Kisalföld, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Losonczi Pál beszéde az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagyjelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tettazon javaslatot, amely indítványozza a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet- amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagyfontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa,, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyvermentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a középhatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Elnök úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első és lényeges széleskörű kelet—nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy elöntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga túszéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985- ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Új-delhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közelkeleti válság centrális elemének, a palesztin kérdésnek a megoldatlansága s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-tézsza haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a lyd ügyeikbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről, az életminőséget és az emberi jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. Elnök úr! Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért A magyar, kormány a felelősség ráeső részét vállalva mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja, szembe a konfrontációs törekvésekkel.Josz, véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgvaltság rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, hatékonyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután is partnere kiván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az e vitás kérdés, amelyetve lehetne békésen tárgyalások útján rendezni. A lenholtériznfunkban élvezirk nk' a korunk hon öngyilkos rriterpasivát. ■ftaoy&ti tggvvoron mornnk ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelinek külpolitikája egybeérik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket,é é.é-A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állásfoglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták. Elhangzása után annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelték ki. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés után az ENSZ palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az idősszakon és az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívottcsúcstalálkozón résztvevő állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Mollar Imre külügyminiszter- helyettes és dr. Simonyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet idrialenes ügyvivői?. Támogatjuk a szabadságukért küzdő népeket A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvések ellen vivőit küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés,a térségét feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. . Hasonlóképpen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkeletázsiai feszültség csökkentésére és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széleskörű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és kigerslési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ határozat által nem szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe szorítani a SWAPO-t, a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjét A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket és szorgalmazza, hogy párizsi Namíbia-konferencia nyilatkozatával összhangban hajtsák végre az ENSZ rendezési tervet. Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Kölcsönös ismerkedésre törekszünk a nemzetekkel Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívánunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan igényelt új, igazságosabb nemzetközi, gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítását is A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik sarűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részükről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti a a legközvetlenebbül ■ Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Norbert Steger osztrák alkancellárt (balra), aki hivatalos látogatásra érkezett hazánkba csütörtökön. A grenadai miniszterelnök sajtóértekezlete Maurice Bissrpp, a Grenadai Népi Forradalmi kormány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyárának tevékenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is és Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket Soltész István ipari miniszterhelyettes, valamint Újpest és a gyár több vezetője fogadta, és tájékoztatták a grenadai kormányfőt az 1910-ben alakult, termékeiről világszerte ismert vállalat történetéről és jelenéről. Maurice Bishop a gyár vezetőitől a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, a különböző anyagi és szociális juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: a termelőegységek vezetői a vendégeknek egyebek közt bemutatták az óránként 350 ezer darab tablettát préselő gépsort, valamint a steril és aszeptikus injekciókat gyártó berendezéseket. Maurice Bishop délután találkozott a magyar sajtó munkatársaival. Bevezetőül tett nyilatkozatában rámutatott, hogy budapesti tárgyalásait szívélyes, meleg légkör jellemezte, s különösen nagyra értékeltea Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatott eszmecserét. Elismeréssel szólt arról az építőmunkáról, amelyet amagyar nép, a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében végez. A látogatás során szerzett tapasztalatai közül kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság ért el. Maurice Bishop látogatásának hivatalos programját befejezve néhány napot hazánkban pihen. Befejeződött a New York-i csúcstalálkozó Csütörtökön befejeződött az ENSZ közgyűléssel egyidejűleg New Yorkban rendezett állam- és kormányfői értekezlet. A tanácskozáson , amelyet Indira Gandhi indiai miniszterelnök abból a célból kezdeményezett, hogy lehetőséget nyújtson a világ különböző politikai felfogású és fejlettségű országai közötti széles körű párbeszédre a béke, a leszerelés és a gazdasági fejlődés előmozdítása általános témáiról — huszonnégy állam vezetője vett részt. A csúcstalálkozó mérlegét megvonva, az indiai kormány szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén azt igen hasznosnak nevezte. Rámutatott, hogy a megbeszélések során kidomborodott a leszerelés és a fejlődés problémái közti szoros összefüggés. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjának szükségességében A közélet hírei Németh Károly és Roman Malinowski találkozója. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Roman Malinowskit, a Lengyel Egyesült Néppárt elnökét, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesét, aki a Bábolnai napok rendezvénysorozatára érkezett hazánkba. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. Ernst Albrecht elutazott Ernst Albrecht, az NSZK Alsó-Szászország tartományának miniszterelnöke, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására tett látogatást Magyarországon, pénteken befejezte megbeszéléseit. A kormány elnökhelyettesén kívül Ernst Albrecht, tárgyalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Találkozott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével és más magyar személyiségekkel Lázár György miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta Ernst Albrechtet. A találkozón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes és jelen vgy Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Az alsó-szászországi miniszterelnök a délutáni órákban elutazott Budapestről. Szűrös Mátyás fogadta George Habbast. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta George Habbast, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Véget ért a Római Klub ülése A Római Klub budapesti ülésének befejezéseként pénteken sajtótájékoztatót tartottak a klub képviselői, melyen beszámoltak a tanácskozás során végzett munkájukról elmondották, hogy a konferencián áttekintették a világélelmezés általános öszszefüggéseit, foglalkoztak az élelmiszer-önellátás lehetőségeivel, megvitatták többek között az élelmiszerkereskedelem és -elosztás kérdéseit. A Római Klub következő ülését 1984-ben Helsinkiben tartja. A konferencia ideje alatt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta Aurelio Peccett, a Római Klub elnökét.