Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1.40 FORINT XL ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Eredményes szakszövetkezetek A TOT elnökségének ülése A mezőgazdasági szakszö­vetkezetek és az egyszerűbb szövetkezeti formák helyze­téről és fejlesztési feladatai­ról tanácskozott tegnapi ülé­sén a TOT elnöksége Buda­pesten. á tsz-ek házában. Az elnökség megállapította; a szakszövetkezetek altnak el­lenére eredményesen gazdál­kodnak, hogy földjeik több­sége gyenge minőségű. Erői­ket az elmúlt időszakban összpontosították: számos szakszövetkezet egyesült, és a gazdálkodás feltételeit újabb központosított beruhá­zásokkal javították. A kiegé­szítő ágazatokban, egyebek között a borászatban és az élelmiszerfel dolgozásban is a korábbinál magasabb szín­vonalon termelnek. A szak- szövetkezetek szolgáltatások­kal segítik tagjaik gazdasá­gainak munkáját. Különösen a központi gépjavítás, a nö­vényvédelem és az anyag- beszerzés jelent könnyebbsé­get a tagoknak, akik — a szakszövetkezetek jellegéből adódóan — földiük egy ré­szét önállóan művelik. Egyszerű képlet, bonyolult viszonyok Minőség a fextilinarban Megmenthető-e csaknem háromszázmillió torint? Közhelyszerű szinte arról beszélni, hogy a nemzetközi munkamegosztásban, de a hazai piacon is egyre meghatá­rozóbb gazdasági tényező (eredmény- vagy veszteségforrás) a minőség. Az elsőosztályú, vagyis a legkedvezőbb áron ér­tékesíthető termékek aránya döntő az eredmény alakulásá­ban is, hiszen nyilvánvaló, hogy a kifogástalan áru nyere­ségtartalma lényegesen több, mint a különféle minőségi hi­bák miatt kényszerűen Ieminősitett terméké. A képlet persze a minőség esetében is egyszerű, a mi­nőséget meghatározó ténye­zők viszont sokfélék és egy­re bonyolultabbak. Ezt iga­zolja az a KSH-megállapí- tás is, amelv szerint Győr~ Sopron megye textilipari üzemeiben a termékek je­lentős részénél nem figyel­hető meg kedvező változás az utóbbi három évben. Az elsőosztályú textiles áruk aránya a megyében 75 és 99 százalék között váltakozik, s több terméknél kevesebb az I. osztályú mint volt 1980-ban. A termékek első minősíté­se a vállalatoknál történik. Az alacsonyabb minőségi osztályokba való sorolás okát. a cégek gyártási, műszaki és technológiai hibákkal ma­gyarázzák. Gyártási hibából minősítették le 1983-ban az alacsonyabb osztályba sorolt gyapjúszöveteket és kötött­hurkolt kelméket teljes mér­tékben. a műbőröket 95. a nem szőtt textíliákat 98 szá­zalékban. A felhasznált anyagok hi­bái ugyancsak ..főszereplői” a minőségi problémáknak. Anyaghiba az oka 70 száza­lékban a függönvök leminő- sítésének. 23 százalékban a kötött-hurkolt alsó- és felső- ruházati termékekének. 40 százalékban pedig a kötött­hurkolt kesztvűk alacsonyabb osztályba sorolásának. Az alapanyagok beszerzésének ismert nehézsései miatt a textilipari vállalatok is gya~ korta kényszerültek az utób­bi időben komvromisszumok- ra. vettek át nem kieléaítő minőségű fonalat és más alapanyagokat. Természetes, hogv a fonalhiba gvakran végigvonul az egész gvártá- si folyamaton, s csak a kész­termék meózásakor derül ki. hogy a fonal „elrontotta” az árut. Ez is azt jelzi, hogy na­gyon fontos szerepe van (kellene, hogv lesven) a gyártás egész folyamatát át­fonó minőségi ellenőrzés­nek Sainos. ez nem minde­nütt jellemző a megvében sem. Csupán a pamutipar­ban volt olyan szervezőmun­ka az utóbbi években, amely­nek célja az átfogó minőség- biztosítási rendszer kialakí­tása volt. Érdemes megje­gyezni. hogy az ilyen szerve­zési befektetés jó üzlet. A pamutiparban bebizonyoso­dott, hogy egy százalékos rá­fordítással 3,3 százalékos gazdasági eredménynövelést lehetett elérni a minőségbiz­tosító szervezéssel. A megkülönböztetett, vagy­is kiemelkedő termékminő­ség jelzésére több módszert alkalmaznak, például a Ki­váló áruk fórumát, a Ker- mi-tanúsítást. a márkajelet. A textiliparban 1982-ben a korábbinál 1.8 százalékkal kevesebb, összesen a termé' kék 8.7 százaléka kapott mi­nőségi megkülönböztető jel­zést. (Kiemelkedő a gyaníú- iapri termékek jó minősége: ezek alkotják az összes mi­nőségileg megkülönböztetett termék 20 százalékát!) Kevesebb a megyei textil- termékek között a Kiváló áruk fóruma jelzéssel ellátot­tak aránya. Az ismert jelzést négy éve még 16 termék vi­selhette, két éve már esuvá.n 9. Ugyanakkor az esvéb mi­nőségi megkülönböztető jel­zéssel ellátott textilipari ter­mékek száma 80-ról 103-ra nőtt. Számok is jelzik, mennyi­re fontos a minőség szere­pe a vállalati eredmény, nyereség alakulásában. Bár a minőségi hiányosságokból származó veszteség csökkent, még így is elérte 1980 és 1982 között a 287 millió fo* rintot. Országos összehasonlí­tásban viszont egyértelmű a megyei textilipar minőségi fölénye. Míg az érdekeltségi alapul szolgáló nyereségnek országosan több mint 18 szá­zaléka eredt minőségi hibák­ból. addig Győr-Sopron me­gyében ez az arány 8 száza­lék volt az 1982-es évben. A legnagyobb veszteség- forrás az az árbevétel-kiesés volt. amit a nem I osztályú termékek — növekvő — há­nyada okozott. A megye üze­meiben a nem elsőosztályú minősítés miatt adott enged­mény és az egyéb minőségi hibákból eredő veszteség együttesen 5.9 százalék volt. Az adatok és a vesztesé­geket előidéző okok elemzé­séből kiderül, hogy külső és vállalati problémák miatt nem történt lényeges előre­lépés a minőség javításában. Külső ok például az, hogy a gyapot, a pamut, sok esetben olyan, amilyen, a fonal szin­tén gyakorta hibás. Anyagi, sokszor devizális okok miatt ezen az állapoton a vállala­tok nem változtathatnak. A gyártás során vétett hibák számát, lehetőségét viszont csökkenthetik, példa erre az a minőségi előreléoés, amit a Rábatext ért el átfogó mi­nőségbiztosító szervezetének és módszereinek kialakításá­val. Rövid idő alatt a válla­lati eredményre is érzékelhe­tően ható tényezővé vált ez a szervezet. Érdemes tanul­mányozni. . N. Magyar Tibor Kiadói igazgatók tanácskozása A szocialista országokban működő pártkiadóik igazga­tóinak tanácskozása tegnap kezdődött meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. A politikai irodalmi kiadók vezetői tíz esztendeje tartanak kétéven­ként tanácskozásokat, a bu­dapesti az ötödik. Réstvevői az európai szocialista orszá­gok pártkiadóinak vezetői mellett az angolai, az etió- piai. a kubai, a laoszi és a vietnami testvérkiadók igaz­gatói. Az eszmecserét Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője nyitotta meg. Elmondta: az értekezlet leg­fontosabb célja, feladata,, hogy elősegítse a testvérpár­tok ideológiai titkárainak idei prágai tanácskozásán el­fogadott' határozatok megva­lósítását. Ez a fórum is jó al­kalom arra, hogy a közös ér­dekek alapján a kiadók erő­sítsék együttműködésüket az ideológiai munkában, az agi­táció és propaganda elméleti alapjainak kidolgozásában. Egyúttal lehetőség kínálkozik arra is, hogy előmozdítsák a szocialista építőmunkában kiérlelt tapasztalatok széles körű terjesztését, közkinccsé tételét. A politikai könyvki­adásban való alkotó együtt­működés további elmélyíté­sével az értekezlet hozzájá­rul az eredmények megis­mertetéséhez, az előrehala­dást gátló akadályok leküz­dését szolgáló erőfeszítések jobb összehangolásához. Hazánkban a szocialista építés tudati feltételeinek megerősítésében nagy szere­pe van a politikai könyvki­adásnak, így a párt kiadóié­nak, s a Kossuth Könyvki­adó minden dolgozójának is — mondotta. A párt nagy figyelemmel kíséri és segíti munkájukat. Lakatos Ernő megnyitója után elsőként Nonn György. a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója tartott referátumot. Megölték Indira Gandhit Gyilkos merénylet áldoza­tává vált szerdán Ü.j-Del- hiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormány­fő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsősége­sek a miniszterelnöki rezi­dencia közelében pisztolyok­kal és automata fegyverek­kel tüzet«nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő sze­rint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították és az . orvosok haladéktalan műté­tet hajtotta végre a több sebből vérző sérültön. Fel­sőtestéből bét lövedéket tá­volítottak el. de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták m^menteni. A hírügvnökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi re­zidenciáiéból. közeli hivata­lában indult, amikor helvi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh . szélsőséges egv garázs­ból tüzet nyitott rá. Feltéte­lezik. hogv tettüket bosszú­nak .szánták, amiért Tndira Gandhi júniusban narancsot adott az amritszári arany­templomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pon­tos száma és további sorsuk egvelöre nem isnieretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége meg­ölt. egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő vi­szont kijelentette hogv a merényletet elkövető két sze­mélyt letartóztatták. Az indiai kormány rend­kívüli ülésen vitatja meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakította külföldi kör­útiét és szerdán. délelőtt TNzak-Temenből visszareoült Ű.i-Delhibe. R.ndzsiv Gandhi, a miniszterelnök- asszonv fia nyueat-bengáliaj látogatását megszakítva, ugvancsak visszautazott a fővárosba. Az Üi'-Delhihe vezető uta­kat. erő« rendőri alakulatok zárták le. a fegyveres erőket riadókészültségbe helyez­ték. Az ország rádióállomá­sai gvászzenét sugároznak. (Folytatás a 2. oldalon.) Nemcsak költik a pénzt Bogyoszlón Megfontolt fejlesztések Nyolc—tíz millió . forint kimondva sok pénznek tű­nik, amikor viszont egy ter­melőszövetkezetben, a tervbe vett évi fejlesztésekre kell elosztani, akkor nagyon ke­vés. — Meg kell fontolni min­den forint helyét — mondta Horváth László, a bogyosz- lói termelőszövetkezet elnö­ke. — Többnyire a sürgős­ség, megtérülés. vagy más szempontok szerint rangso­rolni is kell az elképzelése­ket. Termelőszövetkezetünk 1975-ben a bogyoszlói, a jo- baházi. valamint a magyar­keresztúri kis téeszek egye­sülésével jött létre. A „há-- zasság” egyik indoka éppen az volt. hogy az összevont termelőszövetkezet így na. . gyolöb fejlesztési lehetősé­gekhez jut. Bogy osztón az egyesülést követően 'el kellett dönteni, hogy mire fordítsák a meg­növekedett fejlesztési alapot. H A mosonmagyaróvári vasútállomás mell»« tatálható a Petöházi Cukorgyár legnagyobb átvevő telepe. A jól gépesített átvevőhelyen kö/.el tizezei vagon cukorrépát vesznek át az idényben. Annyi már akkor látszott, hogy a termelőszövetkezet taglétszáma az elkövetkező esztendőkben fokozatosan csökken. Ezért hasznos be­ruházásnak mutatkozott a gépállomány növelése, kor. szerűsítése. — Ügy tűnik, helyes volt az elgondolásunk — mondta az elnök. — 1978 és 1981 kö­zött évente kilenc—tíz millió forintot költöttünk gépvásár­lásokra. Ennek eredménye­képpen a téesz nagyságához mérve ma jó az eszközellá­tottságunk. Nyilvánvaló volt előttünk a? is, hogy a gé­pesítés mellett elöbb-utóbb az állattenyésztést is fej­leszteni szükséges. Némi in­novációs készség csak annak eldöntéséhez kellett. hogy melyik ágazatra áldozzunk. Végül is a szarvasmarhatar­tás' korszerűsítését láttuk a legcélravezetőbbnek. Idén májusban készült el az öt­száz férőhelyes, kötetlen tar­tasd, . tehenészeti telepünk, ahol koiszerű Christensen rendszerű fejőbereruiezést ál­lítottunk be. No és mi a ha­szon? Az úi telepen több és jobb minőségű tejet tudunk termelni, javultak dolgozó­ink munkakörülményei, meg. előzhetők a fertőző betegsé­ge* 1' "'•’rmészetesen hivatalos kalkuláció i.s készült Bo- gvoszlón a telep megtérülé­séről. Eszerint a tée»z a több­letbevételekből nyolc eszten­dő alatt tudná összerakni az építéskor kiadott húszmillió forintot. Ám számolni sokfé­leképpen lehet. Annak ide­jén az építéshez a téesz még kapott ötmillió forint állami támogatást. Ez lehet, hogy a jövőben megszűnik. Az árak is növekednek. Éppen a fen­ti okok miatt a téesz mielőbb szeretné elkezdeni a sertés­telep rekonstrukcióját is. A tervek már készülnek. Há­rom. régi korszerűtlen telep­ről eay helyre vonnák össze az állományt. Akadnak gaz­daságok. ahol azt mondiák: „Manapság a sertéstartásra egy fillért sem szabad költe­ni”. Az ágazat közgazdasági helyzetével a bogyoszlóiak is tisztában vannak, de ők előbbre tekintenek, nemcsak egv esztendővel, hanem öttel, hattal. (Folytatás a 2. oldalon.) Főszerepben az anyaghibák

Next

/
Thumbnails
Contents