Kisalföld, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

Háborúellenes film nyert Oscar-díjak A vietnami háborút a ma­ga embertelenségében és igazságtalanságában bemu­tató, drámai erejű film, a Szakasz (Platoon) nyerte el az elmúlt évad legjobb filmjének járó Oscar-díjat. Rendezője Oliver Stone. A Szakasz egyébként még két díjat nyert el: a legjobb hanghatások és a legjobb vágás díját. Érdekes döntést hozott az amerikai Filmmművészeti Akadémia több, mint négy­ezer tagja a legjobb női fő­szereplőről: a most Oscar­ral jutalmazott Marlee Mat­lin ugyanis süketnéma szí­nésznő, aki „Egy kisebb is­ten gyermekei” című filmjé­ben egy süketnéma lányt alakít. A legjobb férfi fő­szereplő viszont világszerte ismert filmszínész: Paul Newman, aki „A pénz szí­ne” című filmjében egy profi biliárdjátékost alakít. A legjobb férfi epizódsze­replő Oscar-díját Michael Caine, a női epizódistáét Dianne Wiest kapta. A leg­jobb külföldi film az idén egy holland filmalkotás, a második világháború napjait felidéző „Támadás”, amelyet F. Rademacher rendezett. 2 HIMIPOID Szovjet—brit megállapodások (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet vezető hangsú­lyozta: országa sok enged­ményt tett annak érdekében, hogy lendületet adjon a fegy­verzetcsökkentési tárgyalá­soknak. Kihagyta a számítá­sokból Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütő­erejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Ezeket az en­gedményeket azonban gyor­san „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjetuniótól. Mihail Gor­bacsov elvetette azt, hogy a biztonság az erőpolitikára épülhet. Margaret Thatcher szavai­ból kiderült, hogy a brit kormányfő a brit nukleáris fegyverzet fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szov­jetunió rá akarja erőltetni a kommunista rendszert a vi­lágra, hogy továbbra is fenn­áll egy Nyugat-Európa elle­ni szovjet támadás fenyege­tése. Ezzel szemben Mihail Gor­bacsov rámutatott a szocia­lista társadalom tökéletesíté­se, az átalakítás és a Szov­jetunió­ békeszerető politiká­ja közötti objektív összefüg­gésre. A politikának a rea­litásokra kell épülnie. Kü­lönböző társadalmi rendszerű országok léteznek, minden országnak joga van arra, hogy szabadon megválassza önálló fejlődésének útját, különösen a kiéleződött nuk­leáris fenyegetettség körül­ményei közepette — mutatott rá. A főtitkár határozottan el­vetette azt a gondolatot, hogy a nukleáris fegyverek euró­pai felszámolása nyomán a Szovjetunió döntő fölényre tenne szert a hagyományos fegyverzet terén, amely poli­tikai fenyegetést jelentene a­ Nyugat-Európával szemben. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok figyelem­be veszik Nyugat-Európa és * Nagy-Britannia aggodalma­it, köztük a hagyományos fegyverekkel és a vegyi fegy­verekkel kapcsolatos fenn­tartásokat. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott Margaret Thatchernek a reykjaviki tárgyalásokról, kitért arra, hogy nem sikerült kihasznál­ni a tényleges nukleáris le­szerelés kezdetét jelentő tör­ténelmi lépés megtételének lehetőségét. Ezzel kapcsolat­ban a felek alaposan meg­vitatták a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerző­dés fenntartásának kérdése­it. Mihail Gorbacsov meg­erősítette: a hadászati táma­dófegyverek csökkentése és a világűr fegyvermentességé­nek megőrzése hadászatilag­ összefüggő kérdés. Ezt a csomagot soha sem lehet fel­bontani. Elmondta, a Szov­jetuniónak megvannak az el­képzelései, hogyan lehet sem­legesíteni a „hadászati vé­delmi kezdeményezést” anél­kül, hogy erre az Egyesült Államokhoz hasonlóan ha­talmas összegeket költené­­nek. A főtitkár rámutatott: a Szovjetunió benyomása egye­lőre az, hogy Nagy-Britannia és annak miniszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthetne. Margaret Thatcher kérésé­re a szovjet vezető részletes tájékoztatást adott az or­szágban végbemenő változá­sok jellegéről, a még megol­dandó problémákról. A felek fontosnak és hasz­nosnak minősítették a láto­gatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb meg­értésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Mar­garet Thatcher a megbeszé­lések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas vélemény­­csere eredményeképpen lét­rejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes hatótá­volságú rakéták felszámolá­sát illetően. A két ország to­vábbra is partner marad a legfontosabb kérdés, a hábo­rús veszély csökkentése meg­oldásának felkutatásában — állapították meg, s kifejezték a politikai párbeszéd bővíté­sére és elmélyítésére, a két ország közötti szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat. Thatcher sajtóértekezlete Margaret Thatcher véle­ménye szerint ez év végéiig tető alá lehet hozni az euró­pai­­közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vo­natkozó különmagállapodást. A­­brit kormányfő ezt ked­den Moszkvában tartott saj­tóértekezletén jelentette ki. Margaret Thatcher tájékoz­tatta a nemzetközi sajtó képviselőit­­moszkvai látoga­tásának eredményeiről és válaszolt az újságírók kér­déseire. Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elé­gedetten szólt moszkvai út­járól. Méltatta az SZKP KB főtitkárával tartott megbe­széléseit. „Átfogó és nyílt” véleménycserét folytattunk egymással, megvitattuk­­gaz­dasági és politikai rendsze­reink előnyeit, Gorbacsov úr tájékoztatott a szovjetunió­kon átalakításról, én pedig melegen üdvözöltem ezt a folyamatot” — mondotta Margaret Thatcher. Ezután arról­­beszélt, hogy tárgyalásain részletesen és nyíltan megvitatták a fegy­verzetellenőrzés kérdéseit. „Egyetértettünk a­bban — közölte —, hogy mindenek­előtt megegyezést­­kell elérni a közepes hatótávolságú ra­kétákról, valamint arról, hogy a továbbiakban megál­lapodásra jutnak a kisebb hatótávolságú rakéták kér­désében is.” Utalt a fennma­radt nézetkülönbségekre is. Jelezte, hogy például a kö­zepesnél­­kisebb hatótávolsá­gú nukleáris rakétákat ille­tően országa inkább a Kelet és a Nyugat fegyverzetének egyenlő szintjében, ennek kialakításaiban érdekelt. Chirac Washingtonban Hétfőn a késő éjjeli órák­ban Washingtonba érkezett a francia miniszterelnök. Jacques Chirac hétfőn New­ Yorkban az üzleti élet, a gazdasági körök képviselői­vel találkozott. Kedden dél­előtt megbeszélést tartott Reagan amerikai elnökkel, aki este vacsorát adott tisz­teletére. Ugyancsak még kedden tárgyalt a francia kormányfő Schultz külügy­miniszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel is. A megbeszélések­­ közép­pontjában mindkét fél sze­rint a leszerelés kérdései, mindenekelőtt a közepes ha­tótávolságú európai nukleá­ris eszközök felszámolásá­nak problémái állnak majd. Magyar-kínai idegenforgalmi egyezmény Magyar—kínai kor­mányközi idegenforgalmi egyezményt írt alá ked­den Budapesten Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és Zhu Anhang, a Kínai Nép­­köztársaság budapesti nagykövete. Az egyezmény a ma­gyar—kínai idegenfor­galmi kapcsolatok fejlő­dését, a k­ét ország kö­zötti turistaforgalom nö­vekedését hivatott előse­gíteni. Ennek érdekében a két fél kölcsönösen fejleszti országa idegen­­forgalmi propagandáját. Mindkét fél törekszik a szervezett turizmus fej­lesztésére, mind több magyar utazási iroda küld csoportokat Kínába. Tavaly 4100 kínai állam­polgár járt hazánkban, s 1550 ma­gyar állampol­gár látogatott Kínába. Találkozók, élménybeszámolók Is barátsági hét vendége az első magyar űrhajós A magyar—szovjet barát­sági hét rendezvénysoroza­tának keretében tegnap Győr vendége volt Farkas Bertalan mérnök ezredes, az első magyar űrhajós. Első­ként a Bercsényi Miklós Szakközépiskolába látogatott, részt vett az ifjúsági napon, amelyet a szakközépiskola és a Béri Balogh Ádám Kato­nai Kollégium diákjai közö­sen rendeztek. A két intézmény több mint ezer tanulója elé lépő Far­kas Bertalant némi meglepe­tés fogadta: nyilvános inter­jú, a kérdéseket egy diák (társai nevében) intézte az első magyar űrhajóshoz. — Magánéletében gyakran eszébe jut-e még most is 1980. május 26., a fellövés napja? — Mielőtt e kérdésre vá­laszolok, enged­j­éték meg, hogy az MSZBT, és a világ­űrt megjárt kétszáztizenkét űrhajós nevében is szeretet­tel köszöntsem az intézmény diákjait... És most a kér­désre. Amit a­kkor éreztem, talán majd nyugdíjas korom­ban, ha sok időm lesz, le tu­dom írni. Első magyarként nyolc napot a világűrben töl­teni: elmondhatatlanul cso­dálatos élmény. S maga a fellövés... Ahogy akkor az újságok írták: a hajtóművek beindítása után kilenc perc húsz másodperccel megszüle­tett az első magyar űrha­jós ... Lehetetlen elfelejteni. — Milyen mostani kapcso­lata űr­párjával, Kubaszov­­val? — Éppen most, a hét vé­gén jöttem haza­ Csillagvá­rosból egy egyhetes tovább­képzésről, mert hát tartani kell a lépést az űrkutatás fejlődésével. Nemcsak Ku­­baszoval, hanem nagyon sok űrhajóssal vagyok személyes barátságban. Ismertem néhá­nyat például a Challenger szerencsétlenül járt űrhajó­sai közül is, szóval nagyon széles körűek a kapcsolatok. — Talán furcsa kérdés, de sok diáktársunkat érdekli: hogyan tisztálkodnak az űr­ben? — Hadd kezdjem azzal: 1980 augusztusában egy ba­latoni úttörőtáborban ugyan­ezt kérdezte tőlem egy tizen­két éves fiú. Mondtam, a ha­gyományos értelemben vett mosakodás nem létezik a vi­lágűrben. Októberben két­ségbeesett levelet kaptam egy édesanyától, arra kért, az élménybeszámolókon ne mondjak ilyeneket, mert a fia, aki űrhajós akar lenni, egyszerűen nem hajlandó mosakodni... Tisztálkodni persze az űrben is kell, erre nedvesített szalvéták állnak rendelkezésre. Az űrállomás „hosszú távú” lakói „pancsi­­kolhatnak” is, persze, speciá­lis körülmények között. A világűrben nagyon drága do­log a víz. — Ha újra kezdené, ugyan­ezt a pályát választaná? — Természetesen. — További tervei? — Tavaly fejeztem be a műszaki főiskolát, jelenleg az Interkozmosz programban dolgozom. És természetesen nagyon szeretnék újra repül­ni, részt venni akár egy hosz­szú távú űrrepülésen is. Ha sikerül, ha nem, én közüle­­tek is bárkinek teljes szí­vemből segítek, ha kell. Le­het, közületek kerül ki a kö­vetkező magyar űrhajós, vagy űrhajósnő. Középisko­lás koromban még én sem tudtam, meddig fogok eljut­ni. .. Az ifjúsági napon vehették át a Bercsényi KISZ-esei a kiváló KISZ-szervezetnek járó zászlót, s ekkor került sor az iskolai pályázatok ér­tékelésére is. Farkas Bertalanra még több program várt Győrött. Délután a Rekord-gyárban tett látogatást és szocialista brigádok képviselőivel be­szélgetett, majd a Mező Im­re Úttörőházban tartott él­ménybeszámolót hetedik és nyolcadik osztályos úttörők­nek. S ha már Győrben volt, egy soron kívüli meghívást is elfogadott: az egészségügyi szakközépiskola békeklubjá­nak kérésére meghosszabbí­totta látogatását. J. F. Felmentések, kinevezések Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tisztségből felmentette, egy­idejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tiszt­sége alól felmentette, egy­idejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kor­­nidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására­ tekin­tettel — e tisztségéből fel­mentette és Bereczky Gyulát a Ma­gyar Televízió elnökévé kinevezte.. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást pénzügyiminisz­­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét — nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel, érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg Müller Lászlót, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Té­tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. Súlyos baleset az M3-ason Kedden a kora reggeli órákban súlyos közlekedési baleset történt Budapesten, a XV. kerületben, az M3-as autópálya­­bevezető szakaszá­nak Szerencs utcai kereszte­ződésében. Egy honvédségi autóbusz, amelynek vezetője figyelmen kívül hagyta a forgalomirányító jelzőlámpa tilos jelzését, az útkereszte­ződésben összeütközött a BKV 24-es járatának szabá­lyosan közlekedő csuklós autóbuszával. A baleset következtében a BKV-járaton utazók közül Tremmel János Ottóné 37 éves raktáros, budapesti la­kos és Szarvas Ernő 51 éves szakács, budapesti Lakos a helyszínen meghalt. Az uta­sok­­közül hatan súlyosan, hatan pedig könnyebben megsérültek. A honvédségi autóbusz vezetője súlyos, két katona pedig könnyű sérülést szenvedett. A baleset körülményeit vizsgálják. 1987. április 1., szerda

Next