Kisalföld, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. FEBRUÁR 2., KEDD ÁRA: 1­ 40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Szabad Kép jubileuma Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának ille­gálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát foly­tatja — immár negyed szá­zad óta — a Népszabadság az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott be­szédet, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket ál­lító domborművet a Népsza­badság-székház előcsarnoká­ban. Magyar—palesztin hivatalos tárgyalások Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke. A palesztin delegáció tag­jai: Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője a szervezet szóvivője. Szahar Abu Nizar a PFSZ Központi Tanácsá­nak tagja, az E­-Fatah forra­dalmi tanácsának titkára. Mohammad Dzsihád ezredes, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ- ben. Ibrahim Ammuri, a PFSZ Központi Tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Há­zi Vencel külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának veze­tője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinai dele­gációval. A szívélyes légkö­rű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében meg­tartott tárgyaláson véle­ménycserére került sor a magyar és a Palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ- szel kialakult együttműkö­désről. Sarlós István tájé­koztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinai arab nép harcának helyze­tét. A megbeszélésen részt vett Hagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága­,külügyi osztályának helyettes veze­tője és Kovács Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Gyenes András tár­gyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdé­seket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmu­kat fejezték ki az imperia­lista körök törekvései, az iz­raeli vezetés agresszív po­litikája miatt, amelynek kö­vetkeztében változatlanul feszült a helyzet a Közel- Keleten. Ez nemcsak a tér­ség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a ma­gyar nép szolidaritásáról biztosította a Palesztinát arab népnek a PFSZ veze­tésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzet­ről, a Palesztinai problémá­ról, és meleg szavakkal kö­szönetet mondott a Palesz­tinai arab nép nehéz küzdel­méhez nyújtott magyar tá­mogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének, műsorát az együttes buda­pesti székházában. A munkaerő-egyensúly fenntartása a cél Iparfejlesztés Sopronban Értékelés a létszámhelyzetről A Műszergyártás és híradástechnika Sopron ipara a VI. ötéves tervidőszakban számottevő vál­lalkozások színhelye. Néhány vállalat kifejezetten nagyará­nyú beruházások, fejlesztések kockázatát vállalja, közöttük az ÉPFA több mint 700 millió, a Soproni Szőnyeggyár több mint félmilliárd forintot fordít a bővített újratermelés fel­tételeinek javítására. Az MSZMP Sopron városi Bizottsága politikai mecénása e fejlődésnek, s nem kevesebbet vár az invesztálások eredményeként, mint azt, hogy a történelmi város ipari termelésének növekedési üteme a tervidőszak végére haladja meg a megyei átlagot. Az iparfejlesztés egyfajta beavatkozás a már kialakult egyensúly rendjébe. Beavat­kozás például a munkaerő­egyensúly helyzetébe, s éppen ezzel kapcsolatban néhányan aggályaiknak adtak hangot: vajon lesz-e elegendő mun­kaerő a fejlesztésekhez? A ■» kérdésre a város pártbizott­ságán kerestünk választ. Hencz József első titkárral és Szántó István politikai munkatárssal beszélgetve. -4-Mint országosan. Sopron­ban is hosszú távú cél az úgynevezett globális munka­erő-egyensúly fenntartása, ami lényegében jelenti a tel­jes foglalkoztatottságot, s je­lenti másfelől azt, hogy fe­szültségek csak átmenetileg alakulhatnak ki a munkaerő piacán.­­ A középtávú gazdaság­­politikai irányelvekben is megfogalmaztuk — mondják a pártbizottságon —, hogy az energiát megtakarító és a konvertálható árualapot bő­vítő fejlesztések mellett azo­kat támogatjuk, amelyek együtt járnak a létszámm­eg­­takarítással. A következő évek beruházásainak létszám­­fedezetét a hatékonyság nö­­­velésével látjuk biztosítható­nak. Természetesen számo­lunk azzal, hogy feszültségek is kialakulhatnak. Nagymér­vű ugyanis Sopronban a munkaerő elöregedése, a­­"" "díjazásokból eredő jelen­tős forrás.­­ Mindez nem jelenti-e azt, hogy túlzott arányú fej­lesztéseket kezdeményeztek a soproniak? — Új tízem vagy gyár épí­tésével a következő években nem számolunk. A többi be­ruházás munkaerő-fe­,­z°tót pedig mágoknak a vállala­toknak kell biztosítaniu­k! Indulva az adott helyzetből, • várható kínálatból. A soproniak, bár konkrét terveik még nincsenek, ú­i­­ üzem létrehozását is támo­gatnák, feltéve, hogy az a hír­adástechnikát vagy a műszer­ipart honosítaná meg a vá­rosban. Vagyis magasan kva­lifikált, jól képzett dolgozó­kat igényelne és foglalkoz­tatna. A dolog logikája egy­részt abból adódik, hogy Sopron iskolaváros, tehát van mód a magasan képzett szakemberek arányának nö­velésére. Másrészt egész Győr-Sopron megyére jellem­ző a híradástechnikai és a műszeripar hiánya, jóllehet, ezeken a területeken van mód elsősorban a termelés növelésére és a termékek nö­vekvő arányú értékesítésére. Az mindenesetre biztató, hogy a Gamma Művek bővíti a városban régóta jelen levő műszergyártó kapacitást, s a Számítástechnikai és ügyvi­­telszervező Vállalat is telepít üzemet a városba.­­ Pártbizottságunk vizs­gálta, elemezte a munkaerő­ellátás helyzetét. Azt is meg­állapítottuk, hogy a gazdál­kodó elvségek által készített létszámprognózisokra egyfaj­ta túlbiztosítás volt a jellem­ző. Az üzemek többségében­ van átcsoportosítható átké­pezhető tartalék, s ezt éppen az átlagosnál nagyobb mér­tékű iparfejlesztés kényszere hozhatta felszínre. Ugyan­csak ösztönző lehet a haté­konyabb létszámgazdálko­dásra a kisüzemi és magán­vállalkozások kibontakozása. Ám ez sem lesz olyan mér­tékű, hogy a gazdasági ter­­vek teljesítését tenné lehetet­lenné a munkaerőhiány. A tények a városi pártbi­zottság véleményét igazolták. Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat beruházása nem létszámigényes, a Sop­roni Szőnyeggyár pedig ön­erőből is meg tudja tartani a belső munkaerő-egyensúlyt. (A SOTEX-ben hagyományo­san jó a munkaerő-ellátott­ság, legalábbis a többi ha­sonló profilú üzemhez viszo­nyítva.) Az Elzett Művek soproni Gyárában várható, szintén több száz millió forin­tos fejlesztéshez főként be­tanított munkásokra lesz szükség, ez a jövőben — figyelembe véve a demog­ráfiai csúcs közeledő jóté­kony hatását — ugyancsak megoldható.­­ Ahol mégis feszültségeket okoz majd a létszámhiány ott marad a népgazda­sági­lag is kívánatos megoldás: a bel­ső szervezettség javítása, a rendelkezésre álló munkaerő ■­­ hatékonyabb foglalkoztatása N. Magyar Tibor ■ Tervszerűen valósul meg a Győri Hőszolgáltató Vállalat fűtőmű II-es számú üze­mének és az olajtároló terének bővítése. A fűtőmű beruházásának befejezése után a vál­lalat termelői kapacitása mintegy 50 százalékkal növekszik. ■ ÉPÜL A FLÓRIÁN TÉR.­­ Az ütemtervnek megfe­lelően jól halad az Árpád-híd bővítéséhez kapcsolódó Fló­rián tér átépítése. A kilencszázmillió forintos beruházás ke­retében gyalogos aluljárórendszert és kétszer két sávos fe­lüljárót létesítenek. Most az aluljárórendszer alapján és az Árpád-híd déli oldalához kapcsolódó felüljáró tartópilléreit építik. A tervek szerint ez év októberében már ezen a fe­lüljárón közlekedhetnek a járművek, a teljes beruházás — „a Flórián csomópont” — 1984 végén kerül átadásra. A képen: Az aluljárórendszer alapozása. Európában egye­dülállóan a helyszínen — az aluljáróban — mutatják majd be az építés során talált római kori emlékeket. Kihasználatlan lehetőségek az építőknél Hiányszakmák és az iskolapad Megyénk építőipari szer­vezeteinek gazdasági társa­sága már számos alkalom­mal bizonyította, hogy való­di hiányokat pótolt rövid fennállása óta, nemcsak for­málisan segítette a társaság­ban résztvevő minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti épí­tőipari tervezők beruházók közötti jobb együttműkö­dést, de a közös kezdemé­nyezés nyomán javult az anyagellátás a tervezés, munkaerő-gazdálkodás össz­hangja. A társaság 1981. évi mun­káját tegnap értékelte a tár­saság vezető szervezete, az igazgatói tanácsülés. Távi­rati stílusban felsorolva a társaság koordinációs irodá­jának munkáját kiderül, hogy mennyire nélkülözhe­tetlen a meglehetősen eltérő érdekek egyeztet­ésében. Felmérték az építési igénye­ket és az építők erejét, nyílt anyagbörzét rendeztek, egyeztették a vállalati kész­leteket, egységesítették a gépbérleti rendszert, előké­szítették a szakosított gép­javítást, elősegítették a be­tonkeverő telepek jobb ki­használását, összehangolták a kollektív­ szerződésterveze­teket. Jól példázza a gazdasági társaság sokoldalú lehetősé­geit az igazgatói tanácsülés elé terjesztett tájékoztató az építők oktatásáról. Csató Ká­roly, a GYÁÉV személyzeti és szociális igazgatója sok­oldalú elemzéssel bizonyítot­ta be, hogy a dolgozók szak­mai hozzáértésének növelése fejlődés és a vicc­­viszo­nyokhoz való alkalmazkodás fontos elemévé vált. Miközben a megyében a nagy építőipari vállalatok­nál, elsősorban a GYÁÉV- nál jól felszerelt továbbkép­­zési központok működnek, az elért eredmények ellené­re a vállalatok nem éltek eléggé lehetőségeikkel. Noha a társaság létrejötte óta tervszerűbb az oktatás ösz­­szehangolása, nem a munka­erőcsábítás, hanem a köl­csönös segélynyújtás a meg­határozóbb, a hiányszakmák nem csökkennek. Az is előfordult, hogy in­formációk hiányában Deb­recenbe küldték tanulni a dolgozókat, miközben Győ­rött, is folyt továbbképzzés. Közel harminc az építő­iparban foglalkoztatott szak­mában van mód továbbta­nulásra a legkülönbözőbb szinten a betanítástól a felsőfokú képzésig, erről azonban — mint a tanács­ülésen kiderült — sokszor már a vezetők sem tudnak. Széles körű propagálással, munkahelyi segítséggel rö­vid idő alatt rugalmasan a kereslethez igazíthatnák a szakmai ,,kínálatot”, mert ez egyformán érdeke a munka­adóknak és a munkaválla­lóknak. A szakmunkástanulók képzésében is nagyobb lpha­­fp-Zppj vannak a váVnJa*nkm v~n'­^0tTro7’^fp^‘ pctuyH­rr) j'ilin­dusévek a felp'nlininél, a legkorszerű­bb tan­­műhelyekben a gyakorlati képzés színvonala gyorsab­ban nöTre'Vpfihet, mint má­sutt Külön témát igényel­ne az épiítőipari vállalatok, szövetkezetek különböző szintű vezetői, szakmai to­vábbkörözőco­m­in tpaszta­latok átadása, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az 1981. évi cövik el nem végző** feladata a fejlesztési témák összehan­golása volt. n. s.

Next