Kisalföld, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

í72032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. FEBRUÁR 2., KEDD ÁRA: 1.40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Szalad Kép jubileuma Negyven évvel ezelőtt. 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép. akkor a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának ille­gálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát foly­tatja — immár negyed szá­zad óta — a Népszabadság az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmából a Népszabadság szerkesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott be­szédet. majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket ál­lító domborművet a Népsza­badság-székház előcsarnoká­ban. Magyar—palesztin hivatalos tárgyalások Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak meghívására hétfőn a Palesztinái Feiszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke. A palesztin delegáció tag­jai: Abdel Mohszin Abu Majzer, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője a szervezet szóvivője. Szahar Abu Nizar a PFSZ Központi Tanácsá­nak tagja, az E!-Fatah forra­dalmi tanácsának titkára, Mohammad Dzsihyd ezredes, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ- ben. Ibrahim Ammuri, a PFSZ Központi Tanácsának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafiam Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Há­zi Vencel külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Paleszti­nái Feiszabadítási Szervezet budapesti irodájának veze­tője. H munhaerc-egyensúíy fennlarlása a cél Iparfejlesztés Sopronban Értékelés a létszámhelyzetről — Műszergyártás és híradástechnika Sopron ipara a VI. ötéves tervidőszakban számottevő vál­lalkozások színhelye. Néhány vállalat kifejezetten nagyará­nyú beruházások, fejlesztések kockázatát vállalja, közöttük az ÉPFA több mint 700 millió, a Soproni Szőnyeggyár több mint féimilliárd forintot fordít a bővített újratermelés fel­tételeinek javítására. Az MSZMP Sopron városi Bizottsága politikai mecénása e fejlődésnek, s nem kevesebbet vár az invesztálások eredményeként, mint azt, hogy a történelmi város ipari termelésének növekedési üteme a tervidőszak végére haladja meg a megyei átlagot. Az iparfejlesztés egyfajta beavatkozás a már kialakult egyensúly rendjébe. Beavat­kozás például a munkaerő­egyensúly helyzetébe, s éppen ezzel kapcsolatban néhányan aggályaiknak adtak hangot: vajon lesz-e elegendő mun­kaerő a fejlesztésekhez? A ■» kérdésre a város pártbizott­ságán kerestünk választ. Hencz József első titkárral és Szántó István politikai munkatárssal beszélgetve.-4­Mint országosan. Sopron­ban is hosszú távú cél az úgynevezett globális munka­erő-egyensúly fenntartása, ami lényegében jelenti a tel­jes foglalkoztatottságot, s je­lenti másfelől azt. hogy fe­szültségek csak átmenetileg alakulhatnak ki a munkaerő piacán. — A középtávú gazdaság- politikai irányelvekben is megfogalmaztuk — mondják a vártbizottságon —. hogv az energiát megtakarító és a konvertálható árualapot bő­vítő feilesztések mellett azo­kat támogatjuk. amelyek egvütt járnak a létszámjneg- takarítással, A következő évek beruházásainak létszám. fedezetét a hatékonyság nö­. velősével látjuk biztosítható­nak. Természetesen számo­lunk azzal, hogv feszültségek is kialakulhatnak. Nagymér­vű ugyanis Sopronban a munkaerő elöregedése. a n"" "díjazásokból eredő jelen­tős forrás. — Mindez nem jelenti-e azt. hogy túlzott arányú fej­lesztéseket kezdeményeztek a soproniak? — Űj tízem vagv gvár épí­tésével a következő években pem számolunk. A többi be­ruházás munkaerő-fe',“z°tót pedig masuknak a vállala­toknak kell biztosítani. k! Indulva az adott helyzetből. • várható kínálatból. A soproniak, bár konkrét terveik még nincsenek, ú.i 1 üzem létrehozását is támo­gatnák. feltéve, hogy az a hír­adástechnikát vagy a műszer­ipart honosítaná meg a vá­rosban. Vagyis magasan kva­lifikált, jól képzett dolgozó­kat igényelne és foglalkoz­tatna. A dolog logikája egy­részt abból adódik. hogv Sopron iskolaváros. tehát van mód a magasan képzett szakemberek arányának nö­velésére. Másrészt egész Győr-Sopron megyére jellem­ző a híradástechnikai és a műszeripar hiánya, jóllehet, ezeken a területeken van mód elsősorban a termelés növelésére és a termékek nö­vekvő aránvú értékesítésére. Az mindenesetre biztató, hogv a Gamma Művek bővíti a városban régóta jelen levó műszergyártó kapacitást, s a Számítástechnikai és ügyvi- túlszervező Vállalat is telepít üzemet a városba. — Pártbizottságunk vizs­gálta. elemezte a munkaerő­ellátás helyzetét. Azt is meg­állapítottuk. hogy a gazdál­kodó ervségek által készített létszámprognózisokra egyfaj­ta túlbiztosítás volt a jellem­ző. Az üzemek többsé"éKeo. van átcsoportosítható átké­pezhető tartalék, s ezt éonen az átlagosnál nagyobb mér­tékű ioarfeilesrtés kényszere hozhatta felszínre. Ugyan­csak ösztönző lehet a haté­konyabb létszámgazdálko­dásra a kisüzemi és magán­vállalkozások kibontakozása. Ám ez sem lesz olyan mér­tékű. hogy a gazdasági tér* vek teljesítését tenné lehetet­lenné a munkaerőhiány, A tények a városi pártbi­zottság véleményét igazolták. Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat beruházása nem létszámigényes. a Sop­roni Szőnyeggyár pedig ön­erőből is meg tudja tartani a belső munkaerő-egyensúlyt. (A SOTEX-ben hagyományo­san jó a munkaerő-ellátott­ság, legalábbis a többi ha­sonló profilú üzemhez viszo­nyítva.) Az Elzett Művek soproni Gyárában várható, szintén több száz millió forin­tos fejlesztéshez főként be­tanított munkásokra lesz szükség, ez a jövőben — figyelembe véve a demog­ráfiai csúcs közeledő jóté­kony hatását — ugyancsak megoldható. t Ahol mégis feszültségeket okoz majd a létszámhiány ott marad a népgazda sági lag is kívánatos megoldás: a bel­ső szervezettség javítása, a rendelkezésre álló munkaerő ■' hatékonyabb foglalkoztatása N. Magyar Tibor A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinái dele­gációval. A szívélyes légkö­rű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében meg­tartott tárgyaláson véle­ménycserére került sor a magyar és a Palesztinái arab nép kapcsolatáról, a PFSZ- szel kialakult együttműkö­désről. Sarlós István tájé­koztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinái arab nép harcának helyze­tét. A megbeszélésen részt vett Hagy Gábor. az MSZMP Központi Bizottsága.,külügyi osztályának helyettes veze­tője és Kovács Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Gyenes András tár­gyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdé­seket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmu­kat fejezték ki az imperia­lista körök törekvései, az iz­raeli vezetés agresszív po­litikája miatt, amélynek kö­vetkeztében változatlanul feszült a helyzet a Közel- Keleten. Ez nemcsak a tér­ség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a ma­gyar nép szolidaritásáról biztosította a Palesztinái arab népnek a PFSZ veze­tésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzet­ről, a Palesztinái problémá­ról, és meleg szavakkal kö­szönetét mondott a Palesz­tinái arab nép nehéz küzdel­méhez nyújtott magyar tá­mogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének, műsorát az együttes buda­pesti székházában. ■ ÉPÜL A FLÓRIÁN TÉR. — Az ütemíervnek megfe­lelően jól halad az Árpád-híd bővítéséhez kapcsolódó Fló­rián tér átépítése. A kilencszázmillió forintos beruházás ke­retében gyalogos aluljárórendszert és kétszer két sávos fe­lüljárót létesítenek. Most az aluljárórendszer alapján és az Árpád-hid déli oldalához kapcsolódó felüljáró tartópilléreit építik. A tervek szerint ez év októberében már ezen a fe­lüljárón közlekedhetnek a járművek, a teljes beruházás — „a Flórián csomópont” — 1984 végén kerül átadásra. A képen: Az aluljárórendszer alapozása. Európában egye­dülállóan a helyszínen — az aluljáróban — mutatják majd be az építés során talált római kori emlékeket. Kihasználatlan lehetőségek az építőknél Hiányszakmák és az iskolapad Megyénk építőipari szer­vezeteinek gazdasági társa­sága már számos alkalom­mal bizonyította, hogy való­di hiányokat pótolt rövád fennállása óta, nemcsak for­málisan segítette a társaság­ban résztvevő minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti épí­tőipar. tervezők beruházók közötti jobb együttműkö­dést, de a közös kezdemé­nyezés nyomán javult az anyagellátás a tervezés, munkaerő-gazdálkodás össz­hangja. A társaság 1981. évi mun­káját tegnap értékelte a tár­saság vezető szervezete, az igazgatói tanácsülés. Távi­rati stílusban felsorolva a társaság koordinációs irodá­jának munkáját kiderül, hogv mennyire nélkülözhe­tetlen a meglehetősen eltérő érdekek egyezteteésében. Felmérték az építési igénye­ket és az építők erejét, nyílt anyagbörzét rendeztek, egyeztették a vállalati kész­leteket, egységesítették a gépbérleti rendszert, előké­szítették a Szakosított gép­javítást. elősegítették a be­tonkeverő telepek jobb ki­■ Tervszerűen valósul meg a Győr! Hőszolgáltató Vállalat fűtőmű Il-es számú üze­mének és az olajtároló terének bővítése. A fűtőmű beruházásának befejezése után a vál­lalat termelői kapacitása mintegy 50 százalékkal növekszik. használását, összehangolták a kollektiv« szerződésterveze­teket. Jól példázza a gazdasági társaság sokoldalú lehetősé­geit az igazgatói tanácsülés elé terjesztett tájékoztató az építők oktatásáról. Csató Ká­roly, a GYÁÉV személyzeti és szociális igazgatója sok­oldalú elemzéssel bizonyítot­ta be. hogy a dolgozók szak­mai hozzáértésének növelése fejlődés és a vicc- viszo­nyokhoz való alkalmazkodás fontos elemévé vált. Miközben a megvében a nagy építőipari vállalatok­nál. elsősorban a GYÁÉV- nál jól felszerelt továbbkén- zési központok működnek, az elért eredmények ellené­re a vállalatok nem éltek eléggé lehetőségeikkel. Noha a társaság létrejötte óta tervszerűbb az oktatás ösz- szehangolása. nem a munka­erőcsábítás. hanem a köl­csönös segélynyújtás a meg­határozóbb. a hiányszakmák nem csökkennek. Az is előfordult, hogv in­formációk hiányában Deb­recenbe küldték tanulni a dolgozókat, miközhen Győ­rött, is folyt továbbkén-’és. Közel harminc az építő­iparban foglalkoztatott szak­mában van mód továbbta­nulásra a legkülönbözőbb szinten a betanítástól a felsőfokú kéDzésig. erről azonban — mint a tanács­ülésen kiderült — sokszor móa a vezp+ők sem tudnak. Széles körű pronagálással, munkahelvi segítséggel rö­vid idő alatt rugalmasan a kereslethez igazíthatnák a szakmai ..kínálatot”, mert ez egvformán érdeke a munka­adóknak és a munkaválla­lóknak. A szakmunkástanulók képzésében is nagyobb lpha- fp-Zppj vannak a váVnJa*nkm v~n'>^0tTro7’^fp^‘ pctuyH-rr) j'ilrn­dvsévek a ielp'nlnninél, a legkorszerííhb tan- műbolvekbon a gyakorlati kéozés színvonala gyorsab­ban nöTrc'Vpfih^t. mint má­sutt Külön témát igényel­ne az ériítöioari vállalatok, szövetkezetek különböző szintű vezetői, szakmaj to­vábbkör>7Óco ^ in fpmszta­latok átadása. amit mi sem bizonyít lobban, hogy az 1981. évi oövik el nem végze** feladata a fejlesztési témák összehan­golása volt. n. s.

Next

/
Thumbnails
Contents