Kisalföld, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. FEBRUÁR 2., KEDD ÁRA: 1 40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Szabad Kép jubileuma Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát folytatja — immár negyed század óta — a Népszabadság az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket állító domborművet a Népszabadság-székház előcsarnokában. Magyar—palesztin hivatalos tárgyalások Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője a szervezet szóvivője. Szahar Abu Nizar a PFSZ Központi Tanácsának tagja, az E-Fatah forradalmi tanácsának titkára. Mohammad Dzsihád ezredes, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ- ben. Ibrahim Ammuri, a PFSZ Központi Tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszterhelyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a Palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ- szel kialakult együttműködésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Hagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága,külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek következtében változatlanul feszült a helyzet a Közel- Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a Palesztinát arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a Palesztinai problémáról, és meleg szavakkal köszönetet mondott a Palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének, műsorát az együttes budapesti székházában. A munkaerő-egyensúly fenntartása a cél Iparfejlesztés Sopronban Értékelés a létszámhelyzetről A Műszergyártás és híradástechnika Sopron ipara a VI. ötéves tervidőszakban számottevő vállalkozások színhelye. Néhány vállalat kifejezetten nagyarányú beruházások, fejlesztések kockázatát vállalja, közöttük az ÉPFA több mint 700 millió, a Soproni Szőnyeggyár több mint félmilliárd forintot fordít a bővített újratermelés feltételeinek javítására. Az MSZMP Sopron városi Bizottsága politikai mecénása e fejlődésnek, s nem kevesebbet vár az invesztálások eredményeként, mint azt, hogy a történelmi város ipari termelésének növekedési üteme a tervidőszak végére haladja meg a megyei átlagot. Az iparfejlesztés egyfajta beavatkozás a már kialakult egyensúly rendjébe. Beavatkozás például a munkaerőegyensúly helyzetébe, s éppen ezzel kapcsolatban néhányan aggályaiknak adtak hangot: vajon lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez? A ■» kérdésre a város pártbizottságán kerestünk választ. Hencz József első titkárral és Szántó István politikai munkatárssal beszélgetve. -4-Mint országosan. Sopronban is hosszú távú cél az úgynevezett globális munkaerő-egyensúly fenntartása, ami lényegében jelenti a teljes foglalkoztatottságot, s jelenti másfelől azt, hogy feszültségek csak átmenetileg alakulhatnak ki a munkaerő piacán. A középtávú gazdaságpolitikai irányelvekben is megfogalmaztuk — mondják a pártbizottságon —, hogy az energiát megtakarító és a konvertálható árualapot bővítő fejlesztések mellett azokat támogatjuk, amelyek együtt járnak a létszámmegtakarítással. A következő évek beruházásainak létszámfedezetét a hatékonyság növelésével látjuk biztosíthatónak. Természetesen számolunk azzal, hogy feszültségek is kialakulhatnak. Nagymérvű ugyanis Sopronban a munkaerő elöregedése, a"" "díjazásokból eredő jelentős forrás. Mindez nem jelenti-e azt, hogy túlzott arányú fejlesztéseket kezdeményeztek a soproniak? — Új tízem vagy gyár építésével a következő években nem számolunk. A többi beruházás munkaerő-fe,z°tót pedig mágoknak a vállalatoknak kell biztosítaniuk! Indulva az adott helyzetből, • várható kínálatból. A soproniak, bár konkrét terveik még nincsenek, úi üzem létrehozását is támogatnák, feltéve, hogy az a híradástechnikát vagy a műszeripart honosítaná meg a városban. Vagyis magasan kvalifikált, jól képzett dolgozókat igényelne és foglalkoztatna. A dolog logikája egyrészt abból adódik, hogy Sopron iskolaváros, tehát van mód a magasan képzett szakemberek arányának növelésére. Másrészt egész Győr-Sopron megyére jellemző a híradástechnikai és a műszeripar hiánya, jóllehet, ezeken a területeken van mód elsősorban a termelés növelésére és a termékek növekvő arányú értékesítésére. Az mindenesetre biztató, hogy a Gamma Művek bővíti a városban régóta jelen levő műszergyártó kapacitást, s a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat is telepít üzemet a városba. Pártbizottságunk vizsgálta, elemezte a munkaerőellátás helyzetét. Azt is megállapítottuk, hogy a gazdálkodó elvségek által készített létszámprognózisokra egyfajta túlbiztosítás volt a jellemző. Az üzemek többségében van átcsoportosítható átképezhető tartalék, s ezt éppen az átlagosnál nagyobb mértékű iparfejlesztés kényszere hozhatta felszínre. Ugyancsak ösztönző lehet a hatékonyabb létszámgazdálkodásra a kisüzemi és magánvállalkozások kibontakozása. Ám ez sem lesz olyan mértékű, hogy a gazdasági tervek teljesítését tenné lehetetlenné a munkaerőhiány. A tények a városi pártbizottság véleményét igazolták. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat beruházása nem létszámigényes, a Soproni Szőnyeggyár pedig önerőből is meg tudja tartani a belső munkaerő-egyensúlyt. (A SOTEX-ben hagyományosan jó a munkaerő-ellátottság, legalábbis a többi hasonló profilú üzemhez viszonyítva.) Az Elzett Művek soproni Gyárában várható, szintén több száz millió forintos fejlesztéshez főként betanított munkásokra lesz szükség, ez a jövőben — figyelembe véve a demográfiai csúcs közeledő jótékony hatását — ugyancsak megoldható. Ahol mégis feszültségeket okoz majd a létszámhiány ott marad a népgazdaságilag is kívánatos megoldás: a belső szervezettség javítása, a rendelkezésre álló munkaerő ■ hatékonyabb foglalkoztatása N. Magyar Tibor ■ Tervszerűen valósul meg a Győri Hőszolgáltató Vállalat fűtőmű II-es számú üzemének és az olajtároló terének bővítése. A fűtőmű beruházásának befejezése után a vállalat termelői kapacitása mintegy 50 százalékkal növekszik. ■ ÉPÜL A FLÓRIÁN TÉR. Az ütemtervnek megfelelően jól halad az Árpád-híd bővítéséhez kapcsolódó Flórián tér átépítése. A kilencszázmillió forintos beruházás keretében gyalogos aluljárórendszert és kétszer két sávos felüljárót létesítenek. Most az aluljárórendszer alapján és az Árpád-híd déli oldalához kapcsolódó felüljáró tartópilléreit építik. A tervek szerint ez év októberében már ezen a felüljárón közlekedhetnek a járművek, a teljes beruházás — „a Flórián csomópont” — 1984 végén kerül átadásra. A képen: Az aluljárórendszer alapozása. Európában egyedülállóan a helyszínen — az aluljáróban — mutatják majd be az építés során talált római kori emlékeket. Kihasználatlan lehetőségek az építőknél Hiányszakmák és az iskolapad Megyénk építőipari szervezeteinek gazdasági társasága már számos alkalommal bizonyította, hogy valódi hiányokat pótolt rövid fennállása óta, nemcsak formálisan segítette a társaságban résztvevő minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti építőipari tervezők beruházók közötti jobb együttműködést, de a közös kezdeményezés nyomán javult az anyagellátás a tervezés, munkaerő-gazdálkodás összhangja. A társaság 1981. évi munkáját tegnap értékelte a társaság vezető szervezete, az igazgatói tanácsülés. Távirati stílusban felsorolva a társaság koordinációs irodájának munkáját kiderül, hogy mennyire nélkülözhetetlen a meglehetősen eltérő érdekek egyeztetésében. Felmérték az építési igényeket és az építők erejét, nyílt anyagbörzét rendeztek, egyeztették a vállalati készleteket, egységesítették a gépbérleti rendszert, előkészítették a szakosított gépjavítást, elősegítették a betonkeverő telepek jobb kihasználását, összehangolták a kollektív szerződéstervezeteket. Jól példázza a gazdasági társaság sokoldalú lehetőségeit az igazgatói tanácsülés elé terjesztett tájékoztató az építők oktatásáról. Csató Károly, a GYÁÉV személyzeti és szociális igazgatója sokoldalú elemzéssel bizonyította be, hogy a dolgozók szakmai hozzáértésének növelése fejlődés és a viccviszonyokhoz való alkalmazkodás fontos elemévé vált. Miközben a megyében a nagy építőipari vállalatoknál, elsősorban a GYÁÉV- nál jól felszerelt továbbképzési központok működnek, az elért eredmények ellenére a vállalatok nem éltek eléggé lehetőségeikkel. Noha a társaság létrejötte óta tervszerűbb az oktatás öszszehangolása, nem a munkaerőcsábítás, hanem a kölcsönös segélynyújtás a meghatározóbb, a hiányszakmák nem csökkennek. Az is előfordult, hogy információk hiányában Debrecenbe küldték tanulni a dolgozókat, miközben Győrött, is folyt továbbképzzés. Közel harminc az építőiparban foglalkoztatott szakmában van mód továbbtanulásra a legkülönbözőbb szinten a betanítástól a felsőfokú képzésig, erről azonban — mint a tanácsülésen kiderült — sokszor már a vezetők sem tudnak. Széles körű propagálással, munkahelyi segítséggel rövid idő alatt rugalmasan a kereslethez igazíthatnák a szakmai ,,kínálatot”, mert ez egyformán érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak. A szakmunkástanulók képzésében is nagyobb lphafp-Zppj vannak a váVnJa*nkm v~n'^0tTro7’^fp^‘ pctuyHrr) j'ilindusévek a felp'nlininél, a legkorszerűbb tanműhelyekben a gyakorlati képzés színvonala gyorsabban nöTre'Vpfihet, mint másutt Külön témát igényelne az épiítőipari vállalatok, szövetkezetek különböző szintű vezetői, szakmai továbbkörözőcomin tpasztalatok átadása, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az 1981. évi cövik el nem végző** feladata a fejlesztési témák összehangolása volt. n. s.