Kisalföld, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Országházi jegyzetek (3. oldat) Alkotók keresztútnál (5. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. JÚLIUS 1., HÉTFŐ ARA: 1,80 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Hétvégi körkép Gazdagsepr mii választék Megnyílt az ötödik M régi zene fesztiválja Ezen a szomorkás, felhős szombaton későn ébredtek a „bevásárló turisták”: vissza­fogottabb a nyüzsgés, keve­sebb a fekete rendszámtáblás autó a soproni utcákon, mint amit megszokhattunk így, reggel kilenc óra tájban. Bemegyek az út túloldalá­ra: a képcsarnok soproni be­mutatótermébe. Üdítő élmény ide azért is belépni, mert itt mindig tisztaság, józan rend és jó ízlés fogadja az embert — bizony ellentétben a meg­szokott soproni utcaképpel. Tizenhárom iparművész — érdekes, hogy közöttük mind­össze három férfi — hozta el Sopronba figurális kerámiáit. S hogy az alkotók zöme nő, az a terembe belépve szinte az első pillanatban meglát­szik. Annyi kedvesség és báj van. ezekben a figurákban, hogy a kiállítás sikerét iga­zán nem nehéz megjósolni. A kirakatban Csekovszky Árpád torzóinak társaságá­ban mindjárt Sarkantyú Judit nagykalapos nőalakjai hívják fel magukra a figyelmet: vál­tozatos sokaságukban még szellemesen-szokatlanul has­ra fektetett, kacéran felkö­nyöklő figurát is találunk. Sövegjártó Mária viszont jel­legzetesen férfialakokat: pec­kes, mulatságos agyagkatoná­kat formázott — de olyan ironikus bájjal, hogy agok egy férfi műtermeiből talán ki sem kerülhettek volna. Vertei Andrea két falitálának groteszksége — nem szent- ségtörö a hasonlat —a tele­vízió Pon-Pon című mese­rajzfilmjeinek szereplőit, Gombóc Artúrt és társait jut­tatja eszünkbe; két kuporgó nőalakja viszont sokkal rusz­tikusába Baksa Györgyi ke­rámiái mesebeli kastélyokat formáznak: egyiknek ablaka­in a gonosz sárkány hét csúf feje kandikál ki, legfölül pe­dig az elrabolt, szegény kis királykisasszony... Simó Ágoston a Miska-kancsók jel­legzetes formáit felhasználva alakította-ki ötletes sakkfigu­ráit. A terem közepén ősz Sza­bó Antónia tojás formájú, kék-fehér porcelánfigurái és Jäger Margit néger fejei mel­lett Illár Erzsébet „kovács- margitosan” kedves, őszintén bámuló szemű, festetlen agyagfigurái állítják meg a látogatót. A terem bal olda­lán Majorossy Sarolta színe­zett nőalakjai, mellett Kum- post Éra fehér, kedves nosz­talgia ízű kerámialányai és -asszonyai állnak, ölükben mindannyian virágot tartva. Fölöttük Geszter Mária két, viharosan komoly asszony­alakja valahogy Ady Endre asszonyaira emlékeztet. A fa­lon Andróczy Alajos faliké­péi a klasszikus mondavilá­got idéző jeleneteket ábrá­zolnak. A kiállítás — tessék igyekezni — csak szombatig tart nyitva. A képcsarnokból kilépve már az ismert szombat dél­előtti képet mutatja a sopro­ni utca. Fél tíz tájban meg­kezdődtől a csúcsforgalom a város új- és legújabb kori központjában, a történelmi várkerület belvárost körülve­vő ívén. Én kicsit furcsállom ezt az új módit, ami a város szerkezetét féloldalasra bil­lentette: a központ szerepét a külső ív sajátította ki ma­gának, a hajdani, ősi központ pedig — legalábbis hétköz­napokon — néha szinte ki­haltnak látszik. Azt. hiszem, csak az ide­genforgalom állíthatja visz- sza a hagyományos egyen­súlyt, csak az adhatja meg újra a soproni belváros egy­kori lüktető nyüzsgését. Még­pedig nem az a bizonyos be­vásárló turizmus, hanem, úgy mondjam, az „igazi” idegen- forgalom. Akár az előbbi tétel igazo­lása is lehetne: nem sokkal azután, hogy a nap is kisü­tött végre, ünneplőbe öltözött emberek tűnnek fel a belvá­ros utcáin. Mindannyian az Orsolya tér felé igyekeznek: tizenkét órakor nyílik az V. Országos Érembiennáíé a Lá­basházban. A teremben olyan sokan gyűltek össze, hogy dél előtt néhány perccel alig lehet a tárlókhoz küzelférkőzni. Szin­te meglepődik az ember, mi­lyen egyszerre elcsendesedik mégis mindenki dr. Domon­kos Ottónak, a soproni Liszt Ferenc Múzeum igazgatójá­nak. a rendezvény házigazdá­jának első, halk köszöntő sza­vára. Miután a megjelenteket üdvözölte — közöttük volt a megyei pártbizottság titkára, Kreiter Mária, Jankovits György megyei tanácselnök­helyettes és Csért Lajos, a Művelődési Minisztérium osz­tályvezető-helyettese — átad­ta a szót dr. Bereczky Ló- rándnak, a magyar nemzeti galéria főigazgatójának. Idén ötödik alkalommal rendezik meg a magyar éremmű veszetnek ezt a rep­rezentatív kiállítását. A fő­igazgató arról beszélt: az ilyen alkalmak arra csábíta­nak, hogy több szót ejtsünk az emlékező messzeségről mint a mostani alkalomról. Véleménye szerint azonban a múlt eredményeit is csak ak­kor becsüljük meg igazán, ha nem akarjuk azokat minden­áron méltatni, hanem’egysze­rűen természetesnek vész- szűk. ,Az öröm része az elismerés is, amelyben a legjobbnak ítélt műveli alkotói részesül­nek. A Győr-Sopron Megyei Tanács által felajánlott nagy- díjat és az ezzel járó Feren- czy Béni-plakettet Torna! (Folytatás a 2. oldalon) Kíváncsiskodók a Képcsarnok kirakata előtt: a kiállítás sikerét nem nehéz megjósolni. I Az Országos Béketanács Elnökségének állásfoglalása Felelősség és cselekvőkészség Az Országos Béketanács állásfoglalást tett közzé abból az alkalomból, hogy befejeződött a Béke. és Barátság Hónapjá­nak rendezvénysorozata. A dokumentum megállapítja: eze­ket a heteket a béke ügyéért vállait felelősség és nagy fokú cselekvőkészség, a fiatal nemzedék fokozott részvétele, a kü­lönböző kezdeményezések változatos sorozata jellemezte. Több száz gyűlésen, fórumon, beszélgetésen jutott kifeje­zésre, hogy hazánk békeszerető lakossága tisztában van a nukleáris háború szörnyű veszélyeivel, s minden tőle telhetőt elkövet a pusztító világégés elhárítására. A béke fenntartá­sának korunkban megvannak a reális feltételei: azok a tör­ténelmileg kialakult nemzetközi erőviszonyok, amelyek a ke­let—nyugati s ezen belül mindenekelőtt a szovjet—amerikai katonai egyensúlyra alapozódnak. Ezt az egyensúlyt nem sza­bad és nem lehet megbontani. Messzemenő egyetértés nyilvánult meg mindazokkal a bé­kés kezdeményezésekkel, amelyek célja, hogy az egyensúlyt a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósítsák meg és végleg felszámolják a fegyverkezési versenyt az egyenlő biz­tonság, a kölcsöhös érdekek alapján. A magyar békemozga­lom meggyőződése, be kell fejezni a fegyverkezési hajszát földünkön, s meg kell akadályozni annak kiterjesztését a vi­lágűrre. A „csillagháborús'’ előkészületek fenvégetőek: az Egyesült Államok nemcsak a fegyverkezési verseny minden eddiginél költségesebb és veszélyesebb ágazatát nyitná meg, de kockáz­tatná a genfi tárgyalások folytatását is. Mint olyan nép, amely Európa szívében él és sok keserű történelmi tapasztalattal rendelkezik, síkra szállunk a felhí­vás megállapításai mellett, hogy a hélsinki folyamatban részt vevő országok mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, s földrészünket tisztítsák meg a nukleáris és vegyi fegyverek­től. Az OBT állásfoglalása végül hangsúlyozza: a Békehónap sikeres akciósorozata végétért, de folytatódnak a békéért való kiállás és küzdelem hétköznapjai. A magyar békemozgalom a jövőben is mindent meg kíván tenni a háború elhárításá­ért, a békés viszonyok térhódításáért, valamennyi bckcczc., rető erő cselekvő egységéért, határainkon kívül és belül. Willy Brandt elutazott Budapestről Szombaton délelőtt eluta­zott Budapestről Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnöke, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására látogatást tett ha­zánkban. Kíséretében volt Karsten Voigt, az SPD par­lamenti frakciójának kül- ég biztonságpolitikai szóvivője és Norbert Wieczorek képvi­selő, a Bundestag Kölllség- vetési Bizottságának tagja. Willy Brandtot és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára búcsúztatta. Határőreskü Csornán Szombaton délelőtt zászló­díszbe öltözött a csornai Sza­badság tér. Szülők, hozzátar­tozók, jótiprátok jöttek el az ország legtávolibb részéből is, hogy tanúi legyenek fiaik, vőlegényük, jóbarátuk élete egyik jelentős' eseményének, a katonai eskünek. A Rákóczi-induló pattogó ütemére hozták a térre a csa­patzászlót. Díszjel haisant. Varga József határőr őrnagy tett jelentést a térre érkező Vidus Tibor határőr őrnagy­nak. á Győri Határőrkerület törzsfőnökének. aki meg­szemlélte az eskütételre fel­vonult újoncok díszalakula­tát. Felcsendült a Himnusz, majd Baraksó István -határőr százados ünnepi köszöntőjé­ben többi között az alábbia­kat mondta: — A katonai es­kü kifejezi a fiatalember leg- bensöbb akaratát. Kitartást, becsületes áldozatvállalást, szilárd helytállást követel. Ar- "a kötelez mindünket hr,sv 'együnk hűek a néni hatal­munkhoz nolitikai. társadal­mi rendünkhöz. Magasztos feladat szolgálni a hazát, vé­deni határait... Kalmár József határőr után érces hangon mondták a ka­tonai eskü szavait, majd Vi­dus Tibor mondott beszédet. — Legyenek büszkék sva a most esküt tettek, hogy a Magyar Népköztársaság ha­tárőreinek egyenruháját vise­lik. hogy a BM Határőrség kiváló magasabb egységénél teljesíthetnek szolgálatot, bé­kében is harci feladatot. A csornai kiképzőbázis többi között jó munkájával elnyer­te az Állami Ifjúsági Bizott­ság „Ifjúság Diját”, többször rös arany koszorús kiképzőbá­zis. Az elismerések további gyarapítása az önök feladata. A mindennapi tevékenység azt követeli önöktől, hogy megismerve pártunk idegen- forgalmi politikáját biztonsá­gosan. gyorsan és kulturáltan végezzék határőrizeti felada­taikat. A kikénzés hátralévő ideiében ezért még többet ta­nul ianak. még jobban fetle^z.- szék fizikai állóképességü­ket. Ezután Tóth Károly határ­őr köszönte meg plöliáróik- nak a róluk történő go’-Hős­it cd ást Torma József, a KTSZ csornai bizottságának titkára tidvözö'te végül az esküt tet­teket. Az ünnepség az Inter- nácionáléval ért vígét. I. B. Gépész a, tengereken (3. oldal) Kedden Kistelek az úticél (7. oldal) Az első kereset , (4. oldal) Büntettük: rablás (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents