Kisalföld, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

2 — Kh­fHPÖ­D Együttműködésü­nk fejlesztésével a szocialista közösséget is erősítjük hozása és csökkentése érde­kében. Különösen fontosnak tartják, hogy a Szovetunió­­hoz hasonlóan minden atomhatalom vállaljon köte­lezettséget, hogy nem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Sürgették, hogy a NATO-államok konstruktí­van reagáljanak a szocialista közösség országainak béke­­kezdeményezéseire, minde­nekelőtt arra a javaslatra, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést az erőszak­­ alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Ez a lépés hozzájárulna a feszült nemzetközi légkör enyhülé­séhez. Kifejezték meggyőző­désüket, hogy a jelenlegi bo­­nyolult helyzetben is meg­van a lehetőség a nemzetkö­zi kapcsolatok veszélyes ten­denciáinak leküzdésére, az erőegyensúlynak a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén történő kialakítására, vala­­mennyi­­ vitás, kérdés tárgya­lásos rendezésére.­­Megerősítették szolidaritá­sukat Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek a függet­lenségük megszilárdításáért, a neokolonializmus és a faj­üldözés ellen vívott harcá­val Elítélték az imperialista törekvéseket a Közel- és Kö­zép-Keleten, a Libanon belügyeibe való beavatkozás további kiszélesítését, síkra­­szálltak a térség problémái­nak igazságos politikai ren­dezéséért. Követelték a Gre­nada elleni agresszió és a Nicaragua elleni katonai fe­nyegetés azonnali megszün­tetését. Kádár János és Erich Ho­­necker találkozója a hagyo­mányos barátság légkörében, a kölcsönös megbecsülés és megértés jegyében zajlott le. (Folytatás az 1. oldalról.) Egyesült Államok új, első­­csapás-mérő nukleáris fegy­vereinek telepítését, és m­ég jobban kiélezi a nemzetközi helyzetet. Ezért fokozott erőfeszítéseket teszünk, hogy érvényre juttassuk a békés egymás mellett élést és a ■fegyverzetek csökkentését a ■ konfrontáció és fegyverkezé­si hajsza irányzatával szem­ben. " Kedves Kádár János elv­társi Biztosítom önt arról, hogy minden tőlem telhetőt meg­teszek a jövőben is közös ügyünkért. Kérem, adja át testvéri üdvözletemet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának. Önnek és valamennyi magyar elvtárs­nak újabb sikereket kívánok a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sában.” Ezt követően Erich Ho­­necker díszebédet adott vendége tiszteletére, majd a délutáni órákban újabb meg­beszélést tartottak. Kádár János és Erich Ho­­necker találkozójával pár­huzamosan Szűrös­­Mátyás, az MSZMP KB titkára Her­mann Axennal, az MSZEP Központi Bizottságának tit­kárával tanácskozott. Kádár János átadja Erich Boncchernek a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesí­tett Zászlórendjét, amelyet az Elnöki Tanács 70. születésnapja alkalmából adományozott az NDK vezetőjének. Hazaindult a küldöttség A hivatalos megbeszélések befejeztével Kádár János és kísérete látogatást tett a ber­lini magyar nagykövetségen, és ott találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Kádár János részletes tá­jékoztatást tartott a magyar­­országi helyzetről, beszámolt berlini megbeszéléseinek eredményeiről és válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Tegnap, este a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és kísérete — Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesei — el­utazott a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosából. Búcsúztatására a berlini Ostbahnhofon megjelent Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK államtanácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint dr. Szalai Béla, a Magyar Nép­­köztársaság berlini nagykö­vete. Közös közlemény a tárgyalásokról Kádár János­ és Erich Ho­­necker találkozójának befe­jeztével tegnap este az aláb­bi közös közleményt adták ki a tanácskozásokról: „Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitká­rának, az NDK Államtaná­csa­­elnökének meghívására 1983. november 30-án hiva­talos baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. A megbeszélések során Kádár János és Erich Ho­­necker tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illetve az MSZEP X. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról. Különös figyelmet fordítot­tak azoknak a feladatoknak a megvitatására,, amelyek a 80-as évek követelményeiből mindkét párt számára adód­nak. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység­párt, a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti testvéri kapcsolatok az élet minden területén jól fejlőd­nek. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti szoros együttműködés elmélyítésé­nek— az 1977-ben megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződéssel össz­hangban, a marxizmus-lenin­­izmus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján — nagy jelentősége van. Szol­gálja a két nép érdekeit, és egyben hozzájárul a szocia­lista közösség egységének és együttműködésének erősíté­séhez. Megállapították, hogy az áruforgalom, valamint a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésben elért eredmények növelik mindkét ország népgazdasá­gának teljesítőképességét. Széles körű a kapcsolat a kultúra, a tudomány, vala­mint az oktatás és az egész­ségügy területén is. Az ál­lampolgárok közötti közvet­len érintkezések ugyancsak hozzájárulnak a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez, a szocializmus építésében szer­zett tapasztalatok kölcsönös megismeréséhez. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 37. üléssza­kának határozataival össz­hangban hangsúlyozták, hogy az MNK és az NDK érdekelt és továbbra is aktív szerepet vállal a szocialista gazdasági integráció folyamatának előbbre vitelében. Kádár János és Erich Ho­­necker aggodalommal álla­pították meg, hogy a szélső­séges imperialista körök kon­­frontációs politikájának kö­vetkeztében a nemzetközi helyzet súlyos feszültségek­kel terhes. Különösen veszé­lyesnek ítélték azt a törekvést hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával az USA, illetve a NATO katonai fölényre akar szert tenni a Szovjet­unióval illetve a szocialista országokkal szemben. Az új amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítése jelen­tősen veszélyezteti földré­szünk békéjét és biztonsá­gát, terheli a szocialista és a tőkés országok közötti kap­csolatokat akadályozza a fegyverzetek korlátozása és a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseket. A tárgyaló felek kifejezték meggyőző­désüket, hogy a kelet-nyu­gati kapcsolatok megváltozott feltételei között sincs ésszerű alternatívája a békés egy­más mellett élés politikájá­nak, és hangsúlyozták: min­dent megtesznek azért, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét. A két párt képviselői méltatták a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikáját, konkrét és konstruktív kez­deményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy megakadá­lyozzák a nukleáris fegyve­rek további felhalmozódá­sát. Elítélték az Egyesült Ál­lamok magatartását, amellyel megakadályozta, hogy meg­egyezés születhessen a köze­pes hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről folytatott genfi tárgyaláso­kon. Rámutattak arra a fe­lelősségre, amelyet az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszor­szág kormányai az amerikai fegyverek országukba való befogadásával vállalnak magukra. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai össze­hangolt fellépésének jelentő­ségét a nemzetközi küzdőté­ren, és kiemelték a szocia­lista közösség többi államá­val kialakult együttműködés fejlesztésének fontosságát. Rámutattak arra is, hogy Magyarország és az NDK az államközi kapcsolataikban rejlő minden lehetőséget fel­használ hogy tevékenyen hozzájáruljon a szocialista közösség békepolitikájának és azoknak a közös törekvé­seknek a megvalósításához, amelyek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­lete 1983. januári, prágai nyi­latkozatában és a szocialista országok párt- és állami ve­zetőinek 1983 júniusi, moszk­vai nyilatkozatában megfo­galmazódtak. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség ereje, vé­­delmi képességének további erősítése, valamint a NATO és a­ Varsói Szerződés közöt­ti katonai erőegyensúly fenntartása a világbéke meg­őrzésének alapvető feltétele. Ezzel egyidejűleg hangsúl­yozták azoknak a javaslatok­nak az időszerűségét, ame­lyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elve alapján a haderők és fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek korlá­ Aczél György a Szovjetunióban Aczél György, az MSZlMP Politikai Bizottságánál­: tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására november 28—30-a között lá­togatást tett a Szovjetunió­ban. Kíséretében voltak Ba­rabás János és Knopp And­rás, a KB osztályvezető he­lyettesei. Aczél György meg­beszélést folytatott Konsztan­­tyin Csernyenkoval, az SZKP KB politikai Bizottságának tagjával,­­a KB titkárával, Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, kulturális mi­niszterrel, továbbá Mihail Zimjonyinnal, az SZKP KB titkárával. Találkozott Gurij Marcsukkal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettesével a Tudományos- Műszaki Állami Bizottság el­nökével valamint Vaszilij Lavroval és Vegyim Medve­­gyevvel, az SZKP KB osz­tályvezetőivel. A találkozó­kon Kádár János és Jurij Andropov legutóbbi megbe­széléseinek szellemében véle­ménycserére került sor a nemzetközi élet több kérdé­seiről, a két párt tevékeny­ségének, együttműködésének időszerű feladatairól az ide­ológia, a kultúra, az oktatás, a­ tudomány terén. Aczél György látogatást tett a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiáján, ahol Anatolij Alekszandrovval, a SZUTA elnökével és I­ljotr Fedoszejevvel, a SZUTA al­­elnökével megbeszélést foly­tatott a magyar—szovjet tu­dományos kapcsolatok továb­bi fejlesztéséről. A találkozókon részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjet­unióbeli nagykövete. Aczél György tegnap este hazaérkezett Budapestre. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren­­ megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Gépek, teljesítmények (f­olytatás az 1. oldalról.) belé­ezősége sok kívánni­valót hagy, hanem az is, hogy a gazdálkodás színvonalához viszonyítva később kezdődött meg az állattartó telepek koncentrálása, korszerűsítése és még ma sem befejezett. Például a sertéstartásban ISV technológia jellemző, ami ugyan korszerű, de eléggé energiaigényes. A szarvas­marha-tartásban az állo­mánynak mintegy a fele ter­mel csak korszerűnek érté­kelhető telepeken. Ugyancsak kevés kivételtől eltekintve nem kielégítő az­­ állattartó telepeken a takarmány elő­­készítése, adagolása.. Vagyis az állattenyésztés gépesített-­­ségére az a jellemző, hogy néhány korszerű egységen kívül a termelés mennyiségi és minőségi javulását nem teszi lehetővé a jelenlegi technikai felszereltség. A fejlesztést elsősorban a saját erőből képzett lehetőségek jelentik. Általában azon van­­nak a gazdaságok minden ágazatnál, hogy minden olyan gép termeljen, amelyik csak termelni tud, s így előfordul bizony, hogy olyan gép üzemképességét is fenntart­ják, amelyik már költsége­sen működtethető. Gondot okoz az is, hogy évről évre nagyobb az amor­tizálódott gépek száma­, pél­dául tavaly a lébénymiklósi téeszben hetven traktorból 57-et értékeltek nullára, Já­­nossomorján 49-ből 31-et, a darnózseli téeszben 67-ből 39-et. Néhány gazdaság a já­­píbban bekancsolód­ott a de­bonaprogram keretében in­dult hitelakcióba, például a Lajta-hansági Állami Tan­gazdaság 1984-ben 19 millió forintot költhet a saját for­­­rásán kívül gépvásárlásra. Viszont a programba bevont gének ára nagyon magas, így például a Fiat traktor ára 4,5 millió forint. A gépek ki­használtságában üzemek kö­zött ,számottevőek a különb­­­ségek, ezek viszont összefüg­genek a gazdaságok belső irá-, nyitásának hatékonyságával Elsősorban ezeknek a tarta­lékoknak a kihasználása len­ne a fontos, ,valamint javita.-’, ni lehetne a műszaki színvp-,, nalát. a karbantartás igé­nyességével amiben, szintén nem egyformák, a gazdasá­gok, és ezt nagyon is egyér­­­telműen igazolják az üze­meltetési költségek és a tel­jesítmények alakulásának a kimutatásai. Mintaszerűen megoldott a­­ karbantartás rendszere a Lakita-hansági Állami Tangazdaságban, jó a gépjavítás színvonala a dar­nózseli téesznek, összességé­ben viszont több gondot for­dítanak már a szövetkezetek a gépek tárolására, állag­megóvására, mint a korábbi években. A jövőbeni tennivalókra olyan javaslatot tett a mun­kabizottság, ami megegyezik a szövetkezetek jelenlegi gya­korlatával Vagyis továbbra is olyan ágazatoknál és terü­leteknél érdemes szorgalmaz­ni a műszaki fejlesztést, ahol az a leghatékonyabb lehet, leggyorsabban megtérül a köl­tség. G. Szabó GYORS LISTA Az 1983. november :9-én meg- it 660 370 j 76 2« 041 r tartott november havi LOTTO 44 850 360 s 76 249 347 n jutalomsorsoláson, melyen a 45. 44 863 026 s 76 255 707 p. heti szelvények vettek részt, a 55 648 125 j 76 26? 040 1 győri körzetben vásárolt szelve- 55 654 458 p 76 306 371 g nvek közül az alábbiak ilyer- 55 660 791 n 76 312 704 1 tek: 55 850 781 g 76 369 701 n 55 863 447 m 78 376 034 s 1 361 649 o 1 722 630 I 76 002 387 m 76 388 700 n 1 374 315 i 1 735 296 g 76 008 720 f 76 401 366 li 1 380 «48 k 1 747 9G2 m 76 015 053 m 76 414 032 1 1 386 981 p 1 760 628 p 76 021 38« j 76 420 365 o 1 424 979 •> 1 779 627 O <6 027 719 j 76 426 698 s 1 437 645 h 1 798 6?G g 76 034 052 o 76 433 031 n 1 443 978 k 1 804 939 1 76 040 385 o 7S 4S9 364 r 1 456 644 o t 881 292 i 76 04G 718 g 76 452 030 o t 473 643 r 1 817 625 j ’6 053 05Í 1 76 458 363 s 1 481 976 r 1 830 291 g 76 065 717 g 76 461 696 li 1 500' 975 i 1 836 624 I 76 078 383 m 76 490 028 k 1 507 308 li 1 842 957 o 76 084 716 p 76 502 694 r 1513 641 s 1 855 *23 t 76 091 049 p 76 509 027 r 1 519 974 r 1 861 956 m 16 097 382 r 76 559 691 r 1 526 307 p 1 868 289 g 76 110 048 m 76 566 024 i 1 557 972 b 1 874 622 m 76 122 714 s 76 572 357 j 1 570 63« 1 1 880 955 0 56 129 047 s 76 578 690 g 1 576 971 g 1 887 ?88 n 56 141 713 o 76 585 023 1 1 383 304 1 1 899 954 b 56 148 046 p 56 391 356 n 1 5«9 637 fr 1 906 287 k 56 154 339 f 36 597 689 s 1 595 970 1 1 912 620 p 56 160 712 m 80 004 843 m l 621 s 1 918 853 r 76 167 045 o 80 011 176 e 1 633 968 tr 1 931 6'9 i 76 173 378 m 80 023 842 1 1 6*6 301 tr t 933 952 k 36 179 711 s 80 036 598 r 1 852 967 r 1 944 285 n 76 186 044 s 80 042 811 s 1 665 633 n 1 956 951 ll 76 192 357 g 80 049 174 s 1671966 h 1 969 617 I 76 198 710 1 80 055 507 p 1 678 ?99 k 1 975 950 e 76 205 043 i 80 061 840 m 1 684 632 p 1 982 283 r 76 211 376 k 80 068 173 p 1 697 298 p 44 641 371 b 76 217 709 s 80 074 506 r 1 709 »64 s 44 647 704 k 76 230 375 h 80 087 172 o 1 716 297 g 44 654 037 1 36 236 308 j 80 106 171 r 80 118 837 h I 80 131 503 r 80 125 170 1 I 80 137 836 r A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: a vásárlási utalvány (1000 Ft) b Lada 1200 S típusú személy­gépkocsira szóló utalvány c Wartburg Lim típusú személy­­gépkocsira szóló utalvány d RT 403 típusú VIDEOTON HI-FI torony (39 900 Ft) e RT 402 típusú VIDEOTON IH­ FI torony (37 900 Ft) f Színes tv (30 00 Ft) g Szeren­csen fa­vány (30 pon Ft) h Iparcikk-utalvány (15 poo Ft) i Otthon lakberendezési utal­vány (25 000 Ft) 1 Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) k Televizió (10 000 Ft) i Vásárlási utalvány (10­00 Ft) m Vásárlási utalvány (9000 Ft) n Vásárlási utalvány (7000 Ft) o Vásárlási utalvány (3000 Ft) P Vásárlási utalvány (4000 Ft) r Vásárlási utalvány (3000 Ft) s Vásárlási utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1983. december 25-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges számilibákért felelősséget nem vállalunk. ,1983. december 1., csütörtök

Next