Kisalföld, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Ki­rályság külügyminisztere Puja Frigyes külügyminiszter meg­hívására szerdán hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik. Húszéves a Barátság kőolajvezeték Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken megindult a rendszeres kőolaj szállítás Magyarországra. Eb­ből az alkalomból tanácskozás kezdődött kedden Hajdúszo­­boszlón a vezeték építésében és üzemeltetésben résztvevő országok — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a „Barátság” kő­­olajvezeték rendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érke­zett Magyarországra. Ésszerűbben és jövedelmezőbben Nehéz körülmények között gazdálkodnak Újabb teendők a mezőgazdaságban A győri járás hatékonysági mutatói Hogyan gazdálkodtak az év első hat hónapjában a győri járás mezőgazdasági üzemei, hogyan alkalmazkodtak a gaz­dasági körülményekhez, mik az 1983. évre való felkészülés feladatai, többek között erről tanácskozott tegnap az MSZMP győri járási bizottsága. Az ülésen mindenekelőtt elhangzott: az első félév eredményeinek birtokában a járásban működő gazdasági egységek tevékenységüket a népgazdasági terv­vel összhangban, a gazdaságpolitikai irányelveknek megfe­lelően alakították és várhatóan teljesítik (egyes mutatókban túlteljesítik) éves termelési és eredménytervüket. A mező­­gazdasági nagyüzemek alap- és melléktevékenységükben di­namikusan fejlődtek, azonban továbbra is adódnak indoko­latlan különbségek a termelési és hatékonysági mutatók te­rén. Szó volt a bizottság ülé­sén az 1982. év előkészítésé­ről, a gazdasági és politikai munka tervezéséről a főbb feladatok megjelöléséről, azok végrehajtási rendszerének ki­alakításáról. Mindezek a fel­sőbb szintű határozatok, il­letve gazdaságpolitikai köve­telmények szellemében tör­téntek. Az előkészítő politi­kai munka eredményességét és annak gyakorlatban, az üzemi tervekben való tükrö­ződését a végrehajtó bizott­ság márciusban értékelte. Né­hány esetben túl óvatos ter­vezést tapasztaltak. Az idei tervfeladatok idő­arányos teljesítésének kriti­kus elemzése egyben a gaz­daságpolitikai célok gyakor­lati megvalósításának értéke­lését is jelenti. A mezőgaz­dasági üzemek árbevétele nőtt. A növekedés elsősorban többlettermelésből, a mellék­üzemági tevékenység bővíté­séből, a piaci lehetőségek jobb kihasználásából, terme­lői árváltozásból adódott. A költségek viszonylag mérsé­keltebb növekedésében közre­játszott a javuló munkaszer­vezés, a takarékos energia­gazdálkodás, a költségkímélő technológiák alkalmazása, a kezdeményezőkészség. Az ár­bevétel tizenhárom szövetke­zetben növekedett, négyben — Győrszemere, Kunsziget, Nyúl, Töltéstava — csökkent. A gazdaságok együttesen 21 százalékkal termeltek több kalászos gabonát. A nagy­üzemi hústermelés a terve­zett szinten alakult. A barom­fihús-termelés viszont 10 szá­zalékkal csökkent. Az összes húskibocsátás a téeszben és a Kisalföldi Állami Gazda­ságban nőtt, tíz téeszben — Bác­sa. Bőnyrétalap. Gyömö­­re. Győrújbarát. Koroncó. Kunsziget. Nyirl. Rába Katona. Tényő — csökkent az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva. A gazdasági egysé­gek javuló és egyre kiterjed­tebb integrációs tevékenysé­get végeztek a háztáji és kis­gazdaságoknál, jól használták ki a kölcsönös előnyöket, le­hetőségeket. A háztájiban 33,1 százalékkal nőtt a sertés­­értékesítés. Elhangzott: tíz gazdaságban növekedett, négyben — Pér, Győrújba­­rát, Gyömöre, Korocó — csökkent az egy tehénre jutó tejtermelés. A nem kielégítő takarmányozás komoly sza­porodásbiológiai gondokat okozott Gyömörén. Nem volt érdemi javulás ezen a téren a péri téeszben és a Kisal­földi Állami Gazdaságban. A rossz tartási viszonyok miatt romlott az­­ állategészségügyi helyzet a bőnyrétalapoi téesz­ben. A sertéstenyésztésben takarmányozási és vízellátási hiányosságok rontották az eredményességet Bőnyrétala­­pon, Tápon és Rábapatonán.A Győnísbaráton a seb­es hizlal­da telep- és istállóhigiéniája nem megfelelő. Az értékelés időszakában tovább bővült a nagyüzemekben a mellék­­üzemágt tevékenység. A fo­g­­lalkoztatotta­k száma 3 száza­lékkal em­elkedett.­­Az 1982. évi tervek sikeres teljesítése érdekében szigo­rúbban lesznek a követelmé­nyek minden olyan területen, ahol a gazdálkodásban lema­radás mutatkozik, ahol a technológiai rendben, a mun­kaszervezésben, vagy a mun­kafegyelemben lazaságok vannak. Nyilvánvaló — az egyre élesedő versenyben, ön­maguk megújítására — egyre kevesebb gondot kell hogy okozzon a szervezés gyenge­sége, a teljesítmények, vala­mint az anyagi, erkölcsi elis­­merések nem kielégítő össz­hangja. Szükséges a párt­­alapszervezetek folyamatos gazdaságpolitikai munkája, a határozatok végrehajtásánakk ellenőrzése a munkaerő-gaz­dálkodás figyelemmel kíséré­­se, a testületi ülések elé vett témákban a változó közölmé­­nyekből adódó feladatok meg­tárgyalása. Számolva a külső kedvezőtlen körülmények tar­tós hatásával, a következő évre reális, de erőfeszítést igénylő tervcélkitűzéseket kell kialakítani, olyanokat, ame­lyekben megfelelő súllyal szerepel a gazdaságosan ex­portálható minőségi termékek előállításának fokozása, a belső irányítású szervezeti rendszer korszerűsítése, a ta­karékos gazdálkodás, az anyagi és erkölcsi ösztönzők továbbfejlesztése. Amikor — nem véletlenül — a bizottsági ülés napirendi pontjával kapcsolatban a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter körlevelét em­legetjük — az 1982. évi terv­ben előirányzott termelési feladatok túlteljesítéséhez kért segítséget Váncsa Jenő —, akkor az újabb teendők­ről szólhatunk. Elsősorban a hatékony, gazdaságos terme­lés bővítése a cél, nem pedig a mennyiség minden mást szem elől tévesztő emelése. A tervek túlteljesítésének együtt kell járnia a nagyobb jövedelmezőséggel, az im­portanyagok fel­használásának csökkenésével. J. J. ■ A Győri Kötő- és Ruhaipari Szövetkezet kötőrészlege féléves tervét túlteljesítette: a mai napig több mint­­1 ezer darab gyermek, bakfis, női és férfi pulóver, valamint nad­rág készült el a belföldi kereskedelem részére. Agrár­szakemberek tudományos tanácskozása A termelőerők és a terme­lési viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel há­rom napos tudományos ta­nácskozás kezdődött kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Bíró Ferenc rek­tor megnyitója után Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudo­mányi Intézetének főigazga­tója tartott előadást a ple­náris ülésen részt vevő több­száz szakember előtt a mező­­gazdaság szocialista fejlődé­sének magyarországi tapasz­talatairól. Hangsúlyozta, hogy a tudatos, szocialista agrár­­politikának, valamint a tu­dományos és technikai vív­mányok gyors alkalmazásá­nak eredményeként a ma­gyar mezőgazdaság számos, világviszonylatban is jelentős sikert ért el. A mezőgazda­­sági nagyüzem ma már dön­tő tényező a települések éle­tében, a szövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenyen részt vesznek a falvak arcu­latának formálásában is. A gazdaságokban alkalmazott modern technika pedig egy merőben új agrárműszaki ré­teg kialakulásához vezetett. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekcióban folytatták a tanácskozást, a mezőgazdasági termelőerők fejlődéséről, a földhasználat közgazdasági kérdéseiről, a termelési viszonyok változá­sairól és a nagyüzemi föld­­használat agronómiai kérdé­seiről. A szekcióülések mun­kájának eredményeit szerdán összegzik, s a tanácskozás csütörtökön szakmai nappal fejeződik be. ­ Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat dol­gozói Győrött egyesített csatornarendszert építenek a Vágó­híd utcában, a Kandó Kálmán út és a Fehérvári út között. Jelenleg az ezer méteres csőhálózat lefestésén dolgoznak. Világméretű küzdelem a békéért A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság kedden nyilatkozatot tett közzé az őszi szolidari­tási akciósorozat alkalmából. Nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, el­lentmondásokkal, veszélyek­kel terhes a világ. Az Egye­sült Államok politikájában az éles konfrontáció, a fegy­verkezési verseny új hullá­ma került előtérbe. Földün­kön mélyülnek és szaporod­nak a nemzetközi biztonsá­got fenyegető helyi válságok; mindezek miatt a világ or­szágai növekvő belső gazda­sági nehézségekkel küzdenek — állapította meg bevezető­ben a dokumentum. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőtelje­sebben lépnek fel az embe­riséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzde­lemben — elsősorban a ha­tékonyabb szocialista építő­­munkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjet­unió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erői­nek cselekvő szolidaritása, összefogása a békéért, a há­borús politika feletti győze­lem döntő feltétele. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság ez évben is szeptem­ber 1-től, az antifasiszta vi­lágnaptól kezdődően meg­hirdeti hagyományos őszi akciósorozatát. Az akció ke­retében sorra kerülő politikai fórumok, szolidaritási gyűlé­sek, kiállítások és más ren­dezvények segítik, hogy köz­véleményünk minél széle­sebb körben megismerje a rendkívül bonyolult nemzet­közi helyzet összefüggéseit, a világbékéért, a politikai eny­hülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a le­szerelésért, Európa békéjé­ért és biztonságáért, a tár­sadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelem leg­fontosabb eseményeit, az im­perializmus ellen küzdő né­pek jogos és igazságos har­cát. A programsorozat jó alkalom arra, hogy a magyar nép ismételten kifejezésre juttassa a nemzetközi hely­zet alakulásáért, a társadal­mi haladásért, a szocializmu­sért, a béke ügyéért érzett mély felősségét, cselekvő szo­lidaritását az elnyomott né­pek felszabadító antiimperia­­lista harcával. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez: ha­tározottan ítélje el az Ame­rikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, a NATO- nak agresszív, a világbéke szempontjából beláthatatlan következményekkel járó kon­frontációs politikáját Tilta­kozzon Izrael közel-keleti agressziója, a palesztin és a libanoni nép elleni támadá­saival szemben. Emelte fel szavát a latin-amerikai né­pek és Afrika déli részének haladó és felszabadítási moz­galmai elleni helyi háborúk, a független államok bel­­ügyeibe történő beavatkozás és a reakciós erőknek nyúj­tott támogatás ellen. Bizto­s (Folytatás a 2. oldalon.)

Next