Kisalföld, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

Közös közlemény Lázár György ausztriai látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Mi­nisztertanács elnökét fogadta dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár szívélyes és nyílt légkörben beható véle­ménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken a kor­mányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentősé­gét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kap­csolatai továbbfejlesztése és az enyhülési folyamat to­vábbvitele érdekében kifejt. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a nemzetközi fe­szültség növekedése, a ke­let-nyugati kapcsolatok rom­lása miatt. Ilyen körülmé­nyek között különösen fon­tosnak tartják a helyzet to­vábbi rosszabbodásának megállítását, a határozott visszatérést az enyhülés és az államok közötti konst­ruktív együttműködés poli­tikájához. Aláhúzták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, a barátság és a jószomszédság politikáját folytatva, a je­lenlegi helyzetben is min­den tőle telhetőt megtesz az enyhülés megőrzéséért. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a világbéke fenntartása, biztosítása és erősítése a nemzetközi kap­csolatok központi problémá­ja, amelynek megoldásához minden állam aktív hozzájá­rulása szükséges. Síkra szálltak a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek szükségességéért, tekin­tettel valamennyi állam biz­tonságára és a katonai egyensúly lehető legalacso­nyabb szinten történő meg­őrzésére. Mindkét fél üdvö­zölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkezdett tárgyalásokat az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek, vala­mint a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről, s kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások mihamarabb pozitív eredményre vezet­nek. A kormányfők egyetértet­tek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöt­tének megakadályozása el­sőrendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, kü­lönösen az erőszak, vagy az azzal való fenyegetés tilal­mának szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentésével és az azzal ösz­­szefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon mielőbb konkrét előre­haladást érnek el. Kiemelték annak nagy je­lentőségét, hogy folytatód­jék a kelet-nyugati nyílt párbeszéd a jelenlegi nem­zetközi problémák megoldá­sa, a kétoldalú és sokolda­lú együttműködés fejlesztése céljából. A felek véleménye szerint egy legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozó lényegi előrehaladást ered­ményezhetne ebben az irányban. Mint hangsúlyozták, mind­két kormány arra törekszik, hogy a madridi találkozó to­vábbi elnapolás nélkül, po­zitív eredménnyel mielőbb fejeződjék be, új impulzust adva ezzel az enyhülésnek. Hangsúlyozták egy kiegyen­súlyozott, érdemi záródoku­mentum szükségességét, be­leértve a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalkozó európai konferencia össze­hívására vonatkozó elhatá­rozást is. Ebben az érte­lemben a semleges és el nem kötelezett országok — köz­tük Ausztria — által előter­jesztett záródokumentum­tervezet megfelelő alapot biztosít a madridi találkozó eredményes befejezéséhez. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy számos nemzetközi kérdésben állás­pontjuk azonos vagy közel­álló. A kormányfők áttekintet­ték a világgazdasági helyze­tet és nyugtalanságuknak adtak kifejezést a tartósan megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák miatt. Egyetértet­tek abban, hogy a problé­mák megoldásához a köl­csönös előnyökre épülő nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés fejlesztésén, a meglé­vő korlátok fokozatos lebon­tásán keresztül vezet az út. A kétoldalú kapcsolatok megvitatása során a kor­mányfők egybehangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetke­zett dinamikus fejlődése jó alapot nyújt az együttműkö­dés folytatásához és elmélyí­téséhez. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a ma­gyar—osztrák kapcsolatok a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműkö­désének meggyőző példáját adják. A kormányfők megkülön­böztetett figyelmet szentel­tek a magyar—osztrák gaz­dasági kapcsolatoknak. Kife­jezték elégedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk óta is folytatódott a gazdasági együttműködés szélesedése, bővült a kereskedelmi for­galom. A magyar—osztrák árucsere-forgalmi és koope­rációs vegyesbizottság leg­utóbbi ülése eredményeinek jegyében egyidejűleg hangsú­lyozták, hogy szükségesnek tartják folytatni erőfeszíté­seiket a gazdasági és ipari együttműködés állandó erő­sítése és bővítése, az árucse­re-forgalom kiegyensúlyozott és dinamikus növelése érde­kében. Kiemelték az ener­getikai és a harmadik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták vízumkényszer megszünteté­séről 1979. január 1-én élet­be lépett megállapodás je­lentőségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált orszá­gaink együttműködése a kul­túra, a tudomány, az okta­tás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsola­­tokról. A kormányfők ez alka­lommal is síkra szálltak a magyar—osztrák együttmű­ködés további elmélyítése mellett amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, hanem a nemzet­közi biztonságot és enyhü­lést is szolgálja Lázár György miniszterel­nök hivatalos magyarországi látogatásra hívta me dr. Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellárt, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Az űrhajósok Mitterrand elnöknél Francois Mitterrand elnök szerdán este az Elysée-palotá­­ban fogadta a szovjet—francia közös űrrepülés résztvevőit. Jean-Loup Chrétien, Patrick Baudry, Vlagyimir Dzsanibe­­kov és Alekszandr Ivancsenkov űrhajósokat, akik a Szal­­jut—7 űrállomás fémekből készített makettjét nyújtották át az elnöknek. A fogadáson jelen volt Cservonyenko párizsi szovjet nagykövet is. Vizsga Bábolnán, a gyakorlatban (Folytatás az 1. oldalról.) kívül korszerű, elektronikus kijelzésű berendezés alkal­mas a teljesítmény, a fordu­latszám és a nyomaték mé­résére egyaránt. Hasonló be­rendezést eddig csak tőkés importból lehetett beszerez­ni, így várhatóan nagy üzle­ti érdeklődésre tarthat szá­mot idehaza. Bábolnán — nagyon helye­sen — úgy ítélték meg a helyzetet, hogy három nap bőven elegendő még egy ilyen nagyszabású nemzet­közi bemutatóra is. Gondol­juk meg, hogy a BNV-n mi­lyen súlyos százezreket fizetnek a vállalatok a hosz­­szadalmas részvételért. A bábolnaiak azt is tudják, hogy az üzletek nem az ilyen kiállításokon köttetnek. Itt tulajdonképpen randevút be­szélnek meg a szakemberek, miután felfigyelnek egy-egy eszközre, módszerre. És persze tanulni is lehet, útlevél­váltás nélkül ideha­za. Felmérni, merre tart a mezőgazdaság technikai fej­lesztése a világban. Miután a magyar mezőgazdaság ott van Európa élvonalában, a bá­bolnai napok is hozzájáru­lás ahhoz, hogy továbbra is lépést tarthassunk a legfej­lettebb országok mezőgazda­ságával. (Ferenczi—Magyar) *---HIMIPOU) Budapesten Janez Zemljarics Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön hivatalos baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Janez Zemljarics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai Jó­zsef fogadta. Délután a Par­lamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A megbeszélésen a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés fejlesztésé­nek további lehetőségeit vizsgálták meg. Gu­stáv Husák fogadta az SZVSZ vezetőit Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, csü­törtökön délután Prágában fogadta a szakszervezeti vi­lágszövetség irodájának ülés­szakán részt vett küldöttsé­gek vezetőit, közöttük Gás­pár Sándort, az SZVSZ el­nökét, a SZOT főtitkárát. A találkozón Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára tájékoztatást adott a kétna­pos prágai ülésszak eredmé­nyeiről. Gustáv Husák mél­tatta a szakszervezeti világ­szövetségnek tevékenységét és kifejtette véleményét a dolgozók nemzetközi szoli­daritásának a mai világ­­helyzetben egyre növekvő szerepéről. Folytatódott a Pajzs-82 hadgyakorlat Csütörtököm Bulgáriában befejeződtek a „Pajzs—82” hadgyakorlat harci cselek­ményei. A második és a har­madik harci napon vala­mennyi mozzanatot több testvéri hadsereg különböző haderőnemekhez és fegyver-­­nemekhez tartozó csapategy­ségei szoros együttműködés­ben hajtották végre. A gyakorlat egyik fontos mozzanatának végrehajtása előtt különböző fegyverne­mek tűzeszközeivel nagyha­tású, összehangolt tüzérségi és légi előkészítésre került sor. Ez lehetővé tette a gépe­sített lövész és harckocsi csa­patok előretörését az ellenség megerősített védelmének mélységébe. A korszerű szovjet vadász­repülők rendkívül látványos, nagy pontosságú, kötelékben végrehajtott, összpontosított megsemmisítő rakéta- és bombacsapást mértek az el­lenséges védelem objektu­maira. Velük szorosan együttműködtek a bolgár néphadsereg harci helikopte­rei. A Czinege Lajos hadsereg­­tábornok, honvédelmi mi­niszter vezette magyar kato­nai küldöttség a tagállamok katonai delegációival együtt megtekintette a gyakorlat csütörtöki mozzanatait. Strauss támadása az FDP ellen Franz Josef Strauss, a Ke­resztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nap­pal azután, hogy a nyugat­német ellenzéki uniópártok Bonnban megegyeztek az FDP-vel a kormánykoalíció közös programjában, máris keményen támadta a sza­baddemokratákat. Augsburgban szerdán este egy választási gyűlésen Strauss azt mondta: az unió­pártok „nem lehetnek enge­dékenyek az az FDP-el­­ szemben”. Az FDP-t ugyan­úgy terheli a felelősség az NSZK gazdasági bajaiért, mint a szociáldemokratákat, és az a tény, hogy a párt két héttel ezelőtt dezertált a Schmidt-kormányból, nem csökkenti ezt a felelősséget. Politikai megfigyelők sze­rint Strauss az FDP meg­osztottságát várhatóan arra fogja kihasználni, hogy sa­ját nézeteit érvényesítse az új nyugatnémet kormány­ban. Általános politikai vita az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán szerdán a nem­zetközi biztonság és a Liba­non elleni izraeli agresszió kérdéseivel foglalkozó fel­­­szólalásokkal folytatódott az általános politikai vita. A José Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter a tőkés országokat sújtó gaz­dasági nehézségek okaival foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyver­kezési hajsza folytatódásának a következménye. A Falk­land- (Malvin) szigetek prob­lémájával kapcsolatban kije­lentette, hogy Spanyolország a reál­beszédet, valamint az erőszak alkalmaz­ása ellen és a terület gyarmati státuszá­nak megszüntetését célzó tárgyalásokat szorgalmazza. A megbuktatott Pol Pot-fé­­le rezsim kép­viselőinek az ENSZ-közgyűlésen való je­lenléte miett határozott til­takozását fejezte ki Hun Sen kambodzsai külünminiszter az OMcy főtitkárához inté­zett levelében. Csütörtökön szólalt fel Hans-Jurgen Wischnewski álla­m­miniszter, aki a lemon­dott Hans,­Dietrich Genscher külügyminiszter helyett Schmidt kancellár megbízásá­­ból mondta el beszédét. Wischnewski a béke megőr­zése mellett szállt síkra, és hangsúlyozta, hogy a jelen­legi feszült nemzetközi hely­zetben mindent meg kell ten­ni a kejet—nyugat közötti Vám­fron­tálió elhárítása érde­kében. Utalt arra, hogy az NSZK még hivatalban lévő kancellárjának nézete sze­rint egy esetleges szovjet— amerikai csúcstal­álkozó ked­vezően hatna a Verm­e- ne­héz szakaszban lévő kelet— nyuea-i kiancsolatokra. A Közel-Keletre vonatkozó amerikai béketerv felesleges voltáról szólt ugyanakkor a Libanon ellen elkövetett iz­raeli támadás „jogosságát” bi­zonygatta csütörtökön az ENSZ-közgyűlés 37. üléssza­kának általános vitájában Jichak Samir izraeli külügy­miniszter. Az ülésszakon résztvevő 157 küldöttség közül 89 kivonult a teremből, amikor Samir lé­pett a szónoki emelvényre. Az izraeli külügyminiszter beszédében ismét élesen tá­madta a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezetet, a Liba­non elleni támadást pedig azzal próbálta igazolni, hogy „egy Izrael ellen készülődő, összehangolt arab támadást előzött meg” az akció. Az erő pozíciójából foly­tatott politikát az amerikai külpolitika legfőbb alapelvei közé emelte az ENSZ-köz­­gyűlésen mondott beszédé­ben George Scultz, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere. — Amerika békevágya nem azt jelenti, hogy „­ha­bozik növelni, vagy felhasz­nálni erejét, ha erre szük­ség van” — figyelmeztetett. A miniszter szerint ez a módszer — az erő alkalma­zása — teszi mértéktartóvá s alkalmazkodóvá azokat, akik ellen irányul. Az Egyesült Államok ere­jének legfőbb biztosítékát a miniszter a katonai erőben jelölte meg. Kiemelte: az idei amerikai katonai költ­ségvetés „tartalmazni fogja annak biztosítékait, hogy az Egyesült Államok segíteni fogja barátait és szövetsége­seit önmaguk megvédésé­ben”. A bejrúti amerikai partraszállás Schultz szerint azt példázza, hogy az ame­rikai katonai erő kiterjesz­tése nem a háborút, hanem a békét szolgálja. ■ A „Bremer Horst Bisch­off” nevű szállítóhajó a brémai kikötőben. Fedélzetén a nyu­gatnémet AEGORANIS cég által gyártott turbinák a szibériai földgázvezeték részére. Lengyel szakszervezeti törvény A lengyel szejm két illeté­kes bizottsága csütörtökön folytatta a vitát a szakszer­­vezeti törvénytervezetről. Ennek kidolgozásakor figye­lembe vették a kormány irányelveit és a hónapokon át tartó széles körű konzul­tációk eredményeit egyaránt. A két bizottság együttes ülésén felszólaló parlamenti képviselők egyöntetűen hangsúlyozták a szakszerve­zeti mozgalom létének szük­ségességét, mint olyan ele­met, amely igen fontos sze­repet hivatott betölteni a szocialista demokrácia erősí­tésében és a gazdasági re­form sikeres megvalósításá­ban. Az ülésen arra is rámutat­tak, hogy a szakszervezeti mozgalom nem töltheti be politikai párt szerepét. A tör­vénytervezet — mondották szavatolja a szakszervezeti mozgalom függetlenségét és önigazgató jellegét, de olyan értelemben, ahogyan azt az 1980 nyár végi megállapodá­sok rögzítették. Repülőgép­katasztrófa Az Aeroflot szovjet légi­­forgalmi társaság Moszkva— Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgé­pe szerdán leszállás köz­ben lezuhant a luxemburgi repülőtér közelében. Előze­tes jelentések szerint öten vesztették életüket. A sze­rencsétlenség körülményei­nek kivizsgálása megkezdő­dött. A szovjet kormány rész­vétét nyilvánította az el­hunytak családjának. 1982. október 1., péntek

Next