Kisalföld, 1986. július (42. évfolyam, 154-180. szám)

1986-07-01 / 154. szám

Folytatja munkáját a lengyel pártkongresszus Mihail Gorbacsov felszólalása Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kong­resszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja főtitkárának felszólalására. Mihail Gorbacsov az SZKP KB nevében szívből üdvözöl­te a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész bará­ti lengyel népet. A LEMP X. kongresszusá­ra az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódus­nak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai ösz­­szetűzések, a helyzet norma­lizálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás pers­pektíváinak feltárása jellem­zett — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. -4- -4- -4-A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen ele­mezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság ugyanakkor nem­csak a belső ellentmon­dásokat tükrözte, hanem magában foglalta a két rend­szer mai harcának­­minden bonyolultságát, kiélezett for­mában vetette fel mindazo­kat a problémákat, amelyek­kel a szocializmus, fejlődésé­nek mostani nagyon összetett, döntő szakaszában szembe kerül. „A lengyelországi vál­ság tanulságai éppen ezért nem csak a lengyel kommu­nisták számára fontosak” — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. „A leglényegesebb tapasz­talat az, hogy a lengyel ese­mények — minden bonyo­lultságuk és sokrétűségük el­lenére — világosan bebizo­nyították: a szocializmus mély gyökereket vert, or­szágaink dolgozói életüket nem a szocializmuson kívül képzelik el. Ez pedig azt je­lenti, hogy a szocializmusban elért előrehaladás vissza­fordíthatatlan” — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az SZKP XXVII. kongresz­­szusán megfogalmazott fel­adatokról, a határozatok végrehajtásának kezdeti ta­pasztalatairól. „Feltétlen elsőbbséget kell biztosítanunk a baráti or­szágokkal meglevő kooperá­ciós kapcsolatoknak, a szo­cialista gazdasági integráció felgyorsításának. Ezen a té­ren a legnagyobb jelentősé­gű a tudományos-műszaki haladás kérdéseire kidolgo­zott komplex KGST-prog­­ram végrehajtása lesz” — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. -4“ -4- -4- • Külpolitikai kérdésekre át­térve az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének júniu­si ülésén a résztvevők közö­sen elemezték a nemzetközi helyzetet, s megállapodtak a közös cselekvés irányaiban. Januárban a Szovjetunió közzétette nagyszabású programját a nukleáris fegy­vereknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP XXVII. kongresszu­sán pedig elhangzott az átfo­gó nemzetközi biztonsági rendszer kialakítására vo­natkozó elképzelés. „A leszerelés ügye azon­ban egy centit sem jutott előre az amerikai kormány­zat nyíltan obstrukciós ma­gatartása miatt. S ami még ennél is rosszabb, Wa­shington meg akarja sem­misíteni a fegyverkezési haj­szát még visszafogó utolsó fékeket — a SALT—2. szer­ződést és más szovjet—ame­rikai megállapodásokat” — mutatott rá Gorbacsov. Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatkoza­tokat arról, hogy békére és leszerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cselek­szenek. Ezt az állítólagos szovjet szerződésszegésekkel igyekeznek igazolni. Arról is beszélnek, hogy megváltozhat álláspontjuk, amennyiben a Szovjetunió „jól fog visel­kedni”. A kioktató szerepében tet­szelgő amerikai magatartást akár humorral is lehetne szemlélni, csakhogy itt nem kevesebbről van szó, mint az emberiség túléléséről, s a Szovjetunió úgy véli, hogy minden politikusnak a legko­molyabban kell közelítenie ehhez a kérdéshez. Annak idején — idézte fel a hetvenes éveket Gorba­csov — a szocialista orszá­gok kedvezően fogadták az Egyesült Államok részvételét az összeurópai folyamatban. „ Akkor arról volt szó, hogy a folyamatban részt vevő min­den egyes állam milyen mó­don járulhat hozzá az euró­pai biztonság szilárdításához, az együttműködés bővítésé­hez. Jelenleg úgy látszik, hogy az Egyesült Államok pontosan ellentétes célokat követ — a fegyverkezési haj­sza fokozására és a konfron­táció szítására törekszik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország természe­tesen levonja következtetése­it Washington kihívó kato­nai akcióiból. „A leghatáro­zottabban vissza fogjuk ver­ni az Egyesült Államok ka­landor, romboló akcióit. Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperializ­mus önkénye határozza meg a világ sorsát” — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelme­sen fogja alakítani a szov­jet—amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell len­nie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. „A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszí­téseinek eredményeként le­het megóvni. Arra van szük­ség, hogy nyugaton minden­ki megértse: nukleáris töltet­tel felszerelt rakéta indítása lényegében nem csupán gyil­kosság, hanem öngyilkos ak­ció is egyidejűleg”. A továbbiakban a Szovjet­unió Kommunista Pártjának főtitkára szólt a csernobili atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas erő rejtőzik az atomenergiában. Gorbacsov egyúttal megkö­szönte azt a szolidaritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért­ baj ide­jén. -4- -4- -4-Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott arra, hogy ameddig létezik az imperialista agresszió ve­szélye, addig a szocialista or­szágok kénytelenek gondos­kodni biztonságukról. Ezt a Célt szolgálja a Varsói Szer­ződés Szervezete, amelynek keretében a szovjet katonák fognerbaráto­kkal együ­tt őrzik a békét, egyebek kö­­ö­zött egész sor szövetséges or­­szágg területén. Újabb témára áttérve az SZ­KP KB főtitkára kijelen­tette: az emberi civilizáció nem csupán a háború és bé­ke kérdésében érkezett vá­laszaihoz. Az emberiség fej­lődésének olyan századába lépett, amikor egyre éleseb­ben látszik az élethez való jog szoros összefüggése a fej­lődéshez való joggal. A legélesebb problémának nevezte a szovjet vezető a gazdaságilag fejlett és fejlet­len államok közötti, növek­vő távolságot. Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy olyan korban élünk, amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmon­dásos tendenciák. A törté­nelmi fejlődés jelenlegi fele­lősségteljes szakaszában párt­jaink jelszavává vált az út­kereső gondolat és annak el­lenőrzése a társadalmi-politi­kai gyakorlatban. „Támoga­tunk mindent, ami a népek tényleges érdekeit, a békét és társadalmi igazságosságot, az emberi haladást szolgálja. Elutasítjuk viszont mindazt, ami ellentétes ezekkel a cé­lokkal.” A beszédet, amelyet a len­gyel televízió egyenes adás­ban közvetített, többször szakította meg a kongresz­­szusi küldöttek hosszan tar­tó tapsa. A LEMP kongresz­­szusát egyébként is jellemző szívélyes légkört, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti testvéri kap­csolatokat demonstrálta a beszéd meleg fogadtatása, a véget érni nem akaró taps és Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov meleg ba­ráti összeölelkezése a kong­resszusi emelvényen. A be­széd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövő­nők egy kis csoportja Le­nint ábrázoló faliszőnyeget nyújtott át Gorbacsovnak. Az SZKP főtitkára a mun­kásasszonyokat megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Mihail Gorbacsov beszé­de után a tanácskozás soros elnöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett me­leg szavakért és a küldöt­tek nevében sok sikert kí­vánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszu­sán kitűzött célok megvaló­sításához. -4- -4- -4-Zbigniew Messner kor­mányfő, a LEMP KB PB tagja részletesen ismertette a jelenlegi tervidőszak és a kilencvenes évek legfonto­sabb társadalmi- és gazda­ságpolitikai célkitűzéseit. Az ötéves terv részletei­ről szólva elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16—19 százalékos növekedésével számolnak. Ez a rendkívül megnövekedett beruházási igény teljes kielégítésére nem elég, de lehetővé teszi, hogy az előző öt évhez ké­pest a fejlesztésekre fordít­ható összegek mintegy 17 százalékkal nőjenek. A nemzeti jövedelem terve­zett növekedési üteme fele részben az anyagtakarékos­ságból ered majd. Ezért azok a beruházások élveznek előnyt a jövőben, amelyek anyag- és energia-megtaka­rítást hoznak, miközben valamennyi fejlesztéstől megkívánják a jövedelmező­séget. Részletesen szólt a tudo­mányos-technikai haladás meggyorsításának­­ fontossá­gáról, arról a tervről, hogy 1990-ig megkétszerezik az ilyen célú kiadásokat Len­gyelországban. A miniszterelnök végeze­tül arról szólt, hogy az el­következő évek nagy és ösz­­szetett feladatai megkövete­lik a központi államappará­tus átalakítását is. Ezek a változtatások a kormány politikájának következetes, egységes megvalósítását szolgálják majd. 2 HIJfiHPOU) Olaszország Kormányalakítási tárgyalások Francesco Cossiga olasz államfő hétfőn megkezdte kormányalakítási tanácsko­zásait a közélet vezető sze­mélyiségeivel. E tanácskozá­sok keretében tárgyalt a volt köztársasági elnökökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának el­nökeit fogadta. Cossiga ked­den találkozik a parlament­ben képviselt pártok kül­döttségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormány­alakítási megbízást. Rómában a három legna­gyobb párt, a Keresztény­­demokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt veze­tősége hétfőn rendkívüli ta­nácskozáson vitatta meg az országban kialakult súlyos politikai helyzetet. Pretoriáról Nyilatkozat­pártial Növekvő hevességgel foly­tatódott hétfőn a konzerva­tív kormány és munkáspár­ti­­ ellenzékének nyilatkozat­párviadala a brit külügymi­niszter tervezett pretoriai „közvetítő missziója” ügyé­ben. Sir Geoffrey Howe kül­ügyminiszter küldetésének „európai felhatalmazására” helyezte a hangsúlyt vasár­napi nyilatkozatában, a hat napos dél-afrikai és zambiai látogatásáról hétfőn reggel hazatért Denis Healey mun­káspárti „árnyékkülügy­mi­niszter” viszont kijelentette, hogy a fekete többség kép­viselői „a Thatcher-kor­­mány egyetlen tagjával sem hajlandók szóbaállni”. A franciák atom­büszkesége látogatás a Superphenixben A Superphenix Lyontól 60 km-re a Rhone folyó partján épült fel és 1200 megawatt­órás teljesítményével a világ ilyen típusban első ipari mé­retű atomerőműve. Mi is a gyorsneutronos atomreaktor működési elve és előnye a hagyományos re­­aktorokkkal szemben ? Eb­ben a reaktorban az uráni­um 238-as izotópját és plu­tóniumot használnak fűtő­anyagként. A hasadóanyag a plutónium. A hasadáskor ki­­lövődő neutronokat nem las­sítják le vízzel, s ezek a gyorsneutronok az uránium 238 rétegeinek nekiütközve plutóniummá alakítják azt is. A gyorsneutronos reaktor tehát több hasadóanyagot termel, mint amennyit fel­használ — ellentétben a ha­gyományos reaktorokkal. Ráadásul az urániumnak azt az izotópját hasznosítja, amely a természetes uráni­um 99 százaléka, de amelyet a hagyományos reaktorok nem tudnak hasznosítani, mert nem alkalmas a mag­hasadásra, s amely ezért az atomerőművek mellékter­mékeként állandóan csak halmozódott. A gyorsneutro­nos atomerőmű nagy előnye tehát az, hogy az elhasznált fűtőanyagból a plutóniumot visszanyerve a ciklus a vég­telenségig folytatódhat, a reaktornak nincs szüksége többé új nukleáris fűtő­anyagra. Másrészt a hatásfo­ka is magasabb mint a ha­gyományos reaktoroké, mert a hőenergiát nem víz, ha­nem folyékony nátrium veszi át. A Superphenix hatásfoka 40 százalék, ami világcsúcs. Az atomerőmű kapujánál mindannyian személyes be­lépőkártyákat kapunk, ame­lyekkel számjegyvezérlésű forgóajtókon át bocsátanak az erőmű területére. Nyolcas csoportokban egy-egy mér­nök vezetésével jártuk be a generátorokat, a vezérlőter­met és a reaktor központi csarnokát. A Superphenix két, egyen­ként jó 10 m hosszúságú hengeres turbógenerátort használ, ezek egyébként olasz gyártmányok. A tájé­koztatás szerint egy évig is eljárnak folyamatos üzerét­­ben bármi beavatkozás nél­kül. A hatalmas teremben alig, látható ember, halk zümmögő búgással dolgoznak a generátorok. A vezérlőterem nem külö­nösebb látványosság. Nagy negyedkörívben fénylő pon­tok miriádjával villogó táb­lák, előttük két íróasztalnál ülnek az ügyeletes mérnö­kök. A minimális szolgálati létszám két mérnök, a mi délelőtti látogatásunk idején öten ültek benn. Mielőtt leereszkednénk a 60 m magas betonhenger szívébe, a reaktor belsejébe, dekompressziós kamrán ha­ladunk át. Utána védőruhát öltünk: fehér köpenyt, hosz­­szú szárú fehér vászonkesz­tyűt, és fehér mamuszt hú­zunk a cipőnkre. Sárga sisa­kunkat is újra cseréljük, ami csak itt, az „ellenőrzött zónában” használatos. Benn a bunkerben már egyetlen munkást sem látunk. Körbe­futó vasrácson járjuk körül az alattunk megbúvó atom­­n­áglyát. Mindebből persze csak pirosra, sárgára és kék­re festett óriási hengerek tompa teteje látható és két táblán keresztmetszet-váz­latok,­­ amelyek a reaktor szívének felépítését, beren­dezését, méretarányait ábrá­zolják. Csend van, meleg és áporodott műanyagszag ter­jeng. Mikor kijövünk, sugár­­ellenőrzés következik. Rálé­pünk egy személymérleghez hasonló készülékre, majd belépünk egy kamrába. Pár másodperc és mindkét ké­szülék sugármentes jelzést ad. A védőruhát levetjük, a szertartásnak ezzel vége, rö­videsen újra kilépünk a sza­badba, ahol melegen süt a nap és friss, kellemes illat­tal árad a tüdőbe a leve­gő ... Az egységben erő rejlik » (Folytatás az 1. oldalról.) főmérnöke a munkatársak nevében köszöntötte a vál­lalat nyugalomba vonuló vezérigazgatóját, majd az építésügyi és városfejleszté­si miniszter átadta Kranko­­vits Istvánnak eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitüntetést. A Gyáév vállalati taná­csának alakuló ülésén a 43 küldött először elfogadta a vállalat szervezési és műkö­dési szabályzatát, majd a vt tagjai egyhangú szava­zással megválasztották Péder Zoltánt a vállalati tanács el­nökének, Imre Istvánt pe­dig a vállalati tanács elnök­­helyettesének. Ezután került sor a Gyáév új vezérigaz­gatójának megválasztására. Varga Ernő, az előkészítő bi­zottság vezetője ismertette a tanáccsal a pályázat ered­ményét, majd részleteket kö­zölt a négy pályázó írásban benyújtott programjából Ezt követően a pályázók sze­mélyesen is szólhattak a vállalati tanács tagjaihoz el­képzeléseikről. Az ezt köve­tő titkos szavazáson a 45 vállalati tanácstag közül 33- an Orosz Lajosnak, a Gyáév eddigi termelési főmérnöké­nek szavaztak bizalmat. Somogyi László vélemé­nyét idézzük: mint mondta, sok igazgatóválasztáson vett részt, de olyan jól előkészí­­tetten, mint a győri volt, egyen sem. Hangsúlyozta, hogy mind a négy jelölt al­kalmas lehetett volna a ve­zérigazgatói tisztre. A Gyá­­évet úgy tartják számon, mint ahol igen egységes a vezetés. És ebben az egység­ben nagy erő rejlik. Dr .La­katos László, a megye ve­zetői nevében köszöntötte az öt esztendőre megválasztott új vezérigazgatót, Orosz La­jos pedig megköszönte sze­mélye iránt megnyilvánult bizalmat, ígéretet téve arra, hogy legjobb képességei és ereje szerint kíván a közös­ségért dolgozni. F. J. Makaó jövőjéről Pekingben hétfőn meg­kezdődött a Makaó jövőjé­ről szóló kínai-portugál tárgyalások első fordulója. A kétnaposra tervezett for­dulón a kínai kormányt Csou Nan külügyminiszter­helyettes, a portugált pedig Ruy Barbosa Medina, az or­szág ENSZ-nagykövete kép­viseli. Megfigyelők zökkenőmen­tes tárgyalásokra számíta­nak. Idézik a kínai küldött­ségvezetőt, aki kijelentette: nagyon jók a kapcsolatok Kína és Portugália között, s bízik benne, hogy a tárgya­lásokon, amelyek harmoni­kusnak és simának ígérkez­nek, megoldják Makao „tör­ténelemből visszamaradt” problémáját. A tárgyaláson nem ellenfelek, hanem partnerek vesznek részt, és az nyíltan hasznos lesz mindkét fél számára. A portugál küldöttség ve­zetője a tárgyalások meg­kezdése előtt kijelentette, örvendetesnek tartja, hogy a kínai fél realisztikus maga­tartást tanúsít Makao kér­désében. 1986. július 1., kedd

Next