Kisalföld, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) területek többségénél a ter­melés fejlődési üteme meg­haladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatot­tak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 száza­lékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalék­ról 0,5—0,6 százalékra mér­séklődött. A létszámcsökke­nés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munka­­közösségek megjelenésének. Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növe­kedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évi­nél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 szá­zalékkal nőtt. Az energia forrás­ok között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csök­kent, úgy, hogy a kőolaj ará­­nya számottevően mérséklő­dött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az im­portált villamosenergia és az atomenergia szerepe. A Pak­si Atomerőmű I. és II. blokk­ja­­ szolgáltatja a villamos­­energia-termelés egynegye­dét, az összes energiafelhasz­nálás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővíté­sére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. En­nek az összegnek közel egy­­harmadát a Paksi Atomerő­mű építésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, fo­lyamatban van a mányi bar­naszén bánya nyitása. A terv­időszak folyamán üzembe lé­pett a Testvériség Gázveze­ték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod- illet­ve harmad-termékek aránya. Az időszak folyamán befeje­ződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technoló­giájú acélművének és a Du­nai Vasmű konverteres acél­művének a beruházása. A vaskohászati termékek ex­portja öt év alatt a rubel el­számolású országokba szá­mottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású országok­ba csökkent. Az ötéves tervidőszak fo­lyamán a Bitó II., a Halim­­ba III. és a Fenyőfői bauxit­bányák üzembehelyezése ré­vén bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése be­fejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb fel­dolgozottsági fokú alumí­nium félgyártmányok terme­lése emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése emelkedett. A terv­időszak folyamán nagymér­tékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése: mind a rubelben, mind a konverti­bilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lénye­gesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kí­nálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési ne­hézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminá­ciós intézkedései is. Belföld­re elsősorban a gépipar fo­gyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 száza­lékkal. A beruházási célú el­adás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emel­kedett A kőolajfeldolgozó­ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emel­kedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelésben nőtt a kül­piacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalat­nál a katalikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Kor­szerűsödött a műanyag alap­anyag termelés szerkezete, emelkedett a műanyagterme­lés és felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfeldolgozás. Kiemel­kedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a ház­tartási- és kozmetikai vegy­ipar, a gázgyártás­ és elosz­tás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985- ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba szá­mottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesí­tését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyagipar a terv­időszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelé­sét 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsá­tása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építő­­anyagellátás az időszak fo­lyamán nem volt egyenletes. 1985-ben a kínálat meghalad­ta a keresletet. A könnyűipar az 1981— 1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az idő­szak folyamán üzembe he­lyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyor­sabban emelkedett a nyom­daipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termé­kek termelése a hazai és kül­földi kereslet, valamint mun­kaerő és anyagellátási gon­dok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereske­delemnek mintegy 7 száza­lékkal növelte értékesítését. 1985-ben a rubel elszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba ke­vesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelé­se az elmúlt öt évben 11 szá­zalékkal emelkedett. Az ága­zat a lakosság igényeit ki­elégítette, s e mellett terme­lésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését ír­ta elő, az éves tervek azon­ban csökkenő építési felada­tokat határoztak meg. Az or­szágos építési-szerelési tevé­kenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalék­kal volt kisebb az 1980. évi­nél. A beruházások és a la­kásépítés mérséklése elsősor­ban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal ma­radt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel az­előttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékeny­sége 1981—1982 években bő­vült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően nö­vekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegé­ben elkészült az öt évre elő­irányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépí­tését a pénzügyi és hitelezé­si feltételek javításával is segítették, öt év alatt a la­kások négyötöde magánerő­ből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszak­ban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 száza­lékkal csökkent. A létszám­­csökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében kö­vetkezett be, és főleg a ha­gyományos építőipari szak­mákat érintette. Az építő­iparba nem tartozó szerveze­teknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a la­kosság házilagos építkezé­sein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves terv­ben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növény­termelés, mind az állatte­nyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalék­kal kevesebb az 1984. évi re­kordmennyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát ta­karítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok nö­vekedéséből adódott, a vetés­­terület 4 százalékkal csök­kent, öt év átlagában a bú­za hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilo­­grammmal több, mint az 1976—1980 években átlago­san. Az ipari növények közül 1981—1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termel­tek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következ­ménye: öt év átlagos gyü­mölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csök­kenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha­állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalék­kal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év vé­gi sertésállomány így is meg­haladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez ké­pest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985 évek átlagá­ban a vágóállattermelés kö­zel 15 százalékkal emelke­dett. 1985-ben a vágóállatter­melés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat megha­ladta. A fontosabb állati ter­mékek közül a tej- és a to­jástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 szá­zalékkal emelkedett. Rubel elszámolásokban 30 százalék­kal, nem rubel elszámolások­ba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységen kívü­li tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emel­kedett, 1983 óta a növekedé­si ütem mérséklődött. A ki­egészítő tevékenységet is fi­gyelembe véve a mezőgazda­­sági ágazat összes bruttó ter­melése 1985-ben a mezőgaz­dasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3,4 szá­zalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bő­vülése 1981—1984 között meg­haladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó ter­melés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdő­­gazdálkodásban a tervidő­szak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővü­lésével összefüggésben növe­kedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel koráb­binál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalék­kal volt kisebb. A mezőgazdaság állóesz­közállománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mér­tékben emelkedett. Több ga­bonatárolót helyeztek üzem­be és nőtt a kapacitásuk, több sertés­férőhelyet építet­tek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképes­ségük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek fo­lyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidőszak első három évé­ben nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen vé­geztek erdőtelepítést és fásí­tást, és 100 ezer hektáron er­dőfelújítást. Nőtt az erdővel A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal ki­sebb tömegű árut szállítot­tak. Az árutonna-kilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése első­sorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforga­lom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesít­mények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982. óta, nemzet­közi­ szállításai viszont folya­matosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítá­sok révén fokozta áruton­na-kilométer teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 száza­lékkal maradt el. Az utaski­lométer-teljesítmény csökke­nése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autó­buszközlekedésben 1 száza­lékkal csökkent személyszál­lítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városok­ban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községek­ben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak szá­ma az 1980. évit 19 százalék­kal múlta felül. A villamo­sok utasforgalma 3 százalék­kal elmaradt az öt évvel ez­előttitől. A metrót, elsősor­ban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével össze­függésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. Öt év alatt 415 km vasút­vonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Bu­dapest Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a záhonyi átrakókörzet fej­lesztése. Az autópálya-háló­zat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-autópálya épült. Befejeződött az Árpád híd rekonstrukciója és a Fló­rián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrósza­kaszon indult meg a forga­lom, összesen 4 km hosszú­ságban. A személygépkocsi­állomány több mint 40 szá­zalékkal emelkedett, és 1985. végén meghaladta az 1,4 mil­liót. A tehergépkocsik száma növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti sze­mély- és áruszállításban. 1985. év végére a magán­ta­xisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ez­ret. A közlekedés aktív keresői­nek száma a tervidőszak el­ső négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beru­házásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően töb­bet fordítottak, mint az elő­ző tervidőszakban. A távbe­szélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekap­csolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül borított terület, az élőfa­készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 szá­zaléka ipari fa, a többi tűzi­fa, a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások ará­nya az 1980. évi 76 százalék­ról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország he­lyett 84 ország érhető el táv­hívással. A rádióműsorok vételi le­hetősége URH sávon jelentő­sen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó­adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bő­vült. Az I. műsorral besugár­zott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés terü­letén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szö­vetkezeti üzletek kapacitásá­nak bővülése, valamint a magánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállala­tok és szövetkezetek üzlethá­lózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruvá­lasztékot biztosító áruházak és ABC áruházak létesítésé­vel növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen ke­vesebb lett, összességében az üzletek száma nem vál­tozott számottevően, alapte­rületük azonban kb. 10 szá­zalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó hálózat mi­nőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült rep­rezentatív szállodák vendég­látóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csök­kent 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 121 százalékát, a vendéglátóhe­lyek 40 százalékát adták át" szerződéses üzemeltetésre. 1985. közepén a magánke­reskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely­­működött. Öt év alatt a ma­gán­boltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeiké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoz­tatottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évé­ben csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereske­delemben dolgozóké, öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy­­30 ezer fővel, 4,4 százalékkal, nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való el­látottsága. A közüzemi víz­mű napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köb­méterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980 évi 75 száza­lékról 84 százalékra emelke­dett. Egyes kisebb települé­sek lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet A közcsatorna hálózat bő­vítése a korábbiaknál gyor­sabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél las­súbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott terüle­ten élő népesség aránya meg­közelítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíz­­tisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1984—1985 években környe­zetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak. 8 milliárd forint­tal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszak­ban Különösen a vizek mi­nőségének megőrzésére fol­y­dított összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 szá­zalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. Termelő infrastruktúra Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a ki­vitel a behozatalnál lényege­sen gyorsabb ütemben emel­kedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áru­forgalmi egyenleg, a kedve­zőtlen áralakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink meghatározó té­nyezője a tervidőszak folya­mán a­­szocialista országok­kal folytatott tervszerű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az orszá­gokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítot­tuk le. Bővültek a kooperá­ciós kapcsolatok, nőtt az áru­forgalomban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt be­hozatal mennyisége 1985-ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az ener­giahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beru­házási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek na­gyobb részét változatlanul ebből a viszonylatból szerez­tük be. A rubel elszámolása kivi­tel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyo­zása érdekében jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Min­denekelőtt az ipari készter­mékek értékesítése fokozó­dott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszer­­ipari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fu­varfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum kelet­kezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a terv­időszak folyamán az egyen­súlyi helyzet javításának kö­vetelménye határozta meg. Különösen fokozódott e kö­vetelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság ide­jén. A nem rubel elszámolású behozatal 1935-ben 11 száza­lékkal több volt az 1980. évi­nél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi im­portnak. A nem rubel elszá­molású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Eb­ben a viszonylatban az áru­forgalmi egyenleg már 1981- ben egyensúlyba került. 1982 —1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt, öt év alatt összesen, a tényleges fuvar-­­ fizetésekkel együtt, 2,2 mil­liárd dollár aktívum keletke­zett, ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adó­dóan a behozatal árszínvona­la mindkét viszonylatban na­gyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly­­javításában fontos szerep ju­tott a nemzetközi idegenfor­galomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyar­­országra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek több­sége, 1985-ben kereken há­romnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartot-

Next