Kisalföld, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. FEBRUÁR 1., KEDD ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Gáspár Sándor Lengyelországba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának veze­tésével vasárnap szak­­szervezeti küldöttség uta­zott Lengyelországba, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­ságának meghívására. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Timmer Jó­zsef, a SZOT titkára bú­csúztatta. Jelen volt Andrzej Zabinski, Len­gyelország budapesti nagykövetségének követ­tanácsosa. A Az Országos Választási Elnökség közleménye Január 29-én az­­ időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Buda­pesten a 41. számú ország­­gyűlési választókerületben 19 396-an voltak jogosultak az országgyűlési képviselő időközi választására. 82,4 százalékuk vett részt a sza­vazásban. Érvényesen szava­zott 15 841, érvénytelenül 136 választópolgár. Az érvényes szavazatokból a jelölt 99,2 százalékot kapott, ellensza­vazat 0,8 százalék volt. Ily módon a jelöltet, Pozsgay Imrét, megválasztották kép­viselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanács­tagok megválasztásában 218 766 választó jogosult, ál­lampolgár közül 193 097 (83,3 százalék) vett részt. Szava­zataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), érvénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvé­nyes szavazatokból a tanács­tag-jelöltekre 191 141-et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék) adtak le. 72 ta­nácstagi választókerületben két illetve több jelölt közül választottak. Mind az 1333 helyi tanácstagi választóke­rületben megválasztották a tanácstagot. Hamarosan tűzdelik a palántát KORA TAVASZ A KERTÉSZETBEN Most­ lehet készülődni, most van mód újra birto­kolni a földet szántó-vető igyekezettel, kicsi volt a tél, tavaszias a búcsúja. Vagy nem így lenne? Ma már a meteorológusnak is alig hisz az ember, és mindenre el­készül, már ami az időjárást illeti. A tény, hogy sok he­lyütt kihasználják a jó időt, így a csornai téesz kertésze­tében is. — Mit jelent ez a várat­lan „tavasz”? Németh Alajos, a kerté­szet vezetője mondja: — Kevesebbet kell fűteni a szegfűnek, könnyebben és korábban végezhető a talaj­­munka. Hogy ez forintban mit je­lent, egyelőre nem számol­ható, de amikor a 83-as esz­tendőt zárja majd a kerté­szeti ágazat, bizonyára a jó eredmények javára billen a mérleg. A szegfűnek, illetve a gör­dülő házak alá készítik a ta­lajt a kertészet dolgozói, és vetik a tápkockákba a pa­lántákat. Ha az idő engedi, vagyis ha továbbra is ilyen langyos marad, akkor hama­rosan már tűzdelhetik a pa­lántákat. Ami iránt a jelek szerint nagy a kereslet, mert szinte szünet nélkül cseng a telefon: palántát rendelnek a termelők, kilencszáz­ezres nagyságrendben. Tavaly ezt a kertészetet is „meglátogatta” a jég, a fais­kolában millió forintnál is nagyobb kárt tett, mivel az oltványokat sebezte meg. S a paradicsomot sem kímélte, a huszonöt hektárból tíz hek­táron ha maradt termés. En­nek ellenére nem rossz a kertészet eredménye, mert pózolt a szegfű. A sokévi tapasztaláshoz igazodva azt vallják a szak­emberek : nem jó elaprózni az erőt, inkább kevesebb felével foglalkoznak, de az­zal jól, a­ kertészeten belül. Így nem nevelnek például káposzta-, salátapalántát. Mert amennyiért adhatnák a megnőtt energiárak miatt, nem tudja kigazdálkodni a kertészet. Ha megemelik a palánta árát, azt meg a ter­melő nem tudja kigazdálkod­ni a piacra érett növény­ből. .. Így marad csak a paprika- és paradicsom-pa­lánta, és termesztése mellett a jó jövedelmező faiskola és a szegfű. Hallom a szegfűről: jobb üzlet, mint valaha. Holott a költségemelkedés itt is ugyan­csak számottevő. Viszont több lett a szegfű is, adott területen csaknem kétmillió szál, ami félmillió szállal több, mint az előző évben, 1981-ben. Üzlet a szegfű, mert a virágzási időt a ke­reslethez sikerült időzíteni, többi között az ültetési idő, a visszatérések idejének megválasztásával. Korábban nem termelt nyári szegfűt a kertészet, most igen, ami ugyan csökkentette az átlag­árat, viszont az árbevételt növelte. Egyébként az 1931 - es évhez, képest nőtt a szegfű átlagára 5 forint hatvan fil­lérről hat forint tíz fillérre. Úgy nyertek nyári szegfűt, hogy az öreg szegfűt tovább gondozták, s így június, jú­lius, augusztus hónapban is vághatták a virágot. Kiskereskedőkkel, a buda­pesti vásárcsarnokkal köt értékesítési szerződést a ker­tészet, tehát biztos piaca van a termékeknek. Tavaly ősz­­szel a gombatermesztés is ,,belépett” a paradicsom, szegfű és a faiskola mellé, igazán nem azért, hogy fel­lendítse az ágazat bevételét. A régi, teleptől félreeső is­tálló ily módon hasznosítása azért jó, mert munkát ad a kertészeti dolgozóknak, arra az időre, amikor éppen pihenő idő van a kertészetben, il­letve a zöldségtermesztésben. Ez pedig tizennyolc asszony foglalkozását jelenti. Az idén korán munkához láthattak a tápkockák mellett, remélve, hogy talán nem is jön már vissza semmi a télből. gszm Jó üzelet a szegfű. Tudományos ülésszak A Könnyűipari Műszaki Főiskolán hétfőn tudomá­nyos ülésszak kezdődött, amely ezúttal az intézmény megalakításának 10 éves év­fordulójához kapcsolódik. Az ülésszakon áttekintik egye­bek közt a hazai könnyű­ipar műszaki fejlesztésének főbb eredményeit, irányait, az üzemmérnökképzés ta­pasztalatait, valamint a tan­széken folyó tudományos­­kutató munkát. A főiskolai képzés tízesz­tendős fejlődését Beck Ta­­másné főigazgató-helyettes összegezte. Azóta, hogy a fel­sőfokú könnyűipari techni­kumot főiskolává szervezték át, mintegy háromezren kap­tak könnyűipari üzemmér­nöki diplomát, azokkal együtt, akik a nappali és le­velező hallgatókon kívül technikusból lettek üzemmér­nökök. Jelenleg a főiskolá­nak több mint négyszáz nap­pali és csaknem ugyanennyi levelező hallgatója van, akik — ruhaipari, textiltechnoló­giai, bőrfeldolgozó, nyomda- és papíripari szakon tanul­nak. Az­­oktatás feltételei az elmúlt esztendőkben az ipar­ral kialakított jó kapcsolat eredményeként sokat javul­tak, ezt jelzi az is, hogy a főiskola gép- és műszer­ál­lományának értéke ma már csaknem 70 millió forint. Bakos Zsigmond főigazga­tó a könnyűipar műszaki fejlődési irányait elemző előadásában egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőfokú szakember­­képzésnek az eddigieknél is jobban lépést kell tartania az ipar fejlődésével. El kell érni, hogy a termelésbe ke­rülő legkorszerűbb berende­zéseket, új anyagokat és technológiákat — szélesebb körű elterjedésüket megelő­zően — a szakemberek, il­letve a leendő szakemberek megismerjék. Ehhez fontos, hogy a főiskola tudományos kutatói szoros kapcsolatot tartsanak az ipari vállalatok­kal. A kétnapos tudományos ülésszakon 17 előadás érték­keli a főiskola nyolc tanszé­kének oktató-nevelő munká­ját, valamint tudományos tevéke­­ységét. I­I. ­ A Győr-Sopron megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat 2. számú telepén újabb Elba betonkeverőt helyez­tek üzembe, így a társvállalatok és a magánépítkezők igé­nyei gyorsabban kielégíthetők. A keverőtelep napi teljesít­ménye 160 köbméter. Pályaválasztás előtt Félidőben a tanév Félidejéhez érkezett a tan­év az általános iskolákban és a középfokú intézmények­ben: ezekben a napokban ér­tékelik a pedagógusok diák­jaik eddigi munkáját, s pén­teken több mint másfél mil­lió tanuló kapja kézhez or­szágszerte a félévi értesítőt Ez alkalommal sem osztá­lyozzák az általános iskolák I. és II. osztályos kisdiákjai­nak teljesítményét, ezt az idő­szakot ugyanis pedagógiailag egységes, egybefüggő fejlesz­tési szakaszát tekintik. A kis­iskolások szülei a következő napok során szóbeli illetve írásbeli szöveges értékelés formájában tájékozódhatnál gyermekük eredményeiről fejlődéséről. A sok éves gya­korlatnak megfelelően­ nere kapnak féléves osztályzatokat az általános iskolában az V. osztályosok sem, s ugyancsak nem osztályoznak a tanárok abból a tantárgyból, amellyel az idei tanévben először is­merkedtek a diákok. Nemcsak az értesít ad ké­pet a szülőknek gyermekeik teljesítményéről, tanulmányi előmeneteléről: az elkövetke­zendő hetekben mindenütt szülői értekezleteket ss tarta­nak, ahol az egyéni jellemző­ket, problémákat, a család és a pedagógusok közös nevelé­si teendőit beszélik meg. A tanév további menet­rendje szerint a tavaszi szü­net kezdőnapja április 1-e, és április 11-én hétfőn folytató­dik ismét a tanítás. A közép­fokú oktatási intézményekben a végzősök számára május 1­3-ig tartanak órákat, s ezt követi a felkészülés,­­illetve az érettségi vizsgák időszaka. A szakmunkásképző intézetek­ben június 10-én, az általános iskolákban, valamint a kö­zépiskolák I—III. osztályai­ban június 17-én fejeződik be a tanítás. Az idén 140 ezer általános iskolás végez a VIII. osz­tályban, s várhatóan 93—95 százalékuk továbbtanul. Ezekben a hetekben tehát fontos döntés előtt állnak: is­koláik március 10-ig továb­bítják a választott gimnázi­umba, szakközépiskolába, vagy szakmunkástanuló intéz­­zetbe a jelentkezési lapokat. A „hogyan tovább” reális megválaszolásához a mostani szülői értekezleteken is segít­séget nyújtanak a pedagógu­sok s ezt szolgálják a közép­fokú oktatási intézményeket ismertető pályaválasztási ta­nácsadó kiadványok is. A most érettségizők pedig a fel­sőfokú továbbtanulási lehető­ségeket ismertető — február elején megjelenő — kötetből tájékozódhatnak. Holtai Imre látogatása Líbiában Holtai Imre, az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszakának elnöke, magyar külügymi­niszter-helyettes a líbiai kormány meghívására janu­ár 29 . és február 1 között látogatást tett a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahi­­rijában. A látogatás során fogadta őt Moamer El-Kadhafi ez­redes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést foly­tatott Abdelati El-Obeidi­vel, a Legfelsőbb Népi Bi­zottság k­ülkapcsolatokkal foglalkozó irodájának titká­rával egyes nemzetközi kér­désekről, valamint a ma­gyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozókon jelen volt Gál Bálint, a Magyar Nép­­köztársaság tripoli nagykö­vete. Fiatal közgazdászok országos konferenciája Salgótarjánban hétfőn megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konfe­renciája. A kétnapos eszme­cserét ezúttal negyedik al­kalommal rendezte meg a Magyar Közgazdasági Tár­saság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB értelmiségi fia­talok tanácsa. A tanácskozás első napján Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudomá­nyi Intézetének tudományos tanácsadója Gazdaságpoliti­kánk dilemmái és céljai címmel tartott bevezető elő­adást. Ezt követően A Med­­gyessy Péter pénzügyminisz­­ter-helyettes a gazdasági szabályozórendszer. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnök­­helyettese a bérszabályozás kérdéseivel Vissi Ferenc az Országos Tervhivatal osz­tályvezetője az irányítás to­vábbfejlesztésével foglalko­zott előadásában.­ Sós Gyula, a Bakony művek vezérigaz­gatója a jelenlegi gazdasági problémák és feladatok vál­lalati konzekvenciáit ele­mezte. A konferencia ma folyta­tódik: Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Tarafás Imre, a Ma­gyar Nemzeti Bank osztály­vezetője tart előadást.

Next