Kisalföld, 1987. február (43/42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

• A szarvasmarhák jól bírják a hideget. ­ KISMFÖLD (Folytatás az 1. oldalról.) Elkanyarodunk a Pápai út felé, hétköznaponként gyak­ran látni ott havat lerakó teherautókat. Nos, vasárnap ellenére is találkoztunk hó­val púpozott járművekkel. Ráköszönünk Horváth Bélá­ra, aki a billenő platós IFÁ- ról próbálja lerázni a bele­fagyott terhét. — Tegnap is dologztam­, ma is reggel hattól délután kettőig hordom a munkahe­lyeinkről a havat. A pilóta és a gép a Győr- Sopron Megyei Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipari Vállalaté. Ú­gy tűnik, ott is mihama­rabb a rendes kerékvágásba kívánnak jutni, s maguknak teremtik meg a munkalehe­tőséget. + + + Reggel kilenckor nyílt meg a győriek régi, kedves kor­csolyapályája, a Rába-ártér­­ben. Vagy félszázan csúsz­káltak már felnőttek és gyer­mekek vegyesen. — Bizony nem valami jó a jég, még be-beszakad — mondja Baross Gábor, a Győri Filharmonikus Zene­kar igazgatóhelyettese, aki két gyermekével jött ki kor­csolyázni. — Most inkább elmegyünk a termálba, en­nek itt nem sok értelme van. Kérdem a műszaki vezetőt, Tamási Lászlót, mit tudnak ígérni? — Ha a hideg marad, már hétfőn is sokkal jobb lesz a jég. Nagyobb bajunk, hogy ebben a csónaktárolóban nem igazán jó az elhelyezésünk, a hőbefúvó csak úgy nyeli az olajat, vécé, víz nincs. Bez­zeg, ha az eredeti melegedőt használhatnánk, mindjárt jobbak lennének a feltéte­lek! Igen ám, csak ott a súly­emelők tartják az edzései­ket, a korcsolyázók kiszorul­tak. Bízunk benne, hogy a minap kialakított győri sport- és szabadidő központ (ide tartozik a Rába-parti jégpálya is) megnövekedett lehetőségeivel élve megoldja a problémát. Bizonyára meg­érné mindenkinek, hiszen a belépő csak hat forint, jó nagy a jégfelület, s a bel­város peremén rendkívül jó a megközelítési lehetősége is. Nem beszélve arról, hogy te­hermentesíti a műjégpályát. ♦ + + A szerkesztőségbe vissza­felé megálltunk egy kicsit a belvárosban. A csípős hideg ellenére voltak sétálgatók a „strasszén’­, vagyis a Lenin úton. Leginkább a hétfőn kezdődő 30—40 százalékos árleszállítást hirdető kiraka­toknál nézelődtek. Lesz bő­ven dolguk ma reggeltől a kereskedőknek. Szöveg: Csiszka Antal Fotó: Szűk Ödön ■ Vajon érdemes lesz-e hétfőn sorbaállni? ■ Nem könnyű lerázni a platóra tapadt havat. Ma döntenek a Fülöp-szigeteken Szombaton ,és vasárnap fe­szült légkör uralkodott a Fülöp-szigeteken. A hadse­reg teljes harckészültségben volt, mert tartani lehetett a lázadó katonák újabb akciói­tól. Ma dönt a Fülöp-szige­­tek lakossága az új alkot­mány sorsáról. Ennek célja a demokratikus kormányzás törvénybe iktatása, és a bel­ső rend megszilárdítása. Megfigyelők szerint az or­szág történetének legdemok­ratikusabb alkotmánya hat évre megerősítené Aquino elnökasszonyt tisztségében. Kábítószer­konferencia Hétfőtől Bécsben vizsgálja az ENSZ kábítószer bizottsá­ga, miként erősíthető nem­zetközi összefogással a harc a kábítószerek terjedése el­len? A 40 ország, köztük ha­zánk képviselőit egyesítő tes­tület elé kerülő jelentés ar­ról tanúskodik, hogy az utol­só évben, amelyről már tel­jeskörű adatok vannak, te­hát 1985-ben is növekedett a kábítószer-csempészés és a vele összefüggő bűncselek­mények száma a világ leg­több térségében. A hatósá­gok rekordmennyiségű koka­int és marihuánát koboztak el, ami arra utal, hogy a sok­millió dolláros anyagi forrá­sokkal rendelkező, kitűnően szervezett csempészbandák veszélyesebbek, mint valaha. A heroin forgalma is ugrás­ szerűen növekszik 1979 óta. Az ENSZ-adatok szerint a marihuána változatlanul a legelterjedtebb kábítószer a világon. 1985-ben az előző évinél 17 százalékkal többet, 360 tonnát sikerült elkoboz­ni, többségét a közel- és kö­zép-keleti országokban. A tanácskozáson fő témája a csempészés elleni nemzet­közi együttműködés. Nemcsak havat lapátol Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper”. Erre szük­sége is lesz Jack Matlock­­nak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szov­jet kiszolgálószemélyzet tá­vozása óta az amerikai dip­lomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épüle­teit, s ők lapátolják a járdá­kon a havat is. Matlock moszkvai misszió­ja persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza­­tájának gondozására. Ennél fontosabb a szovjet—ameri­kai kapcsolatok ápolása, a világpolitika két meghatáro­zó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már há­romszor dolgozott Moszkvá­ban különböző beosztások­ban, a most ötvenhét éves hivatásos diplomata jól be­szél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington elsőszámú „kremlinológusa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. Kinevezése arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elem­zésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztet­te az első kommentárok szerzőit — reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figye­lemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismé­telten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a lesze­relés és az enyhülés érde­kében. Azt sem szabad ki­hagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyiségek képviselték az Egyesült Ál­lamokban — például a jelen­legi államfő, Andrej Gromi­­ko is —, s az utolsó nagykö­vet, Anatolij Dobrinyin ha­zatérése után az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a külpolitika egyik meghatá­rozó irányítója lett. Hol lehet Terry Waite? Dzsumblatt túsznak ajánlkozott Bizonytalan a Libanonban az elmúlt hetekben elrabolt vagy eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite-et, a canterbury érsek megbízottját is. Az egyik bejrúti rádióállomás szom­bati jelentése szerint Valid Dzsumblatt, a libanoni drú­­zok vezetője bejelentette: saját magát ajánlja fel túsz­ként cserébe Terry Waite­­ért, amennyiben az anglikán egyházi személyiség fogság­ban lenne. Nem tudott határozott vé­leményt nyilvánítani Waite sorsát illetően Abu Ijad, a PFSZ második legmagasabb rangú vezetője sem. Mind­azonáltal kijelentette: nem elképzelhetetlen, hogy az anglikán pap az amerikai titkosszolgálattal is kapcso­latban áll. Elmondotta: van­nak olyan értesülései, misze­rint Terry Waite nemrégiben a CIA megbízásából egymil­lió dollárt adott át egy túsz­tartó csoportnak az egyik amerikai fogolyért, David Jacobsenért, aki nem sokkal később ki is szabadult. A szakértői bizonyításról Büntetőkollégiumi ülés A Győr-Sopron Megyei Bí­róság büntetőkollégiuma a múlt héten Győrött ülést tar­tott. Ezen a megyében mű­ködő büntetőbírók, valamint az igazságügyi szakértői iro­dák vezetői vettek részt. Ott volt dr. Gyepes István, a megyei bíróság elnöke, dr. Szigeti Ágnes és dr. Varga Tibor, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­­helyettesei, dr. Demeter Fe­­rencné, a Legfelsőbb Bíró­ság bírája, dr. Szabó József, a megyei pártbizottság mun­katársa, valamint Losonczi István rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője. A büntető kollégium elnö­ke, dr. Nagy Zoltán, a me­gyei bíróság elnökének bün­tetőügyszakos helyettese ter­jesztette elő jelentését az 1986 első felében jogerősen befejezett büntető ügyekben alkalmazott szakértői bizo­nyítások végrehajtásáról. Az említett időszakban 322 szakértői véleményt használ­tak fel megyénkben. A leg­többször (184 alkalom, 57,2 százalék) az orvosszakértők véleményét kérték, utána (92 eset, 28,6 százalék) a tárgyszakértői vélemények következtek, majd (28 eset, 8,7 százalék) a műszaki szak­értők, négy esetben, a könyvszakértők , végül 14 esetben daktiloszkópusok, szerológusok, fegyver- mun­kavédelmi és devizaszakértők következtek. Érdekes a kol­légium azon megállapítása, hogy az ügyek 91,1 százalé­kában a nyomozó hatóságok rendeltek el szakértői vizs­gálatot. A nyomozó hatósá­gok — elsősorban a Moson­magyaróvári Rendőrkapi­tányság — gyakran rendel­tek ki szaktanácsadót kife­jezetten szakértői feladatok­ra, legnagyobb részben er­ős műszaki kérdésekben. Megyénkben az orvos-, műszaki és könyvszakértő közreműködését igénylő ese­tekben az igazságügyi szak­értői irodák keretében működő állandó szakértők járnak el. Tevékenységük színvonalára jellemző, hogy képzettségük és gyakorlatuk alapján ese­tenként a kirendelő hatóság hibáit is képesek kijavítani, sőt néha a hibásan, szak­szerűtlenül feltett kérdése­ket is a büntető eljárás igé­nyeinek megfelelően teszik fel, és adják meg nyilatko­zatukat. A szakvélemények színvo­nalának egyik érdemi muta­tója az is, hogy előterjeszté­sük után csak ritkán volt szükség kérdéseket feltenni azok felhasználhatósága vé­gett. A megyénkben működő igazságügyi szakértők tevé­kenységére nem jellemző, hogy az eljárás különböző szakaszaiban módosítják szakv­éleményeiket. Végül a Győr-Sopron Me­gyei Bíróság büntető kollé­giuma megállapította, hogy megyénkben a büntető eljá­rásokban alkalmazott szak­értők tevékenysége a jog­szabályi rendelkezéseknek megfelel. Munkája jól segíti a bíróságokat a törvényes és megalapozott ítélkezésekben. A kollégium álláspontja sze­rint a szakértők alkalmazá­sának gyakorisága nem túl­zott. A szakértők kellő idő­ben terjesztették elő véle­ményüket. Büntető eljárá­soknak a kellő időben tör­ténő lefolytatását szakértői késedelem csak nagyon ki­vételes esetben hátráltatta. IB. a 1987. február 2., hétfő

Next