Kisalföld, 1987. február (43/42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KlffilPou) AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. február 2hétfő óra: 1,80 Ft XIIII. évfolyam, 27. nem A vasutas-szakszervezet és a KMF szerződése Felkészítés a napi munkára Január utolsó munkanapján Győrött, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán tartott kihelyezett ülést a Vasutasok Szakszervezetének központi elnöksége. A tanácskozás befejező aktusa volt egy több hónapja folyó előkészítő munkának, amelynek eredményeként aláírták a szakmai szakszervezet, illetőleg a műszaki főiskola között létrejött együttműködési szerződést. A szakszervezeti elnökség tagjait a vendéglátók nevében dr. Kiscelli László, a műszaki főiskola főigazgatója köszöntötte, majd tájékoztatta a jelenlévőket az együttműködési szerződés létrejöttének előzményeiről. A győri főiskola, mint azt a főigazgató elmondta, a MÁV, illetőleg a GySEV számára képez felsőfokú szakembereket, akik a kellő gyakorlat megszerzése után többnyire vezető beosztásokba kerülnek. A sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a jól felkészült üzemmérnökök a szakmai feladatok megoldásán túl elég nehezen boldogulnak a munkahelyeken megtalálható sajátos feladatokkal, így együttműködési készségük a mozgalmi szerveket illetően is kívánnivalókat hagy maga után. A szakmai szakszervezet, illetőleg a műszaki főiskola közötti együttműködési szerződés célja ezért elsősorban az, hogy a hallgatók már a képzés idején tapasztalatokat szerezzenek a munkahelyi irányítás sajátos feladatairól, s a szakszervezeti mozgalom szerepével megismerkedve a munkábalépés pillanatában bekapcsolódhassanak a munkahelyi közéletbe. Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára hozzászólásában elmondta, hogy a szakszervezeti mozgalom fontos feladatának tekinti a fiatal szakemberek vezetővé válásának figyelemmel kísérését, s ehhez mindig is kész volt segítséget nyújtani. Az ágazat igényeit ismerve a szakszervezeti mozgalomnak az is a feladata, hogy már a kezdeti időszakban erősítse a fiatalok hivatástudatát, felkészítse őket a munkahelyi közösségekben rájuk váró feladatokra, egyszóval: segítse az átállást a tanulóévekről a napi munkára. A Vasutasok Szakszervezetének elnöksége ennek érdekében szerteágazó feladatokat vállal magára, többek között népszerűsíti a főiskolai képzést a tagság körében, figyelemmel kíséri a termelési gyakorlaton lévő,hallgatók foglalkoztatását, illetve szerepet vállal elhelyezkedésüknél is. A tudatos felkészítési munkát segítendő a közeljövőben egy főiskolai szakszervezeti alapszervezet létrehozására kerül sor, amely bázisként működve a mozgalmi munka elemeinek elsajátítását könnyíti meg. A tanácskozáson szót kért Losonczi Gyula, a MÁV budapesti igazgatóságának műszaki igazgatóhelyettese is, aki a munkáltatók szemszögéből elemezte a szerződés jelentőségét. Kiemelte, hogy a gazdasági feladatok ellátására felkészített üzemmérnökökre a munka során számos egyéb feladat is hárul, ezért mindennél fontosabb, hogy a pályakezdő fiatalok értékítéletében a reális kép tükröződjön. Dr. Kisbakonyi József, a műszaki főiskola intézeti igazgatója, az együttműködési szerződésben foglalt feladatok koordinátora arról beszélt, hogy az öt évre szóló szerződés éves munkaprogramjának végrehajtása garantálja a sikert, ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltételek adottak. A központi elnökséggel kialakított élő kapcsolat pedig lehetőséget nyújt az operatív együttműködésre is. A tanácskozás ünnepélyes aktusaként a Vasutasok Szakszervezete nevében Koszorús Ferenc főtitkár, a műszaki főiskola nevében pedig dr. Kiscelli László látta el kézjegyével az együttműködési szerződést. — Kalocsai — ■ ■! ».'..■■n . Ml. . .'I.—Tv: ■!■.» ■■ •»■■■I».. .IV... . - —. ...... .... .. ........... .-A v •* VASÁRNAPI KORKÉP ^ Az állat bírja,a vízcsap nem... □ A szállítószalag megállt □ Hétvégén is hordják a havat □ Korcsolyapályáról a termálba □ Lesik már az árakat A tél egyelőre nem enged a szorításából. A győrzámolyi Kisalföld termelőszövetkezet állattartó telepének portájánál nézzük a hőmérőt: mínusz 23 fokot mutat. Reggel nyolc óravan. Ám ez csak az újságírónak reggel, a téeszben dolgozóknak csaknem délelőttnek számít. Kísérőnk, Pörneczy István téeszelnökmár hajnali fél ötkor ráköszönt az állatgondozókra. S ha azt nézzük, hogy az elnök győri lakos, ez nem kis teljesítmény. — Munkaszüneti napokon mindig tartunk ügyeletet, a szövetkezet valamelyik vezetője itt van. Ma én vagyok a soros. Erdélyi Béla, a portás hatkor állt be, délután hatig lesz munkában. A telepen Neuperger Ernő igazít útba bennünket, Galambos Árpád pedig az egyik éjjeli ellés gondjairól beszél. A karámok között találkozunk. A városi embernek kicsit furcsa, hogy viszonylag meleg istállóból a szarvasmarhák kikívánkoznak a szabadba, ott ropogtatják a fagyos szálastakarmányt. — Nem szeretnek a párás istállóban. Fázni pedig nem fáznak, ilyenkor jó hosszú a szőrük, vastag alatta a faggyúréteg — kapjuk a magyarázatot. Az állatok tehát bírják a hideget, a vízcsapok azonban kevésbé. Bognár György csőszerelővel találkozunk, kis kocsin tolja a benzinlámpát meg a poroltót. Több vízcsap befagyott az éjjel az istállóban, azokat kell kiolvasztani. A telepről távozóban az áfész 348-as vendéglőjében egy kávéra vendégei vagyunk az elnöknek. Vannak vagy húszan, iszogatnak, olvassák a friss Vasárnapi Híreket. Amíg elkészül a kávé, Pörneczy István igyekszik belénk csöpögtetni valamit a téli mezőgazdaságról... — Tudjátok-e, Vajda János, a költő, hogy írt a téli munkákról? „Télen át, amikor a nagy hó minden külső munkát lehetetlenné tesz, a jó gazda kosarat köt, szerszámait toldja-foldja, hogy az idő kárba ne vesszen.” Ez ma is érvényes, csak más a mérce ... Aztán prózaibbra vált az elnök. Mondja, február 13-án lesz a zárszámadás, jó évet zárhatnak. Amegyében elsőként fejezték be az aratást, elsőként az őszi vetést, jól jövedelmez a 800 szarvasmarha is. — A tagságot dicséri itt minden eredmény — teszi hozzá nyomatékkal. Fél füllel hallottuk, hogy a rendkívüli hideg miatti lemaradást pótolandó, a győri házgyárban szombati, vasárnapi műszakot tartanak. A hír igaz, mert a parkolóban autókat látunk, a bejáratnál pedig összefutunk az érkező üzemfenntartási vezetővel, Kara Olivérrel. Neki nincs műszakja, csak „úgy” bejött, körülnézni. Együtt tudjuk meg a rossz hírt: szombaton megrepedt a 240 méter hoszszú kavicsszállító heveder, a gyártócsarnokból haza kellett küldeni az embereket. Most a karbantartók dolgoznak, vagy húszan, hogy hétfőn minden azonnal indulhasson. Takács László művezető tárgyalja meg a tennivalókat a főnökével, összefutunk Nagy Györggyel is, aki társaival együtt szombaton éjjel fél tizenkettőig próbálta a szállítószalagot rendbe hozni. — Szabályosan törik, recseg-ropog, hiába tüzeltünk alatta. Azért valahogy majd csak rendbe rakjuk — ígéri. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ Friss jégen kezdő korcsolyázó... ■ Szebeni Gyula és Megyimóri Pál karbantartó lakatosok a házgyári csoport,satu felújításán dolgoznak. Zárszámadó közgyűlés Tápon ! Állandó megújulás Ismét eltelt egy esztendő. Nem csupán a természet körforgása és a naptár mutatja számunkra az idő múlását, hanem ama tény is, hogy megint megkezdődtek a termelőszövetkezetekben a zárszámadások. Megyénkben az idén először a tápi termelőszövetkezet tagjai sereglettek egybe, hogy megvitassák az elmúlt esztendő gazdálkodását és az idei terveket. A közgyűlésen részt vett Valki István, a megyei tanács elnökhelyettese, Fülöp Attila, a Győr városi pártbizottság munkatársa, valamint Polecz Pál, a TESZÖV képviselője. Nagy Attilának, a termelőszövetkezet elnökének szavaiból kitűnt, hogy a körülményeket figyelembe véve a tápiak elégedettek lehetnek az elért 13,4 millió forintos tiszta nyereséggel. Bár a tagok részére kiadott írásbeli tájékoztatóban szereplő adatok sejteni engedik, hogy az elért jövedelem mögött sok küszködés, apró sikerek és kudarcok sora rejtőzik. — Termelőszövetkezetünknek 238 aktív tagja és alkalmazottja van — mondta az elnök. — Az eredmény ugyan közös, de nem mindannyian egyformán járultunk hozzá. Így azután az is természetes már nálunk, hogy nem egyformán részesülünk belőle. Az egy állományi létszámra számított személyes jövedelem tavaly nápon már meghaladta a kilencvenezer forintot. Ám az említett elvből kiindulva voltak, akik ennél lényegesen többet, és olyanok is, akik sokkal kevesebbet kerestek. A termelőszövetkezet nem élte fel a nyereséget. Tavaly 17 millió forintot fordított beruházásokra, épült egyebek között egy terményszárító, fűtéskorszerűsítést hajtottak végre a baromfitelepen, felújították a tápkeverő üzemet. Vajon az elmúlt esztendei eredmények milyen alapokat teremtettek az idei tervekhez?— Nem kergetünk álmokat — mondta egyebek közt az elnök. — A lehetőségekből kell, hogy kiinduljunk. És ezek alapján mondhatjuk, hogy rendelkezünk elegendő szakképzett dolgozóval, vezetővel és ezeket meg is tudjuk fizetni. Adottak a termeléshez szükséges legfontosabb gépek, épületek. A folyékony műtrágyázásnak köszönhetően az országos jelenségekkel ellentétben az elmúlt esztendőben növelni tudtuk a hatóanyag-felhasználást. Szövetkezetünk pénzügyi helyzete is stabil. Bár pénzgazdálkodásunkat néha nehezíti, hogy egyes vevőink késedelmesen fizetnek. És azt, talán már mondani sem kellene, hogy a költségeink sokkal gyorsabban emelkednek, mint a bevételeink. Mindezek alapján készített terveink megvalósíthatóak. A jelenlévő párt- és állami szervek képviselői nevében Fülöp Attila kért szót, aki hangsúlyozta, hogy a tápi termelőszövetkezet elért eredményei annál is inkább figyelemreméltóak, mivel földjeik lényegesen gyengébbek a megyei átlagnál. A jövedelmezőségben nagy szerepe volt a termelőszövetkezet folyamatos megújulásikészségének, melynek jó példájaként említhető a folyékony műtrágyakészítő telep,, illetve a baromfitelep propánbután gázzal történő üzemeltetése. , N. E.