Kisalföld, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Útibeszámoló Koreából FORRADALMI OPERA ÉS FOLKLÓR A phenjani Junius 9. nevű középiskolába szólt a meghívás. Kilencszáz leány tanul ebbenn az intéz­ményben, 12—17 évesek. Az iskola nem a legújabbak kö­zül való, de jól felszerelt Sportpályája, szabadtéri tan­uszodája van, tantermei pe­dig szakrendszerűek. Délután érkeztünk, ez már a szakkörök ideje. Kim Mon Dzuk igazgató adott rövid körképet a KNDK oktatási rendszeréről: ma Koreában 1958-ban ve­zették be a hétéves kötelező oktatást (Ázsiában elsőként), s ezt egy évtizeddel később kilencéves, szintén kötelező politechnikai oktatási rend­szerré fejlesztették — mond­ta.. — Az 1972-ben kezdődött iskolareform célja már az, hogy megvalósítsuk a 11 éves általános középfokú oktatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a gye­rekek egyéves iskolaelőkészí­tőbe járnak, majd 10 osztá­lyos iskolában tanulnak. A középiskolában nagy gondot fordítanak a forradalmi és történelmi hagyományok megismerésére, az ideológiai tantárgyakra Kim Ir Szen munkáinak tanulmányozásá­ra. Az elektronika, a Hírköz­lés, az egészségügyi ellátás alapismeretei az iskolákban nagyobb teret kapnak mint nálunk, s a lányok is sokféle műszaki ismeretet sajátíta­nak el. "Az iskolában sok működő makettet láttunk: gépkocsit, erő- és munkagépeket, rádió­kat, s ezeken gyakorlatiasan lehet elsajátítani a technikai kezelé­t. Ebből az iskolából egyébként a tanulók több nint fele jelentkezik egye­temre, főiskolára, s mint mondták: elvétve nem felel meg valaki a felvételin. A koreai iskolákban hagyo­mányosan nagy gondot fordí­tanak a zenei nevelésre. A királyok közül sokan gyö­nyörűen énekelnek és meste­rien kezelnek valamilyen hangszert. Rövid ízelítőt kap­tunk ebből az iskola énekka­rának és szólistáinak bemu­tatkozásakor. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a 900 fős iskolában a rögtönzött kis hangverseny végén a húsz énekes mellett már nyolcvan hangszeres is felállt a pódi­umra, több mint tízféle inst­rumentumot megszólaltatva. A gyerekek barátsággal kö­zeledtek a külföldi vendégek­hez, orosz vagy angol nyelven lehetett velük néhány mon­datot váltani — ezt a két nyel­vet tanulják; többségük vá­laszt a kettő közül, de terve­zik, hogy fokozatosan beve­zetik mindkét nyelv kötelező oktatását. Szívesen mutatták meg a kislányok, hogyan raj­zolják a számunkra teljesen ismeretlen jeleket, milyen a koreai írás. A 15. században megalkotott nemzeti abc-t használják ma is (kevés mó­dosítással), amely tíz magán­hangzó és 14 mássalhangzó jelből, valamint ezek összeté­teléből, összesen 40 írásjelből áll. Írás közben a szavakat szótagokra bontják, s az egyes betűket egymás fölé írják, majd ezek mellé vízszintesen a következő szótagot. Ebből adódik, hogy első pillantásra önálló jelekhez, s nem egy­más melletti betűkhöz hason­lítanak a koreai szavak, szó­tagok. Még a szép hangú, ügyesen zenélő diáklányok bemutató­jának hatása alatt voltunk, amikor a Művészeti Színház­ba indultunk, ahol egy forra­dalmi opera volt műsoron: egyike az öt legjobb ilyen műnek. „A Kamgámszám da­la” címet viseli, s hasonlóan más forradalmi operákhoz, el­sődleges célja a politikai agi­táció. A Kamgámszám dala is a japánellenes harcot és a szocialista építést mutatta be — egy sokáig szétválasztott család életútján. A forradalmi opera a nyil­vánvaló politikai­ töltet elle­nére a külföldi számára első­sorban látványosság, hiszen az európai az adott érzékeny szituációt többnyire csak el­mondásból, könyvből ismer­heti, sok millió koreai család viszont átélte a megjelenített történelmi eseményeket. A Kamgámszám dala egyébként sok érdekességet tartogatott számunkra a ko­reai folklórból is: dalokat, táncokat, egzotikus hangsze­reket, nemzeti viseleteket is­merhettünk meg, a gyorsan változó díszletek pedig az or­szág legszebb tájait idézték. (Következik: A demarkáci­ós vonalnál) A Kamgámszám — Gyémánt hegység — a valóságban Ma befejeződik a mongoliai látogatás. Mangende: Kim Ir Szen szülőháza — ma múzeum Öbölháború Amerikai készülődés Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke csütörtökön arra fi­gyelmeztetett, hogy az Egye­sült Államok a Perzsa-öböl térségében katonai deszant­­akcióra készülődik. Amerikai katonai küldött­ség tartózkodik Kuvaitban, hogy az ország vezetőivel amerikai fegyverek eladásá­ról tárgyaljon — közölték tegnap kuvaiti katonai for­rások. A TASZSZ szovjet hír­­ügynökség washingtoni tu­dósítója emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket von össze a Perzsa­öbölben. 2-----HIJASPÖID- Kádár János fogadta Armand Hammert Armand­ Hammer, a neves amerikai közéleti személyi­ség, az Occidental Petrole­um Corporation igazgatóta­nácsának elnöke Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes meghívására tegnap reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és a magyar partnerei közöt­ti együttműködés további bővítéséről a bányászat, az energetika, és a vegyipar te­rületén; áttekintik a közös, harmadik piacokon történő fellépés kiterjesztésének to­vábbi lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta Armand Ham­mert. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcso­latok néhány időszerű kérdé­séről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. Losonczi Pál vidéki körúton Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos baráti lá­­­togatásán Mongóliában tar­tózkodó elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja tegnap gazdag vidéki programot bonyolított le. Nyamin Dzsagvaralnak, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­ge elnökhelyettesének, az MNFP KB Politikai Bizott­sága póttagjának és más hi­vatalos személyiségeknek a társaságában kora reggel különrepülőgéppel Arhangai megye székhelyére, a 20 000 lakosú Cecerlegbe utazott. A látogatáson részt vettek kí­séretének tagjai is. A fővárostól csaknem fél­ezer kilométerre fekvő Ce­­cerleg és a hozzá tartozó megye a Hangár hegységben található, területén két ter­mészeti övezet — a ligetes puszta és a füves puszta — találkozik. 80 ezer lakosának nagyobb része tehát állatte­nyésztésből él. A mintegy másfél milliós állatállomány zöme (60 százalék) juh Ér­dekesség, hogy a mintegy 20 százalékra rúgó szarvasmar­ha-állományt szinte kizáró­lag a jakok adják, ez a ma­gashegyi szarvasmarhafajta, amely Tibetben még vadon is tenyészik. Körülbelül 40 000 hektárnyi szántóterü­lete is van a fél Magyaror­szágnál nagyobb megyének, és nem szűkölködik ipari nyersanyagokban — szénben, kénben, rézben, mangánban, márványban és másban — sem. Mindez abból a tájé­­koztatóból tudható, amelyet a megye vezetői nevében G. Darambadzar, a megyei párt­bizottság titkára adott Lo­sonczi Pálnak, a magas ran­gú vendég ünnepélyes és meleg fogadtatása­­után A gazdasági építőmunkában el­ért eredményeiért Arhangas megye több alkalommal ré­szesült kitüntetésben, ma­gyar segítséggel tufabeton­­blokk-gyártó üzem épült. Rendkívül hangulatos volt a látogatás az „Októberi Forradalom 60. évfordulója” nevét viselő 10 osztályos is­kolában ahol Losonczi Pált tiszteletbeli úttörővé avat­­ták. A vendégek megtekin­tették az egykori lámakolos­torban berendezett helytörté­neti múzeum kiállításait is. Ezt az Ih -Tamir járás ír­­ó­gazdasági egyesülésében tett látogatás követte: a vendé­gek itt betekintést nyerhet­tek a rideg terelést folytató mongol pásztorok életébe A hatezer lakosú (ezer csalá­­dú) járásban a gyermekek és a fiatalok aránya 70 száza­lék. Állatállományuk megha­ladja a 100 000 darabot. Az egynapos vidéki látoga­tás egy tejf­eldől­göző kis­üzem megtekintésével zárult, amely után —­ az esti órák­ban — az Elnöki Tanács el­nöke és kísérete visszatért a fővárosba. A látogatás hiva­talos programja pénteken véget ér. . Kar­ami kérése Rasid Karami, az egy hó­napja megalakult libanoni nemzeti egységkormány mi­niszterelnöke tegnap kilenc hónapra szóló rendkívüli ha­talmat kért a szigorú bizton­sági intézkedések közepette ülésező parlamenttől a pol­gárháborús konfliktus rende­zésére. A négy pontban ösz­­szefoglalt kormányprogram előirányozza az ország egész területének felszabadítását, a biztonság és az állami szuve­renitás maradéktalan helyre­­állítását, a nemzeti megbé­kélést szolgáló politikai re­formok bevezetését. Csernyenko megbeszélése Todor Zsivkovval Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke tegnap Moszkvában megbe­szélést folytatott Todor Zsiv­­kovval, a Bolgár Kommunis­ta Párt KB főtitkárával, az Államtanács elnökével, aki rövid baráti látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. A szívélyes légkörű, a testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyében le­zajlott megbeszélésen­­ Cser­­nyenko és Zsivkov nagy megelégedéssel szólt a szov­jet—bolgár kapcsolatok szé­les körű és dinamikus fejlő­déséről. Konsztantyin Csernyenko és Todor Zsivkov rámuta­tott: a Szovjetunió és a Bol­gár Népköztársaság válto­zatlan törekvése, hogy min­den eszközzel hozzájáruljon a szocialista közösség egysé­gének és összeforrottságának további erősítéséhez. A ta­lálkozó résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a Szov­jetunió és a Bolgár népköz­­társaság — szorosan együtt­működve a többi szocialista országgal — folytatja a har­cot a termonukleáris háború veszélyének elhárításáért, a béke, és a népek közötti megértés megerősítéséért. Kitüntették a kiváló pedagógusokat (Folytatás az 1. oldalról.) Kéznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsú­lyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem te­hetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kell megragad­nunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvo­dákban, az iskolákban, a bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munká­jára, az ifjú nemzedékek értelmet nyitó, érzelmét ala­kító, jellemét, erkölcsi arcu­latát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló időszerű feladatokról szólva a művelődési miniszter ki­emelte: " Továbbra is az a fel­adatunk, hogy ifjúságunk a legkorszerűbb ismereteket sajátítsa el tanulmányai so­rán. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alapkészsé­gek fejlesztésére, hiszen ezek szilárd birtoklása nél­kül alig képzelhető el, a tu­datos, sokoldalú művelődési igény felkeltése, a perma­nens önképzési képesség és szükséglet kimunkálása. Mindezért folytatjuk és be­fejezzük az új tantervek és tankönyvek bevezetését, egyszersmind megkezdjük — a tapasztalatok alapján — ezek korrekciójét is. Elhatá­rozott szándékunk, hogy változtatunk a pedagógus­­képzés mennyiségén és javí­tunk a minőségén. A peda­gógusok munkájának segí­tésére a szakmai irányítás tartalmi és szervezeti korsze­rűsítését irányozzuk elő. Cé­lunk az is, hogy a nevelési intézmények önállóságát é­s demokratizmusát fejlesszük, s a felszabaduló energiákat az eredményesebb nevelő­­oktatómunkára használjuk fel. Az óvodák, az iskolák és társadalmi környezetük kö­zött is a helyesen értelme­zett partneri kapcsolatok megteremtését kívántuk elő­mozdítani — mondotta a művelődési miniszter. Be­széde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere díjat. 130-an pedig a Kiváló pedagógus kitüntetést vehették át. Apáczai Csere János-díjat kar­at •— többek között —­­HorzbergernA Henri"’s Pi­roska, a győri Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igaz­gatója. Kiváló Pedagógus kitünte-­ tő címet és jelvényt kapott; Hokkov Imrétr, a ferdő­­szer­tmiklósi önálló óvoda vezető óvónője; Onár József, a téti körzeti általános i­sko­o­la tanára, szakfel­ügyel­ő; Iván József­né, a győri Kun Béta általános iskola vezető szakfelügyelője; Molnár Ist­ván, a soproni Ferenczi­­T. utcai általános iskola igaz­gatója : pulrttnn Ottó, a győrzámolyi általános iskola igazgatója. 1984. június 1., péntek

Next