Kisalföld, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. OKTÓBER 1, SZOMBAT ARA: 1,80 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM I Losoiiczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán Az enyhülés, az együttműködés valamennyi nép érdeke Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke — az ENSZrkSzíj'ü' lés általános politikai vitájában szólalt (el. Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök dél­utáni plenáris ülésén — kö- zep-europai idő szerint a Ké­ső esti órákban — szolalt fel Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa eülő­ke. Beszédében a követkreő- ket mondta: Elnök úr! Két világégés szörnyű ta­pasztalata nyomán szerveze­tünket éppen az a nagy el­határozás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavai­val — „megmentsük a jövő nemzedékét a háború borzal­maitól”. . E munkánknak ott­hont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kar­dot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború.” De vajon elmondhatjuk-e. .hogy akárcsak a közelébe ju­tottunk már e nagy célnak? Ügy érzem, a kérdés ma­ga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetkö­zi feszültség kiéleződése jel­lemez. Fokozódik a konfron­táció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását bizto­sító erőegyensúly megbontá­sára. katonai fölényszerzésre, a népek nemzeti és társa­dalmi felszabadulási folya­matának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság néoét és kormányát. E veszélyes helyzet kiala­kulásának fő okát a fegyver­kezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak köz­vetlenül. a nukleáris kataszt­rófa eshetőségével fenyege­ti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy el- tékozolja az emberiség anya­gi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tar­tósítja a gazdasági elmara­dottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem kép­telen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika szá­zadában? Akkor, amikor kézzelfogható közelségbe ke­rült az olyan globális prob­lémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincsei­nek kiaknázása, a világűr békés meghódítása, az éhín­ségek és a pusztító népbeteg­ségek felszámolása, a roha­mosan romló természeti kör- nvezet megmentése. Vaion elkáozeihető-e globális együttműködés nélkül e va­lóban nagyszerű lehetőségek válóra váltása? Hiszen már szervezetünk alapokmányának elfogadásá­val erre tettünk ünnepélyes ígéretet: eevmással jó szom­szédként békességben élünk egvütt. és előmozdítjuk a szoc'áhs haladást s az élet- feltételek javítását. A Magyar Népköztársaság­nak. ha szabad ÍSV monda­nom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű álla- mob békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs há­ború, bár az sem kevés! Szá­munkká a koegzisztencia: a népek és kormányok tevé­keny együttműködése, köl­csönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak állandó erősíté­se. Nekünk az utóbbi egy­másfél évtizedben igen ió tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnere­inknek sincs oka a csalódott­ságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szaka­szában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felé­ben fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak. Il­letve más államok között a tömegpusztító fegyverek el­terjedésének, mennyiségi és minőségi fejlesztésének meg­akadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a vi­lágűrben és a tengerek mé­lvén Európában a 35 állom­ás kormányfő részvételével megtartott helsinki értekez­let tartós elvi alapokra he- 1 verte a további együttmű­ködést. Fel'endűltek a poli­tikai, gazdasági és egvéb kaoesoiatok. Ázsiában. Af­rikában, Latin-Amerikában gvors ütemben folytatódott a gyarmati sorból felszabadult úi államok megerősödése. Van-e néo, amelvnek érde­kelt ez sértett« volna? Van-e nén, avnelv úgy érezőm A hpgv veszített az envhüié- sen? Tlven nép, elnök úr. nincsen! A Magyar Nénköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfe'elően. legfőbb külpoli­tikái fe'adatának ma is az enyhülés ' eredményeinek megőrzését, a nemzetközi nárbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését te­kinti. mind a kétoldalú kap­csoltaiban, mind a nemzet­közi fórumokon. Számunkra — -n>V«pt más országik szá­mára is — a békés egymás mellett élésnek nincs éssze­rű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalanság­gal bennünket minden olyan jel, ■ amely a konf rontációs hangulatok feléledésére utal; : minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az álla­mok közötti normális kap­csolatokat minden olyan fejlemény, amely’ további te­hertételként jelentkezik az amúgyis feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaság­nak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkriminá­ció, az erőpolitika rossz mód­A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mindegyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért te­szem, mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különösen meg­határozónak érzem. Ilyen a hagvományos fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegvi és más tömegpusz­tító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása. a há­borús veszély elhárítása ér­dekében ma lep sürgetőbb feladat a nukleáris leszere­lés. A Magyar Népköztársa­ság kormánya ezért megkü­lönböztetett fontosságot tu­lajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmé­nyek között nem vet be első­ként nukleáris fegyvert. Bi­zonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra. hogv ilyen köte­lezettséget vállajon. azt a vi- lágközvéleménv igen nagy megkönnyebbüléssel fogad­ná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nuk­leáris leszereléshez vezető szer, s amellett — mint a ta­pasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság, hogy a ha­rag rossz tanácsadó. Jó ta­nácsadó a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok közötti viszonyban is csak a józanság és az érde­kek kölcsönös figyelembe vétele lehet. Megelégedéssel nyugtázha­tom, hogy békés együttmű­ködési politikánk viszonzás­ra talált mindazon országok kormányainál, amelyek fe­lelősséget éreznek a nemzet­közi Helyzet alakulása iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktus­ra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai kon­zultációkra kerüljön sor kö­zöttünk a kölcsönök '"‘zalom erősítése, a nemzetkö lég­kör iavítása érdekében. Flnök úr! Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának je­lentős részét az egyre sürge­tőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szen­telni. A Magyar Népköztár­saság az elmúlt években ma­ga is több fontos leszerelé­si javaslatnak volt tevéken’- részese. Ezek a ma is érvé­nyes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a világ- békét szavatoló stratégia' envensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szint jén valósuljon meg. Sajnos azonban javaslataink az Észak-atlanti Szerződés szer­vezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül marad tak. úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atom­fegyver birtokában lévő álla­mok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkész leteiket. Ügy véljük továbbá hogy mielőbb szerződést kel lene kötni a nukleáris fegy verkísérletek telies és álta­lános betiltásáról, s vége1 kellene vetni az újabb nuk­leáris fegyverfajták kifej­lesztésének, a meglévők kor szerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolul­tabb fegyverrendszerek meg jelenése ugyanis azzal a ve széllyel jár. hogy túlnőnek a meglévő megállapodások ha táskörén, s egyre nehezebb válik a korlátozásuk és el­lenőrzésük. A nukleáris leszerelés tennivalókkal szorosan ősz szefüggő feladatnak tartjul- az e fegyverek elterjedésé nek megakadályozására hi­vatott atomsorompcn-szerzö- dés erősítését, s ezzel párhu­zamosan a nukleáris fegy­vernek birtokában nem levő államok biztonságának sza vatolását. (Folytatás a 2. oldalon) Legsürgetőbb feladat a nukleáris leszerelés ■ Az ÉPFU beled! állomása látja el Gy'őr-Sopron, Vas é* Veszprém megyéket ömlesztett cementtel. Évente hetvenezer tonnát forgalmaznak. Ünnepség a GYÁÉV-nél Pályakezdő építőket köszöntöttek A hír diplomáciai nvelven fogalmazódott: teanao dél­után a Győr megvet Állami Építőipari Vállalat fogadást adott fiatal pályakezdő szak­embereinek. A vállalat gaz­dasági-. párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottsáaa által ren­dezett eseményen 215 ven­dégnek szólt a meghívó. Ugyan nem koktélpartira, nem is nezsgődélutánra. no­ha a rendezők igen is. kül­sőségeiben is ünnepélyessé, mi több ünnepivé kívánták tenni az eseményt. A kétszáztizenöt vendég immár a 6700 dolgozót fog­lalkoztató nagyvállalatnál keresi a kenverét. valamenv- nvien szakemberek. Százhet- venegv közülük szakmunkás, harmincegynek szakközén: s- kolai. tizenháromnak pedig felsőfokú végzettsége van. Kevés kivétellel valamennvi- üknek a GYÁÉV az első munkahelye. Noha nem teg-- nap kezdtek dolgozni most fogadta ielkénesen is a vál­lalat családiába őket. Ahoev tavaly is. két éve is. az ak­kori pályakezdőket. Követés­re méltó szokása a GYÁÉV- nek. Ha valamikor, úgv nálváia legeleién van az embernek talán leginkább szüksége a bíztatásra. Nyilvánvaló, hogv fiatal kőműves, ahoev a most végzett építőmérnök se vár nagv szavakat. Nem eh­hez szoktak a fiatalok. Azt se hogv virágszirmot hint­senek a lábuk alá amiért éppen a GYÁÉV-et válasz­tották. A Gvőr meevei Ál­lami Építőipari Vállalat már akkor is létezett, amikor ezek a fiatalok mée mee sem születtek. Holnaoi boldogulá­sa azonban elképzelhetetlen eevebek között énnen a most belépő fiatal szakemberek nélkül. Ezért hát nagvon is tanul­ságos lehet tudniuk a pálya­kezdőknek. ha vázlatosan is. amit most már kenvéradó cégükről lehet és illik tud­ni. Csak amennvit a szűkebb hazában ismernek róla eset­leg a szomszédos Csehszlo­vákia déli vidékein. Pozsony­ban Brnoban. vaev éooen az ország fővárosában Cseh­szlovákiában. Noha a pálya­kezdőknek még nincs köze a vállalat eddigi eredményei­hez, bizonyosan megelégedé­sükre szolgál tudni: az or­szág legjobb éoító közössé­gei között tartiák a GYÁÉV- et számon. Az utóbbi évek­ben tíznél több nivódiiat ér­demelt ki az általa éoített létesítményeivel. Házgyára ma is az országban a leg­gazdaságosabban éoít. A fia­tal számára, amit a vállalat eddig elért, esetleg keveset mond. iövőiét viszont ők. ők' is fogiák alakítani. Hangsúlyozni kell a teg­napi eseményről: a GYÁÉV úgv fogadta ifiú szakembe­reit. ahogv csak a megkü­lönböztetett személveket tisztelik meg. A vállalatnál jól tudják. szakemberek, utánpótlás nélkül nehéz bol­dogulni. Két éve még fo­gyott a GYÁÉV közössége, tavalv úgvmond stabilizáló­dott a létszám, az idén gya­rapszik. De a feladatai se csökkennek, inkább nőnek. Noha a pályakezdők eev r,észe ismeri a GYÁÉV-et. hiszen kőművesek, műkőké­szítők a vállalatnál saiátítot- ták el a szakmai fogásokat, eddig tanulók voltak most felnőttként számítanak rá­juk. Krankovits István ve­zérigazgató erről akarta meggyőzni a fiatalokat, Szak­munkásokat. szakközépisko­lát végzetteket, ifiv üzem­mérnököket. és pályakezdő építőmérnököket. Ahoev szá­mítottak ráiuk. közvetlen munkahelyükön azok a szo­cialista brigádok, amelvek befogadják maid őket. A kétszázötvenegv pályakezdő ígv hát útra valót ka nőtt az elkövetkező évtizedekre. Várhatóan megtalállak a he­lyüket. sikerül beilleszkedni­ük: holnap eav év múlva, tíz év múlva is olvan fontos­nak érzik maid magukat, ahoev a tegnapi fogadáson érezhették. Az énítők család­jukba fogadták a nálvakez- dőket. Az ünnepség rövid ideig lartott. . nem is volt’ többre szükség. Ám hogv a Pályakezdők meg is találták a helvüket az maid a hét­köznapokon dől el Megnyer­ni és megtartani értékén foglalkoztatni a nálvakezdő ifiú szakembert, kőművest és mérnököt: ez a hétköznapok feladata, s nem kevésbé fon­tos feladata, mint fogadni őket. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents