Kisalföld, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. MÁRCIUS 1. PÉNTEK ÓRA: 1,80 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Tanácskozott az OBT elnöksége Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács el­nöksége. A testület — egye­bek között — megvitatta az OBT mellett működő bizott­ságok idei terveit. Döntött arról, hogy a magyar béke­mozgalomban együttműködő társadalmi szervezetekkel, köztük a Hazafias Népfront­tal közösen, 1985-ben is meg­rendezik a béke és barátsági hónapot. A rendezvénysoro­zat a német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulóján az OBT kibővített ülésével és díszünnepséggel kezdődik. A­­ hónap során tartják meg a békemunká­ban élenjáró szocialista bri­gádok első országos találko­zóját, a „Pedagógusok a bé­kéért” mozgalom I. konfe­renciáját, amellett Európa Hetet rendeznek, s ország­szerte sok programot szer­veznek. Tesztelik a tenyésztők munkáját Baromfihús, milliárdos értékben „Statisztikai honfitársunk”, az átlagos magyar állampol­gár manapság évi 2,5 kilo­grammal több csirkehúst fo­gyaszt, mint öt évvel ezelőtt s ezzel a világ legnagyobb csirkehúsfogyasztói között említendő. Ezt a folyamatot tükrözik a Bábolnai Mező­­gazdasági Kombinát győri baromfifeldolgozó gyárának házi statisztikái is: a gyár­ban idén mintegy másfélszer annyi csirkét dolgoznak fel, mint öt esztendővel ezelőtt Tavaly 970 millió forint ter­melési értéket ért el az üzem, idén a tervek é­s az eddigi teljesítmények — alapján túljut az egymilliár­dos szinten. — Eléggé köztudott — mondja Likár István, a győri gyár műszaki vezetője —, hogy a világ baromfipiacán a kereslet meglehetősen in­gadozó. Tavaly például né­mi megtorpanáshoz kellett nekünk is alkalmazkodnunk. Bár számottevő fellendülés­re idén sincs kilátás, árbe­vételünk mintegy 4 százalé­kos növelésére lehetőségünk lesz. Mindenekelőtt a termé­kek feldolgozási szintjének bővítése teszi ezt lehetővé, a darabol­, mondhatni konyha­kész csirkehúsnak ugyanis jobbak az értékesítési lehe­tőségei. Öt évvel ezelőtt ter­mékeink valamivel több mint tíz százalékát kínáltuk darabolva, idén már — nem utolsósorban a tavaly tavasz­­szal befejezett rekonstruk­ciónak köszönhetően — ter­mékeink negyedét szállítjuk darabolva. De nem csupán külpiaci versenyképességün­ket javítja a feldolgozásnak ez a módja, egyre népsze­rűbb a darabolt csirke bel­földön is. Ráadásul jobban igazodhatunk így a kereslet differenciálódásához is, töb­bet tudunk kínálni az ol­csóbb csirkehúsféleségekből (például szárnyból, házból) a vásárlóknak. A bábolnai kombinát győ­ri baromfifeldolgozó üzeme termékeinek a felét hagyo­mányosan külföldre szállítja. Régi piaca a gyár termékei­nek egyebek között Svájc, Ausztria, Olaszország és az NSZK, de ugyancsak hagyo­mányos üzleti kapcsolat fűzi az üzemet a baráti országok vásárlóihoz; a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója a Győ­rött feldolgozott csirkének, de jelentős vásárló Lengyel­ország és a távoli Kuba is. Érthető hát, ha a gyár fel­adatainak említésekor óha­tatlanul szóba kerülnek a külgazdasági érdekek, lehe­tőségek.­­ Hazánkban egyedül Bá­bolnán zajlik önálló barom­fitenyésztői munka — mond­ja Likár István. — A te­nyésztők számára hallatlanul fontos, hogy visszajelzést kapjanak, s a feldolgozás so­rán lényegében folyamatos tesztelésre van lehetőségünk. Elsősorban ez a tény indo­kolta azt az 1980-as átszer­vezést, amelynek nyomán a győri baromfifeldolgozó gyár a bábolnai kombinát része lett. A tavaly befejezett 300 millió forintos beruházás után az egyik legkorszerűbb baromfifeldolgozó gyár lett a győri üzem, fejlesztését azonban a kombinátban ko­rántsem tekintik befejezett­nek. Szeptemberben például egy új daraboló üzemrésszel gyarapodik a gyár, s vásá­roltak új csomagoló beren­dezéseket is, amelyek lehető­vé teszik, hogy az eddiginél vonzóbb csomagolásban, kül­lemben kínálják portékáikat nagyszámú kül- és belföldi vásárlóiknak. Pethő L. A győri baromfifeldolgozó gyárban idén még korszerűbb csomagoló berendezéseket állítanak üzembe. Fejlesztés a Duna-kanyarban A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság az idén mint­egy 36 millió forinttal támogatja a főváros környéki üdülőterületek fejlesztését A tervek szerint folytatják Esztergomban a vaskapui kirándulóközpont építését, a várhegy és a bazilika környékének rekonstrukcióját, a Rác templom felújítását, megoldják a Szent Tamás­hegy díszkivilágítását. Szentendrén a városi szenny­víztisztító bázis kiépítése a legfontosabb feladat. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomá­sul vette. A kormány a gazdaságirányítási rendszer továbbfejleszté­sére tett intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából módosította a gazdasági ágazati irányításról, az állami el­lenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi ren­deleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fej­lesztésének 1985. évi munkaprogramját. A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcs­­termelés növelésére kidolgozott programot, egyidejűleg uta­sítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szüksé­ges feltételek megteremtésére. Laoszi küldöttség látogatása A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára február 24-től 28-ig Boulang Boulapha, első el­nökhelyettes vezetésével ha­zánkban tartózkodott a l­aoszi Országépítési Front küldöttsége. A delegációt fo­gadta Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. Kölcsönösen tá­jékoztatást adtak országuk, népfront-mozgalmuk helyze­téről, megvitatták a koráb­ban megkötött együttműkö­dési megállapodás végrehaj­tásának ez évi feladatait. A küldöttséget fogadta Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke és Barabás János, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese. A Hazafias Népfront budapesti és XII kerületi bizottságán a dele­gáció tanulmányozta a nép­front helyét és szerepét a szocializmus építésében, s látogatást tett az érdi Benta­­völgye Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken kifejezésre jutott a magyar és a laoszi népfront, s a k­ét nép közötti szoros együttműködés. A küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. Jubilál a MTESZ Négy évtizede a tudományos haladásért Ünnepi ülést tartott csütörtö­kön a MTESZ Országos El­nöksége Budapesten. Tóth János, a MTESZ fő­titkára megnyitóbeszédében visszatekintett a szervezet négy évtizedes tevékenységé­nek főbb állomásaira és mél­tatta az elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a gazda­sági-társadalmi fejlődés egyik legfontosabb feltétele a mű­szaki-tudományos haladás meggyorsítása, amelynek se­gítésében a MTESZ immár évtizedek óta tevékenyen részt vállal. A mintegy 200 ezer tagot számláló szervezet ma már valamennyi megyé­ben önálló területi elnökség irányítása mellett végzi mun­káját és 1200 üzemben, illet­ve vállalatnál működnek he­lyi szervezetek. Tevékenysé­gük súlyát és felelősségét nö­velte,­­hogy 1984. január óta a MTESZ mint társadalmi szervezet, immár intézmé­nyesítetten bekapcsolódik a műszaki-tudományos fejlesz­tésekkel összefüggő döntések előkészítésébe, illetve azok végrehajtásába. A szervezet emellett évente több ezer rendezvény, konferencia, szimpózium szervezésével, szakembereink külföldi ki­küldésével, több mint 80 nemzetközi szervezet munká­jába való bekapcsolódással és nem utolsó sorban 78 szak­mai lapjával segíti a hazai műszaki, agrár és természet­­tudományi értelmiség tájé­kozódását a legújabb kutatá­si-fejlesztési eredményekről. A főtitkár külön méltatta a magyar—szovjet műszaki-tu­dományos együttműködés eredményeit. Pál Lénárd az OMF3 el­nöke előadásában a hazai és a nemzetközi haladás négy évtizedes vívmányait és jö­vőbeni feladatait tekintette át. Rámutatott, hogy az elmúlt 40 év olyan korszakalkotó műszaki-tudományos ered­ményeket hozott, mint a nuk­leáris energia hasznosítása, a mikroelektronika megjelené­se, a számítástechnika és az informatika robbanásszerű elterjedése, a genetika szá­mos új felfedezése és az eze­ken alapuló biotechnológiai módszerek alkalmazása, va­lamint a világűr fokozatos meghódítása. Hazánkban a felszabadu­lást követő években sikerült megteremteni a kutatás és a műszaki fejlesztés feladatait ellátó intézményhálózatot, felnevelődött egy olyan ma­gasan képzett szakembergár­da,­­am­ely nemcsak érteni és követni képes a nemzetközi fejlődés eredményeit, hanem maga is aktívan részt vesz az új megoldások létrehozásá­ban. A híradástechnika, a számítástechnika, a gyógy­szerkutatás vagy az atom­energia-kutatás terén elért hazai eredmények nemzetkö­zi tekintélynek örvendenek. Az elmúlt négy évtized alatt kialakult kutatási és fejlesz­tési szellemi potenciál garan­ciát jelent arra, hogy a kö­­vetkező időszak várhatóan még erősebb gazdasági-mű­szaki versengésében meg tudjuk tartani jelenlegi he­lyünket. Az egyre nagyobb feladatoknak azonban csak akkor tudunk igazán megfe­lelni, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés ered­­ményei a legtöbb esetben csak akkor hatnak teljes értékük­ben, ha befogadásukhoz és hasznosításukhoz megvannak a szükséges gazdasági és tár­sadalmi feltételek. Számolni kell azzal is, hogy egyes ku­tatási eredmények nem köz­­vétlenül, hanem időben el­­húzódva, áttételeken keresz­tül éreztetik csak hatásukat A következő időszak fel­­adatairól, szólva az OMFB elnöke leszögezte: a gazda­ságos anyag- és energiafel­­használást ma­ már­­admi­nisztratív intézkedésekkel és közgazdasági módszerekkel csak kismértékben lehet elől segíteni. Igazán átütő meg­oldást a technológiai folya­matok korszerűsítése hozhat. Különösen kiemelkedő jelen­tőségű az elektronika széles körű, az egész társadalomra kiterjedő alkalmazása. Ez az elektronizációnak is nevezett sok összetevőjű más­idd­-tár­sadalmi-gazdasági folyama­t döntő szerepet játszik majd a termelésben, a fogyasztási­ban, a munkaerő-struktúra alakulásában, az életvitelben és — bizonyos értelemben —­ a gondolkodásban is az elkö­­vetkező évtizedekben —– hangsúlyozta Pál Lénárd. Az ünnepi ülés elnöksége­­ben foglalt helyet Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpo­litikai osztályának vezetője, valamint Jevgerij Pirogov, a Szovjet Tudományos Mű­szaki Társaságok Központi Tanácsának elnökhelyettese, aki felszólalásában a jubile­um alkalmából meleg sza­vakkal üdvözölte a magyar műszaki, agrár- és természet­tudományi értelmiség jelen­ lévő képviselőit ■ A Rekord győri Mezőgép Vállalat szerszám üzem­ében újabb manipulátor megszerelésén dolgoznak. A berendezések saját, valamint gépipari üzemek részére készülnek, a szerszám­gépek munkadarab-adagolását automatikusan végzik. I

Next