Kisalföld, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

Árreform Lengyelországban Gdanski provokáció Lengyelországban hétfőtől életbe lépett az árreform, amelynek értelmében átlago­san két-háromszáz százalék­kal emelték a az élelmiszerek árát, és drágult a fűtőanyag, a központi fűtés és az elek­tromos energia díja. Az in­tézkedéseket széles körű bér­­kiegészítésekkel ellensúlyoz­zák. A gazdasági reform ke­retébe illeszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. Varsói megfigyelők az in­tézkedések kapcsán emlékez­tetnek arra, hogy az árreform — az átfogó gazdasági reform részeként — különleges hely­zetben, a december 13 óta ér­vényes szükségállapotban ke­rül bevezetésre. Ily módon egyelőre nem érvényesülhet kellően sem a termelést ösz­tönző, sem pedig a gazdasági kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségállapotnak a gazdasági élet alakulását is döntően befolyásoló korláto­zó intézkedéseit emiatt is kí­vánja minél előbb enyhíteni a lengyel kormány. A lengyel belügyminiszté­rium közlése szerint szomba­ton Gdanskban a nap máso­dik felében fiatalok csoport­jai incidenseket provokáltak. Az amerikai propaganda­­kampány által felheccelt szervezők előbb a Lenin hajó­építő gyár közelében azzal akartak nagyobb méreteket adni akciójuknak, hogy a pro­vokációt akkorra időzítették, amikor a hajóépítő üzem dol­gozói elhagyták a gyárat. Jel­szavakat kiabáltak­ és állam­ellenes tartalmú röpcédulákat osztogattak. A rendfenntartó erők felhívásai, valamint a hazatérő dolgozók magatar­tása eredményeképpen a szer­vezőknek a hajógyárnál nem sikerült tüntetést szervezni. Ez arra késztette a provoká­ció értelmi szerzőit, hogy máshol, a város központjában kíséreljék meg az incidens ki­robbantását. Mivel a fiatalok nem enge­delmeskedtek a hatóságok felszólításának, és középüle­tek megrohanására tettek kí­sérletet, valamint agresszív magatartást tanúsítottak a rendfenntartó erőkkel szem­ben, szétoszlatták a rendza­varokat. A városban este nyolc órakor már nyugalom volt. Az incidens következtében megsérült 6 polgári személy, és a rendfenntartó erők nyolc tagja. 205 személyt őrizetbe vettek. Túlnyomó részük fia­tal, részben főiskolás és kö­zépiskolás. A rendeleteknek megfelelő módon, gyorsított eljárással vonják felelősségre őket. A szervezőket és a bűn­­cselekménnyel gyanúsíthatók ügyét egy más bíróság szin­tén gyorsított eljárással tár­gyalja majd. A belügyminisztérium köz­leménye rámutat, hogy a fe­lelőtlen elemek által kezde­ményezett incidensek a szük­ségállapot-rendelet súlyos megsértését jelentik. A ható­ságok az utóbbi időben szá­mos intézkedéssel enyhítik a szükségállapot előírásait A stabilizációra, nyugalomra és rendre vágyó nép törekvései­vel és érdekeivel ellentétes módon a provokáció kezde­ményezői ezt használták ki. A közrend megsértésének újabb kísérleteit elkerülendő a gdanski vajdasági hatósági szervek későbbi feloldásig ja­nuár 31-én a rend fenntar­tására vonatkozó intézkedé­seket hoztak, egyebek között megszigorították a kijárási ti­lalmat. A Gdanskban bevezetett szigorítások a hatóságok ama törekvését tükrözik, hogy biz­tosítsák az ország számára oly szükséges nyugalmat és rendet — hangoztatja a bel­­ügyminisztérium közleménye. A Nemzetközi Kapcsola­tok Hivatala nevű amerikai propagandaügynökség va­sárnap másfélórás műsort "sugárzott „Lengyelország le­gyen Lengyelország” címmel. A műsor azt próbálta előír­ni a lengyel népnek és a lengyel kormánynak, hogyan intézzék belső ügyeiket. Ezt megelőzően, szombaton szá­mos amerikai nagyvárosban szerveztek „szolidaritási na­pi” tüntetéseket. Ezek a vártnál jóval kevesebb ér­deklődőt vonzottak. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi lapja a Gdanskban szombat délután történtekkel foglalkozó írá­sában rámutat: egyáltalán nem véletlen az, hogy a gdanski utcai tüntetés egy­beesett azzal a Lengyelor­szág elleni propaganda had­járattal, amelyet az Egyesült Államok kezdeményezett és amely éppen szombat-vasár­nap érte el a tetőpontját. Aligha lehet kétséges, hogy honnan ösztönözhették a gdanski tüntetés résztvevőit. Ami Gdanskban szombaton történt, az egyetlen szóval jellemezhető­ provokáció — állapítja meg a Trybuna Lu­­du. A társadalomnak nem szabad megengednie, hogy a provokátorok veszélyeztessék nyugalmát. Bírósági ítélet A jugoszláv Adria-part? Zadar város körzeti bírósá­gán befejeződött a „Vörös front” nevű albán irredenta szervezet három tagja bűn­perének tárgyalása. A tárgyaláson, bizonyítást nyert, hogy a vádlottak tényleges katonai szolgálati idejüket Dalmáciában töltve maguk köré gyűjtöttek albán nemzetiségű katonákat, s szorgalmazták, hogy lépje­nek be a „Vörös front” ille­gális szervezetbe. A bíróság a koszovói ille­tőségű vádlottak egyikét másfélévi, a másik kettőt pedig nyolchavi börtönbün­tetésre ítélte. l . Hazaérkezett Faluvégi Lajos Hétfőn hazaérkezett az a küldöttség,­­amely Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tesnek, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével Havannában részt vett a KGST tervezési, együttműkö­dési bizottságának 27. ülés­szakán. Az FKP kongresszusa holnap kezdi munkáját Szerdán kezdődik a Párizs melletti Saint Ouen­hit­ az FKP XXIV. kongresszusa, amely megvitatja majd a párt feladatait és újravá­lasztja a vezető szerveket. A határozat-tervezet, ame­lyet október közepén hoztak­ nyilvánosságra, részletesen foglalkozik azzal, hogy a párt milyen utat javasol a szocializmus Franciaország­ban való felépítéséhez, elem­zi a nemzetközi helyzetet, va­lamint a Franciaország­b­an kialakult új belpolitikai helyzetet, s rámutat a párt­nak­ ebből fakadó feladatai­ra. A múlt önkritikus elem­zése során a határozat­terve­zet kifejti, hogy a párt csak megkésve — az 1976-os és 1979-es kongresszusokon — fogott hozzá olyan stratégia kidolgozásához, amely meg­felel a forradalmi küzdelem új követelményeinek és szá­mot vet a francia­­ társada­lomban bekövetkezett válto­zásokkal. A dokumentum állást fog­lal a demokratikus úton meg­valósítandó, önigazgató szo­cializmus mellett, majd a je­lenlegi belpolitikai helyzetet elemezve hangsúlyozza: a mai helyzetben nem szükségszerű, hogy szociáldemokrata kísér­let bontakozzék ki, lehetséges olyan új politika megvalósí­tása, amely más mint a tőke­­ javára folytatandó „ügyveze­tés”. A választási eredmény tiszteletben tartása nem je­lenti azt, hogy a kommunis­ták lemondjanak eszméikről. Miközben lojálisan betöltik szerepüket az új többségben,, kifejezik saját nézeteiket. A kommunista párt mélysége­sen különbözik a szocialista párttól, de jelenleg szükség van együttműködésükre olyan megállapodások alapján, amelyek megfelelnek a tény­leges helyzetnek. A kongresszust rendkívül széleskörű és alapos vita előzte meg egyrészt a L’ Hu­­m­anité hasábjain nyitott „Kongresszusi tribün” kere­tében, másrészt az alapszer­vezetekben, majd a körzeti és megyei párti konferenciá­­kon. A megyei konferenciák vasárnap fejeződtek be. Va­lamennyi konferencián elfo­gadták a határozat-tervezetet s megválasztották a kong­resszusi küldötteiket. Mubarak elnök párizsi látogatása hétfőn délben ebédet adott az Elysée-palotában Mubarak egyiptomi elnök tiszteletére aki nyugat-európai körútja során rövid hivatalos látoga­tást tesz a francia főváros­ban. Az Elysée-palotából tá­vozva az egyiptomi elnök ki­jelentette, hogy a Mitterrand elnökkel folytatott eszmecse­­rén elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról és a közel-ke­leti helyzetről, valamint a palesztin autonómia kérdésé­ről volt szó. Az Elysée-palota szóvivője kiegészítésképpen közölte, hogy a két államfő mebe­­szélésén a Közel-Keleten kí­vül szó volt az Irán és Irak közötti háborúról, a líbiai, és szudáni helyzetről, valamint a két elnök tervezett izraeli látogatásáról is, továbbá „az észak-déli és kelet-nyugati kapcsolatokról.” Mubarak meghívta Egyip­tomba a francia elnököt, aki elfogadta a meghívást, s az év második felében látogat majd el Kairóba. ■ Salzburgtól d­élre egy leomló lavina maga alá temetett egy 18 főből álló diákcsoportot. A nyomban megindult men­tési munkálatok csupán hat személy életét tudták megmen­teni, a többiek a leomlott hó áldozataivá váltak. líra megnyílt az egyiptomi-líbiai határ Az egyiptomi és a líbiai ha­tóságok megállapodása értel­mében megnyitják a három évvel ezelőtt lezárt közös ha­tárt — jelentette a kairói Al Ahram. 1977-ben — emlékeztetnek Kairóban — heves összecsa­pások zajlottak le a két or­szág határán, s az elmúlt évek folyamán rendkívül fe­szült volt az egyiptomi-líbiai viszony. Tripoli és Kairó kapcsolatainak romlása ta­valy őszig nemegyszer harci cselekmények kirobbanásával fenyegetett. Az októberben merénylet áldozatául esett Szadat egyiptomi elnök utód­ja. Hoszni Mubarak röviddel hivatalba lépése után leállí­totta az arab országok elleni egyiptomi propagandát, s több ízben külön hangsú­lyozta, hogy a szócsata meg­fékezése a szomszédos Líbi­ával kapcsolatban is érvé­nyes. Közeledés, kérdőjelekkel Aga Sahi, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság külügyminisz­tere az indiai fővárosban tárgyalt. Tulajdonképpen semmi meglepő nem lenne abban, hogy egy ország diplomáciájá­nak vezetője megbeszéléseket folytat legjelentősebb szom­szédjával. India és Pakisztán esetében azonban még az ilyesfajta érintkezés sem természetes: alighanem a két nagy országé a földkerekség egyik legrosszabb, legfeszültebb szomszédsága. Ez sajnos, meglehetősen régi igazság és nem utolsósorban éppen az államiság kezdeteiből következik: az angolok — az imperialista vezérelv, az „oszd meg és uralkodj!” alap­ján — úgy vonultak ki gyarmatként egységes szubkonti­­nensükről, hogy a hindu India és a muzulmán Pakisztán között otthagyták az etnikai-vallási ellentétek mindmáig ijesztően ketyegő, időzített bombáját. Az általános ellenségeskedésnek bőven voltak területi vo­natkozásai is. A leghagyományosabb ellentét ebben a kér­désben Kasmír tartománnyal kapcsolatos: a jórészt muzul­­mánok­ lakta, de Indiához tartozó terület feletti vita két­szer — 1947-ben és 1965-ben — vezetett a két ország köz-­ zötti háború kirobbanásához. Ami a dolog világpolitikai részét illeti, az el nem köte­lezett India a nemzetközi porondon a Szovjetunió, a szo­cialista országok, Pakisztán pedig Washington és Peking támogatását élvezi. Az afganisztáni fejlemények óta Wa­shington „kulcsországgá” léptette elő azt a Pakisztánt, amelynek katonai diktátor államfője, Ziaul Hak tábornok. Nos, a pakisztáni külügyminiszter mostani látogatását ép­pen az elmúlt év őszén a tábornok-elnöknek egy nyilatko­zata készítette elő, amelyben megnemtámadási szerződés megkötését javasolta­ Indiának. Jogos a kérdés: miért döntött a katonai vezetés úgy, hogy látványos közeledési gesztussal közeledik ősellenség­ szom­szédja felé? A válasz két fő tényezőből áll össze, az egyik bel-, a má­sik külpolitikai természetű. Ziaul Hak eddig kilencszer ígérte, és tagadta meg a vá­lasztások kiírását, belpolitikai bázisa gyakorlatilag nem lé­tezik. Növekszik egyes tartományok szeparatista mozgalma és ez leköti a pakisztáni hadsereg jelentős részét. Washingtontól Iszlámábád az utóbbi néhány eszténde több mint hárommilliárd (!) dollárt kapott, kifejezetten tonai célokra. Mivel Új-Delhi érthető aggodalommal kif­­gásolja ezt a támogatást, Ziaul Hak megpróbálja barátsá­gos gesztusokkal ellensúlyozni az indokolt aggályokat. . Ezért volt Aga Sahi Új-Delhiben. A külügyminisztert In­dira Gandhi is fogadta és javasolta, hogy hozzanak létre állandó vegyes bizottságot, amely rendszeresen megvizsgál­­ná a vitatott ügyeket. Pakisztán a javaslatot elfogadta. A két ország közeledése mindenesetre alapot teremthetne a csendes-óceáni térség békéjének biztosításához. izraeli csapatösszevonások Folytatódnak az izraeli csapatösszevonások és tart az izraeli nehézfegyverzet beáramlása a jobboldali mi­líciák kezén levő dél-libano­­l..uj­i határövezetbe. A tüzérség és harckocsi állásokat a palesztin ellenállási mozga­lom és a libanoni nemzeti-hazafias erők támaszpontjai­val szemben építették ki. A hét végén fokozta a fe­szültséget az az izraeli be­jelentés, hogy a jordániai határon észlelt gerillabeszi­várgást a múlt év júliusában létrejött dél-libanoni tűzszü­net megsértéseként fogják fel. Salvadori töll­egmészárlás Védtelen polgári lakosok tömegét gyilkolták halomra Salvadorban a junta karha­talmi erői és félkatonai ban­dák december közepén. A rémtettre most derült fény, néhány életben maradott be­számolója alapján, amit a salvadori felszabadító moz­galom, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) közleménye is idéz. Mint az MTI havannai tu­dósítója a kubai fővárosban nyilvánosságra hozott jelen­tésekre hivatkozva közli, Morazan megyében ezerki­­lenc embert öltek meg, ami­kor a salvadori hadsereg lö­vész- és rendőri alakulatai decemberben megindították „Üllő és kalapács” fedőnevű hadműveletüket a Hondu­­rasszal határos övezetben. Az érintett körzet polgári la­kossága nem tett eleget az evakuálási parancsnak, sem­legesnek nyilvánította ma­gát. A katonák december 19- én elfoglalták a megye ki­lenc települését. Ekkor a karhatalmi erők a falvak fő­­­­terén felsorakoztatták az embereket, a férfi lakoso­kat léggéppuskázták, sok nőt megerőszakoltak, majd meg­öltek, a gyermekeket mág­lyákra hajigálták. Mazote helységben az öldöklést csu­pán egyetlen nő élte túl. Ennek az aszsonynak a ka­tonák agyonlőtték a férjét­ és négy gyermekét. Decem­ber második felére kilenc falu gyakorlatilag megszűnt létezni. a Magyar nemzeti Hivatalos devizaárfolyamok ÉR­VÉNYBEN 1982. FEBRUÁR 2-TŐL: Az államközi megállapodásokon alapuló hivata­los árfolyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Bank tájékoztatója Valuta (bankjegy is csekk) árfolyamok Devizanem­vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 8441,06 6447,51 6453,96 Ausztrál dollár 3800,59 3804,39 3808,19 Belga frank 87,75 87,84 87,93 Dán korona 453,77 454,22 454,67 Francia frank 584,36 584,94 585,52 Hollandi forint 1356,81 1358,17 1359,53 Japán jen (1000) 150,34 150,49 150,64 Kanadai dollár 2880,44 2883,32 2886,20 Kuvaiti dinár 12123,81 12135,95 12148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK márka 1494,14 1495,64 1497,14 Olasz líra (1000) 27,76 27,79 27,82 Osztrák schilling 213,15­­ 213,36 213,57 Portugál escudo 51,55­­ 51,60 51,65 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1850,30 1852,15 1854,00 Svéd korona 610,34 610,95 611,56 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Érvényben 1982. február 2-től: Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy árf. 100 egys. Ft-ban címletek Angol font 50 3254,08 6640,94 Ausztrál dollár 50 3690,26 3918,52 Belga frank 5000 85,20 90,48 Dán korona 1000 440,59 467,85 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank 500 567,39 602,49 Görög drachma 500 53,17 56,15 Hollandi forint 1000 1317,42 1398,92 Japán yen (1000) 10000 145,98 155,00 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2796,82 2969,82 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona 1000 566,04 101,06 NSZK márka 1000 1450,77 1549,51 Olasz líra (1000) 50000 26,96 28,62 Osztrák schilling 1000 206,96 219,76 Portugál escudo 5000 50,05 53,15 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1000 1796,59 1907,71 Svéd korona 100 592,62 629.28 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3339,68 3546,26 1982. február 2., kedd

Next