Kisalföld, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ ÓRA: 1,80 FORINT XLI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Szakszervezetek megyei küldöttértekezlete A BIZALOM LÉGKÖRÉBEN FEJLŐDHET A MOZGALOM Elvégezte munkáját a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. A fél évtizednyi mozgalmi tevékenységet értékelő, a soron következő tennivalókat meghatározó és a tisztújításra hivatott küldöttértekezletet szombaton tartották Győrött, a Szakszervezetek Széchenyi István Művelődési Központjában. A küldöttek értékelték és megvitatták a Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának beszámolóját, megválasztották a megyei szakszervezeti testületeket. A küldöttértekezlet munkájában részt vett Gál László, a SZOT titkára, dr. Lakatos László, az MSZMP Győr- Sopron Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Mihály, a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöke. Jelen volt Domonkos László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, valamint a megyei politikai, társadalmi szervezetek vezető képviselői. Az SZMT beszámolója átfogó tájékoztatást, értékelést adott a gazdasági feladatok segítéséről, a terület- és településfejlesztésben, az életkörülmények alakításában végzett munkáról, a gazdálkodó szervek, intézmények bér- és szociálpolitikai tevékenységének segítéséről, a törvényesség betartásával kapcsolatos szakszervezeti közreműködésről, a társadalombiztosítási, munkavédelmi, környezetvédelmi munka eredményeiről. Szólt a szakszervezetekben végzett politikai nevelő tevékenységről éppúgy, mint a munkahelyi művelődés segítéséről, a sportmunkáról, az SZMT irányító tevékenységéről, a megyei bizottságok és alapszervezetek munkájának segítéséről, a rétegmunkáról, az SZMT kapcsolatairól. A termelőmunka és a gazdasági feladatok segítése a beszámoló szerint megfelelt a korábban megfogalmazott szakszervezeti célkitűzéseknek. A tennivalókat tapasztalatok és megyei adottságok alapján határozták meg. A cselekvési egység és az egységes értelmezés érdekében az SZMT évente ajánlásokkal, útmutatásokkal járult hozzá a szakszervezeti alapszervezetek céltudatos munkájához. Elérte, hogy a termelési tervekkel párhuzamosan a vállalati szociálpolitikai tervek is elkészüljenek. A tudatos szakszervezeti közreműködés is benne foglaltatik azokban az eredményekben, amelyeket a megye gazdasága elért a beszámolási időszakban, nevezetesen az 1981—1985 közötti időszakban. A termelékenység az előző tervidőszakot meghaladó mértékben, mintegy 4,7 százalékkal javult, miközben a létszám 6,8 százalékkal csökkent. A szakszervezet szorgalmazta a tartalékok hasznosítását, támogatta a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos gazdasági törekvéseket. Lényeges előrelépés volt az ötnapos munkahét általánossá tétele, s a munkaidő-csökkentésből adódott gondok, feszültségek megoldásának kezdeményezése, segítése. Az SZMT törekedett arra, hogy a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom tartalmában és formájában egyaránt jobban igazodjon a megváltozott gazdasági körülményekhez, legyen rugalmasabb, s elsősorban a gazdasági célok elégését szolgálja. Szorgalmazta a szocialista munkaverseny életszerű továbbfejlesztését, a formális vonások teljes megszüntetését, a mozgalom demokratizmusának a szélesítését, ösztönözte, indukálta az újítómozgalom lényegi fejlődését. Érdemes kiemelni, hogy sikerült elérni évi 180—200 újítás átadását a gazdasági egységek között, ami a szellemi értékek szélesebb körű hasznosulásában rendkívül jelentős tényező. A szociálpolitikában a szakszervezetek, az SZMT törekvése az volt, hogy az életszínvonal megőrzésének állami tervei minél közelebb kerüljenek a megvalósításhoz. Ezt csak részben sikerült elérni, ugyanakkor az is tény, hogy közelebb kerültünk a munka szerinti bérezés elveinek megvalósításához, egyszersmind sikerült a társadalom figyelmét felhívni a nehezebb helyzetbe került rétegek (pályakezdő, otthonteremtés előtt álló fiatalok, nyugdíjasok) növekvő gondjaira, s a társadalmi, állami segítség szükségességére. Az SZMT kapcsolata a területen működő szervekkel tartalmában tovább bővült. Az együttműködés minden részletében azoknak a céloknak a megvalósulását szolgálja, amelyek eléréséért az egész társadalom munkálkodik. Az SZMT írásos beszámolójához Újfalusi Sándor vezető titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Emlékeztetett arra, hogy a küldöttértekezletet megelőzte a bizalmiak, főbizalmiak, az alap- és középszervek választása, összesen 177 ezer szervezett dolgozó nevében választottak megyénkben 256 alapszervezetet, 4 megyebizottságot, 4 Ellenőrzés A megye 1379 szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőre 1980 és 1984 között 5199 ellenőrzést végzett megyei titkárságot és mintegy 20 ezer tisztségviselőt. A választásokkal kapcsolatos közéleti fórumokon, gyűléseken a tagság, a szervezett dolgozók közössége elismerte a szűkebb pátria, a lakóhely és munkahely eredményeit, ugyanakkor hangsúlyosan tette szóvá a gondokat. Például ,a nem termelő területeken a 40 órás munkahét bevezetését, a munkaerőhiányt, egyes területeken az alacsony bérnövekedést, az életszínvonal fokozatos csökkenését, a munkafegyelem romlását, az anyagellátás zavarait és az ebből is következő gyakori túlmunkát, túlórázási kényszer negatív hatásait. A vezető titkár szólt szinte valamennyi olyan gondról, amelyek az utóbbi években alakultak ki vagy erősödtek föl. Oly módon csoportosította ezeket, hogy kiderüljön, mely területeken jelentkeztek a gondjaink objektív okok miatt, s mely területek azok, ahol saját munkánk hiányosságaira vezethetők vissza a problémák. „Amikor számvetést csinálunk, akkor szükséges, hogy összefüggéseiben vizsgáljuk helyzetünket és ennek alapján fogalmazza meg a szakszervezet is az igényeket, a követeléseit a dolgozók nevében — hangsúlyozta. — A szakszervezeteknek itt, a megyében is azt kell vizsgálniuk, hogyan lehet elsősorban megyei forrásokból javítani a (Folytatás a 2. oldalon.) Újfalusi Sándor az SZMT vezető titkára szóbeli beszámolóját tartja. A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja. Számítástechnikai napok Lendület a fejlődésnek A felzárkózás kísérlete Ha majd azok a tizenévesek idősek lesznek, akik az elmúlt pénteken és szombaton ellátogattak Győrben a Technika Házába, hogy megnézzék, miként lépett előre megyénk számítástechnikája, minden bizonnyal így emlékeznek vissza: ez éppen azokban a hetekben történt, amikor a világon először sikerült biochipet készíteni. A tokiói egyetemen ugyanis november közepén hozták nyilvánosságra, hogy lovak szívéből nyert speciális protein a „morzsa” kis celláinak anyaga a hagyományos szilícium mellett. Ehhez viszonyítva is lehet és kell néznünk, hogy szűkebb hazánkban, a Kisalföldön miként halad a számítógép-tudomány fejlődése. Erre kitűnő alkalom az évenként egyre több alkotót felvonultató megyei szakmai találkozó. A lényeggel kezdve: az alkalmazás néhány részterületén együtt haladhatunk, együtt haladunk az élbolyban, mert hiszen itt vannak, itt voltak pénteken is a legnagyobbak, a legjobbak. Elég ha csak megemlítjük az egyik előadás címét: Az IBM Győr- Sopron megyében. A Rába most épülő IBM alapú szervezés fejlesztéséről Korom Lajos, az IBM Magyarországi Kft rendszermérnöke tartott előadást. Eközben a kiállítóteremben két IBM számítógép előtt holnapi munkaeszközükkel játszottak a tizenévesek. Az IBM-ek mellett pedig megyei termék, a Raab győri mikroszámítógép-család egyik tagját láthattuk. Három, vagy négy évvel ezelőtt aki ezt hirdeti, fantasztának nézik. De nemcsak gyártók, hanem középiskolások is önálló bemutatót rendeztek, mert volt mivel kirukkolniuk. A Jedlik Ányos Gépipari Technikum és Szakközépiskola névadójához méltó módon mutatkozott be, hallunk még róluk. Az előadások sorát Sipos Sándor, a megyei pártbizottság mellett működő számítástechnikai koordinációs bizottság elnöke nyitotta meg, röviden bemutatva, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tagjai mit akartak és tudtak elérni a leggyorsabban fejlődő tudomány alkalmazásában, illetve annak gyorsításában. Ezután Páll György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője tartott előadást a megye VII. ötéves tervének műszaki fejlesztési céljairól és benne a számítástechnikáról. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy itt a megyében célunk a VII. ötéves terv időszakában a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozása. Ezért természetes, hogy tervkoncepciónk szerves része a központi fejlesztési és cselekvési programokhoz való csatlakozás, feladatok vállalása e programok megvalósításában. Az összesen 17 programból tízben kívánunk aktívan részt venni. Ezek közé tartozik az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása, elterjesztése, amiben jelentős helyet foglal el a számítástechnika. Tudatában vagyunk annak, hogy itt a megyében a számítástechnika mindinkább termelőerővé válik. Sem a korszerű irányítás, sem a korszerű termelés, sem a korszerű gépipari termékek nem képzelhetők el számítástechnika alkalmazása nélkül. A megye számítástechnikai kultúrája és népellátottsága az országosnál kedvezőbb. (24 (Folytatás a 3. oldalon.) Áruforgalmi jelentés Az október havi áruellátásról a Belkereskedelmi Minisztérium jelentése megállapítja, hogy összességében kiegyensúlyozott volt. A tőkehúsok és húskészítmények kínálata különösen a hónap végén volt jó, a szalonnafélék és a főtt, füstölt áruk választéka azonban többhelyütt egész hónapban hiányosnak bizonyult. A fűszerpaprika kínálata javult. Dinamikusan növekedett a ruházati forgalom. A téli áruk jelentős részét időben beszerezték a kereskedelmi vállalatok: kellő mennyiségű télikabátot, méterárut, férfi öltönyt és női ruhát kínáltak. Javult a választék gyermekkabátokból éstréningruhákból is. Szegényes azonban a boltok kínálata jó minőségű női pulóverekből és akril harisnyanadrágokból. A vásárlók a korábbinál több cipőmodell közül válogathatnak, egyes lábbelik — főként a női csizmák — ára azonban viszonylag magas. A vegyesiparcikkek körében javult az ellátás mélyhűtőkből, a kereslet azonban még mindig meghaladja a kínálatot. A híradástechnikai cikkek közül — néhány olcsóbb típus kivételével — megfelelő választékot biztosított a kereskedelem, lemezjátszókból, magnetofonokból és rádiósmagnókból. Továbbra is hiányoznak az üzletekből a keresett automata mosógépek, hűtőszekrények, valamint televíziók. Jó a kínálat tüzeléstechnikai berendezésekből, elsősorban szilárd tüzelésű tűzhelyekből, kályhákból és a drágább gáztűzhelyekből. Ez utóbbiakból az olcsóbb típusokat hiányolják a vásárlók.