Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Megkezdte munkáját az eszperantó világkongresszus Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a18. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Gregoire Ktaertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet, foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egyidőben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus résztvevői és magyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szellemi és kulturális érték az egész emberiség közszinjévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantisták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük.A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richarts E. Butler, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tartotta A hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen emlékeztek az Eszperantó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Quégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgalmának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes programjában , az orvostudománytól a környezetvédelemig, a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. Este a Budapest Sportcsarnokban a kongresszus magyar nemzeti estjének kulturális programját tekintették meg a küldöttek. Hétfőn a Budapest Sportcsarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal folytatta munkáját a 68. eszperantó világkongresszus. Délután rendezték a Nemzetközi Eszperantó Szövetség szakmai szervezeteinek együttes közgyűlését, amelyen a különböző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kérdéseket vitatták meg. A nap folyamán számos különleges témával foglalkozó munkacsoport is ülést tartott, így például az idegenforgalommal foglalkozó eszperantisták nyilvános ülésen vitatták meg, miként segítheti a turizmus a mozgalom még szélesebb körűvé válását. A Pataky István Művelődési Központban délután megkezdődtek az eszperantó nyelvű színházi előadások. Este a csillebérci úttörőtáborban nemzetközi gyermektábor nyílt a világkongresszuson részt vevő szülők gyermekeinek részvételével. A Budapest Sportcsarnokban nagysikerű kórusestet rendeztek, amelyen bolgár, lengyel és magyar dalosok léptek fel. Közel-Kelet Kiújultak a harcok Izrael és az Egyesült Államok közel kerültek ahhoz, hogy megállapodásra jussanak egy közös libanoni stratégiában — jelentette ki vasárnap New Yorkban Mose Arensz izraeli hadügyminiszter. Hafez Asszad szíriai elnök országa fegyveres erőinek napján a hadsereghez intézett üzenetében vitatta az Egyesült Államoknak a közel-keleti közvetítői szerephez való jogát. Izraelt egész történelme során mindenkor Washington bátorította az agresszióra; ugyancsak az Egyesült Államok volt az, amely az agresszió anyagi feltételeit előteremtette — mutatott rá Asszad. Bírálta a libanoni kormányt is, amiért szövetségre lépett az Egyesült Államokkal és amiért — mint mondta — nem Izraelt, hanem Szíriát tekinti ellenségének. Vasárnap a kelet-libanoni Bekaa-völgyben ismét kiújultak a harcok az El Fatah palesztin szervezet szembenálló csoportjai között. Arafat — nyugati hírügynökségek jelentése szerint — azzal vádolja Szíriát, hogy nehézfegyvereket, rakétákat és harckocsikat vet be a PFSZ utánpótlási vonalainak elvágására. Ismét azt vetette Szíria szemére, hogy a PFSZ „politikai és szervezeti” felszámolását akarja. USA—Salvador Stone első alkalommal találkozott Zamorával Richard Stone, Reagan amerikai elnök közép-amerikai különmegbízottja vasárnap a kolumbiai fővárosban találkozott Ruben Zamorával, a salvadori Forradalmi Demokratikus Front elnökével. Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok és a salvadori hazafiak hivatalos képviselői közvetlen tárgyalást folytattak. A kétórás találkozóról Belisario Betancur kolumbiai államfő — akinek segítségével létrejött a találkozó — sajtóértekezletén csak annyit közölt, hogy Stone és Zamora megbeszélése a középamerikai válság békés megoldását szolgálta. Ruben Zamora, a salvadori hazafias erők képviselője vasárnap Reagan elnök középamerikai különmegbízottjával folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy ezt az első találkozót „igen rövid időn belül” több is követi majd. A „Caracol” kolumbiai rádióállomásnak adott nyilatkozatában Zamora, a salvadori Forradalmi Demokratikus Front és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front közös képviselője nem közölt részleteket Stone-nal folytatott tárgyalásai részleteiről. „Igen kényes folyamatról van szó, ami nagy elővigyázatosságot igényel” — mondotta Zamora. Az áfész a kistelepüléseken (Folytatás az 1. oldalról.) baközi Áfész. A szerződéses üzemeltetés a kisközségekben is egyre népszerűbb, jelenleg egy üzlet, valamint öt vendéglátó egység működik ilyen formában. — Szövetkezetünk a kistelepülések ellátását szívügyének tekinti, általábanévente több alkalommal is megtárgyaljuk a gondokat. Az áruforgalmi osztály és a területi ügyvezetők feladatául jelöltük meg, hogy a kibővített cikklistákat, a bolti megrendelések teljesítését ellenőrizzék, ha szükséges tegyenek megfelelő intézkedéseket a szállítók felé az áruellátás biztosítása érdekében — mondja végezetül az áfész elnöke. Az intézkedéseket komolyan veszik a csornai áfésznál, amit az is jelez, hogy az idén Barbacstól Szilsárkányig szinte minden boltban nőtt forgalom. ÍGy. * —Klffll PDD------ Szovjet felhívás Helsinki évfordulója A helsinki záróokmány aláírásának nyolcadik évfordulója alkalmából Moszkvában hétfőn nagygyűlést rendezett az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága. Előadói beszédében Alekszej Sityikov, a bizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke méltatta a nyolc évvel ezelőtti esemény és a záróokmány jelentőségét. A nagygyűlésen elfogadott felhívás a többi között megállapítja: a szovjet nép senkinek sem engedi meg a világban és az Európában kialakult egyensúly megbontását, országa fenyegetését. A dokumentum hangsúlyozza: az új amerikai rakétáknyugat-európai telepítése — akárhány rakétáról is legyen szó — csapást mérne a fegyverzetkorlátozásról már folyó tárgyalásokra, újabb súlyos károkat okozna az államok közötti bizalom légkörének, megnövelné egy esetleges katasztrófa kirobbanásának veszélyét — akár a véletlen következménye lenne az, akár azoknak rosszindulatú tevékenységéből következnék be, akik katonai fölényre törnek és az első csapással akarják megnyerni a nukleáris háborút. A szovjet közvélemény egyetért az Európában, az Egyesült Államokban és az egész világon kibontakozott békemozgalom résztvevőinek követelésével, azonnal, amíg nem késő, hagyjanak fel a nukleáris háborúra történő felkészüléssel az egész világon. A dokumentum végezetül felhívással fordul a békéért aggódó valamennyi emberhez: tegyenek meg mindent, fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az 1983- as esztendőben sikerüljön fordulatot elérni a katonai enyhülés irányába. Az SZKP forrásainál Az elszigeteltség ellen Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. júliusban és augusztusban zajlott le az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamata és a Lenin által kidolgozott eszmei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosztály pártja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — vezető és irányító író a Szovjetunióban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi állami és társadalmi szervezet magja. Az Iszkra első száma és a szerkesztőség tagjai: Lenin, Plehanov, Martov, Zaszulics, Akszelrod, Petreszov és Krupszkaja. A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongreszszus lényegében véve alapító kongresszus volt, hogy alapvető elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideológia alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a párt megalakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiányában azonban a szociáldemokrata szervezetek mind eszmei, mind szervezeti tekintetben el voltak szigetelve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az izmosodó munkásmozgalommal való egyesítését megakadályozta az opportunizmus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek elszigeteltségét és kontárkodását, határozottan el kellett határolódni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az oroszországi proletariátus egységes marxista pártjának programalapjait, taktikai és szervezeti elveit. A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagyatott raktárhelyiségben sikerült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfigyelés alá vonta a küldötteket és néhányat közülük kiutasított az országból. A résztvevők átköltöztek Londonba, ahol aztán a következő 24 ülést megtartották. A kongresszus számára különböző munkásszervezetektől béreltek termeket. A kongresszust a szervezőbizottság megbízásából G. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban munka felszabadítása néven marxista csoportot szervezett, és sokat tett a marxizmus oroszországi terjesztéséért. „20 évvel ezelőtt semmik voltunk — mondta a szónok —, most viszont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztönös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünkben. Ez a feladata kongreszszusunknak, amelyre, mint látják, rendkívül sok komoly és nehéz munka vár. Meggyő- Egy szenvedélyes álom E munka óriási része a Lenin által létrehozott illegális összoroszországi politikai lapra, az Iszkrára hárult. Ennek első száma 1900 decemberében jelent meg. Az Iszkrának igen nagy érdeme van a pártprogramnak és a párt létrehozását célzó szervezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszusának előkészítésében és öszszehívásában. Azóta, hogy a szervezőbizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előkészítését, a vele kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföldön élt. „Az ■ Oroszországgal való levelezés szörnyen megviselte az idegeit — emlékezett vissza Lenin harcostársa és felesége, N. K. Krupszkaja. — Hetekig, hónapokig várni a válaszokat a levelekre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandóan bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől: mindez a legkevésbé felelt meg Vlagyimir Iljics jellemének... ő szenvedélyesen álmodozott olyan egységes összeforrott párt létrehozásáról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni ,tolyonszenvekre vagy ellenszenvekre alapozó összes, különálló körök , amelyben nem lennének semmiféle mesterséges válaszfalak, köztük nemzeti válaszfalak sem.Éződésem azonban, hogy ezt a komoly és nehéz munkát szerencsésen elvégezzük és ez a kongresszus korszakos jelentőségű lesz pártunk történetében.” A képviseleti feltételeknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétel jogát csupán azok a szociáldemokrata szervezetek kapták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer tagot egyesítettek soraikban. Összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói joggal. Túlsúlyban voltak közöttük a fiatal, erőtől duzzadó és energikus forradalonárok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. ők magának a pártnak a fiatalságát jelképezték. Túlsúlyban az Iszkrások Bár az Iszkra jelentős mértékben hozzájárult az opportunisták elleni harchoz és sokat tett a forradalmi marxisták tömörítéséért, a kongresszus összetétele mégis heterogén volt. Képviselve voltak a pártban akkoriban meglévő különféle eszmei áramlatok. A következetes proletár forradalmárokon kívül ott voltak az opportunista irányzat képviselői is, akik a közi érdekeket védelmezték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az Ingadozó közép, vagy ahogy nevezték őket, a „Mocsár”, s 8. szavazattal az Iszkra nyílt ellenfelei, az opportunista irányzat * kifejezői, így az Iszkrásak többségben voltak és egységesen fellépve biztosíthatták a forradalmi irány győzelmét minden megvitatott kérdésben. ..Ez a 33 Iszkrás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kérdés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresszus végén szakadt ketté” — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszámolóban. Leran híveinek, vagyis a „szilárd" Iszkrásoknak 24 szavazatuk volt, az opportunizmusra hazamos határozatlan, ingadozó Iszkrások, akik L. Martovot követték, 9 szavazattal rendelkeztek. Ez az erőviszony meghatározta az éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az Iszkrások valamennyien egységesek voltak. „A kongreszszus az összes Iszrások békés és barátságos együttműködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbségek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézeteltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az Iszkrások között nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: PROGRAM . .. HARCHOZ. Lenin 33 éves volt... A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamokváltozatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY és csekk) Árfolyamok Érvényben: 1982. augusztus 2-tól Pénznem vételi eladási árf. 100 egye. Ft-ban angol font 6561,95 6967,85 ausztrál dollár 3792,96 4027,58 belga frank 81,86 86,92 dán korona 455,66 483,84 finn márka a) 764,73 81, 03 francia frank 546 33 580,13 görög drachma b) 48,99 52,02 hollandi forint 1471,78 1562,63 japán jen (1000) 178,56 189,60 jugoszláv dinár a) 47,50 50,44 kanadai dollár 3493,10 3709,18 kuvaiti dinár 14590,82 15493,34 norvég korona 583,75 619,33 NSZK márka 1642,24 1743,82 olasz líra (1000) 27,76 29,18 osztrák schilling 233,80 248,26 portugál escudo 36,01 38,23 spanyol peseta 28,95 30,75 svájci frank 2021,46 2146,50 svéd korona a) 559,13 593,71 USA dollár 4303,49 4569,6» a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as >1983, augusztus 2., kedd