Kisalföld, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v GYŐR, 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ARA: 1,80 FORINT XII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Helsinkiben folytatódott a külügyminiszteri találkozó Sevardnadze és Shultz megbeszélése „Senki sincs teljesen meg­elégedve a helsinki záróok­mány megvalósításával, még­is minden hozzászólásban he­lyeselték az európai bizton­sági folyamat továbbvitelét” — így foglalja össze a helsin­ki külügyminiszteri konfe­rencia első napján szerzett benyomásokat vezércikkében a szerdai Helsingin Sanomat. A finn lapok két biztató elemet emelnek ki az eddig elhangzottakból: mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter és számos más felszólaló bizakodóan szólt a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról, s szinte valamennyien aláhúz­ták a soron levő budapesti és bécsi találkozók jelentősé­gét a kontinens légkörének további javulása szempont­jából. Ismét a legnagyobb finn újság, a független Hel­singin Sanomat kifejezésé­vel : „Nyilvánvaló, hogy mind Keleten, mind Nyuga­ton egyidejűleg keletkezőben van a készség a tartalmas megbeszélésekre.” Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter beszédéből két új elemet emelnek ki a Finlandia palotában tartóz­kodó diplomáciai és sajtó- megfigyelők: a KGST és a Közös Piac közötti közele­désre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetkö­zi fórum előtti megerősítését, és a „második kosárban” foglalt — a kereskedelmi, gazdasági és műszaki együtt­működésre vonatkozó hel­sinki ajánlások — megvaló­sítására vonatkozó felszólí­tást. Shultz „igen éles” beszé­déről a Helsingin Sanomat úgy véli, hogy „nagyrészt az amerikai közönség számára készült”. Joe Clark kanadai külügy­miniszter azokhoz csatlako­zott, akik — a konferencia résztvevőinek alapjában vé­ve tengerentúli kisebbsége­ként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi ered­ményei láttán. Clark elsősor­ban az ottawai konferencia alapján vonta le ezt a kö­vetkeztetést. A címzettek megnevezése nélkül ugyan, a stockholmi siker késlekedé­séért is a szocialista orszá­gokat tette felelőssé egy olyan periódusban, amikor a helsinki szellem kifejezet­ten megerősítést nyer a ta­lálkozó résztvevőinek többsé­ge részéről. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani ta­nácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírá­sakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiak­ban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmaz­vány, hanem realista, ki­egyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója kü­lönösen fontos az Európa kö­zepén egymás mellett élő két Németország számára. (Folytatás a 2. oldalon) Túl a 400 ezren Hogyan lehet otthonosabb a panel Pályázat felújításra Kitöltetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gáspár Mar­git Kossuth-díjas írónak, műfordítónak több évtize­des eredményes írói és köz­életi munkássága elismerése­ként a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonzci Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át szerdán. Az eseményen jelen volt Köpeczi Béla mű­velődési miniszter. A hatvanas évtized második felében kezdték meg termelé­süket az első hazai házgyárak. A győrit, a Győr Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat házgyárát 19G8 augusztusában avat­ták. Azóta több mint 400 ezer otthon készült az országban a gyárban gyártott épületelemből, vagyis panelből. A me­gyeszékhelyen 16 ezer a panelos lakások száma, s közülük mintegy hatezernek a Győri Ingatlankezelő Vállalat a gaz­dája. A fentiekből következik, hogy nincs messze az az idő, amikor a panelos házak fel­újításra szorulnak. Minden­esetre bölcs előrelátásra vall, hogy az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a Fővárosi Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósággal, a 43-as Építőipari Vállalattal és a Győri Ingatlankezelő Vállalattal közö'sen nemrég pályázatot hirdetett a pane­los lakónegyedek felújításá­ra. Szabó Jenővel, a Győri IKV főmérnökével a pályá­zat részleteiről, céljáról be­szélgetünk, tisztázva azt is, miként került a vállalat az országos pályázat kiírói kö­zé. Nem egyszerűen a panelos lakónegyedek felújításának megtervezését várják a pá­lyázat kiírói, hanem érték­növelő korszerűsítésüket. A pályázóknak két lakónegved, Budapesten, Kelenföldön. Győr-Adyvárosban pedig a Felszabadulás, a Bacsó Béla út. a Váei István- és a Mun­kásőr utca által határolt tömbre kel! kidolgozniuk a terveket. Azt az országosan hasznosítható módszert, esz­közrendszert. amely éoíté- szeti, épületgépészeti, éoti- letbiológiai. kertépítési, szervezési és egvéb meg­oldásokkal a korábbinál jó­val kedvezőbb életkörülmé­nyeket teremt a régi pane­los lakótelepeken. A Győri IKV közreműködött eddig is a tárca egyes szakbizottsá­gainak munkájában. így gon­doltak rá a pályázat kiírásá­nál. Részéről a vállalkozás nem csupán egyszerűen meg­tisztelő, hiszen áldozatokkal . is jár. — Az okos és használható ötleteket díjazni kell — mondja Szabó Jenő. — Ter­mészetszerűen azzal iá vára­kozással adtuk a pályázat­hoz a magunk pénzét, hogy ez később megtérül. 'Nem érdektelen megtud­ni, mit várnak a kiírok az értéknövelő felújítástól. A feladat a hagyományos fel­újításnál sokkal összetettebb, ugyanis nem azt kívánják, hogy az épületek visszanyer­jék eredeti állapotukat Sze­retnék elérni, hogy a meg­fiatalítással együtt korszerű­södjenek is ezek a lakótele­pek. Növekedjen az egyes lakások, és ugyanakkor az egész lakókörnyezet, haszná­lati értéke. Egyszóval job­ban érezzék magukat az em­berek ott. ahol élnek. A la­kónegyedek jobban, harmo- nikusabban illeszkedjenek a tájba. kapcsolódjanak az egyes városrészekhez. — A panelházak teherhor­dó szerkezetéhez nem kell hozzányúlni, ez már bebizo­nyosodott — 'mondja a fő­mérnök. — Felújításra szo­rulnak ugyanakkor egyéb szerkezetek: a padlók, az egyes vezeték- vagy gépésze­ti rendszerek, a csapok pél­dául, a fűtő készülékek. Mi már tudjuk, hogy a szőnyeg- padló legfeljebb tíz-tizenkét évig szolgálhatja a családo­kat. Felújításra szorulnak a nyílászárók. Korszerűsíteni kell a felvonókat és frissítés­re szorulnak a külső burko­latok. Mindezek természet szerű munkák. Ugyanakkor azt várnánk ezek elvégzése mellett, hogy a pályázatbár résztvevők keressék és talál­janak megoldást a lakások (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsa dr. Szirmai Jenőnek, az Országos Taka­rékpénztár vezérigazgatójá­nak több évtizedes kiemel­kedő munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonu- 'ása aikalmábál a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át szerdán. Az elsgménven jelen volt Madarasj Attila pénzügyminisztériumi állam­titkár. VIT ’85 Érdemi vita, igazi párbeszéd Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjú­sági és Diáktalálkozó politi­kai fórumainak, a, tematikus központoknak a munkája. A termek ugyan az ötödik na­pon sem teltek meg zsúfolá­sig, de a vita csaknem kivé­tel nélkül minden központ­ban mind érdemibbé válik. Kialakult az igazi párbeszéd — mondják a küldöttek. Kétségtelenül a béke és a leszerelés kérdéseivel foglal­kozó egyes számú központ­ban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hat­van felszólaló is szót kér, mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor. pedig az elnök szigorúan betartatja az ötperces időtartamot. A vitákban a többség vé­leményétől eltérő nézetek is elhangzanak. Szerdán példá­ul egy norvég küldött az af­ganisztáni helyzetről fejtette ki nézeteit, amelyeket azután keményen megbírált több, a fejlődő országból jött kül­dött. A fesztivál talán legszebb kiképzésű központja a kör­nyezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Itt szerda reggel gyűlést tartottak Az ifjúság, a diákság és a környezetvé­delem problémái címmel. A vita témája a környezetvéde­lem fejlődése, az új technoló­giák. a természeti kincsek ésszerű felhasználása volt. Eb­(Folytatás a 2. oldalon) Sailófajélíozfaíó az MNOT-székházban Eredményes volt a világkonferencia A magyar kormányküldött­ség. amely Duschek Lajosáé­nak, az Elnöki Tanács tag­jának, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével július 15. és 27. kö­zött Nairobiban részt vett a Nők III. Világkonferenciáján — szerdán a MNOT szék­házában sajtótájékoztatót tartott iá nagyszabású ta­nácskozásról. Az ENSZ-tag- országok kormányainak dele­gációi Nairobiban számba vették: milyen mértékben valósult meg a Nők I. és II. Világkonferenciáján elfoga­dott akcióprogram, a kor­mányok mit tettek a nők egyenjogúságának kiteljesíté­séért, gazdasági, társadalmi helyzetének javításáért. A konferencián felszólalók megállapították: a nők hely­zete minden államban a tár­sadalom fejlettségének fok­mérője. szorosan összefügg iá világ égető problémáival. A világgazdasági válság, a fo­kozódó fegyverkezési ver­seny, n helyi háborúk hát­ráltatták a nők helyzetének javítását. Rámutattak: a Nők Évtizedének legjelentő­sebb eredménye, hogy az ál­lamok lényegében egyetérte­nek a nők egyeningúsávénak kérdéseiben. Uevanskl^or felhívták a figyelmet: ’az ENSZ-tsgországe írnak e®u­nán mintegy fele iktatta törvénybe a nők elIpP' disz­krimináció megszüntetését \ tanácskozáson .számos kérdésben éles vita alakult ki. Sokan hnncséTvozfék hegy a vilóc hét-étóvek ás biztonságának fenntartása, az égető gazdasági, társadal­mi problémák megoldása, a fejlődés, az államok békés kapcsolatainak bővítése alap­vető feltétele a nők és a gyermekek életkörülményei javításának. A magyar delegáció tevé­kenyen részt vett a konfe­rencia munkájában, képet adott szocialista társadalmi viszonyainkról, eredménye­inkről, céljainkról, a magyar nők helyzetéről. A konferencián egyetér­téssel elfogadott dokumen­tumban — 2000-ig szóló stra­tégiai tervben — összegezték azokat a feladatokat, ame­lyek teljesítése hozzájárulhat a Nők Évtizedének jelmon­data: Egyenlőség, fejlődés a béke megvalósításához, a nők helyzetének kedvező alakulásához. Számos hatá­rozati javaslatot az ENSZ közgyűléséhez továbbítottak. A konferencia időszakában rendezett fórumon a nem kormányokat képviselő szer­veknek. a nők legkülönbö­zőbb rétegeinek küldöttei tanácskoztak tíz napon át Megvitatták többek között a nők gazdasági, művelődési, egészségügyi helyzetét, jo­gainak érvényesülését a családtervezés, a városi és a vidék' nők. a menekültek és a bevándorlók problémáit. A fórumon elvégzett elemzés és az ottani kritika nagy ha­tással volt a konfiv'on"'“-a, amelv fpHocítette feladatét, további jelentős segítséget nyújtott a világ asszonyai­nak. ■ Folyamaíosan termel a hegyeshalmi kavicsbánya. A kotróról érkező kavicsot osztályozzák, majd ezt követően szál­lítják hazánk nagyobb építkezéseire.

Next

/
Thumbnails
Contents