Kisalföld, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. JÚLIUS 1., VASÁRNAP ÁRA: 1,40 FORINT XS ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Aziz Mohamed köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából. Magyar —szovjet környezetvédelmi együttműködés Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének meghívására június 24. és 30. között Heino Oszkarovics Teder, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztere vezetésével szovjet környezetvédelmi delegáció tartózkodott hazánkban. A Szovjetunió hidrometeorológiai és a természeti környezetet ellenőrző állami bizottsága, valamint az OKTH közötti kétoldalú együttműködési megállapodás alapján a felek előzetesen egyeztették, előkészítették a következő ötéves időszakra kialakítandó közös munkaprogramot A környezetvédelmi műszaki-tudományos együttműködés keretében a szovjet és magyar szakemberek közösen dolgoznak többek között a levegőszennyezés és hulladékforrások ellenőrzési módszerein, a természetvédelmi területek gazdasági hasznosításának kérdésein, közösen keresik a védett állatfajok fenntartásának lehetőségeit. A szovjet delegáció itt-tartózkodása során tanulmányozta a környezetvédelmi hivatal munkáját Zala megye környezetvédelmi tevékenységét, a keszthelyi komposztáló működését, látogatást tett a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a tihanyi Limnológiai Kutatóintézetben, a Kishalatoknál, valamint a Pilisi parkerdő Gazdaságban. A szovjet delegáció tegnap elutazott hazánkból. Előkészület a magyar-finn barátsági hétre Június 28—30-a között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Budapesten tartózkodott a magyar—finn barátsági hét finn előkészítő bizottságának küldöttsége Jaakko Kuusela titkár vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával és Juhász Róberttel, a barásági hét magyar előkészítő bizottságának titkárával az 1985- ben megrendezendő VII. magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét szervezetéről, programjáról. Japán növényvédőszerek A Nabu sikere a szili répaföldeken Nemcsak olcsó, hatékony is Bevallom, hogy ha pár nappal ezelőttig meghallom a Kusagard, illetve a Nabu szavakat, bizony értetlenkedve néztem volna, mintha valaki kínaiul szól hozzám. Vagyis pontosabban japánul, mert hadd áruljam el rögtön az elején, a két említett szó a távol-keleti országból származó két gyomirtószer neve. Mikor tudomást szereztem a bemutatóról, a dolog több szempontból is izgatni kezdett. Először is kíváncsi voltam, miként kerültek hazánkba e fanán szerek, másrészt, mennyire hatásosak, harmadrészt pedig arra, hogy mi a japánszakemberek véleménye a honi mezőgazdaságról? Nos, a szili téeszben rendezett bemutatón, ha nem is maradéktalanul, de sikerült az említett kérdésekre választ kapnom. És ezek egy része nem tanulság nélküli. Közismert, hogy a japánok az elmúlt évtizedekben beférkőzve a világkereskedelem szűk réseibe, olcsó és jó termékeikkel hamarosan tág tereket nyertek és számos régebbi gyártót kiszorítottak. Mindez nemcsak az elektronikára és az autógyártásra, hanem egyéb iparágakra, így a vegyiparra és ezen belül a növényvédőszer-gyártásra is igaz. Azon elvből kiindulva, hogy ,,a kis üzletből lehet a nagy piac”, kezdték el az említett gyomirtószerek vizsgáltatását és reklámozását is Magyarországon. Hisz ahhoz nem kellett más, csak egy kis tájékozódás és üzleti érzék, hogy valaki felfedezze: a magyarországi növényédőszer-elálás még korántsem elégíti ki a mezőgazdasági nagyüzemek egyre növekvő igényeit. A Kusagard nevű gyomirtószert eredetileg (az engedélyeztetés időszakában) Japánból hozták. A nagy távolságok miatt azonban a szállítás minden dekáját mérlegelni kell. Ezért körbenéztek és kiderült, hogy a szer gyártására Magyarországon is van alkalmas vállalat és ezt a Nitrokémiai Művekben találták meg, így elkezdődhetett a szer hazai formulázása. Ha valaki azt hinné, hogy mindezeket a dolgokat egy népes japán szakembercsoport intézte ,akkor téved. Az tény magyar szemmel szinte megdöbbentő és külkereskedőink ugyancsak tanulhatnának belőle. A Kusagard és a Nabu gyomirtószerek magyarországi forgalmazását ugyanis a Sumitomo elnevezésű kereskedelmi vállalat magyarországi irodája végzi. Ennek két alkalmazottja van, egy (Folytatás a 2. oldalon.) Határőrök eskütétele Nemes hagyomány, hogy a Győri Határőrkerülethez bevonuló fiatalok Csorna Fő terén, hozzátartozóik, barátaik előtt fogadják meg, hogy becsülettel végrehajtják azt a nemes feladatot, amely legszentebb kötelességük. Tegnap délelőtt, ragyogó napsütésben sorakoztak fel a nemrégiben bevonult határőrök a csornai Fő terre. A Rákóczi induló pattogó ütemére hozták a csapatzászlót, Ángyán István határőr őrnagy, a csornai kiképző bázis törzsfőnöke tett jelentést a térre érkező Vidus Tibor határőr őrnagynak, a Győri Határőrkerület törzsfőnökének: „Az újoncok az ünnepélyes eskütételre felsorakoztak." Eljött az ünnepségre Háry Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára, valamint Csorna párt- és állami vezetői, a társ fegyveres erők és testületek képviselői. A Himnusz hangjai után Grónás József határőr főhadnagy, a Győri Határőrkerület KISZ Bizottságának titkára köszöntötte az esküt tevőket, kiemelve, hogy az ifjúság megítélésének legfontosabb mércéje, hogy mit tesznek a gyakorlatban hogyan élnek, tanulnak. A katonafiatalok feladata nem kisebb és nem nagyobb ennél. Amit el kell végezniük, az szellemileg jól felkészült, fizikailag erős, szilárd jellemű embert kíván. A határőr szolgálat békében is harci feladat: őrizni a szülői házat, szeretteink nyugalmát, védeni a dolgozó nép, az ország, az egész szocialista közösség békéjét, alkotó munkáját. Ezután felcsendültek a Szózat szépséges akkordjai, majd Horváth József határőr után érces hangon mondták a katonai eskü örökérvényű szavait: „hazámat, a Magyar Népköztársaságot, minden külső és belső ellenség ellen életem feláldozásával megvédem". Vidus Tibor ünnepi beszédében többi között az alábbiakat mondta: — Fiatal határőrök a mai napon életük fontos és kiemelkedő állomásához érkeztek. Esküvel fogadták, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonái lesznek. A katonai eskü életükben egyik legnagyobb, legfelemelőbb fogadalom, hűséget, becsületességet és áldozatvállalást jelent és mindenekelőtt szilárd helytállást kíván. Kérem és elvárom, hogy az eskü szelleme vezérelje önöket minden cselekedetükben. Az esküt tettek nevében Tokaji Imre határőr mondott köszönetet. A KISZ Csorna városi Bizottsága nevében Torma Imre szólott a fiatal határőrökhöz. Az ünnepség az Internacionáléval és díszmenettel zárult. IB. Bizalmunk fedezete mikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének, a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akkor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közösségére támaszkodva már előkészítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, illetve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek... Más szavakkal, ha vannak is plusz és mínusz előjelek (plusz az iparnál, a lakosság pénzjövedelménél, mínuszt okozott a múlt évi aszály a nem rubel elszámolású külkereskedelemben), nagy meglepetések azért nincsenek. Ma, amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — „.. .a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik-másik olvasónk már fásult, amikor a cserearány romlás fogalmával találkozik, dehát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearány romláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy menynyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autóbusz-termésünk” nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve __ nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST-tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyarország számára olyan fontos a KGST, mint amennyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz visszatérve a cserearány romlásra, illetve arra, hogy még ilyen körülmények között is szerényen előrehaladtunk, ez egyszerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. A cserearány romlás számunkra sem végzet, fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolja, hogy nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdjük el bogozgatni, miért nem, akkor eljutunk az ismert következtetésekhez, tényekhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változtatásra képes hatékony, jövedelmező gazdálkodásnak még számos fékje van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek felfedezni a sorok között, mondván, ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jónéhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyank erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kiderül —, még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétesek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliós életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 százalékkal az ipari termelés, az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, begalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra, hogy ne keljen úgy számolgatnunk, mint ez hogy az országgyűlés mari bizottságának legutóbbi ülésén történt, i“ez, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de. . . az idén 4 munkanapnál kevesebbel kell beérnünk mint IPRS-isn, és a d-gvel kevesebb munkanénbül hármat a második félévben kell ..lenyelnünk”. Vagyis, ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk, tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját-módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépítő programját az élet kritikája igazolta az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne A V A