Kisalföld, 1986. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1986-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. október 1., szerda Ára: 1,80 Ft XUI. évfolyam, 232. szám Györ-Sopron ipara kérdezett ¥ Érdekegyeztetés a minisztériummal Ha nem is könnyű (jól) kérdezni, mégis csak szeren­csésebb, mint Válaszolni a kérdésekre. A megyei párt- bizottság és a megyei tanács gyűjtötte össze azokat a kér­déseket, amelyek a megye ipari gazdaságát tfoglalkoz­tatják, és amelyekre sokkal inkább megoldást, mint vá­laszt várnak. Az Ipari Mi­nisztérium írásiban kapta meg a tizenkét pontba sűrít­hető, fél újságoldalt kitévő kérdéseket és írásban adta meg rájuk a feleletet. Amennyiben tisztázni való maradt a két fél között, ezt tegnap délután a tárca veze­tő munkatársainak és Győr- Sopron képviselőinek talál­kozóján kölcsönösen megte­hették. A megyét a megbeszélésen Szabó Mihály, a megyei ta­nács elnöke, Szénhegyi Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, Páll György, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Sántha Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se, Bánkuti Józsefné, a me­gyei tanács osztályvezetője és Venesz Antal, a Gra­boplast vezérigazgató-helyet­tese, a megyei tanács ipari bizottságának elnöke képvi­selte. Az ipari tárcát dr. Cseh József miniszterhelyet­tes és a tárca több főosztály- vezetője. Dr. Cseh József a kora délelőtti órákban érke­zett Győrbe és először a Re- kard Győri Mezőgazdasági és Mechatronikai Gépgyárat, majd a Glovita Győri Kö­töttkesztyűgyárat látogatta meg, délután találkoztak a tárca és a megye vezetői a megyei tanács székházában. Idézzünk előbb a kérdések közül néhányat. A különbö­ző pályázati rendszerek cél­ját és hatásfokát lerontja, hogy csak több hónapos ké­séssel lehet azokat megvaló­sítani, elbírálásuk hosszú és nehézkes. Miközben még a jövő évi tervekben is több a tisztázni való kérdés, a mi­nisztérium már a kilencve­nes évekhez kér adatokat. A jól gazdálkodó kis gazdasági szervezeteket nagyban sújtja az országosan jellemző laza fizetési, pénzügyi fegyelem. Miközben a hazai cégek oly­kor nem tudják kitölteni ka­pacitásukat, hasonló rendel­tetésű cikkeket nagy rr.eny- nyiségben importálnak. A Győr-Sopron Megyei Patyo­lat Szolgáltató Kisvállalat képtelen hozzájutni berende­zései működtetéséhez szük­séges importalkatrészeknez. Az alapanyag-gyártók min­denekelőtt exportra vannak ösztönözve, eközben a hazai feldolgozók munkáját nehe­zíti az ellátás nem kielégítő volta. Mint kiderült, a jó szán­dék mellett sem volt könnyű megnyugtatóan megadni a feleleteket. íme a bizonyság rá: a pályázatok olykor csakugyan elhúzódnak, ám az igazsághoz tartozik,, hogy ez alkamasint a vállalatokon is múlik. Nincsenek kellő alapossággal kidolgozva. Más esetben viszont a minisztéri­um elfogada a pályázatokat, egyéb főhatóságok azonban kedvük szerint dolgoztatják át azokat. Az import ver­senyre késztet, ez igaz. Ám miféle versenyhelyzet az, mint a Magyaróvári Kötött­árugyár esetében, amikor is az év derekán tudja meg, hogy milyen behozatallal kellett volna előző év no­vemberében, a tervezéskor számolnia. (Amikor egyebek között megrendelte az alap­anyagokat.) A tegnapi megbeszélésen valójában nagyon kevés nyi­tott kérdés mozdult el a holtpontról. És ez sem a megbeszélők szándéka miatt lesz így. Mégsem haszonta­lan, ha a minisztérium ille­tékesei közvetlenül, szemé­lyesen ismerik meg időről időre, mi foglalkoztatja egy terület gazdaságát. Csupán egy-két példát említve: azt a tényt, hogy monopolhely­zetben lévő iparvállalatok, mint például a Tiszai Vegyi­kombinát, vagy éppen a Cse­pel Művek szerszámgépgyá­ra még csak nem is válaszolt a hozzá fordult megrendelők kérésére. Pedig az utóbbi esetében nem kevesebbről volt szó, minthogy a máso­dik negyedévre szerződött 12 milliót érő berendezést csu­pán az év végén hajlandó szállítani. A megbeszélések rendszeressége miatt az idők folyamán talán mégiscsak csökkenthetők a nyitva ma­radó kérdések. Ferenczi József Kádár János megbeszélése Naftával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára kedden délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházéban megbeszélést folytatott Ales­sandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről. Sürget­ték a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a le­szerelés terén mielőbb konk­rét megállapodások szülesse­nek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irá­nyú erőfeszítéseit, és üdvö­zöltek minden erre vonatko­zó konstruktív kezdeménye­zést, bárkitől is származzék. Külügyminiszterünk New York i tárgyalásai Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki hazánk küldött­ségét vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének 41. ülésszakán, hét­főn a világszervezet székhe­lyén folytatta tárgyalásait Találkozott Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a közel-keleti hely­zet rendezésére irányuló erő­feszítéseket. Véleményt cse­réltek a magyar—szír kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­geiről. Várkonyi Péter találkozott Dante Caputo argentin kül­ügyminiszterrel. Kifejtették egyetértésüket arra vonatko­zóan, hogy a jelenlegi hely­zetben fokozott erőfeszítések­re van szükség a béke és a nemzetközi biztonság meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny visszaszorítása érdeké­ben. Hazánk külügyminisztere találkozott Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélés során a fontosabb nemzetközi kérdé­sek megvitatásán túl kiemel­ten foglalkoztak a két gr- szág közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztésével. Október 11—12-én Gorbacsov—Reagan találkozó Megállapodás született ar­ról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11— 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. A találkozót Mihail Gor­bacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfo­gadta. A reykjaviki találkozó ré­sze azoknak az előkészüle­teknek, amelyek Mihail Gor­bacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgál­ják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében Géni­ben állapodták meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hoz­zá a TASZSZ. Kétszáz üzlet kínálata Napirenden a csornai áruellátás Kétszáz bolt és étterem árukínálatát, munkáját ér­tékelte legutóbbi ülésén Csorna Város Tanácsa. A testület három esztendő múltán tűzte ismét ülése napirendjére a város és a vá­ros körüli falvak áruellátá­sának helyzetét. Szó esett arról, hogy a vásárlók az el­múlt években mit kerestek hiába a pultokon, s termé­szetesen arról is, hogy a hiá­nyokat milyen termelői és együttműködési zavarok okozták. A kulisszákon in­neni és túli híreket a tanács szakemberei Krassné Bokory Márta csoportvezető irányí­tásával kötötték csokorba. A beszámoló és a vitain­dító felszólalás derülátó volt. A gondok hosszú listájával szolgált, de megállapította, hogy az alapvető zavaroktól mentes a város és környéke áruellátása. A fejlődés las­sú, de a sok kicsi sokra megy elve alapján hosszú távon is biztonságban érez­hetik magukat a fogyasztók. Kezdjük a sort az élelmi- szeripari termékekkel s egy jó hírrel. Csornán és kör­nyékén egyre több tej és tej­termék, baromfi és tojás fogy, egészségesebbé váltak a táplálkozási szokások. A tőkehúsok és a húskészít­mények fogyasztásának mennyisége állandósult, az értékesítés színvonala nőtt. Ma már a kisközségekben is vásárolható előre csomagolt húsáru, s a földszigetiek ■ Kilencedik alkalommal rendezett mezőgazdasági seregszemlét Bábolna. (Tudósításunk a lap 3. oldalán olvasható.) Fotó: Szűk Ödön hátrányos helyzete is ha­marosan megszűnik a bolt rekonstrukciójának jóvoltá­ból. A töltelékek, a füstölt áruk, a szalámik esetenkénti hiánya komolyabb gondot okoz Csorna környékén, az ok ugyanis a termelői kedv visszaesésében keresendő. A tanácsülésen elhangzott, hogy a kistermelők a várt kedvezményeket nem kapták meg, az ígéretek ellenére a sertéstartás költségei növe­kedtek. A sütőipari termé­kek mennyiségének és minő­ségének emelése ma már több mint ígéret. A küszö­bön álló üzemi rekonstruk­ció mellett szakbolt megnyi­tását határozták el. A tanácsülés leghevesebb mondatai a zöldség-gyümölcs termelésével, felvásárlásával és árusításával foglalkoztak. A heves felszólalások elle­nére vita nem alakult ki, a tanácstagok és a szakembe­rek ugyanis egyetértettek abban, hogy a Rábaköz fej­lett zöldség-gyümölcs ter­mesztésének helyi feldolgo­zóiparra van szüksége. Az idei bőséges termés és ko­rai érés egyértelművé tette, hogy a termelők biztonsága és a felvásárlók üzleti érde­ke csak az alföldi és buda­pesti konzervgyárak uralmi helyzetének megszüntetésé­vel érvényesülhet egyszer­re. A ruházati termékek csornai kínálatáról érdemes elmondani, hogy a magánke­reskedők tevékenységének már látványos jelei vannak. Jótékonyan hatott a kíná­latra az árubeszerzés köré­nek bővülése, a határmenti árucsere működése. Az ese­tenkénti lábbelihiányt a ta­nács egy kedvező szombat- helyi szerződés megkötésével kívánja megszüntetni. A legtekintélyesebb hiánylistá­val Csornán — mint bárhol az országban — az iparcik­kek rendelkeznek. A mély­hűtő, a televízió, az automa­ta mosógép, a kismotor, a centrifuga nyitja a sort... Jó hírrel kezdtük, illő, hogy jó hírrel is fejezzük be. Csornán a vendéglátóhelye­ken egyre több alkoholmen­tes ital fogy. Sok jót és sok rosszat is hallhattunk még e híren kívül a tanácsülé­sen a szaporodó borozókról, a helyi ÁFÉSZ kistelepülé­seken folytatott rekonstruk­ciós tevékenységéről, a negyvennégy vendéglátóhely munkájáról. A lényeg azon­ban annyi, hogy szükség van minél több olcsó és tisztes­ségesen szolgáltató vendég­lőre, borozóra, büfére, szál­láshelyre. Kovács Miklós tanácsel­nök zárszavában áttekintet­te a három évnyi időszak kedvező változásainak jegy­zékét, szólt a szakboltok há­lózatának kiépítéséről, az új üzletekről, majd a még meg­levő fehér foltok eltüntetésé­nek lehetőségeiről. Az ellá­tatlan területek elsősorban a Rábaközi ÁFÉSZ és a tanács egyeztetett fejlesztési tervei­től várhatnak megváltást. Gaál József

Next

/
Thumbnails
Contents