Kisalföld, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. FEBRUAR 1, SZOMBAT ARA: 2,20 FORINT Xlll. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. Ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszak­ban tovább erősödtek a szo­cialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyara­podott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fo­gyasztása emelkedett, életkö­rülményei javultak. A nép­gazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedve­zőbb lett, ezen belül a kül­gazdasági egyensúly lényege­sen javult. A külkereskedel­mi mérleg az 1980. évi jelen­tős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a tár­sadalmi termelés hatékony­ságának némi javulása, vala­mint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföl­di felhasználás visszafogása tey,e lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti Jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az év« tervek, a külső és a bel­ső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési üte­met tűztek ki célul. 1985-ben a nemaeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volu­menben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 szá­zalékkal kevesebb, mint 1984- ben. Az előző évitől legna­gyobb mértékben a mezőgaz­daság és az építőipar terme­lése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emel­kedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények kö­zött kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyá­sakor előreláthatok voltak. A tervidőszak folyamán esz­közölt intézkedések és a gaz­dálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli több­lettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, az­az a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel ko­rábbinál és megközelítette az 1981. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra ju­tó reáljövedelem 7—8 száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvo­nala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáliövedelem emelkedése az egyéb munka­jövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növe­kedéséből származott. A la­kosság foevasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáliöve­delem. mind a fogyasztás növekedése lényesében meg­felelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás vo­lumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mérték­ben csökkent. A VI. ötéves terv idősza­kában az aktív keresők szá­ma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél na­gyobb, 4.9 százalék volt a lét­számcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalék­kal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csökkentése az öt­napos munkahétre, maid több ágazatban a 40 órás munka­hétre való áttéréssel. A mun­kaidő alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység ter­jedése. A termelés növeke­dését a munkatermelékeny­ség emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalék­kal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz- közállománva a nyolcvanas években évi átlagban mint­egy 4 százalékkal nőtt, las­sabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növe­kedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysá­ga egészében romlott. Emel­lett egyes, főleg feldolgozó- ipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a ter­melés anyaghányada csök­kent. 1985-ben azonban elér­te az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásá­ban nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasz­nálása 1985-ben 3,8 százalék­kal kevesebb volt az öt év­vel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafel­használás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes ener­giafelhasználása. a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energia- forrásokon belül a hazai ter­melés aránya 1984-ig foko­zódott. az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb im­port vált szükségessé. A termelés importigényes­sége mérséklődött, a terme­lés 1 százalékos növekedésé­re iutő importnövekedés a VI ötéves tervidőszakban ki­sebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a ter­melés szervezetében és a gaz­dálkodó szervezetek tevé­kenységében jelentős átala­kulás ment végbe a rugalma­sabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagy vál­lalatok egyes részlegeinek ön­állósulása útján. Űjtípusú gazdasági szerve­zetek is létrejöttek és növe­kedett a magánki.siparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevé­kenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végez­tek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létreho­zott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedel­mi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosí­tott jövedelem hányada emel­kedett. Az állami költségve­tés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya vala­melyest csökkent, a szövetke­zeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jö­vedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgo­zott. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB MTJTATÖ1 1985. év 1985. év 1984. év százalékában 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 191—101,5 107—198 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985 évek átlaga az 1976—1980 évek átlagá­nak százalékában Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utol­só évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 szá­zalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövede­lemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem va­lósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termé­kek értékesítésében emelke­dett az export aránya. 1985- ben rubel viszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszá­molásokba 14 százalékkal több ipari terméket exo.ir- táltak. mint 19R0-ban. 1985- ben azonban a rubelben el­számolt kivitel gyors növeke­dése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben ielentős sze­repe volt az élelmiszeripa-i termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését Ezen belül a 'a- kosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalék­kal. a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4 illetve I száza­lékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmé­nyek elsőbbsége miatt — vál­tozó volt. 1985-ben a fokozó­dó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energia­gondok a szokatlanul hideg 1984/1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ' ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése diffe­renciált volt. Az ipari terme lés kb. kétharmadát képvi­selő szakágazatok termelés, öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyhar- maduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesz­tési programok által felölelt (Folytatás a 2. oldalon) Munkásőr törzsgyűlés Győrött Tegnap délután Győrött, a BM-szervek művelődési há­zában tartották meg a Mun­kásőrség megyei törzsének és közvetlen alegységeinek ün­nepélyes értekezletét Részt vett az ünnepségen dr. La­katos László, a megyei párt- bizottság első titkára, Szabó Mihály, a megyei tanács el­nöke, Nagy Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára, (mától a megyei pártbizottság osztályvezető­je). Ott voltak a fegyveres erők és testületek megyei parancsnokai, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői. A Munkásőrség Országos Parancsnokát dr. Nagy Sán­dor munkásőr ezredes kép­viselte. A Himnusz hangjai után Balogh Zoltán, a Munkásőr­ség Győr-Sopron megyei pa­rancsnoka mondott beszédet, amelyet az alábbiakban fog­lalhatunk össze: a megyei törzs és közvetlen alegységei az 1985. évre kitűzött célokat elérték. Képesek és alkalma­sak meghatározott feladato­kat. követelményeket megfe­lelően végrehajtani. Dr. Lakatos László és dr. Nagy Sándor adta át ezután MOP által adományozott harmincöt év utáni szolgála­ti érdemérmet Doda Sándor­nak, a harminc év utánit Lukácsi Lajosnak, a huszon­öt év utánit Antal Józsefnek, B eleznay Lászlónak, Leier Imrének, Telekesi Ferenc­nek. A 20 év utánit öten, a tizenöt év utánit ugyancsak öten, a tíz év utánit pedig 14-en érdemelték ki. Nyolc munkásőrfeleség vette át az országos parancsnok kö­szönő levelét. Dr. Lakatos László köszöntötte a megyei pártbizottság és a maga ne­vében a törzsgyűiést. Ki­emelte. hogy a munkásőrök magas színvonalon végezték el az elmúlt esztendőben is feladataikat. Bizton remélik; hogy az idén is eleget tesz­nek pártmegbizatásuknak. A szocialista versenymoz­galomban elért eredményeik elismeréseként a megyei pa­rancsnok a Kiváló Szakasz címet adta át a megyei hír­adó szakasznak, a Kiváló Parancsnoki Jelvényt pedig Németh Ferenc, Nagy Sán­dor, Sipter Mihály rajpa­rancsnokoknak. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Konferencia az úttörőmozgalomról A társadalom a gyermekekért A társadalom és az úttörő­szövetség kapcsolata: ezzel a címmel rendezett konferen­ciát Győrött az MSZMP me­gyei bizottsága, a KISZ me­gyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség. Tegnap a KISZ-iskolán a megye poli­tikai szerveinek képviselőm kfvül gazdasági vezetőket, pedagógusokat, tanácsi veze­tőket fogadtak, akik szekció­üléseken vitatták meg a cím­ben szereplő kérdés gyakor­lati vonatkozásait. Kóbort Bélának, a KISZ megyei bizottsága megbízott első titkárának köszöntő és bevezető szavai után Varga László, az Űttörőszövetség főtitkára tartott előadást Beszélt arról, hogy az új megfogalmazás, amely sze­rint az úttörőszövetség a tár­sadalom gyermekszervezete, nem csupán formális változ­tatás. A munka tartalmi ré­szének változtatását igényli az a folyamat, amely a tár­sadalom egészében a decent- t-alizálódással, a szélesedő demokráciával megkezdődött. Az iskolában töltött idő ma meghosszabbodott, önálló­ságra később van módja a mai gyereknek, fiatal­nak. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekek minél több információhoz jussanak a társadalmi mechanizmu­sokból, s minél szélesebb ré­tegek kapcsolódjanak be ne­vetésükbe, készítsék őket az életre. A még nagyon sok érdekei témát érintő előadást köve­tően több korreferátum hangzott el. Szakács Ferenc, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára a párt szere­péről, Vadász Anna, a HNF megyei titkára a népfront lehetőségeiről, Jankovits György, a megyei tanács el­nökhelyettese az iskola és at úttörőcsapat kapcsolaté''61, Szombatii Tibor, a KISZ Győr városi első titkára at úttörőkapcsolatokról. Takács József, a GvAlÜV pártbizott­ságának titkára a vállalatok lanasztalatairól, Horváth Bőrt Katalin, a fertőd! úttö- ’•őesapat vezetője pedig a lakóterület és a rajok kap­csolatáról szőtt. A tanácskozás ma folyta­tódik a társadalmi kapcsola­tok erősítéséről. Ünnepélyes külsőségek között 8 tantermes általános iskolát avattak tegnap Jánosso- morján. Az építők a helyi Hanság Építőipari Szövetkezet tagjai voltak. Tudósításunk az ötödik oldalon. A termelés és a ráfordítások alakulása

Next

/
Thumbnails
Contents