Kisalföld, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1­ 40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Faluvégi Lajos brazíliai látogatása A Brazil Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnökének helyettese kormányküldöttség élén 1982. március 28—30. között hiva­talos látogatást tett Brazíliá­ban. A magyar miniszterelnök­helyettes megbeszéléseket folytatott Antonio Aureliano Chaves de Mendonca-val, a Brazil Szövetségi Köztársa­ság alelnökével a két ország kapcsolatairól és a nemzet­közi feszültség csökkentésé­nek lehetőségeiről. A tárgya­lásokon megfogalmazódott az, hogy támogatni kell a fejlő­dő országoknak az igazságos nemzetközi gazdasági rend kialakítására irányuló törek­vését. Faluvégi Lajos tárgyaláso­kat folytatott a brazil kor­mány több tagjával is. "■ Világfront a Salvadori népnél Hazaérkezett a Magyar Szolidaritási Bizottság kül­döttsége, amely március 26 —28-a között Mexikóváros­ban részt vett a salvadori nép melletti szolidaritás je­gyében rendezett nemzetközi fórumon. Az értekezleten 28 országból mintegy 85 külön­böző politikai párt, szerve­zet és mozgalom képviselő­je nyilvánította ki szolidari­tását a salvadori nép — a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front vezette — hősies har­cával, amelyet a oligarchia és a nemzetközi imperializ­mus ellen, a nemzeti függet­lenségért, az emberi jogokért és a társadalmi haladásért fol­ytat. A salvadori nép törekvé­seinek támogatására, vala­mint az amerikai militaris­ta körök és latin-amerikai szövetségeseik beavatkozási kísérleteinek elhárítására létrehozták a salvadori nép­nél vállalt szolidaritási vi­­lágfrontot és a front Mexikó­városi székhelyű árandó iro­dáiét amelynek fő feladata a fórumon elfogadott akció­­irpgrum nemzetközi össze­hangolása. fiz Európai ENSZ Társaságok konferenciája Az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetsége (WFUNA) vég­rehajtó bizottságának már­cius 27—28-i genfi ülésén ho­zott határozat szerint ez év november 9-e és 12-e között Budapesten tartják a világ­­szövetség európai regionális konferenciáját. A VB ülésen nyolc ország képviselőiből álló szervező bizottság nevé­ben Gömbös Ervin, a Ma­gyar ENSZ Társaság főtitká­ra terjesztette elő a konfe­rencia programjára vonatko­zó javaslatot. A budapesti konferencián megfigyelőként Európán kí­vüli országok képviselői, va­lamint a világszövetség ve­zető tisztségviselői is részt vesznek. A pártépítő munka tapasztalatai Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Győrben, a pártszékházban Háry Béla megyei el­ső titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Győr-Sop­­ron megyei Bizottsága, az elnökségben helyet foglaltak Horváth János, Kreiter Mária és Szabó Mihály, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Strinni Ferenc, a Közpon­ti Bizottság munkatársa. A testület megtárgyalta a párt tömegbefolyását, szerve­zettségét, a pártépítés alakulását a munkások körében a Politikai Bizottság 1974. június 17-i határozata végrehajtá­sának tapasztalatai alapján. A napirendhez Horváth János fűzött szóbeli kiegészítést. A témát a megye 49 üze­mében brigádok vizsgálták és tapasztalataikat összegezték. A munkahelyi közösségekben az nem képezi vita tárgyát, hogy a munkáspártban a munkásoknak kell többség­ben lenniük. Követelmény­ként fogalmazódott meg vi­szont, hogy a pártba csak­ az arra alkalmasak kerülhesse­nek. A tagfelvételi és neve­lő munka mércéjeként a kö­vetkezőket emelte ki a párt­bizottság titkára: a párt minden jeleget képviseljen: minden alkalmas embert fel kell venni; a munkástöbbség­nek kell érvényesülnie. A brigád vizsgálat megerősítet­te, hogy a tagfelvételi munka szorosan összefügg az egész pártélettel. A mesve gazdagsá­gi élete kiegyensúlyozott, ami húzóerő kell hogy­­érjen a kommunistává érésben a tag­­felvételi munkában. Abban a közösségben, amelyikben te­kintve van a pártnak ott az élcsapathoz tartozás von­zóerő ,a munkások részére. A ■pá“‘,építő tevékenységet is megváltozott feltételek kö­zött kell végezni. Ezért a po­litikai rendezvények legye­nek színvonalasak, a kommu­nisták munkájukkal, maga­tartásukkal, elvitelükkel mutassanak példát. Az írásos beszámolóból ki­tűnt, hogy a megyei párt­­végrehaj­tó­i 7.011 t á­g a PB ha­tározata végrehajtására állást foglalt és évente ellenőrizte annak teljesítését. A városi, járási pártbizottságok testü­leti üléseken folyamatosan áttekintették az utánpótl­ás nevelését a teszk­ivételi mun­ka tapasztalatait. Megyénkben az elmúlt év végén 30.808 tagja volt a pártnak ebből 12.342 volt a munkás. Az értékelt időszak­ban — közel nyolc év — a felvételt nyerteknek több mint a fele a munkások kö­zül került ki! Ennek ellené­re körünkben a szervezettség még mindig alacsonyabb a felnőtt lakossághoz képest. A párttagok között a szakmun­kások és termelésirányítók aránya a legkedvezőbb. A PB határozata óta megyénk­ben a párt több mint 7 ezer taggal gyarapodott ebből a munkásoknak a száma meg­haladja a 4 ezret. Az éves felvételeknél — főleg az utóbbi két-három évben — megnőtt az értelmiségiek az alkalmazottak, és szinten maradt a tées­zparasztok ará­nya.­­ A munkások között az ak­tív közéleti tevékenységet és társadalmi tisztséget vállalók nagy része szakmunkás. Ők adják a munkásfelvételek nagyobbik részét. Gond vi­szont, hogy kevés fiatal szakmunkást vesznek fel a pártba. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a munká­sok érdeklődése a helyi gaz­dasági vezetők és tömegszer­vezetek munkája iránt. Kriti­kusabban szemlélik tevé­kenységüket, élesebben bí­rálják a vezetők és a pártta­gok hibáit. Ugyanakkor el­ismerik a vezetői munka ne­hézségeit, a párttagsággal já­ró többletmunkát a maga­sabb erkölcsi követelménye­ket. A munkások igénylik, hogy a pártszervezetek­ önál­lóbban, elsősorban a helyi politikai döntést igénylő kér­désekkel foglalkozzanak. A munkások többsége több és minőségileg jobb munká­ra törekszik ugyanakkor igényli a munkavégzés felté­teleinek színvonalasabb meg­teremtését és az igazságo­sabb bérezést. Többek véle­ménye, hogy a feszített mun­katempó miatt munkaidőben kevés a lehetőség a politikai­közéleti tevékenység kifejté­sére. A megye üzemeiben alapo­­sabbá vált a tagfelvételt elő­készítő tevékenység. Az aján­lók többsége felelősségtelje­sen végzi feladatát. Különö­sen megalapozott azoknak a véleménye akik a pártszer­vezet megbízása alapján fog­lalkoztak a jelölt nevelésé­vel. A párt utánpótlás nevelését segíti a tömegszervezetekben és a mozgalmakban betöl­tött funkciók, megbízatások eredményes teljesítése. A munkások többsége a KISZ- ben a Munkásőrségben a szocialista brigádokban, a szakszervezetben érik kom­munistává. A harminc év alatti fiatalok nagy része fel­vétel előtt a KISZ-ben vég­zett társadalmi munkát. Ta­valy háromszáz fiatalt KISZ- ajánlással vettek fel a párt­ba, az ajánlottak fele mun­kásfiatal volt. A szakszerve­zetben­­kifejtet­t társadalmi tevékenység alapján több mint kétszázan, a szocialista brigádokból pedig csaknem kétszázan kerültek a pártba. A Munkásőrségben is párton­­kívüliek nagy része néhány éven belül alkalmassá válik a párttagságra. A tanácsok­ban és más társadalmi szer­vekben kifejtett közéleti munka lévén ugyancsak több munkás érett meg a párttag­ságra. A társadalmi szerkezet vál­tozása következtében a tag­­felvételi munkában a jövő­ben a munkáslétszám csök­kenésével kell számolni me­gyénkben. Mivel a párt szer­vezettsége a munkások kö­rében alacsonyabb az össz­­üzemi fizikai dolgozók szá­mánál, ez nagy tartalékot je­lent a párttagnevelő és a felvételi munkában. A párt­szervezetek elsőrendű felada­ta, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a mun­kások párttaggá nevelésére. Az utánpótlás nevelését minden kommunista tekintse kötelességének a munkahe­lyen és a családi körben egy­aránt. A beszámolót illetve szó­beli kiegészítést vita követte. Az elsőként hozzászóló Gede Jenőné, a Richards-gyár pb­­titkára hangsúlyozta: a pár­­tonkívüliek a párttagokhoz viszonyítják magukat, így nem közömbös, hogy­­az egyes (Folytatás a 2. oldalon.)­ ­ A nemzetközi energiaforg­alm­­jelentős állomása az Országos Villamos Távvezeték Vállalat győri üzeme. Ezen az állomáson keresztül halad az áram a szomszédos Auszt­riába. A téli hónapokban magyar energiát szállítottak az osztrákok felé. Ma éjféltől egy hónapig a csereforgalom szünetel. Ez idő alatt végzik el a távvezeték és a végponti be­rendezések karbantartását. Május elsejétől viszont már ausztriai energiát szállít a győri üzem a hazai felhasználóknak. Művészeti díjakk és kitüntetések átadása Kiváló és érdemes művész kitüntető címeket nyújtottak át szerdán a Parlamentben, a szocialista kultúra fejlesz­tése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül, hazánk felszabadulásának 37. évfor­dulója alkalmából. Az ün­nepségen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György mi­niszterelnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte. A Magyar Népköztársaság kiváló művésze kitüntető cí­met tizenhárman, a Magyar Népköztársaság Érdemes művésze kitüntető címet harmincnégyen kapták. Ugyancsak szerdán eredmé­nyes munkásságuk elismeré­seként a kulturális és mű­vészeti élet számos képvise­lőjének irodalmi és művésze­ti díjat adományozott a mű­velődési miniszter. A kitün­tetéseket a Vigadó nagyter­mében megtartott ünnepsé­gen méltató szavak kíséreté­ben Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes nyúj­totta át. A József Attila-díjat nyol­can, a Jászai Mari-díjat ti­­zenegyen vették át. Liszt Fe­­renc-díjban részesült hét, Erkel Ferenc-díjban két, Ba­lázs RMp-d­íjban tíz, Munká­csy Mihály-díjban tíz művész. Az ünnepségen megjelen­tek Aczél György miniszterel­nök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Szerdán a Parlament Va­dásztermében újságírókat tüntettek ki. A kitüntetése­ket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, és Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. Kimagasló újságírói mun­­­­kájuk elismeréseként Rózsa Ferenc-díjban részesültek: Baló György, a Magyar Te­levízió osztályvezető-helyet­tese, Márkus Gyula, a Ma­gyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója; Ónody György, a Magyar Rádió rovatvezetője; Sulyok Katalin, a Nők Lap­ja munkatársa; Szántó Jenő, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja és dr. Varga György, a Figyelő fő­szerkesztő-helyettese. Rajtuk kívül ketten a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet, harminchárman a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, harminchárman pedig a ki­váló munkáért kitüntető jel­vényt vették át. KOSZORÚZÁSOK, NAGYGYŰLÉSEK Ünnepre készülünk Felszabadulásunk 37. év­fordulójának méltó megün­neplésére készül megyénk lakossága. A felszabadulási pályázat díjkiosztó ünnepsé­gére április 2-án délelőtt 10 órakor kerül sor a Megyei Művelődési Központban. A felszabadulási pályázat kép­zőművészeti kiállításának megnyitása aznap délelőtt 11 órakor­­lesz Győrött, a Xan­­tus János Múzeum képtárá­ban. Április 2-án 11 órakor Győrött az újvárosi és ná­dorvárosi temetőkben meg­koszorúzzák a hazánk fel­­szabadulásáért vívót harcok­ban elesett szovjet hősök sír­jait. 14.30 órakor ugyancsak Győrött, a Szabadság téri Felszabadulási emlékműnél a megyénk párt- és állami ve­zetői, a fegyveres erők és tes­tületek, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet csapatok, valamint a gyárak, üzemek és intézmények kép­viselői koszorúznak. Április 2-án 15.30 órakor a kapuvári Felszabadulási emlékműnél, majd ezt követően az ottani temetőben a szovjet hősök sírjánál lesz koszorúzási ün­nepség. A kapuvári Rábakö­zi Művelődési Központban ugyanezen a napon 17 óra­kor rendezik a megye köz­ponti felszabadulási ünnep­ségét. Kreiter Mária, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Ez­után a Győr városi Tanács Liszt Ferenc énekkara és a Megyei Művelődési Központ versmondó köre ad kultúr­műsort. Sopronban ugyancsak áp­rilis 2-án, 15.30 órakor a Szabadság emlékműnél, majd 16.15 órakor a szovjet hősi emlékműnél koszorúznak a város párt- és állami veze­tői, az üzemek képviselői. A soproni Petőfi Színházban 17 órakor lesz ünnepség. A kul­­túrműsorban közreműködik a Liszt Ferenc Művelődési Központ gyermekkórusa, a soproni női kar, valamint a Barokk kvintett. Mosonmagyaróváron ápri­lis 2-án 15.30 órakor a szov­jet hősi emlékművet, 16 óra­kor pedig a temetőben a szovjet hősök sírját koszo­­rúzzák meg. A MOFÉM Ka­tona József Művelődési Ház­ban 17 órakor rendezendő ünnepség után a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada és énekkara lép fel. Ugyanezen a napon 17 órakor nyílik meg a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban A 17. és 19. századbeli kisalföldi néni hímzések című kiállítás. Csornán ugyancsak ápri­­lis 2-án 14.30 órakor mind­két temetőben megkoszorúz­zák a szovjet hősök sírjait, majd 15 órakor a Felszaba­dulási emlékműnél koszorúz­nak. Győrött április 3-án este 7 órakor a Kisfaludy Szín­házban rendeznek ünnepsé­get, amelyet követően a Szi­bériai Szimfónia című pro­dukcióját mutatja be az Ál­lami­ Krasznojarszki Szibé­ria Táncegyüttes. Az említetteken kívül me­gyénk minden községében megemlékeznek felszabadu­lásunk 37. évfordulójáról.

Next