Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
.-Wn................... ............ -^7—...............................vny ...................................r1 ■.iapg.'.AHj-pSli A virágágyás is közös vagyon Zöldet a beton közé! Hinni szeretnék abban, hogy a minap megjelent felhívást: legyen szebb a megyeszékhely , a mozgalmat indítók nagyon is komolyan gondolták... a városgazdálkodási vállalat, a városgondnokság, a városszépítő egyesület megtesznek mindent azért például, hogy a napjainkban is ritkán ürített szeméttárolókból — hol van már az utat elzáró hó —, ne folyjon ki a szél martalékaként a szemét, hogy a lakótelepeken hömpölygő, megkopaszodott fenyők, végre elfeledtessék velünk a karácsonyt. De ahogy mondani szokás, mindenki söpörjön a maga portája előtt, s tegyük mi is, a város polgárai azt, amit csak megtehetünk a mozgalom sikeréért. Mert hinni szeretném, hogy ez a kezdeményezés mindnyájunknak örömére szolgál, s amint megérkezik a tavasz, bevirágosítjuk ablakainkat, erkélyeinket. Remélni szeretném, hogy ezt a virágosító kedvű mozgalmat jól szervezett akciók is követik, amiken földet, ültetnivalót és virágládákat árusítanak, s a szokásosnál kevesebb árral is megelégszenek, mert az ügynek megnyerni sokakat nehezebb akkor, ha még fizetni is kell érte. S valahol azt is hinni szeretném, hogy ezúttal lesz, aki számon kéri a magánkocsmák tulajdonosaitól, hogy a hasznukra leittasodottak miért végzik egyéb szükségleteiket a közeli lakótelepeken, parkokban. S talán remélhetném azt is, hogy nem szaporodnak a magánivók, főleg a kertvárosokban. Hinni szeretném, hogy az iskolákban visszhangra talál a felhívás, mert annak az egyik legnagyobb értéke, hogy a gyerekeket kívánja megnyerni, azokat a gyerekeket, akikkel bizony sokszor pöröl a környezetvédő, mert néha valóban kíméletlenek a házak közé szorult növényzettel, zöldterülettel, sőt állattal, mert mostanság inkább sikk a gyepen való motorozás, mint a faültetés, s néha a családi nevelés is hagy kívánnivalót. S itt már helyben is vagyunk. Szemléletváltás kell — az utolsó órában történne — nemcsak a mozgalom sikeréért, hiszen sokkal többről van szó! Újra vissza kell szerezni lakótelepünket díszítő fák, bokrok, virágágyások rangját, hogy azokon ne lehessen autóval parkolni, autót mosni, szerelni, hogy azt éppen olyan közös vagyonként féltsük, mint bármi mást a lakótelepeken. Mert hinni szeretném, ez a mozgalom is hozzásegít annak megértéséhez, hogy az ember csak úgy képes a boldogságra, ha teljes életet él. S ehhez a teljességhez az is hozzátartozik, hogy lássuk, évszakonként a természet színváltását, hogy egyáltalán legyen természet közelünkben, madarakkal, lepkékkel... aki ezt nem érti, az nagyon keveset él. Hát ennyi minden benne van abban a kezdeményezésben, ami mindössze néhány napos, de ami talán éven át élni fog, ezt hinni nagyon szeretném. G. Szabó Vetőmagadatlap A vetőmag minden jellemző tulajdonságát, az eredményes vetésihez szükséges adatot tartalmazó szállítási értesítőt mellékel a termelési rendszerek taggazdaságainak szállított hibridkukorica vetőmagokhoz az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének erdőháti vetőmagüzeme. A számítógépes elemzések alapján készült adatlap egyebek között a mag csíraszámát, tisztaságát, az 1 kilogrammra jutó mag- és csíraszámot, valamint a jellemzők alapján kidolgozott minősítést tartalmazza. Ismeretükben a gazdaságok gyorsabban, pontosabban tudják kidolgozni az adottságaiknak leginkább megfelelő vetési és termesztési technológiát. Az erdőháti vetőmagüzem a tavasszal elvetendő magvak feldolgozásánál újabb minőségjavító eljárást alkalmazott: a csíraképességet javító, többszörös védőbevonattal ellátott, úgynevezett inkusztált vetőmagvakat szállít a gazdaságoknak. 1987. március 2., hétfő z elnök azt hitte, régebbről ismerjük egymást Horváth Dóri Nándorral. — Csak most találkoztunk, de mintha már százszor szorítottuk volna meg egymás kezét. Nevet a süttöri pásztor, aki nem a tavaszi kihajtás napján, hanem a beszorulás, a behajtás ünnepén, Mihálykor született, ötvenhárom esztendős, 1969 óta téesztag (több mint tíz éve vesz részt a vezetőség munkájában), a növénytermesztésben dolgozik. Minap a búzaföldről a vizet eresztették le, tisztították az átereszeket. Régebben, télen sok műtrágyát rakott ki a vagonokból a süttöri brigád tagjaként. Járkál, mondom, járkál Horváth Dóri Nándor, számolja a napokat, ahogy karácsonykor, húsvétkor a gyerekek, hányat alszunk még? A jó időt, a tavaszt várja a pásztorember, Szent György naptól mnegél a jószág a mezőn, ha a földet nyalja, akkor is." — Mielőbb kint lenni a határban, ez a vágyam. Sokszor hallom: mennél már, pásztor? Mennék, futnék, szaladnék — mondja a férfi, aki nyolcadik éve hajtja majd ki a teheneket a faluból a puskomra, a dobásnyira lévő legelőre, amit Kamonyacsának hívnak. Magyarul köves földet jelent, de csak a horvát nevét emlegeti minden itt született. Nem kell a jószágnak akkor már a hó alól kikaparni a füvet. Ráhagyja a pásztor, tán csak nem. — Aztán bot akad-e? örül, hogy beszélhet róla. — Nemrég vágtam egyet, meggyfabotot. Majd megégetem. Láncot nem teszek rá, láncos bot ne zörögjön a csizmám sarka mellett. Ostor se kell. Valaha azzal jeleztek a gazdáknak, akárcsak a híres pásztor, a kapuvári Tömbő Imre. — Akkor honnan tudják, mikor kell elengedni a tehenet a jászoltól? Néz rám a két huncut szemével Horváth Dóri Nándor, s magyarázza, mindenkinek ott az istállóablakban a táskarádió. Ha hétkor van az indulás, mindenütt akkor. Dúdol az elmondottakhoz, illő dalt, a kihajtásról szólót. Körös körül zöldellenek a hegyek, a pásztorok kifelé legeltetnek ... Jó hangja van, tizenöt esztendeig énekelt a fertődi Haydn-kórusban. Azt lehetne még elmondani, pipázik a pásztor, s ez olyan igaz, mint a másik, az, hogy sípot hord a zsebében, síppal irányítja Bogár nevű kutyáját a Felsőkövecsesben. Nem dobbal, nádi hegedűvel! A szegődségéről se kérdezem, a kihajtásnak nemcsak a jószág és a gazda örül, hanem a süttöri pásztor is. Rováspálcát nem készít, tud írni, olvasni, s már az sem igaz, hogy Szent Györgykor mindenki lehet pásztor, de ősszel majd, számadáskor — mindenszentekig tart az őrzés — az, aki elszámol. Vigyázni kell a tehenekre, lesz ötvenöt-hatvan, bökős nincsen, de két-háromra kerül kolomp. Kunyhó van, eső ellen való, ha csöpörög az eső, a pásztor aludhat, a tehenek beállnak a fák alá. — Majdnem így — erősíti az ember. — Az itatás? — Gémeskútról húzom a vizet, naponta háromszor merem a két vályút, hatvankét vödör után telnek meg. A vödör húsz literes. é s mondja, mondja a " süttöri pásztor (én cingárnak látom), a feleségével vannak együtt, a három lány Budapestre került, szereti a társaságot, az énekeket,állatokat tart, négy tehén nyugtalankodik az istállóban, mennének, tülekednének kifelé a falu szélére. Valaha két csorda verte erre a port. Régen. Akkor szokás volt a jószágok tűz melletti elhajtása, a parázson való átléptetés, a füstölés, a szentelt gyertya gyújtása. Miután sok minden előkerül, megfogadjuk, találkozunk a köves földön, a nyáron, amikor a levegőben száll a por, beszédre az árokparton több idő jut, feljegyeztethetnek élmények, nevezetes dátumok, szaladhat füttyre a Bogár, rázhatja kolompját a zsemleszínű tehén, pisloghat a tilos felé, arra, ahol nemcsak a fű nyújtogatja a nyakát, hanem a kukorica is. Mondja a süttöri pásztor: — Úgy legyen! J. J. Mennél-e már, pásztor? A Medicina idei kiadványai Több mint hetven új könyvet és bővített, átdolgozott vagy változatlan kiadást jelentet meg ebben az esztendőben a Medicina Könyvkiadó. Az orvostudomány időszerű problémái című sorozat — Káldor Antal, Gergely János és Kulka Frigyes szerkesztette három újabb kötettel bővül. Az országunkban népbetegségként kezelt magas vérnyomás kialakulását, klinikai formáit, s e betegek élethoszsziglan tartó kezelésének és gondozásának új eljárásait ismerteti De Chatel Rudolf: Hipertónia című művének második bővített kiadása. Hárdi István: Pszichológia a betegágynál című mű ötödik, átdolgozott kiadása is a tudományos kutatások legújabb eredményeivel és az életveszélyes állapotban levő betegek kezelésének, ápolásának módját ismertető fejezettel kiegészítve lát újra napvilágot. Az ismeretterjesztő kiadványok közt várható az Elzevir könyvnyomtató család emlékét őrző bibliofil kiadványsorozat négy kötete: Az asszony és a szerelem, a Gyönyörűségek kertje, Az erényöv és A szerelem játékai című kötet. Sportkönyv, de nem csupán az aktív sportolóknak íródott Kenneth Cooper műve: a tökéletes közérzet, a testi és a lelki egyensúly kialakításához, illetve fenntartásához ajánl mindenki számára megvalósítható programot. A Panoráma útikönyv újdonság a többi között Linder László: Skócia, Verzár István: Írország, Kubassek János: Thaiföld. Friss információt ígér e műfaj kedvelőinek Csömör Lajos: Szt. István koronája nyomában című könyv is. A szerző következtetései szerint ugyanis a korona két része — az eddigi véleményekkel ellentétben — egységes alkotás, keletkezése a X. századra tehető, lehetséges, hogy mégis ez volt Szt. István eredeti koronája. Három érmes Győrből Ételfesztivál a Kongresszusi Központban Ilyen még nem volt... A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett Országos Gasztronómiai Kiállításon 130 magyar szakács, 106 cukrász és 65 felszolgáló, 500 terített asztalon mutatott be több mint félezer finom falatot, 400 féle cukrászati készítményt. A kiállítás jelmondata is sokatmondó: „Ismerje meg, amit a világ már elismert.” Az ételfesztiválnak kettős célja volt: mindenekelőtt esztétikai-szakmai, azonkívül versenyeztek is a magyar gasztronómia legkiválóbbjai. A szigorú zsűri, amelynek elnöke Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetségének elnöke volt, összesen 300 arany, ezüst és bronzérmet osztott ki. A szépen fénylő érmekből hála a megyeszékhely megújuló vendéglátásának, Győrbe több is jutott. Kovács Teréz, a Nyugatmagyarországi Vendéglátó Vállalat mestercukrásza virágkosár alakú, Hófehérkét és a hét törpét ábrázoló dísztortájával, valamint ananászos, mandarinos és ribizkés poharas krémjével két aranyérmet, ízléses teasüteményével pedig egy bronzérmet nyert. Szőke Sándor a Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat kiváló szakácsa a kitűnően elkészített vaddisznó gerinccel, valamint a kisalföldi borjútekerccsel (parajos, tojéslepényes töltelékkel) egy ezüst- és egy bronzérmet hozott Győrbe. Sipőcz Péter, az Arrabona ételbár kiváló séfje hálóban sült kunszigeti szűzpecsenye ételkölteményéért ugyancsak ezüstérmet kapott. A verseny izgalmai után a Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat igazgatójának irodájában beszélgettünk az ínyencfalatok három győri mesterével, örvendetes, hogy mindhárman tovább tudják adni kitűnő szakmájuk titkait. Kovács Teréz és Szőke Sándor ugyanis Nyugat-magyarországi Vendéglátó Vállalat szakmai instruktorai. Pontosan az a feladatuk, hogy a vállalat konyháit (több mint ötven van belőlük) és cukrászüzemeiit szakmai tanácsokkal lássák el, illetve irányítsák. Kovács Teréz munkájának a most elnyert érmek csak betetőzései. Birtokában van már szakmája szinte minden kitüntetésének. Az aranyérmek átadásakor kérdezték tőle a zsűri tagjai, mi a kedvenc édessége: a magam sütötte bármilyen rétes — válaszolta. Szőke Sándor családjában hagyománya van a sütésnekfőzésnek. Édesapja kitűnő cukrászként Leleczkyéknál és Bergmanéknál dolgozott. Maga pedig Budapesten, Bíró Dénesnél tanulta a szakma rejtelmeit. Miután hazaérkezett otthonába az érmekkel, feleségét ünnepi vacsorára invitálta, gombás gombócot főzött lecsós szafttal, amelybe kevés marhanyelvet és sonkát vágott... Sipőcz Péter konyhaművészetéről a finom falatok mindazon kedvelői tudnak regélni, akik elfogyasztottak már az Arrabona ételbárjában egy-egy jó pacalpörköltet, szepesi aprópecsenyét, nem húsmaradékokból, hanem szűzpecsenyéből. Akik pedig az áruház csemegeosztályán naponta vásárolják a svédgombát, a lengyel gombasalátát, a majonézes virslisalátát, azoknak elárulom, hogy azokat is Sipőcz Péter készíti. Nagy Miklós, a Nyugatmagyarországi Vendéglátó Vállalat igazgatója Kovács Terézt és Szőke Sándort kiváló dolgozó elismeréssel köszöntötte, Berki Ernő, az Arrabona igazgatója pedig Sipőcz Pétert jutalomban részesítette a szép szereplésért. Imre Béla A finom falatok érmes mesterei: Szőke Sándor, Kovács Teréz és Sipőcz Péter. Klífll FölD 3