Kisalföld, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ ÓRA: 1,80 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Szakszervezetek megyei küldöttértekezlete A BIZALOM LÉGKÖRÉBEN FEJLŐDHET A MOZGALOM Elvégezte munkáját a szak­szervezetek megyei küldött­­értekezlete. A fél évtizednyi mozgalmi tevékenységet ér­tékelő, a soron következő tennivalókat meghatározó és a tisztújításra hivatott kül­döttértekezletet szombaton tartották Győrött, a Szakszer­vezetek Széchenyi István Művelődési Központjában. A küldöttek értékelték és meg­vitatták a Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Taná­csának beszámolóját, megvá­lasztották a megyei szak­­szervezeti testületeket. A küldöttértekezlet munká­jában részt vett Gál László, a SZOT titkára, dr. Lakatos László, az MSZMP Győr- Sopron Megyei Bizottságá­nak első titkára, Szabó Mi­hály, a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöke. Jelen volt Do­monkos László, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese, valamint a megyei politikai, társadalmi szerve­zetek vezető képviselői. Az SZMT beszámolója át­fogó tájékoztatást, értékelést adott a gazdasági feladatok segítéséről, a terület- és te­lepülésfejlesztésben, az élet­­körülmények alakításában végzett munkáról, a gazdál­kodó szervek, intézmények bér- és szociálpolitikai tevé­kenységének segítéséről, a törvényesség betartásával kapcsolatos szakszervezeti közreműködésről, a társada­lombiztosítási, munkavédel­mi, környezetvédelmi munka eredményeiről. Szólt a szak­­szervezetekben végzett politi­kai nevelő tevékenységről éppúgy, mint a munkahelyi művelődés segítéséről, a sportmunkáról, az SZMT irá­nyító tevékenységéről, a me­gyei bizottságok és alapszer­vezetek munkájának segíté­séről, a rétegmunkáról, az SZMT kapcsolatairól. A termelőmunka és a gaz­dasági feladatok segítése a beszámoló szerint megfelelt a korábban megfogalmazott szakszervezeti célkitűzések­nek. A tennivalókat tapasz­talatok és megyei adottságok alapján határozták meg. A cselekvési egység és az egy­séges értelmezés érdekében az SZMT évente ajánlások­kal, útmutatásokkal járult hozzá a szakszervezeti alap­szervezetek céltudatos mun­kájához. Elérte, hogy a ter­melési tervekkel párhuzamo­san a vállalati szociálpoliti­kai tervek is elkészüljenek. A tudatos szakszervezeti közreműködés is benne fog­laltatik azokban az eredmé­nyekben, amelyeket a megye gazdasága elért a beszámolá­si időszakban, nevezetesen az 1981—1985 közötti időszak­ban. A termelékenység az előző tervidőszakot meghala­dó mértékben, mintegy 4,7 százalékkal javult, miközben a létszám 6,8 százalékkal csökkent. A szakszervezet szorgalmazta a tartalékok hasznosítását, támogatta a munkafegyelem megszilárdí­tásával kapcsolatos gazdasá­gi törekvéseket. Lényeges előrelépés volt az ötnapos munkahét általánossá tétele, s a munkaidő-csökkentésből adódott gondok, feszültségek megoldásának kezdeményezé­se, segí­tése. Az SZMT törekedett arra, hogy a szocialista munka­verseny, a brigádmozgalom tartalmában és formájában egyaránt jobban igazodjon a megváltozott gazdasági kö­rülményekhez, legyen rugal­masabb, s elsősorban a gaz­dasági célok elégését szolgál­ja. Szorgalmazta a szocialis­ta munkaverseny életszerű továbbfejlesztését, a formá­lis vonások teljes megszün­tetését, a mozgalom demok­ratizmusának a szélesítését, ösztönözte, indukálta az újí­tómozgalom lényegi fejlődé­sét. Érdemes kiemelni, hogy sikerült elérni évi 180—200 újítás átadását a gazdasági egységek között, ami a szel­lemi értékek szélesebb körű hasznosulásában rendkívül jelentős tényező. A szociálpolitikában a szak­­szervezetek, az SZMT törek­vése az volt, hogy az élet­­színvonal megőrzésének ál­lami tervei minél közelebb kerüljenek a megvalósítás­hoz. Ezt csak részben sike­rült elérni, ugyanakkor az is tény, hogy közelebb k­erül­­tünk a munka szerinti bére­zés elveinek megvalósításá­hoz, egyszersmind sikerült a társadalom figyelmét felhív­ni a nehezebb helyzetbe ke­rült rétegek (pályakezdő, otthonteremtés előtt álló fia­talok, nyugdíjasok) növekvő gondjaira, s a társadalmi, ál­lami segítség szükségességé­re. Az SZMT kapcsolata a te­rületen működő szervekkel tartalmában tovább bővült. Az együttműködés minden részletében azoknak a célok­nak a megvalósulását szol­gálja, amelyek eléréséért az egész társadalom munkálko­dik. Az SZMT írásos beszámo­lójához Újfalusi Sándor ve­zető titkár fűzött szóbeli ki­egészítést. Emlékeztetett ar­ra, hogy a küldöttértekezle­tet megelőzte a bizalmiak, főbizalmiak, az alap- és kö­zépszervek választása, össze­sen 177 ezer szervezett dol­gozó nevében választottak megyénkben 256 alapszerve­zetet, 4 megyebizottságot, 4 Ellenőrzés A megye 1379 szakszer­vezeti kereskedelmi társa­dalmi ellenőre 1980 és 1984 között 5199 ellenőr­zést végzett megyei titkárságot és mint­egy 20 ezer tisztségviselőt. A választásokkal kapcsolatos közéleti fórumokon, gyűlése­ken a tagság, a szervezett dolgozók közössége elismerte a szűkebb pátria, a lakóhely és munkahely eredményeit, ugyanakkor hangsúlyosan tette szóvá a gondokat. Pél­dául ,a nem termelő területe­ken a 40 órás munkahét be­vezetését, a munkaerőhiányt, egyes területeken az alacsony bérnövekedést, az életszínvo­nal fokozatos csökkenését, a munkafegyelem romlását, az anyagellátás zavarait és az ebből is következő gyakori túlmunkát, túlórázási kény­szer negatív hatásait. A vezető titkár szólt szin­te valamennyi olyan gondról, amelyek az utóbbi években alakultak ki vagy erősödtek föl. Oly módon csoportosítot­ta ezeket, hogy kiderüljön, mely területeken jelentkez­tek a gondjaink objektív okok miatt, s mely területek azok, ahol saját munkánk hiányosságaira vezethetők vissza a problémák. „Amikor számvetést csinálunk, akkor szükséges, hogy összefüggé­seiben vizsgáljuk helyzetün­ket és ennek alapján fogal­mazza meg a szakszervezet is az igényeket, a követelé­seit a dolgozók nevében — hangsúlyozta. — A szakszer­vezeteknek itt, a megyében is azt kell vizsgálniuk, ho­gyan lehet elsősorban me­gyei forrásokból javítani a (Folytatás a 2. oldalon.) Újfalusi Sándor az SZMT vezető titkára szóbeli beszámoló­ját tartja. A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja. Számítástechnikai napok Lendület a fejlődésnek A felzárkózás kísérlete Ha majd azok a tizenéve­sek idősek lesznek, akik az elmúlt pénteken és szomba­ton ellátogattak Győrben a Technika Házába, hogy meg­nézzék, miként lépett előre megyénk számítástechnikája, minden bizonnyal így emlé­keznek vissza: ez éppen azok­ban a hetekben történt, ami­kor a világon először sikerült biochipet készíteni. A tokiói egyetemen ugyanis november közepén hozták nyilvánosság­ra, hogy lovak szívéből nyert speciális protein a „morzsa” kis celláinak anyaga a ha­gyományos szilícium mellett. Ehhez viszonyítva is lehet és kell néznünk, hogy szű­kebb hazánkban, a Kisalföl­dön miként halad a számító­gép-tudomány fejlődése. Er­re kitűnő­­ alkalom az éven­ként egyre több alkotót fel­vonultató megyei szakmai ta­lálkozó. A lényeggel kezdve: az alkalmazás néhány részte­rületén együtt haladhatunk, együtt haladunk az élboly­ban, mert hiszen itt vannak, itt voltak pénteken is a leg­nagyobbak, a legjobbak. Elég ha csak megemlítjük az egyik előadás címét: Az IBM Győr- Sopron megyében. A Rába most épülő IBM alapú szer­vezés fejlesztéséről Korom Lajos, az IBM Magyarországi Kft rendszermérnöke tartott előadást. Eközben a kiállító­­teremben két IBM számító­gép előtt holnapi munkaesz­közükkel játszottak a tizen­évesek. Az IBM-ek mellett pedig megyei termék, a Raab győ­ri mikroszámítógép-család egyik tagját láthattuk. Há­rom, vagy négy évvel ezelőtt aki ezt hirdeti, fantasztának nézik. De nemcsak gyártók, hanem középiskolások is ön­álló bemutatót rendeztek, mert volt mi­vel kirukkolniuk. A Jedlik Ányos Gépipari Technikum és Szakközépis­kola névadójához méltó mó­don mutatkozott be, hallunk még róluk. Az előadások sorát Sipos Sándor, a megyei pártbizott­ság mellett működő számí­tástechnikai koordinációs bi­zottság elnöke nyitotta meg, röviden bemutatva, hogy a Neumann János Számítógép­­tudományi Társaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság tagjai mit akartak és tudtak elérni a leggyorsabban fejlődő tudo­mány alkalmazásában, illetve annak gyorsításában. Ezután Páll György, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője tartott előadást a megye VII. ötéves tervének műszaki fejlesztési céljairól és benne a számí­tástechnikáról. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy itt a megyében cé­lunk a VII. ötéves terv idő­szakában a nemzetközi mun­kamegosztásban való részvé­telünk fokozása. Ezért ter­mészetes, hogy tervkoncep­ciónk szerves része a közpon­ti fejlesztési és cselekvési programokhoz való csatlako­zás, feladatok vállalása e programok megvalósításában. Az összesen 17 programból tízben kívánunk aktívan részt venni. Ezek közé tartozik az elektronika társadalmi-gazda­sági alkalmazása, elterjeszté­se, amiben jelentős helyet foglal el a számítástechnika. Tudatában vagyunk annak, hogy itt a megyében a számí­tástechnika mindinkább ter­melőerővé válik. Sem a kor­szerű irányítás, sem a kor­szerű termelés, sem a kor­szerű gépipari termékek nem képzelhetők el számítástech­nika alkalmazása nélkül. A megye számítástechnikai kultúrája és népellátottsága az országosnál kedvezőbb. (24 (Folytatás a 3. oldalon.) Áruforgalmi jelentés Az október havi áruellá­tásról a Belkereskedelmi Mi­nisztérium jelentése megál­lapítja, hogy összességében kiegyensúlyozott volt. A tő­kehúsok és húskészítmények kínálata különösen a hónap végén volt jó, a szalonna­­félék és a főtt, füstölt áruk választéka azonban többhe­­lyütt egész hónapban hiá­nyosnak bizonyult. A fűszer­­paprika kínálata javult. Dinamikusan növekedett a ruházati forgalom. A téli áruk jelentős részét időben beszerezték a kereskedelmi vállalatok: kellő mennyiségű télikabátot, méterárut, férfi öltönyt és női ruhát kínál­tak. Javult a választék gyer­mekkabátokból és­­tréning­ruhákból is. Szegényes azon­ban a boltok kínálata jó mi­nőségű női pulóverekből és akril harisnyanadrágokból. A vásárlók a korábbinál több cipőmodell közül válo­gathatnak, egyes lábbelik — főként a női csizmák — ára azonban viszonylag magas. A vegyesiparcikkek köré­ben javult az ellátás mély­hűtőkből, a kereslet azonban még mindig meghaladja a kínálatot. A híradástechnikai cikkek közül — néhány ol­csóbb típus kivételével — megfelelő választékot bizto­sított a kereskedelem, lemez­játszókból, magnetofonokból és rádiósmagnókból. To­vábbra is hiányoznak az üz­letekből a keresett automata mosógépek, hűtőszekrények, valamint televíziók. Jó a kí­nálat tüzeléstechnikai beren­dezésekből, elsősorban szi­lárd tüzelésű tűzhelyekből, kályhákból és a drágább gáztűzhelyekből. Ez utóbbi­akból az olcsóbb típusokat hiányolják a vásárlók.

Next