozottan haladunk tovább a kipróbált, jó úton. Nem gondtalanul, de magabiztosan. Nem állhatunk meg, szorgalommal és közös fejtöréssel kell siettetnünk a pozitív változásokat. Politikánk szellemében mind ésszerűbb megoldásokat, a boldogulás célszerű módjait keressük. Bizakodva tekintünk a jövőbe, mert szilárd alapokra, tehetséges, jóra törekvő népünk erőfeszítéseire építünk. Sorainkat még szorosabbra zárva vállaljuk sok, közös tennivalónkat. Az új év első napján a Magyar Szoria- lista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánok hazánk valamennyi állampolgárának, egész magyar népünknek, minden barátunknak eredményekben gazdag, boldog és békés új esztendőt! Győri panelok Komárom, Vas és Fejér megyébe A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói éves lakásgyártási tervüket december 15-ig teljesítették. Jelenleg, a gyártócsarnokokban a szokásos nagy karbantartást végzik, de a tárolótérről a panelok kiszállítása folyamatos Komárom, Vas és a Fejér megyei építőipari vállalatokhoz. A termőföld védelme gazdasági érdek A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének törvényi szabályozását — az erről szóló 1961. évi VI. törvényt — azért módosította az Elnöki Tanács, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek annak a folyamatnak a meggyorsítása, amelynek eredményeként a művelés alól kivont területek visszakerülhetnek a termelésbe. A földtémában múlt héten meghozott, s 1982. január 1 -től hatályos törvényerejű rendeletnek ez a lényege és célja — mondatták az MTI munkatársának a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Hotter István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője azt is elmondta, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló korábbi jogszabályok 1977. és 1979. évi módosításának eredményeként a földek termelésből kivonása ütemesen csökkent ugyan, de nem a tervezett mértékben. Az ipári, kommunális és egyéb beruházásokhoz mág így is jelentős hányadban vesznek igénybe értékes mezőgazdasági rendeltetésű földeket. A legfrissebb adatok szerint, az országban jelenleg mintegy 40 ezer hektár olyan terület, van, arról. — fokozott anyagi támogatással — a mezőgazdasági termelésbe visszaállítható. Sürgetően szükséges meggyorsítani a kihasználatlan területek — jelenleg művelés alatt sem álló földek — viszszaállítását a termelésbe. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket, pénzügyi fedezetet — miként az Elnöki Tanács ülésén is elhangzott — legcélszerűbben a földvédelmi jogszabályok alapján befizetett térítésekből lehet előteremteni. Ennek érdekében az új tvr. előírja, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési kötelezettségének elmulasztásáért, valamint a termelésből időleges vagy végleges kivonásáért fizetendő térítésekből földvédelmi alapot kell létesíteni, amely egyéb forrásból — például központi költségvetésből — is növelhető. A felemelt térítést azok a beruházók fizetik, akik termőterületet vesznek igénybe a beruházás megvalósításához, illetve a meglévők területi bővítéséhez. A tartalomból □ Hangulatos óévbúcsúztatás □ Munkával kezdődött az új év □ A mélyépítők kilépnek a világpiacra □ Mit vár 1982-101? □ Rádió—Televízió 1-0 □ Kedvező jelek az iskolai sportban A ma és a holnap követelménye : magyar gazdaság nyílott — tehát érzékeny a külkereskedelemre, s arra, amiben szegények is vagyunk: energiára, nyersanyagra. Az alkalmazkodás létkérdésünk. Ennek erősödését jelzi például a külkereskedelmi fizetési mérleg éves egyenlegének eddig folyamatos javulása: 1978-tól az adósságállomány éves növekedési volumene 1979-ben a felére csökkent, majd az 1978-as szint 13—20 százalékára. Mivel eközben a nemzeti jövedelem néhány százalékkal növekedett, a népgazdaságban a gazdálkodás hatásfoka nőtt. Az 1931. évi terv ennek folytatódásával számolt, a javulás azonban 1980 végén — néhány ágazatban — lelassult. Lényegében — tisztelet a kivételnek: a vállalatok egyharmadának — a termelő-gazdálkodó egységek nem értek el annyi eredményt, amennyit el lehetett várni. Emellett a gazdálkodó egységek egy része erőforrásaival — beruházásra fordítandó eszközökkel, bérrel, anyaggal, energiával — nem úgy gazdálkodott, ahogyan azt a saját (és az ország) helyzete megengedte volna. Egyszerűen: a vállalatok egy csoportja a tervhez képest költségvetési bevételkiesést okozott: többet költöttek beruházásra, készletekre, mint amennyi a terv szerint (a belső piaci és pénzügyi egyensúly megtartásához) indokolt lett volna. Egyfelől tehát bevételhiány jelentkezett, másfelől többletkiadás. A terven felül költekező vállalatok pénzüket jórészt a hazai piacon keresték meg, növelve ezzel belföldi eladásaikat. S amellett, hogy elhanyagolták az export fokozását, jelentős mértékben importáltak anyagot, alkatrészeket és energiát. A képlet hasonló ahhoz, amelytől 1979—1980-ban sikerült megszabadulnunk, vagyis az importot meghitelezi a költségvetés, az exportból viszont ez a devizabefektetés nem térül meg. Egy ilyen irányú folyamatnak elejét kell venni, s a gazdaság egészét arra a pályára kell visszaterelni, amelyen 1980-ban sikerült elindulni. Az év közben, s az új év küszöbén meghozott intézkedések — a szabályzók újabb kiigazítása — a jövő évi népgazdasági terv egészével együtt ezt a célt szolgálja. Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el múlt évi eredményeinket 1931 — a gondok ellenére — a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedéseiél zárult, javult a dollár elszámolású export hozama, korszerűsödött a minisztériumi és a vállalati irányítás. Figyelemre méltó eredmény, hogy miközben az ipari export növekedése elmaradt a tervezettől, a dollár elszámolású kivitel a tavalyinál gazdaságosabb. Ez azt jelzi, hogy az ipari kivitelben az értékesebb — a több élőmunkát tartalmazó — termékek aránya növekedett. 1981 eredményei közé számítható — ha nem is az első helyre kívánkozik — egy igen megszívlelendő tanulság: nevezetesen, ha a gazdálkodás tényeit beható elemzés alá vesszük — miként eztdecember 3-án a Központi Bizottság, valamint a téli országgyűlés is tette —, világos, hogy a gazdasági hatékonyság eddig elért javulása elsősorban a vállalatok és a lakosság fogyasztói magatartásának változásából származik. Ez különösen a lakossági fogyasztásban egyértelmű: a fogyasztói árak és tarifák alakításának hatására például jelentősen csökkent az energiafelhasználás, ésszerűvé vált némely élelmiszerek fogyasztása, egyes szolgáltatások igénybevétele. A vállalatok nem használnak több energiát, mint amennyi feltétlenül szükséges, s végre nem romlott — miként az évtized első felében — a fajlagos anyagfelhasználás és az eszközhatékonyság. Az emberek — mint fogyasztók — a világgazdasági változásokat közvetítő szabályzók hatásainak megfelelően reagáltak az új helyzetre. Ám — mint termelők — nem távolodtak el korábbi beidegződött szokásaiktól. A magánember érzékenyen reagál a semélyes jövedelmét érintő fordulatokra, ugyanaz az ember azonban a vállalatnál még nem érzi eléggé a nemzeti, a vállalati és a személyes jövedelem alakulását meghatározó összefüggéseket. Általában mindenki tudomásul veszi a nemzetgazdaság energia- és nyersanyag-érzékenységét. A szabályzók ma már közvetítik ehhez a szükséges (világgazdasági) tapasztalatokat. Ez kifejlesztette a fogyasztói érzékenységet: figyelem, hogy mit kapok és mennyiért. Ennek függ-vényében mérlegelem a jövedelmemet is, ettől függően tartom azt kevésnek vagy elégségesnek. Vagyis aszerint, hogy mit kapok érte. Most arra lenne szük sség, hogy elsőként azt mérlegeljem, miként lehetne : több a keresetem úgy, hogy a nemzet jövedelme is gyarapodjon, fogyasztó tud takarékoskodni, be tudja osztani jövedelmét. A ma és a holnap követelménye azt diktálja hogy az ésszerű fogyasztás mellett s jobb teljesítménnyel elért jövedelem gyarapításán is fáradozzunk. A gazdasági szabályozás erre szorít bennünket, s nemcsak itthon, hanem a világpiacon is. C. F. A