Kisalföld, 1986. november (42. évfolyam, 259-282. szám)
1986-11-01 / 259. szám
2 HARIPOID Sarlós István látogatása Győrött (Folytatás az 1. oldalról.) között nagyobb legyen a bizalom, ennek érdekében kell tisztázni a hatásköröket. Bérpolitikai kérdésekről szólva azt hangsúlyozta Sarlós István, hogy a kiváló munkát megfelelően kell megfizetni, s a bér- és szociálpolitika között világos határokat kell megállapítani. Szociálpolitikai kérdésekről szólva azt hangsúlyozta, hogy az idősebbekről való gondoskodás a társadalom alapvető feladata, a nyugdíj nem szociális segély, hanem évtizedek munkájával megszerzett járandóság, s a nyugdíjas ennek megfelelően nem eltartott. Sarlós István felszólalása után kért szót Nagy Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Egyebek között arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy noha az emberek többsége cselekedni akar és cselekszik is, a legfontosabb kérdésekben, az adott feladatok megoldási módjában nézetazonosság van, ennek ellenére azonban gyakran több helyen mégis késik a megvalósulás, az eredmény. Sarlós István válaszában elmondotta, hogy az ellentmondás oka nyilvánvalóan az, hogy nálunk még nem alakult ki a felelősségvállalás megfelelő gyakorlata, a végrehajtásban, a mindennapi életben azért tapasztalhatók gyakran az említett ellentmondások, amelyeket pedig fejlődésünk meggyorsítása érdekében minél előbb fel kell oldanunk. Sarlós István délután vendéglátóinak kíséretében a Glovita Kötöttkesztyűgyárba látogatott, ahol Marton József igazgató, Bodrogi Ferencné párttitkár és Grosz Imréné szakszervezeti titkár fogadta. Marton József a gyár múltjáról és jelenéről adott tájékoztatást, megemlítve, hogy az ezerszázötven dolgozót foglalkoztató gyár kollektívája az 1974-es rekonstrukció óta folyamatosan fejleszti technikai berendezéseit. Utalt arra is, hogy a nyereségelvonás jelenlegi rendszere megnehezíti a fejlesztést, a folyamatos technikai megújulást. Ennek ellenére az a törekvésük, hogy megteremtsék a számítástechnikai termelésirányítás komplex rendszerét. , Marton József tájékoztatója után Sarlós István kérdéseket tett fel a Glevita munkájáról, terveiről, a bérszínvonal alakulásáról és arról, hogy a nemzetközi versenyben hogyan állják meg a helyüket, majd — az igazgató válaszait követően — üzemlátogatáson vett részt. Ennek során a divatüzem Nagy László szocialista brigádjának nevében Gábor Istvánné brigád- és csoportvezető virágcsokorral köszöntötte őt és arra kérte, látogatásának emlékére tegyen bejegyzést a brigád naplójába. A Glovita Kötöttkesztyűgyár után Sarlós István és kísérete a Megyei Kórház Zrínyi utcai egységéhez hajtatott, ahol megtekintette az átadás előtt álló onkoradiológiai osztályt. Itt dr. Kelemen István, a megyei kórház főigazgató főorvosa, dr. Schreiner László párttitkár és dr. Várkonyi László, a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának vezetője fogadta, dr. Kiss Turay Gyula osztályvezető főorvos pedig bemutatta a daganatos megbetegedések kezelésére és gyógyítására létrehozott osztályt. Ennek megtekintése után dr Kelemen István, a megyei kórház, mint integrált intézmény munkájáról szólt. Ezt követően Sarlós István megtekintette a Zlid utcában a felújított korábbi rendelőben létrehozott reuma- és mozgásszervi rehabilitációs osztályt, amely ugyancsak átadás előtt áll. Itt dr. Szabó Pál és dr. Szanyó Ferenc főorvos fogadta őt és dr. Szabó János, a megyei kórház műszaki és fejlesztési főmérnöke mutatta be az intézményt. Az egészségügyi osztályok megtekintése után Sarlós István a győri belváros történelmi nevezetességeivel ismerkedett, megtekintette a tömbrekonstrukció nyomán felújított házakat és a Liszt Ferenc utcai új házasságkötő termet. Innen útja a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-dunántúli Bizottságának székházához vezetett, ahol Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének jelenlétében Ser László, a Kamara Észak-dunántúli Bizottságának elnöke tájékoztatta őt tevékenységükről és munkájuk eredményeiről. Sarlós István a késő délutáni órákban visszautazott a fővárosba. K. A. ■ Sarlós István vendéglátói kíséretében megtekintette a tömbrekonstrukció nyomán megszépült győri belvárost. Nemzetközi kerekasztal-konferencia Az MSZMP október 3.— november 1-jén Budapesten hatpárti kommunista—szociáldemokrata kerekasztalkonferenciát rendez. Résztvevőit Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön este fogadta. A tanácskozáson a Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt és a Német Szocialista Egységpárt, illetve az MSZMP képviselői elsősorban az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseit vitatják meg. A konferenciát pénteken Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a Külügyi Osztály vezetője nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után kifejtette: az enyhülés, az európai együttműködés iránti elkötelezettség indíttatta a hat ország pártjait arra, hogy közösen gondolkodjanak, s keressék a cselekvés lehetőségét az előrelépés érdekében. Ebben a szellemben került sor a hat ország pártjainak első tanácskozására 1985 márciusában. Aláhúzta: a kommunista és szociáldemokrata pártok számos kérdésben eltérő ideológiai, politikai nézeteket képviselnek, ez azonban nem akadályozhatja meg közös kezdeményezésüket. Különösen alkalmassá teszi a kommunista és szociáldemokrata pártokat, az együttműködésre az a körülmény, hogy az igazságosabb világ megteremtésével kapcsolatos céljaik és érdekeik sok tekintetben egybeesnek. A nemzetközi folyamatokat elemezve rámutatott, hogy a kelet—nyugati viszonyban áttörés ugyan nem következett be, de az elmúlt másfél évben, kiváltképp az 1985. novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó nyomán mégis javultak egy biztonságosabb világ kialakításának esélyei. Az előrehaladást azonban továbbra is akadályozza a bizalom hiánya. A fegyverzetkorlátozási tárgyalások során nem lehet kitörni a zárt körből, úgy, hogy az egyik fél — a másik szándékáról megalapozatlan feltételezéseket hangoztatva — a katonai erőfölény szerződéses szavatolására törekszik. Európai utótalálkozó Heves viták várhatók? November 4-én, kedden délelőtt 35 európai és északamerikai ország külügyminiszterét köszönti majd Franz Vranitzky osztrák kancellár a 3. európai biztonsági és együttműködési utótalálkozó megnyitóján. Az esemény jelentőségét növeli, hogy a két nagyhatalom képviselői — Sevardnadze szovjet és Schultz amerikai külügyminiszter — a reykjaviki csúcstalálkozó után itt tárgyal először ismét egymással. Belgrád és Madrid után Bécsben harmadszor találkoznak az 1975-ben indult helsinki folyamatban részt vevő államok, hogy az ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaljanak. A bécsi konferencia előkészítő tanácskozása a közelmúltban — a nemzetközi feszültségek ellenére — tárgyszerű, jó légkörben folyt és a kölcsönös engedmények alapján sikerrel ért véget. Sikernek, a helsinki folyamat hangsúlyozásának tekinthető, hogy végül minden ország külügyminiszteri szinten képviselteti magát , ami az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország részéről nem volt eleve biztos. A kialakult megállapodás szerint az első hét nyilvános ülésein a miniszterek fejtik ki kormányuk álláspontját, mégpedig sorsolással meghatározott sorrendben; kedden Románia képviselője lesz az első, pénteken a bolgár külügyminiszter az utolsó szónok. Eduard Sevardnadze, aki már vasárnaptól Bécsben időzik, szerdán délelőtt másodikként beszél — az első felszólaló történetesen Várkonyi Péter magyar külügyminiszter. George Schultz, csak szerdán érkezik az osztrák fővárosba, ahol — várhatóan — már aznap találkozik szovjet kollégájával. Az amerikai diplomácia vezetője csütörtökön szólal fel a konferencián, s feltehetően aznap másodszor is találkozik Sevardnadzéval, majd pénteken elutazik Az előkészítő konferencia jó légköre ellenére a jelek arra mutatnak, hogy élénk, sőt, időnként heves vitákban nem lesz hiány a bécsi üléseken. A NATO-országok, elsősorban az amerikai kormány nem rejti véka alá, hogy az emberi jogok és kapcsolatok kérdését kívánja előtérbe állítani Bécsben. Az ezzel kapcsolatos hangulatkeltés szolgálatában már a találkozót megelőző héten megkezdték a hírverést Bécsben a különböző, a Szovjetunióval, más szocialista országokkal szemben ellenséges emigráns szervezetek. Átadták az M 1-es újabb szakaszát Pénteken átadták az M 1- es autópálya Biatorbágy— Herceghalom közötti újabb szakaszát,s ezzel elkészült a fővárost Tatabányával összekötő 50 kilométeres pálya, amelyet nyolc év alatt 4,4 milliárd forintos költséggel építettek meg. Az eseményen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Éppen negyedszázada kezdődött meg az első autópálya-szakasz tervezése, építése. Ez idő alatt a közúti közlekedés jelentősen fejlődött, a személyautók száma 23 ezerről másfél millióra, a teherautóké 30 ezerről 150 ezerre emelkedett. A gyorsütemben növekvő forgalom teszi szükségessé az autópályák folyamatos építését; ezek hossza — a most átadott szakasszal együtt — eléri a 218 kilométert. Amerikai tudósok az SDI-ről „Értelmetlen űrvédelem“ Vezető amerikai szaktudósok túlnyomórészt megvalósíthatatlannak és értelmetlennek tartják az űrfegyverkezésre vonatkozó terveket. A Cornell egyetem intézete által elvégzett felmérés során a tudományos akadémia több mint 160 tagjának tettek fel kérdéseket az űrfegyverkezésről: matematikusokat, fizikusokat, mérnököket kérdeztek meg. A 451 válasz közül — mint azt Peter Stein, az egyetemi intézet igazgatója sajtókonferencián elmondotta — a túlnyomó többség, 87 százalék, vélekedett úgy, hogy az űrfegyverkezési program sohasem nyújthat teljes védelmet az Egyesült Államoknak. A csillagháborús terveket a megkérdezetteknek csupán 2,5 százaléka támogatta, 25 százalléka ellenezte, 55 százaléka pedig erőteljesen ellenezte. Gyakorlatilag egyetlen szakértő sem vélekedett úgy, hogy húsz-huszonöt éven belül megvalósulhat a „tökéletes védelem", s még a részleges védelmet is csupán 11 százalék tartja elérhetőnek. A szakértők háromnegyede állapította meg, hogy a rendszer megteremtésének csak akkor lenne értelme, ha az legalább 69 százalékban „kivédené" a támadó rakétákat. William Proxmire szenátor, aki a közvéleménykutatási adatokat ■ ismertette a sajtókonferencián, kijelentette: reméli, Reagan elnök és a kongresszus tagjai is megismerkednek a vezető tudósok véleményével. Weinberger hadügyminiszter, aki csütörtökön már egy beszédben támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, délután sürgősen magához kéretett néhány újságírót, televíziós tudósítót, s hangoztatta: a tudósok „nem " mondhatnak véleményt olyasmiről, ami még nem létezik", és a kísérletek folytatása nélkül nem ítélhetik meg igazán, működőképes lehet-e egy űrvédelmi rendszer. Környezetünk ’86 Városlakó emberiség Az emberiség történetében először a földön élők többsége hamarosan városlakó lesz, s ez az állapot hátrányosan befolyásolhatja környezetünket, kedvez a betegségek, a rosszultápláltság, az ipari környezetszennyezés terjedésének és aggasztó abból a szempontból is, hogy a természeti csapások egyszerre hatalmas embertömegeket sújthatnak. Ezt a riasztó megállapítást az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 198-ról kiadott — vádbeszédnek is beillő — jelentése tartalmazza. Az UNEP szerint a városok gyorsütemű növekedése és terjeszkedése „alapvetően megváltoztatja az emberi környezetet, elsősorban a fejlődő országokban". , A jelentés kiemeli azt a „mélységes szakadékot", amely a fejlett és a fejlődő országok között tátong. Mint megállapítja, az elmúlt évtizedben a világ ugyan „egészségesebb" lett, vagyis a gyermekhalandóság csökkent, az átlagéletkor pedig nőtt szinte minden országban. Ám a harmadik világban tízszer annyi gyermeket fenyeget a halál már első életévében, mint a fejlett országokban. És egy európai vagy észak-amerikai felnőtt húsz évvel hosszabb életet remélhet, mint afrikai vagy ázsiai embertársa. Az UNEP szerint a fejletlenség, a vizek szennyezettsége, az öntözés hiánya és a rossz egészségügyi ellátás következtében évente 4,6 millió ötesztendősnél fiatalabb gyermek hal meg a harmadik világban. Szufanuvong lemondott Szufanuvong, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság eddigi államfője lemondot tisztségéről — jelentette csütörtökön a laoszi rádió. A 77 éves politikus megromlott egészsége miatt köszönt le köztársasági elnöki tisztségéről. Szufanuvong 1975 , Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság létrejötte óta volt az indokínai ország elnöke. A rádiójelentés szerint Phoumi Vongvichitet, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB PB tagját, miniszterelnök-helyettest kormányrendelettel ügyvivő elnökké nevezték ki. Szufanuvong a Laoszi Népi Forradalmi Párt alapító tagja, jelenleg a párt KB Politikai Bizottságának tagja. A francia gyarmati uralom elleni függetlenségi harcegyik vezetője volt. 1986. november 1., szombat