Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1­40 FORINT XS ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Eredményes szakszövetkezetek A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szakszö­vetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti formák helyze­téről és fejlesztési feladatai­ról tanácskozott tegnapi ülé­sén a TOT elnöksége Buda­pesten, a tsz-ek házában. Az elnökség megállapította: a szakszövetkezetek a­­nak el­lenére eredményesen gazdál­kodnak, hogy földjeik több­sége gyenge minőségű. Erői­ket az elmúlt időszakban összpontosították, számos szakszövetkezet egyesült, és a gazdálkodás feltételeit újabb központosított beruhá­zásokkal javították. A kiegé­szítő ágazatokban, egyebek között a borászatban és az élelmiszerfel­dolgozásban is a korábbinál magasabb szín­vonalon termelnek. A szak­­szövetkezetek szolgáltatások­kal segítik tagjaik gazdasá­gainak munkáját. Különösen a központi gépjavítás, a nö­vényvédelem és az anyag­­beszerzés jelent könnyebbsé­get a tagoknak, akik — a szakszövetkezetek jellegéből adódóan — földjük egy ré­szét önállóan művelik. Egyszerű képlet, bonyolult viszonyok Minőség a textiliparban Főszerepben az anyaghibák Megmenthető-e csaknem háromszázmillió forint? Közhelyszerű szinte arról beszélni, hogy a nemzetközi munkamegosztásban, de a hazai piacon is egyre meghatá­rozóbb gazdasági tényező (eredmény- vagy veszteségforrás) a minőség. Az elsőosztályú, vagyis a legkedvezőbb áron ér­tékesíthető termékek aránya döntő az eredmény alakulásá­ban is, hiszen nyilvánvaló, hogy a kifogástalan áru nyere­ségtartalma lényegesen több, mint a különféle minőségi hi­bák miatt kényszerűen leminősített terméké. A képlet persze a minőség esetében is egyszerű, a mi­nőséget meghatározó ténye­zők viszont sokfélék és egy­re bonyolultabbak. Ezt iga­zolja az a KSH-megállapí­­tás is, amely szerint Győr- Sopron megye textilipari üzemeiben a termékek je­lentős részénél nem figyel­hető meg kedvező változás az utóbbi három évben. Az elsőosztályú textiles áruk aránya a megyében 75 és 99 százalék között váltakozik, s több terméknél kevesebb az I. osztályú mint volt 1980-ban. A termékek első minősíté­se a vállalatoknál történik. Az alacsonyabb minőségi osztályokba való sorolás okát, a cégek gyártási, műszaki és technológiai hibákkal ma­gyarázzák. Gyártási hibából minősítették le 1983-ban az alacsonyabb osztályba sorolt gyapjúszöveteket és kötött­hurkolt kelméket teljes mér­tékben. a műbőröket 95, a nem szőtt textíliákat 98 szá­zalékban. A felhasznált anyagok hi­bái ugyancsak ,,főszereplői” a minőségi problémáknak. Anyaghiba az oka 70 száza­lékban a függönyök leminő­­sítésének. 23 százalékban a kötött­ hurkolt alsó- és felső­­ruházati termékekének, 40 százalékban pedig a kötött­hurkolt kesztyűk alacsonyabb osztályba sorolásának. Az alapanyagok beszerzésének ismert nehézségei miatt a textilipari vállalatok is gya­­korta kényszerültek az utób­bi időben kompromisszumok­­ra, vettek át nem kielégítő minőségű fonalat és más alapanyagokat. Természetes, hogy a fonalhiba gyakran végigvonul az egész gyártá­­si folyamaton, s csak a kész­termék meózásakor derül ki, hogy a fonal „elrontotta” az árut. Ez is azt jelzi, hogy na­gyon fontos szerepe van (kellene, hogy legyen) a gyártás egész folyamatát át­fonó minőségi ellenőrzés­nek Sajnos, ez nem minde­nütt jellemző a megyében sem. Csupán a pamutipar­ban volt olyan szervezőmun­ka az utóbbi években, amely­nek célja az átfogó minőség­­biztosítási rendszer kialakí­tása volt. Érdemes megje­gyezni, hogy az ilyen szerve­zési befektetés jó üzlet. A pamutiparban bebizonyoso­dott, hogy egy százalékos rá­fordítással 3,3 százalékos gazdasági eredménynövelést lehetett elérni a minőségbiz­tosító szervezéssel. A megkülönböztetett, vagy­is kiemelkedő termékminő­ség jelzésére több módszert alkalmaznak, például a ki­váló áruk fórumát, a Ker­­mi-tanúsítást, a márkajelet. A textiliparban 1982-ben a korábbinál 1,8 százalékkal kevesebb, összesen a termé­­kek 8,7 százaléka kapott mi­nőségi megkülönböztető jel­zést. (Kiemelkedő a gyantú­­iapri termékek jó minősége: ezek alkotják az összes mi­nőségileg megkülönböztetett termék 20 százalékát!) Kevesebb a megyei textil­­termékek között a kiváló áruk fóruma jelzéssel ellátot­tak aránya. Az ismert jelzést négy éve még 16 termék vi­selhette, két éve már csupá­n 9. Ugyanakkor az egyéb mi­nőségi megkülönböztető jel­zéssel ellátott textilipari ter­mékek száma 80-ról 103-ra nőtt. Számok is jelzik, mennyi­re fontos a minőség szere­pe a vállalati eredmény, nyereség alakulásában. Bár a minőségi hiányosságokból származó veszteség csökkent, még így is elérte 1980 és 1982 között a 287 millió fo­­rintot. Országos összehasonlí­tásban viszont egyértelmű a megyei textilipar minőségi fölénye. Míg az érdekeltségi alapul szolgáló nyereségnek országosan több mint 18 szá­zaléka eredt minőségi hibák­ból, addig Győr-Sopron me­gyében ez az arány 8 száza­lék volt az 1982-es évben. A legnagyobb veszteség­­forrás az az árbevétel-kiesés volt, amit a nem I osztályú termékek — növekvő — há­nyada okozott. A megye üze­meiben a nem elsőosztályú minősítés miatt adott enged­mény és az egyéb minőségi hibákból eredő veszteség együttesen 5,9 százalék volt. Az adatok és a vesztesé­geket előidéző okok elemzé­séből kiderül, hogy külső és vállalati problémák miatt nem történt lényeges előre­lépés a minőség javításában. Külső ok például az, hogy a gyapot, a pamut, sok esetben olyan, amilyen, a fonal szin­tén gyakorta hibás. Anyagi, sokszor devizális okok miatt ezen az állapoton a vállala­tok nem változtathatnak. A gyártás során vétett hibák számát, lehetőségét viszont csökkenthetik, példa erre az a minőségi előrelépés, amit a Rábatext ért el átfogó mi­nőségbiztosító szervezetének és módszereinek kialakításá­val. Rövid idő alatt a válla­lati eredményre is érzékelhe­tően ható tényezővé vált ez a szervezet. Érdemes tanul­mányozni. .­ ­. Magyar Tibor Kiadói igazgatók tanácskozása A szocialista országokban működő pártkiadóik igazga­tóinak tanácskozása tegnap kezdődött meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. A politikai irodalmi kiadók vezetői tíz esztendeje tartanak kétéven­ként tanácskozásokat, a bu­dapesti az ötödik. Részvevői az európai szocialista orszá­gok pártkiadóinak vezetői mellett az angolai, az etió­­piai, a kubai, a laoszi és a vietnami testvérkiadók igaz­gatói. Az eszmecserét Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá­­ciós és propaganda osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Elmondta: az értekezlet leg­fontosabb célja, feladata,, hogy elősegítse a testvérpár­tok ideológiai titkárainak idei prágai tanácskozásán el­fogadott­ határozatok megva­lósítását. Ez a fórum is jó al­kalom arra, hogy a közös ér­dekek alapján a kiadók erő­sítsék együttműködésüket az ideológiai munkában, az agi­táció és propaganda elméleti alapjainak kidolgozásában. Egyúttal lehetőség kínálkozik arra is, hogy előmozdítsák a szocialista építőmunkában kiérlelt tapasztalatok széles körű terjesztését, közkinccsé tételét. A politikai könyvki­adásban való alkotó együtt­működés további elmélyíté­sével az értekezlet hozzájá­rul az eredmények megis­mertetéséhez, az előrehala­dást gátló akadályok leküz­dését szolgáló erőfeszítések jobb összehangolásához. Hazánkban a szocialista építés tudati feltételeinek megerősítésében nagy szere­pe van a politikai könyvki­adásnak, így a párt kiadóié­nak, s a Kossuth Könyvki­adó minden dolgozójának is — mondotta. A párt nagy figyelemmel kíséri és segíti munkájukat. Lakatos Ernő megnyitója után elsőként Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója tartott referátumot. Megölték Indira Gandhit Gyilkos merénylet áldoza­tává vált szerdán Ú­j-Del­­hiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormány­fő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsősége­sek a miniszterelnöki rezi­dencia közelében pisztolyok­kal és automata fegyverek­kel tüzet­ nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő sze­rint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították és az­­ orvosok haladéktalan műté­tet hajtotta végre a több sebből vérző sérültön. Fel­sőtestéből két lövedéket tá­volítottak el, de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták mgmenteni. A hírügynökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi re­zidenciájéból, közeli hivata­lában indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh­a szélsőséges egy garázs­ból tüzet nyitott rá. Feltéte­lezik, hogy tettüket bosszú­nak­­szánták, amiért Tadira Gandhi júniusban narancsot adott az amritszári arany­templomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pon­tos száma és további sorsuk egyelőre nem ism­eretes. Az ANI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége meg­ölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő vi­szont kijelentette hogy a merényletet elkövető két sze­mélyt letartóztatták. Az indiai kormány rend­kívüli ülésen vitatja meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakította külföldi kör­útjét és szerdán, délelőtt Észak-Temenből visszarepült Ú­j-Delhibe. Randzsiv Gandhi, a miniszterelnök­­asszony fia nyugat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak visszautazott a fővárosba. Az Új­-Delhibe vezető uta­kat­ erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadókészültségbe helyez­ték. Az ország rádióállomá­sai gyászzenét sugároznak. (Folytatás a 2. oldalon.) Nemcsak költik a pénzt Bogyoszlón Megfontolt fejlesztések Nyolc—tíz millió­­ forint kimondva sok pénznek tű­nik, amikor viszont egy ter­melőszövetkezetben, a tervbe vett évi fejlesztésekre kell elosztani, akkor nagyon ke­vés. — Meg kell fontolni min­den forint helyét — mondta Horváth László, a bogyosz­­lói termelőszövetkezet elnö­ke. — Többnyire a sürgős­ség, megtérülés, vagy más szempontok szerint rangso­rolni is kell az elképzelése­ket. Termelőszövetkezetünk 1975-ben a bogyoszlói, a jo­­baházi, valamint a magyar­keresztúri kis téeszek egye­sülésével jött létre. A „há­­­zasság” egyik indoka éppen az volt, hogy az összevont termelőszövetkezet így na­­­­gyob­b fejlesztési lehetősé­gekhez jut. Bogy­osztón az egyesülést követően­­el kellett dönteni, hogy mire fordítsák a meg­növekedett fejlesztési alapot. Annyi már akkor látszott, hogy a termelőszövetkezet taglétszáma az elkövetkező esztendőkben fokozatosan csökken. Ezért hasznos be­ruházásnak mutatkozott a gépállomány növelése, kor­­szerűsítése. — Úgy tűnik, helyes volt az elgondolásunk — mondta az elnök. — 1978 és 1981 kö­zött évente kilenc—tíz millió forintot költöttünk gépvásár­lásokra. Ennek eredménye­képpen a téesz nagyságához mérve ma jó az eszközellá­tottságunk. Nyilvánvaló volt előttünk az is, hogy a gé­pesítés mellett előbb-utóbb az állattenyésztést is fej­leszteni szükséges. Némi in­novációs készség csak annak eldöntéséhez kellett, hogy melyik ágazatra áldozzunk. Végül is a szarvasmarhatar­tás­ korszerűsítését láttuk a legcélravezetőbbnek. Idén májusban készült el az öt­száz férőhelyes, kötetlen tar­tású,­­ tehenészeti telepünk, ahol korszerű Christensen rendszerű fejőberervtezést ál­lítottunk be. No és mi a ha­szon? Az új telepen több és jobb minőségű tejet tudunk termelni, javultak dolgozó­ink munkakörülményei, meg­­előzhetők a fertőző betegsé­ge* 1' "'•Trmészetesen hivatalos kalkuláció i­s készült Bo­­gyoszlón a telep megtérülé­séről. Eszerint a téesz a több­letbevételekből nyolc eszten­dő alatt tudná összerakni az építéskor kiadott húszmillió forintot. Ám számolni sokfé­leképpen lehet. Annak ide­jén az építéshez a téesz még kapott ötmillió forint állami támogatást. Ez lehet, hogy a jövőben megszűnik. Az árak is növekednek. Éppen a fen­ti okok miatt a téesz mielőbb szeretné elkezdeni a sertés­telep rekonstrukcióját is. A tervek már készülnek. Há­rom, régi korszerűtlen telep­ről egy helyre vonnák össze az állományt. Akadnak gaz­daságok, ahol azt mondják: „Manapság a sertéstartásra egy fillért sem szabad költe­ni”. Az ágazat közgazdasági helyzetével a bogyoszlóiak is tisztában vannak, de ők előbbre tekintenek, nemcsak egy esztendővel, hanem öttel, hattal. (Folytatás a 2. oldalon.) ­ A mosonmagyaróvári vasútállomás mell»n található a Petőházi Cukorgyár legnagyobb átvevő telepe. A jól gépesített átvevőhelyen köz­el tízezer vagon cukorrépát vesznek át az idényben.

Next