Kisalföld, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

Keresni kell a kölcsönösen elfogadható megoldásokat Nyikolaj Tyihonov válasza japán lap kérdéseire Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke adott a Jomiuri Simbun című japán lap szerkesztőségének kérdéseire. Az új közepes hatótávol­ságú amerikai rakéták euró­pai telepítésének megkezdé­se utáni nemzetközi hely­zetről szólva Nyikolaj Tyi­­honov kifejtette: " Mindenkinek jobb vol­na, ha­­az új évet e rakéták nélkül kezdhetnénk. Vissza­taszító ,,ajándék” ez az euró­paiaknak, de nemcsak ne­kik. Az Egyesült Államok lé­pései következtében a világ­helyzet sokkal bonyolultabb lett, a feszültség számotte­vően megnőtt. — Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének 1983. november 24-i nyilat­kozata meggyőzően feltárja, milyen hibás és veszélyes a jelenlegi amerikai kormány­zat irányváltása, amelynek célja a Szovjetunió biztonsá­gának aláásása. A nyilatko­zat megmutatja, hogy való­jában kit terhel a felelősség a genfi tárgyalások megsza­kadásáért. Csupán hangsú­lyozni tudom, hogy a Szov­jetunió a genfi tárgyaláso­kon olyan messzire elment, amennyire csak mehetett, hogy valóban igazságosan és radikálisan meg lehessen ol­dani a közepes hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek kér­dését. — Emlékeztetnék rá, hogy éppen a Szovjetunió java­solta minden közepes ható­­távolságú és harcászati nuk­leáris eszköz megsemmisíté­­.«»♦ Európában. Az Egyesült Államok azonban még, tár­gyalni sem kívánt erről. — Ezt figyelembe véve mi olyan megoldásra töreked­tünk, amely lehetővé tette volna, hogy mind Európá­ban, mind pedig Ázsiában a lehető legalacsonyabb szinten megőrizzük a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök egyensúlyát. A unió beleegyezett pél­dául abba, hogy európai tér­ségében mind közepes ható­­távolssegiű rakétákból, mind a hozzájuk tartozó robbanó­­töltetekből sokkal keveseb­bel rendelkezték, mint 1976- ban, amikor még egyálalán nem voltak meg az­­SS—1.06 rakéták — állító]»« ezek miatt hozta meg a NATO az­ új amerikai rakéták nyusat­­eurensi telepítésére vonat­kozó határozatot. — Késznek mutatkoztunk era is, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megfe­lelő megállapodás aláírásá­nak pillanatában megszün­tessük az SS—20 rakéták fe­­­­építését a Szovjetunió ke­leti területein, természetesen azzal a feltétellel, hogy­­ az ázsiai térségben nem válto­zik meg lényegesen a hadá­szati helyzet. — Sajnos, a másik fél egé­szen más, nyíltan önző meg­fontolásokból indult ki. Szá­mára az a legfontosabb, hogy az első csapás megté­telére alkalmas nukleáris fegyver Európába telepítésé­vel katonai fölényre tegyen szert. Ezért hiúsította meg a genfi tárgyalásokat is. — Ezzel kapcsolatban kénytelen vagyok szólni ar­ról a negatív szerepről is, amelyet néhány más ország vezetése játszott. Azok, akik saját népük akaratával el­­­lentétben beleegyeztek abba, hogy befogadják az ameri­kai rakétákat, közvetlenül felelősek a nemzetközi hely­zet jelenlegi kiéleződéséért.­ Nem kis mértékben bűnö­sök azok az európai vagy ázsiai kormányok is, ame­lyek a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről val­lott álláspontjukkal valami­lyen módon elősegítették a fegyverkezési hajsza új, ve­szélyes szakaszának megkez­dését.­­ A helyzet ma valóban nem egyszerű, de a szovjet vezetés, mint ezt Jurij And­ropov világosan kifejtette, nem kívánja megváltoztatha­tatlannak tartani a helyze­tet. — Szeretnénk remélni, hogy a józan ész mégis dia­dalmaskodik, visszaáll­­t az­ amerikai rakéták telepítésé­nek megkezdése előtti heli­­zet, s ez lehetővé teszi a köl­csönösen elfogadható megol­dás megtalálását. Ez megfe­lelne minden nép vágyainak, a békés, nyugodt életbe ve­tett reményének. — Az új év küszöbén a szovjet parlament, országunk legfelsőbb tanácsa ünnepé­lyesen kinyilvánította, hogy a Szovjetunió nem tör egyet­len ország biztonságára sem, legyen az Nyugaton vagy Ke­leten. Békében kíván élni minden országgal, és a gya­korlatban akarja érvényesí­teni a különböző társadalmi­­politikai rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek elvét. A szovjet—japán kapcso­latok helyzetét a Jomiuri Simbun kérdésére Nyikolaj Tyihonov a következőképp értékelte: — Azt mondanám, hogy a szovjet—japán kapcsolatok jelenleg nem a legtöbb idő­szakot élik át. Fellövésük az utóbbi években lefékeződött és ezért a Szovjetunió nem­ tekintheti felelősnek magát. Nem változott a Szovjetunió­nak az az elvi irányvonala, hogy igazi jószomszédi kap­csolatokat hoz létre Japán­nal. Más dolog azonban, hogy Japánban miként kezdték­ kezelni az országunkhoz fű­ződő kapcsolatokat. A japán kormány a Csendes-óceán túlsó oldalára kacsingatva tudatosan vállalta, hogy szét­rombolja a szovjet—japán kapcsolatok egész rendsze­rét, amelyet a két ország erőfeszítései teremtettek meg a háború utáni időszakban. Korlátozta a politikai kap­­csolatokat, az új, kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi­­gazdasági szerződések meg­kötését, félbeszakította a tu­dományos-műszaki együtt­működésről kötött szerződés végrehajtását és így tovább Ráadásul ezeket az intéz­kedéseket különböző, orszá­gunkkal szemben barátság­talan kampányok kísérik, amelyek célja az, hogy bi­zalmatlanságot keltsenek a japán népben a Szovjetunió­val és annak politikáiéval szemben. Másrészt erőfeszí­tések történnek a japán— amerikai katonai szövetség erősítése, és Japán erőltetett ütemű fegyverkezése érdeké­ben. Naivitás lenne feltéte­lezni, hogy a Szovjetunió­ban ezt figyelmen kívül hagyják és nem veszik te­kintetbe. — Nem hiszem, hogy ez a politika megfelel Japán nemzeti érdekeinek. Annál i­s inkább, mivel a Szovjetunió változatlanul konstruktívan közelít a távol-keleti szom­szédjához fűződő kapcsola­tok fejlesztéséhez. A Szov­'■'jetunió és Jánan között hosz­­szú időn át szélesedtek s __kQ.l­s.QP csen . előnyös­ kapcso­latok.. és ez nem kevés ked­vező eredménnyel járt. Vol­tak természetesen nehézsé­gek is, de eközben a kapcso­latok fejlesztését nem tették függővé különböző, gyakran erőszakoltan kiagyalt prob­lémától. Jelenleg nehéz­­sza­badulni attól a benyomástól, hogy a japán fél szándéko­­sara zsákutcába akarta ve­zetni a szovjet—japán kap­csolatokat. — A Szovjetunióban t­isz­­teletet és rokonszenvet érez­tek a japán nép iránt és őszintén kívánják, hogy kap­csolatainkban felülkereked­­jék a bizalom és a jószom­­szédság, a szovjet emberek­nek ,semmilyen más szándé­ka n'­m volt és nincs. — Megragadom az alkal­mat, és Japán minden lako­mának tolmácsolom a szov­­i«t vpz«)»« országunk n“Pe 10.DV1 t’Hyörlptót. f'vt cl kí­váncóof^t ]io«v minrlpp ipryín c»cp,]ai rlho n h^1 Hnov.te_ CDO, fkg. gril/af 1ppl\­op __ f d­ojr. te b] válaszát Nyikolaj Tyi­honov. HAVANNA: Az Egyesült Államok a több mint két év­tizedes blokáddal sem volt képes megakadályozni, hogy a nyugati félteke egy orszá­gában konszolidálódjék a­­szocialista forradalom — je­lentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB főtitkára, az Államtanács el­nöke a forradalom győzel­mének 25. évfordulója alkal­mából Santiago de Cubában megrendezett ünnepségen. GREENH­AM COMMON. Nagyszabású tüntetést tar­tottak brit békeharcosok az angliai Greenham Common­­ban lévő rakétabázisnál. A támaszpont körül létesített táborokban lakó nők léggöm­böket eresztettek fel, ame­lyekhez leszerelést követelő feliratokat erősítettek. A tüntetés válasz volt a brit hadügyminisztériumnak ar­ra a bejelentésére, hogy Greenham Commonban in­dítható állapotba hozták az első tizenhat amerikai ma­nőverező robotrepülőgépet. LENINGRAD: Jeges ár­hullám söpört végig­ az újév első napján Leningrad ten­gerparti részein. Az elmúlt évek legnagyobb árvize — amely a 265. volt a város fennállása óta — szerencsé­re nem követelt emberáldo­­zatot. A jeges ár 35 négy­zetkilométernyi területen ön­tötte el Leningrad partmen­ti részeit, a házak pincéit, a Finn-öböl üdülő­övezeté­ben fekvő városokat és tele­püléseket. Az árhullám kö­vetkeztében a víz szintje 225 centivel emelkedett NEW YORK. Több mint 450 halálos áldozata van már , az Egyesült Államokban a szokatlanul hideg télnek. Decemberben egyébként Dél- Dakota állam két városában mérték a legalacsonyabb át­lag­hőmérsékletet: Sioux Fallsban mínusz 16.6, Huron­­ban mínusz 16.2 fok Celsius volt az átlag, és ezzel mind­két helyen megdőlt az 1917- ben mért eddigi rekord. CURITIBA. Mintegy 25 ember fulladt bele az Iapo folyóba a dél-brazíliai Para­­ná államban, amikor lesza­kadt egy kábelhíd — közöl­te a helyi rádióadó. A har­minc méteres függőhidat négy kábel tartotta, ezek egyike szakadt el. RÓMA: Rocco Lupini 9 éves kisfiú szabadon bocsá­tásával nyolcra csökkent azoknak a személyeknek a száma, akiket az olaszorszá­gi emberrabló bandák tarta­nak fogságukban. A kisfiút 1983. május 18-án édesany­jával együtt rabolták el Reggio di Calabria közelé­ben, és 5 milliárd líra vált­ságdíjat követeltek a szaba­don bocsá­tás fejében. A gye­rek anyját november végén elengedték a további tárgya­lások végett. Jelentések sze­rint a váltságdíjat az elmúlt esztendő utolsó napjaiban fizette ki a földbirtokos csa­lád, az összeget azonban nem közölték. VARSÓ: Robbanás követ­keztében erősen megrongá­lódott egy kétemeletes lakó­ház a lengyelországi Lódz­­ban. A lakók közül hárman megsérültek, egyikük állapo­ta válságos. A balesetet va­lószínűleg az okozhatta, hogy az egy­ik lakó újévi petárdát akart házilag készíteni. A robbanás nyomán a lakókat ki kellett költöztetni a ház­ból. MEMBI RÖVIDEN Olasz vallási szervezetek az eurorakéták ellen Az esztendő első napján Olaszország több nagyváro­sában egyházi szervezetek szólították utcára az­ euro­rakéták ellen tüntetőket. Milánóban, Velencében és másutt került sor fáklyás felvonulásra. A római béke­menet, melyet a Pax Christi nevű katolikus szervezet, va­lamint szerzetescsoportok kezdeményeztek, aláírás­­gyűjtést indított el. Az alá­írók leszögezik, hogy nem tartanak igényt a nukleáris fegyverek védelmére, vagyis arra, amire hivatkozva a parlament hozzájárult az amerikai fegyverek befoga­dásához. A dokumentumot, mint közölték, eljuttatták Sandro Pertini köztársasági elnökhöz, valamint Bettini­ Craxi miniszterelnökhöz. Az assisi katolikus béke­menet szervezői vasárnap este közleményben ismer­tették annak a tiltakozó le­vélnek a tartalmát, amelyet a ragusai püspöknek küld­tek. Az assisi békedemon­stráció résztvevői tiltakozá­sukat fejezték ki amiatt, hogy a püspök, a katonai ha­tósággal együttműködve, a comisói támaszpont terüle­tén részt vett egy templom alapkőletételénél, megáldot­ta azt. Comisóban, az épülő tá­maszpont előtt, szilveszter éjszaka 112 fáklya fényénél többszáz fiatal folytatta ka­rácsonykor megkezdett til­takozássorozatát a 112 ameri­kai robotrepülőgép tervezett rendszerbe állítása ellen. NIGÉRIA Katonai hatalomátvétel Aligha készültek jóked­vűen­ az új esztendő köszön­tésére a nigériaiak.­­ Az or­szág súlyos gazdasági válsá­ga eleve kedvüket szegte. A kérdésre, hogy a szilveszteri katonai hatalomátvétel híré­re jobb kedvre derültek-e, csak talányos válasz adható: igen is meg nem is. Hiszen tudják, attól, hogy a kato­nák átvették a kormányru­­dat Alhaji Shehu Shagari polgári elnöktől, egy csapás­ra nem lesz jobb a gazdasá­gi helyzet. Másrészt még jól emlékeznek az 1966 és 1979 közötti időszakra, amikor öt katonai hatalomátvétel zaj­lott le a nyugat-afrikai ál­lamban, s a tisztek 13 évi országlása — a gazdasági felvirágzás ellenére — gon­dokat is okozott. S még va­lami felmerülhet a mintegy 100 milliós Nigéria lakóinak többségében, legalábbis azokban, akik a nyáron Sha­­garinak és pártjának, Nigé­ria Nemzeti Pártjának (NPN) szavaztak bizalmat: mi lesz a polgári demokratizálódási folyamat sorsa? A katonák 1983 utolsó nap­ján azzal vették át­ a hatal­mat, hogy Shagai'i kormány­­zata a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot, hozzánem­értéssel intézte az ügyeket, és elburjánzott a korrupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az alkot­mányt, feloszlattak minden pártot, s éjszakai kijárási ti­lalmat rendeltek el. A Ni­géria élén álló legfelsőbb ka­­tonai tanács vezetője, Moha­med Buk­ai­­ dandártábornok Nagy-Britann­iában szerezte katonai képesítését, s a kő­olajipar szakértőjének szá­mít. Az első megnyilatkozá­sok arra utalnak, hogy az ország társadalmi-gazdasági rendszerében, nemzetközi kapcsolataiban nem várható alapvető változás. Paradox módon annak­ ide­jén, 1879-ben a katonák ép­pen a most eltávolított Shá­­garinak adták át a hatalmat, mert érettnek ítélték a hely­zetet a polgári kormányzás­hoz való­ visszatéréshez. Sha­gari akkor is és most nyáron is az egységes Nigéria jel­szavával nyerte meg a vá­lasztásokat, s ennek a több mint 250 etnikai csoportból felépülő országban aligha­­ lebecsülhető a jelentősége­ Shagari elnöki működése kezdetén — ez is az igazság­hoz tartozik — az ,,olajüzlet” már a végét járta, s ő egy kőolajra alapozott gazdasá­got örökölt. A tovatűnt esz­tendő, 1983 már igencsak a megpróbáltatások éve volt: a tőkés világgazdasági válság, az olajpiaci pangás valóban alapjaiban rendítette meg­­az ország gazdaságát. Az embe­rek ezt saját bőrükön ta­pasztalták: a magas munka­nélküliséget, a csillagászati élelmiszerárakat, az import megszorító intézkedések kö­vetkeztében beszűkült áru­­választékot, az akadozó alap­vető szolgáltatásokat. Minde­közben nem figyeltek oda a mezőgazdaságra: Nigéria egy­kor a földrész legnagyobb élelmiszer exportőre volt, ma ugyancsak éllovas, de a behozatalban. A katonák tehát igen ne­héz társadalmi-gazdasági időszakban tértek vissza a hatalom, porondjára Nigériá­ban. Vállalkozásuk sikeréhez aligha lesz elég pusztán a rendcsinálás. •­ Mohamed Buhari ­íj vezető az oktatási igazgatóság élén Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Oktatási igaz­gatóságának vezetője. Terjék Istvánné, aki több évtizeden keresztül elkötelezettséggel és felkészültséggel dolgozott a pártmunka több területén, 1984. január 1-vel nyugállomány­ba vonult. A megyei pártbizottság decemberi ülésén Terjék Istvánnét érdemei elismerése mellett felmentette funkciójá­ból és az oktatási igazgatóság vezetői feladatainak ellátásá­val dr. Kanczler Istvánt bízta meg. Kanczler István 1932-ben született Csornán. Felsőfokú tanulmányait az Állami Pe­dagógiai Főiskolán, majd az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetemen végezte. Munkás­ságát tanítóként kezdte. 1961- től a tanácsi apparátusban, 1963-tól függetlenített párt­munkásként dolgozottt. 1972- ben került át a győri járási pártbizottság apparátusából az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságára, ahol mun­katársként tevékenykedett. 1954 óta részt vesz a mun­kásmozgalomban 1955 óta párttag. Elméleti ismereteit folyamatos továbbképzéssel gyarapította, feladatait mar­xista felkészültséggel és elv­­hűséggel végezte, a pártmun­ka mellett pedagógiai mun­kásságot is folytatott. Fogadás a diplomáciai képviseletek vezetőinek A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői tegnap az újév alkal­mából jókívánságaikat fe­jezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára is. fi Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. január 3-tól bankjegy-címlet­ 100­-as be­vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 504-as pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 6306,51 6696,61 ausztrál dollár 3925,46 4168,28 belga frank 78,26 83,10 dán korona 441,28 468,38 finn márka a) 750,19 796,59 francia frank 322,30 554,82 görög drachma b) 39,42 41,86 hollandi forint 1421,64 1309,38 japán yen (1000) 188,08 199,72 jugoszláv dinár a) 31,67 33,83 kanadai dollár 3506,28 3723,16 kuvaiti dinár 14946,33 15870,85 norvég korona 563,76 598,64 pénznem vételi eladási árf. 1W1 egys. Ft-ban NSZK márka 1597,94 1890,IS olasz líra (1000) ••6,39 27, él osztrák schilling 2­28,89 210,11 portugál escudo 32,59 34,57 spanyol peseta 27,50 29172 svájci frank­­!)95,69 2119,1­1 svéd korona a) 544,38 578,90 USA dollár 4361,59 4631,37 al vásárolható legmagasabb KURIPOU) 1984. január 3­, kedd2

Next