Kisalföld, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Várkonyi Péter a Szófiában Várkonyi Páter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására vasárnap Szó­fiába érkezett. Az MSZMP KB titkárát a szófiai repülő­téren Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára fogadta. Je­len volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete. Várkonyi Péter megérke­zése után virágot helyezett el Georgi Dimitrov szófiai mau­zóleumánál, és lerótta ke­gyeletét a bolgár és a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjának szarkofágjánál. Jugoszláv pártplénum Belgrádban tegnap délelőtt megkezdődött a JKSZ Köz­ponti Bizottságának ülése, amelynek napirendjén idő­szerű eszmei-politikai kérdé­sek megvitatása szerepel. A vitaindító beszámolót Kiro Hadzsivaszilov, a JSZK KB elnökségének tagja terjesz­tette elő.­ A plénum előkészítéseként az egyes köztársaságokban és tartományokban megtar­tott párttanácskozásokon rendkívül időszerűnek minő­sítették a téma napirendre tűzését. Az általános értéke­lés szerint a gazdasági gon­dok túlságosan lekötötték a párt figyelmét, háttérbe szo­rult az eszmei-politikai hely­zet rendszeres, bíráló elem­zése, holott az utóbbi időben a súlyos gazdasági helyzettel összefüggésben éppen ezen a területen jelentkezett a szo­cialista- és önigazgatáselle­nes erők támadása. Fellépé­sük — a hivatalos pártérté­kelés szerint — elsősorban a nacionalizmus erősödésében mutatkozik meg, főleg külön­böző kulturális fórumokon, kiadóhivatalokban és a saj­tóban. A központi bizottsági ülés­nek ezekben a kérdésekben kell állást foglalnia. larsiielslif beszéde a I EMP feladatairól A párt ereje mindenekelőtt a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tennivaló. Ezt hangsúlyozta Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára a LEMP var­sói vajdasági szervezetének konferenciáján, amely a más­fél hónapja tartó beszámolá­si kampány utolsó ilyen ta­nácskozása volt. Mint mondotta, a vajdasá­gi pártkonferenciák a párt­tagság tevékenységének élén­küléséről tettek tanúságot, felszínre hozva egyben a még meglévő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jónéhány pártszervezet még mindig nem kellően ak­tív. A főtitkár egyben felhív­ta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha sorai a válságos időszak­ban létszámban megfogyat­­­koztak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelé­nek azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összerop­panva elhagyták a párt sora­it. Ugyanakkor a pártba visz­­szatérni kívánóknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy mél­tóak a tagságra. Gazdasági kérdésekkel fog­lalkozva ismételten emlékez­tetett arra, hogy a kormány átfogó infláció-ellenes prog­ramot dolgozott ki. Felhívta a figyelmet a takarékosság, a termelékenység, a munkafe­gyelem fontosságára. ­ Megszaporodtak a viták a brit munkáspártban a ber­­mentsey-i pótválasztások elszenvedett vereség után. Képün­kön: Sian Hughes — aki liberális jelöltként nagyarányú győ­zelmet aratott a körzetben — képviselővé választását ünnepli. Felbomlott a portugál kormány­koalíció Kilépett a Demokratikus Szövetség (AD) nevű, eddig kormányzó jobboldali koalí­cióból a Portugál Szociálde­mokrata Párt (PSD), és egye­dül indul az április 25-i par­lamenti választáson. Erről döntött a párt vasárnap este befejeződött X. kongresszusa. A kongresszus ugyanakkor leváltotta Francisco Pinto Balsemao eddigi pártelnököt, ügyvezető miniszterelnököt, s a párt vezetését — a vá­lasztásig — négytagú kollek­tív testületre bízta. A választási győzelemre esélyes Portugál Szocialista Párt elutasít bármilyen együttműködést a Kommu­nista Párttal — mondotta Mario Soares, a szocialisták főtitkára egy madridi lapnak adott nyilatkozatában. Szovjet-kínai konzultációk A Moszkvában ma folyta­tódó, tavaly Pek­ingben meg­kezdett szovjet-kínai politi­kai konzultációkra­ vasárnap a szovjet fővárosba érkezett Csien Csi-csen külügyminisz­ter-helyettes, a Kínai Nép­­köztársaság kormányának különmegbízottja. Útjára szakértők és tanácsadók cso­portja kísérte el. Mint ismeretes, a jelenlegi konzultációsorozat a múlt év októberében kezdődött, ami­kor Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes h­á­­rom héten keresztül tárgyalt Pekingben a KNK képvise­lőivel. Magyar hét Le Havre-ban Szombat óta magyar zász­lók díszítik a La Havre-i városházát, s az utcákon piros-fehér-zöld színű plaká­tok hívják fel a figyelmet a most kezdődött magyar hét eseményeire e nagy francia kikötővárosban Szombaton este három na­gyobb magyar kiállítás nyílt meg Le Havre-ban az And­ré Malraux Múzeumban Rippl-Rónai József életmű­vét mutatják be, s ugyanitt tekinthetik meg a látogatók a modern magyar textilm­ű­vészetről átfogó képet nyúj­tó gazdag és változatos ki­állítást. A városházán a He­rendi Porcelángyár remekbe készült étkező-, teás- és ká­véskészleteiben gyönyörköd­hetnek a látogatók. Ezenkí­vül a hét során a város kü­lönböző kerületi kultúrhá­­zaiban kiállítások szemlélte­tik Bartók, Kodály és József Attila életművét s a magyar filmplakát művészetét. Vasárnap délután került sor a Nemzeti Színház együttesének fellépésére,­­a csiksomlyói passió bemuta­tására Kerényi Imre rende­zésében. A narrátor szöve­gét, melyet Jean-Luc Mo­reau francia költő erre az alkalomra ültetett át fran­cia nyelvre Kertész Péter tolmácsolta. Az előadás nagy sikert aratott A magyar hét során be­mutatták az objektív film­stúdió öt alkotását a ..80 huszár”. ..Feldobott kő”. ..Ménesgazda”. .Bizalom”, és ..BUÉK” című filmeket. Húsz­ perc története A történet, amelyről a Li­­tyeraturnaja Gazeta most szá­molt be, ha nem lenne any­­nyira tragikus, úgy hangzana, mint egy mese, mert akkora szerepe van benne a véletlen­nek. Még a múlt évben történt, hogy a jereváni víztároló gát­járól egy utasokkal teli troli­busz a vízbe zuhant. A sze­rencsétlenségről a szemtanúk rögtön értesítették a rendőr­séget, a mentőket. Ahhoz, hogy a mentőosztagok a hely­színre érkezzenek, húsz perc­nek kellett eltelnie — végte­lenül hosszú idő ez ahhoz, hogy valakit is életben talál­janak a 8—9 méteres mély­ségben fekvő jármű utasai közül. A tragédiát végül húszan élték túl. Megmenekülésüket annak köszönhették, hogy vé­letlenül arra járt egy ember. Savars Karapetjánnak, a vízalatti gyorsúszás tízszeres örmény világcsúcstartójának nevét az egész Szovjetunió­ban és külföldön is jól isme­rik e sportág kedvelői. Bár az aktív versenyzéssel felha­gyott, s tudományos kutató­ként dolgozik, a huszas évei­nek végén járó férfi még ma is az egyik legnépszerűbb sportember a Szovjetunióban. Hogy kondícióját megtart­­­sa, munka előtt naponta 20 kilométert fut. Azon a napon már éppen teljesítette az előírt távot, s testvérével, más sportolókkal együtt hazafelé tartott a víztároló partján amikor a szerencsétlenség be­következett. Látva a történ­teket, öccsével, Kamóval együtt néhány másodpercen belül­­már a hideg vízben volt. Lemerült, s azzal a kü­lönleges tájékozódási kész­­­séggel, amely hosszú évek verseny tapasztalatai alapján alakult ki benne, a zavaros vízben megtalálta a troli­buszt. Lábával rúgta be a hátsó szélvédőt, beúszott a trolibusz belsejébe, s megra­gadta az első feléje úszó ala­kot. Felmerült, s átadta a megmentett nőt öccsének, aki a vizet taposva tartotta fel­színen magát. Még tizenkilencszer merült le, tizenkilenc embert hozott ki a trolibuszból, adott át öccsének, hogy tőle aztán mentőcsónakok vigyék őket partra. A húsz kilométeres futástól, az ablak betörése­kor szerzett vérző sebeitől, a hideg vízben végzett ember­telenül kimerítő munkától el­gyengülve huszadik alkalom­mal már csak arra volt ereje, hogy a közben megérkezett darus kocsi mentőkötelét a trolibuszra erősítse, s még a felszínre küzdje magát. A szerencsétlenség bekö­vetkeztétől a trolibusz kieme­léséig csak húsz perc telt el Savars Karapetjan húsz em­ber életét mentette meg. Ez­után 45 napig feküdt eszmé­letlenül, tüdőgyulladástól, vérmérgezéstől betegen. Ma már ismét egészséges. 2 — HUVHPOUJ------ A román külügyminiszter életrajza Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere 1931. március 29-én született a Délj me­gyei Podari-Liveziben. Egye­temi tanulmányait a buka­resti építészeti­ intézetben folytatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának, egyidejűleg a Kommunista Ifjúsági Szövetségben is te­vékenykedett. A kommunis­ta fiatalság forradalmi moz­galmában már középiskolás korától aktívan részt vett, több vezető funkcióval is megbízták. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak. 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója Végrehajtó Bi­zottságának tagjává válasz­tották, s a nemzetközi kap­csolatok osztályán dolgozott. Négy esztendővel később a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága irodájának tagja, a külügyi osztály vezetője lett. 1965- től a Román KP Központi Bizottsága külügyi osztályán töltött be vezető funkció­kat. 1969-ben megválasztot­ták a Román KP KB pót­tagjának. 1972 áprilisában, mint a Központi Bizottság tagját és a KB titkárát ki­nevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszu­sán 1974 novemberében, majd öt évvel később a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága­ Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttag­jává választották. 1974 óta tagja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága állan­dó irodájának. Stefan Andrei 1975 óta képviselő a nagy nemzet­­gyűlésben. 1978-b­an nevez­ték ki a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszte­révé; ebben a funkcióban 1980 márciusában megerősí­tették. A külügyminiszter számos magasrangú román érdem­rendnek és kitüntetésnek a birtokosa. Csúcskonferencia esőtt Ú Új-Delhiben Az el nem kötelezett országok kormányképviselőinek két­napos előkészítő megbeszélésével kezdődik meg ma Új-Delhi­­ben a mozgalom VII. csúcskonferenciájának eseménysoroza­ta. Csütörtökön és pénteken a külügyminiszterek tanácskoz­nak: meghatározzák a konferencia menetét s végső formába öntik a dokumentumokat. Az állam- és kormányfők a hét vé­gén érkeznek az indiai fővárosba, hogy azután a jövő héten, március 7—14. között ülésezzenek a Vigyam Bhavan­ ban, az Új-Delhi központjában álló modern kongresszusi palotában. Korántsem túlzás, ha a világsajtó — amelyet egyébként vagy másfélezer tudósító képvisel a színhelyen — már jó­­előre az év egyik legfontosabb nemzetközi politikai esemé­nyének minősíti a csúcstalálkozót. A mozgalom „születésnapjának” 1961. szeptember 1-ét te­kintik — ekkor ült ugyanis össze Belgrádban 25 ország kép­viselője az első csúcskonferenciára. A kezdeményező­ szere­pét a korszak négy kimagasló, az egész világon nagy tekin­télyt kivívott politikusa töltötte be: Nasszer egyiptomi, Tito jugoszláv, Szukarno indonéz államfő és Nehru, India minisz­terelnöke. Éppen Nehru és Szukarno jelenléte húzta azonban alá, hogy a belgrádi tanácskozás gyökerei messzebbre nyúl­tak vissza: az 1955. áprilisi bandungi konferenciáig, amikor az ázsiai és afrikai országok képviselői első ízben fogalmaz­ták meg közös nyilatkozatukban nemcsak saját együttműkö­désük programját, hanem a nemzetek békés egymás mellett élésének tíz alapelvét. Már Bandungban megfogalmazódott a „tömbönkívüliség ” igénye, az, hogy a fiatal, fejlődő országok ne kötelezzék el magukat egyetlen katonai csoportosulás mellett sem. Innen származik tulajdonképpen a mozgalom mai elnevezése is. Igaz, el nem kötelezettek helyett talán inkább helyénvaló lenne a „tömbönkívüli” országokról beszélni, hiszen a moz­galom résztvevői között sok olyan ország van, amely hatá­rozottan elkötelezte magát társadalmi, politikai, gazdasági rendjét illetően: vannak közöttük szocialista, szocialista ori­entációjú államok, de olyanok is, amelyek a tőkés gazdasági és politikai rendszer mellett „kötelezték el” magukat. Mind­annyian elfogadták azonban a mozgalom négy, Belgrádban megfogalmazott alapelvét: — független, a békés egymás mellett élés elvére épülő po­­­litikát folytatnak; * " ... — nem csatlakoznak semmilyen katonai tömbhöz, vagy­­ politikai szövetségi rendszerhez; — nem engedik meg területükön külföldi katonai támasz­pontok létesítését, — támogatják a felszabadító mozgalmakat. Bár egyes résztvevő államok ma sem érvényesítik követ­kezetesen ezeket az elveket — vannak például közöttük olya­nok, amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok lé­tesültek —, általában érvényre juttatják a belgrádi nyilat­kozat szellemét. S már Belgrádban kirajzolódott, azóta pedig több-kevesebb következetességgel valamennyi csúcskonferen­cián kifejezésre jutott, hogy a mozgalom egyik legfontosabb politikai jellemzője a szembenállás az imperialista hatalmak­­ újgyarmatosító terveivel. A nemzetközi helyzet a havannai csúcsértekezlet óta ismét módosult, kedvezőtlenül alakult. Az Új-Delhiben sorra kerülő tanácskozásnak most meg kell fogalmaznia, hogyan értelme­zik a mozgalom résztvevői az el nem kötelezettséget, a töm­­bönkívüliséget a nyolcvanas években, miben látják mozgal­muk politikai és gazdasági céljait. S ez nem lesz könnyű fel­adat. A­lap Új-Delhiben azonban az ilyen átfogó témákon kívül vár­­­­hatóan sok más kérdés is­ felmerül. Sok ország, országcsoport szeretné, ha "a mozgalom egésze nyújtana támogatást sajátos problémának megoldásához. .Csupán néhány példa erre:. Cipr-,­rus küldöttsége ismételten fel akarja vetni a szigetország­­problémáját. Mauritius a Diego Garcia sziget — az angol­­amerikai támaszpont céljaira igénybe vett területe —, Argen­tína a Falkland(Malvin)-szigetek feletti szuverenitása kérdé­sét kívánja az értekezlet elé tárni. Ugyanakkor az indiai fő­város fontos politikai-diplomáciai akciók színtere is lesz a csúcstalálkozó idején. Itt kerülhet sor például az Afrikai Egy­ségszervezet tagjainak tanácskozására arról, milyen végleges döntést hozzanak — az eddig meghiúsult tanácskozások után — saját­­csúcskonferenciájukról. Egyiptom a jelek szerint az indiai fővárosban akarja majd visszaszerezni azt a pozíciót, amelyet — Szadat különutas politiká­jának következtében — elvesztett az el nem kötelezettek soraiban. A lista igen hosz­­szú: sok ország akarja felhasználni a találkozó k­üszteségét egyedi problémák rendezésére, kapcsolatok fejlesztésére. Tot­ó-táp­oltató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 9. heti totóeredmények az illeték levonása után a kö­vetkezők. 13 találatot 7­14 fogadó ért el, nyereményük egyenként 5177 forint, ebből 13 plusz 1 találatos 456 darab, nyeremé­nyük egyenként 7993 forint. 12 találatos 12 080 darab, nye­reményük 213 forint, 11 talá­latos 86 557 darab, nyeremé­nyük 30 forint, 10 találatos 361 901 darab, nyereményük 13 forint. Az adatok tájékoztató jel­legűek, a végleges nyere­ménylista ma reggelre várha­tó. Jobbat, többet, nyereségesebben (Folytatás az 1. oldalról.) jóval egyidejűleg. A követel­­ménytámasztás középpontjá­ban a tőkés exportra terme­lés növelése, a tőkés import csökkentése álljon. Kapjanak megfelelő politikai támoga­tást a gazdálkodás eredmé­nyességét szolgáló hasznos észrevételek, javaslatok, kez­deményezések, az igényekkel összhangban bővüljön az üze­mek kiegészítő tevékenysége, a háztáji és kisgazdasági ter­melés. Növekedjen a párt­szervezetek öntevékenysége, javuljon tovább a munka­­módszerük. Szó volt — az egyéb gaz­­dálkozó egységek mellett — az idei üzemi tervekről. A lényeg: megfelelnek mind az országos, mind pedig a me­gyei gazdaságpolitikai köve­telményeknek. J. J. II Magyar nemzeti Bank tájékfiztatója Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok vál­tozatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően van­nak érvényben. VALUTA ( BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as. ÉRVÉNYBEN: 1989. MÁRCIUS 1-TőlL Pénznem vétel eladási árf. ien egys. Ft-ban. Angol font 5941,51 6909,03 Ausztrál dollár 3735,87 3966,93 Belga frank 81,83 86,89 Dán korona 453,32 481,36 Finn márka a) 724,33 769,13 Francia frank 568,37 *603,53 Görög drachma b) 44,78 47,56 Hollandi forint 1457,61­­1547,77 Japán yen (1000) 163,22 175,44 Jugoszl. dinár a­­50,67 53,31 Kanadai dollár 3178,11 3374,69 Norvég korona 547,42 581,28 NSZK márka 1611,59 1711,27 Kuwaiti dinár 13361,79 14183,29 Olasz Ura (1000) 27,89 29,61­­ Osztrák schilling 229,34 248,32 Portugál escudo 42,14 44,71 Spanyol peseta 29,82 31,66 Svájci frank 1911,34. 2029,78 Svéd korona a) 524,23 536,65 USA dollár 3897,63 4138,73 a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as ­1983. március 1., kedd

Next