Kisalföld, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

A HÍRÜGYNÖKSÉGEK­­ JELENTIK 237 nan­illán Ma visszatérnek az űrhajósok Sikeresen végrehajtotta va­lamennyi kutatási feladatát és ma visszatért a földre L­eonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. A három szovjet kozmonauta töltötte eddig a legtöbb időt a világűrben — leszállásuk­ra útjuk 237. napján kerül sor. Az utóbbi napokban az űr­­hajósok minden idejét a visszatérésre való felkészülés kötötte le. A Szojuz T–11 űrhajó leszálló egységébe át­szállították a február óta végzett kísérletek eredmé­nyeit tartalmazó tartályokat. Mivel a szovjet űrhajózásban már hagyománynak számít, hogy a távozó expedíciók tö­kéletesen tisztán hagyták maguk mögött az űrállomást, kitakarították a Szálau­s 7-t is. A műszereket az állomá­son maradó berendeléseket szekrénybe rakták, a kutató­munka során használt, s a továbbiakban felesleges be­­rendez­éseket odd­ig átvitte­­a Szojuz T űrhajó orbitális és mű­ Szeles elvi­deóbe, ame­lyek a­ föld légkörébe vissza­térve elégnek. A telemetrikus mérések és a személyzet beszámolója szerint a Szaljut—7—Szojuz T—11 orbitális komplexum rendeltetésszerűen működik a leszállásra készülő három űrhajós egészségi állapota é® közérzete jó. Magyar napok Tallinnban Ünnepélyes keretek között nyílt meg tegnap délután Tallinnban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővá­rosában a magyar gazdasági és műszaki napok rendez­vénysorozata A Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a MTESZ a szovjet és az Észt­országi Kereskedelmi- és Iparkamara közreműködésé­vel rendezte meg — hetedik alkalommal — a Szovjetunió­ban immár hagyományosnak számító magyar napokat. A megnyitón elhangzott beszédében Marjai József miniszterelnök-helyettes szólt a magyar-szovjet kap­csolatok jelentőségéről, gaz­dasági együttműködésünk szerepéről, a magyar gazda­ság előtt álló feladatokról. A vendéglátók nevében G. A. Tiiszpojev észt miniszterel­­nök-helyettes, a tervbizottság elnöke köszöntötte a megje­lenteket.. A nap folyamán a kor­mány elnökhelyettese megbeszélést folytatott K. E. Vajnával, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával és R. E. Szaullal, az Észt SZSZK Miniszterta­nácsának elnökével. Nyolc és fél óra a Fehér Házban A változáshoz tettekre van szükség A politikai kommentátorok stopperórával a kezükben mérték a szovjet külügymi­niszter és az amerikai veze­tők közötti múlt heti megbe­szélések időtartamát. Nyolc és fél óra­ jelentették, ami­kor a Reagan elnökkel lezaj­lott washingtoni találkozó és a Schultz külügyminiszterrel folytatott két tárgyalás ide­jét összeadták. Ha valami, ez bizonyosság — míg a tárgya­lások értékelése körül ugyan­úgy összecsap a világsajtó, mint előzőleg előkészítésével összefüggésben. Mert egyfelől: az, hogy egy államfő fogad egy külügymi­nisztert, természetes esemény — illetve annak kellene len­nie. Különlegessé akkor vá­lik, ha erre hosszú ideje nem került sor — esetünkben há­rom és fél éve. És világese­ménnyé akkor, ha az Egyesült Államok elnökéről és a Szov­jetunió külügyminiszteréről van szó, — miután az elnök beiktatása óta eltelt több mint három és fél esztendő alatt nem volt ilyen találko­zó. Világunk eléggé veszélyes ahhoz, hogy aggodalmat kelt­sen: a legnagyobb nukleáris arzenál birtokában lévő két hatalom a csúcsszinten — képletesen szólva — nincs beszélőviszonyban. Termé­szetesen mindkét ország ve­zetői a legkitűnőbb informá­ciókat és elemzéseket kap­ják, állandó a diplomáciai érintkezés, ám mindez még­sem egyenértékű a döntésho­zók személyes találkozóival. A pontos tájékozódáshoz hozzá­tartozik az álláspontok olyas­fajta személyes szembesítése is, aminőre a közreadott in­formációk szerint Gromika és amerikai meghívói között sor került. Nemcsak a meg­egyezés hasznos, már az el­lentétek pontos behatárolása, s az átléphetetlen határok pontos ismerete is. Bizonyos, hogy ebben az értelemben is minősíthették hasznosnak a megbeszélést Washingtonban. Ez azonban, természetesen, nem elegendő. S itt visszaka­nyarodunk a párbeszéd hosz­­szú hiányának okaihoz. Wa­shington új, már Carter ide­jében megkezdődött, s a Rea­­gan-adminisztráció idején még markánsabbá vált kur­zusa vezetett a dialógus befa­gyásához, a stratégiai fegy­verzetkorlátozási tárgyalási folyamat megszakadásához — az a felfogás, amely nem elégszik meg a stratégiai pa­ritással, egyenlőséggel, ha­nem a fölény kivívására tö­rekszik, akár a „csillaghábo­rús” verseny elindításával is. Az eddigi eredmény azt mu­tatta: világunk ettől nem biztonságosabb lett, hanem bizonytalanabb. A Fehér Házban lezajlott — Schultz külügyminiszter által „filozofikusnak” is mi­nősített — párbeszédben a szovjet külügyminiszter fel­hívta erre a figyelmet. A szovjet vezetés az amerikai fegyverkezés gyakorlati té­nyeit veti össze a washingto­ni politikusoknak az utóbbi időben elhangzó tékü­lékeny megfogalmazásaival, tárgya­lási halandóságával, amikor mér­get von és leszögezi, a tényleges változást nem sza­vak, hanem tettek jelezhetik csupán. Nyolc és fél óra nem sok idő több mint három­ és fél esztendő után. Nem ellensú­lyozhatja a kapcsolat hosszú hiányát, még kevésbé helyet­tesítheti a lényeget érintő po­litikai döntéseket, de lehető­séget nyújt a későbbi mun­kához. Ezt mutatja, hogy a két fél kapcsolatban marad egymással 2 — JUSHEO­D ■ Legfontosabb célunk a béke megőrzése (Folytatás az 1. oldalról.) tehet.Javasolunk a Balkánon, Európa északi részén és a Föld más részén. A katonai kiadások befagyasztását ja­vasoljuk, valamint Európa vegyifegyver-mentesítését. Tárgyalásokat szorgalma­zunk a nukleáris fegyverkí­sérletek teljes és általános betiltására. Folytatni kíván­juk a tárgyalásokat Bécsben, Stockholmban és Genf­ben. Kívánjuk, hogy mindent te­gyenek meg a szocialista és a kapitalista országok közöt­ti kapcsolatok javítása érde­kében. — Mit­­­­tehetünk mi, az egyes emberek és egy olyan kis ország, mint hazánk? — tette fel a kérdést Háry Bé­la. — A szocialista Magyar­­ország­­ilyen irányú tevé­kenysége mindenki előtt is­mert. Hűek vagyunk a Var­sói Szerződés programjához. A belpolitikai stabilitásunk alapján tekintélyünk van a világ minden részén, és ezt a bizalom erősítésére hasz­náljuk. Mi az élet, a béke megőrzésében vagyunk érde­keltek. Ha megőrizzük, erő­sít­ik belpolitikai stabilitá­sunkat, ha mindent megte­szünk gazdasági helyzetünk javításáért, ha erősítjük és támogatjuk pártunk politiká­jét, akkor aktív részesei va­gyunk a békéért folytatott harcnak. — Közeleg felszabadulá­sunk 40. évfordulója. Ez a 40 év, az elért eredményeink, sikereink megvédésére , a gondjaink megoldására, a béke fokozott védelmére ösz­­tönöz minket. Biztos vagyok benne és tudom Győr-Sop­­ron megye minden dolgozó­ja így érez és küldötteink is ezt, képviselik a X. Országos Békekonferencián. • A nagy tapssal fogadott beszéd után Keresztény Ri­­chárd bemutatta a X. Orszá­gos Békekonferencián me­gyénket képviselő 32 küldöt­tet. A békenagygyűlés ez­után az Országos Béketanács tagjává választotta Vadász Annát. Végül zenés irodalmi műsor következett, majd az Internacionálé hangjaival ért véget a nagygyűlés. Imre Béla A Magyar Nemzeti Bank taékoztatója VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. október 2-tól pénznem vételi eladási árf. ion egys. Ft-ban a) Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as. Az államközi megállapodáso­­kon alapuló hivatalos árfolya­­mok változatlanul az 1984. július 31-i közlésnek megfelelően van­nak érvényb­en. Angol font 6077,63 6453,57 Ausztrál dollár 4077,33 4,­2 ',.­3 Belga frank 77,18 84,08 Dán korona 443,49 470,93 Finn márka 77, 92 823,18 Francia frank 522,70 555,04 Görög drachma a) 39,18 41,60 Hollandi forint 1423,67 15­1,73 Japán yen (1000) 199,38 211,72 Jugoszláv dinár b) 25,33 20,89 Kanadai dollár 3716,78 3946,68 Kuvaiti dinár 16370,49 17383,09 Norvég korona 556,63 591,07 NSZK márka 1604,16 1703,08 Olasz lira (lOOO) 25,84 TM4 Osztrák schilling 228.24 242.95 Portugál escudo 30.50 32,­*8 A nanyol peseta 28.81 10,62 Svájci frank 1954.90 2075.91 Svéd korona 569.20 IDMO USA dollár 4909.51 5213.19 Katonák helyett rendőrök az A­ranytemplomban Mintegy tízezer szikh ün­nepelte tegnap Amritszarban a „hálaadó napnak” elneve­zett október elsejét, miután az indiai katonák a hét vé­gén elhagyták a városban le­vő Arany templomot és visz­­szaadták a szikh közösség­nek. A PTI indiai hírügynökség szerint fiatal szikh szélsősé­gesek egy csoportja megpró­bált elfoglalni több, az Aranytemplomhoz tartozó épületet, hogy ezzel ismét rá­irányítsák a figyelmet köve­teléseikre. Rohamrendőrök vonultak be a vallási kegy­­hely területére, ás az akció­ban­­ sokan megsebesültek 240 személyt őrizetbe vet­tek. Az új-delhi kormány négy hónappal ezelőtt azért vezé­nyelt katonákat az Arany­­templomba, mert szélsőséges szikhek valóságos fegyver­raktárrá és terroristák rej­tekhelyévé változtatták a vallási központot. Hivatalos adatok szerint mintegy hat­­százan haltak meg az össze­csapásokban. A brit Munkáspárt támogatja a sztrájkolókat Az északnyugat-angliai Blackpoolban a brit Munkás­párt kongresszusa tegnap maradéktalan támogatást szavazott meg a hét hónapja sztrájkoló bányászoknak. Egyszersmind elítélte a bá­nyászok elleni ,szervezett rendőri erőszakot­. A támogatást az országos végrehajtó bizottság eayhan­­nuias megszavazott nyilatko­zata tartalmazza az, egye­bek között, ariák­ foglált egy szénalapú ,,szocialista ener­­giapoltika’ mellett amely a szükségletek kielégítését és nem a profitot tartja szem előtt Stan Orme, a Munkáspárt parlamenti csoportjának energiaügyi szóvivője hozzá­szólóként elmondta, hogy a bányászsztrájk elhúzódásá­ért a Thatcher-kormányt terheli a felelősség. Ha ez a kormány nem fordított vol­na hátat az 1981-ben még ál­tala is jóváhagyot­t ..szén­tervnek”, amely a bányászat fel­lendítését tűzte ki célul az idén bejelentett leépítések helyett, a bányászok nem léptek volna sztrájkba — mondotta. Tagadta, hogy rá­fizetés címén be kellene bá­nyákat zárni. Kijelentette, hogy csak az a bánya nem gazdaságos, amelytől megta­gadják a korszerűsítő beru­házásokat. Egyetértett a Bá­nyász Szakszervezettel ab­ban, hogy az Országos Szén­hivatal nem kaphat korlátlan felhatalmazást annak az el­döntésére, hogy melyik bá­nyában célszerűtlen folytatni a kitermelést. Lengyel lakbéremelés Tegnaptól egyharmadával emelkedtek Lengyelország­ban a IVT állam­i és vállalati bérlakások havi bérei. Ez a második lépcsője annak a hároméves lakbérreformnak, amelyet tavaly októberben kezdtek el. A három lépés­ben megvalósítandó (és egy év múlva befejezendő) lak­­béremelésre azért volt szük­ség, mert előzőleg csaknem húsz éven át nem változtak a lakbérek. Látványos perié a kínai fővárosban Kínai lampionokat formá­zó óriási léggömbök alatt emlékezetesen látványos pa­­­­rádéval ünnepelték meg hét­főn délelőtt Pekingben a Kí­nai Népköztársaság kikiáltá­sának 35. évfordulóját. A kétórás demonstrációt, közel negyedszázados szünet után katonai díszszemle nyitotta meg, majd százezrek vonul­tak fel, kerekeken vontatott dobogókon mutatták be a mai Kína eredményeit, léte­sítményeit, életét. A parádé szónoka Teng Hsziao-ping volt, aki rövid beszédet meg­­dondott ugyanarról a hely­ről, a Mennyei Béke Kapu­jának teraszáról, ahol Mao Ce-tung 1949-ben k­ikiáltotta a népköztársaságot. Teng Hsziao-ping kiemelte a KKP KB 1978. decemberé­ben tartott ülésének jelentő­ségét a mai Kína arculatá­nak megformálásában, vala­mint az 1981-ben tartott 12. pártkongresszust, amelyen célul tűzték ki: a 2000. évre meg kell négyszerezni az 1980-as ipari és mezőgazda­­sági termelési értéket. A kí­nai politikus szerint, az el­múlt néhány év fejlődése alapján ,ítélve, ez a cél meg­valósítható. A jelen elsődle­ges feladata: szisztematiku­san megreformálni mindazt, ami hátráltatja a gazdasági fejlődést. Kína külpolitikája válto­zatlan fog maradni, mondta Teng Hsziao-ping, a Közpon­ti Bizottság Politikai Bizott­ságának tagja, egyben a KB­ Katonai Bizottságának elnö­ke. Kína a világbéke fenn­tartására , a nemzetközi eny­hülés csökkentésére és a fegyverzet csökkentésére tö­rekszik, mindenek előtt a „szuperhatalmak” összes nukleáris és más fegyverze­tének csökkentése mellett száll síkra. Kína továbbra is nyitott marad a külvilág előtt, kész diplomáciai kap­csolatokat gazdasági és kul­turális szálakat létesíteni, fej­leszteni minden országgal a béket egymás mellett élés öt elve alapján. 1984. október 2., kedd

Next