Kisalföld, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

2 KIJAIFÖLD Hétvégi körkép (Folytatás az 1. oldalról) szerelők­­a gyári telepen cső­szerelést mutattak be mesteri szinten. Koós Attila, az ÉGÁZ műszaki igazgatója, a zsűri elnöke, társaival együtt ugyancsak szigorúnak bizo­nyult. Az a versenyző, aki „életveszélyes” hibát nem derített fel, labdába sem rúghatott. Az ifjú szakembe­rek jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot, az értékelők néhányuknál kifogásolták, hogy az egyszerűen kijavít­ható hibáknál is túl sokat és ezért hosszan szereltek, büty­költek. Hiába, no, ez is bor­ravalós szakma... A ver­senyt egyébként készülékja­­vító kategóriában Baka Béla, a Dél-dunántúli Gázszolgál­tató, a belső szerelő kategó­riában Pavp István, az ÉGÁZ Vállalat dolgozója nyerte. Az ő ujjaik mozog­tak a legjobban. A gyermeknapi mozgásról jutott eszünkbe egy másfajta mozgás. A nádorvárosi Bene­detto fagyizó tulajdonosának jól mozogtak a .,szellemi ke­rekei”, amikor kitalálta, hogy a gyermeknap alkalmá­ból a kör­nyék gyermekeit ajándék fagylalttal lepi meg. A reklámfogásnak sem utolsó ötlet roppant népszerű lett, hiszen a szomszédos Zalka iskolába és az óvodába ösz­­szesen talán nyolcszázan is járnak. Péntektől vasárnapig éltek is a lehetőséggel a ne­bulók. Nem úgy a tegnapi csornai autóvásár érdeklődői. A nagyszámú nézelődő alig kö­tött üzletet, pedig még Vol­vót is kínálták nyolcvanezer forintért. Mielőtt bárki is egy autóroncsra gondolna, megnyugtatjuk, a roppant gondosan karbantartott svéd járgányra büszke lehet tulaj­donosa. Ha másért nem, hát azért, mert talán már most is indulhatna egy autómatu­zsálem bemutatón. Egyéb­ként a csornai úgy tetszik, hogy a Zsigulik. Ladák autó­vására. Trabantot például nem láttunk. Az öt-hat év körüli kocsik átlagára épp százezer forint­ volt. „Lejjebb nem adom" hallottuk egy négy-öt éves Skoda rátarti tulajdonosát. Jöjjön csak meg hirtelen az új kiutalás, tartja majd olcsóbbra is ... Ami a gyermeknapi ren­dezvényeket illeti, a jelszó idén így hangzott: Mozdulj az egészségedért! Győrött ki­tűnő programmal, gazdag választékkal rukkoltak ki a szervezők majd minden vá­rosrészben és a vállalati szakszervezeti bizottságok is. A Füszérttől a Vízügyig helyi ünnepi foglalkozásokat szer­veztek, a város pedig min­dent megtett, hogy egyetlen gyermek és család se unat­kozzon. Adyvárosban a Barátság­­parkban míg a gyerekek fo­ciztak, vetélkedtek a napsü­tésben, az idősebbek az im­már árnyat adó fák alatt sör­rel tartottak súlyemelést. A futásban az egyik helyszínről a másikra mi is megszom­jaztunk, de a volán mellé csak a tej illett, ezt pedig a Sportcsarnokban kínálták kedvesen mindenkinek. A nagy családi rendezvényen találkoztunk világbajnokkal, jogásszal, városi tanácselnök­helyettessel. A legboldogabb azonban Pintér Ferenc és családja volt, mert a családi ügyességi vetélkedőn egy bé­csi társasutazást nyert. Ha már külföldről esett szó, feltétlen említést érde­mel egy, a mozgáshoz kap­csolódó jelentős esemény. A harmadik győri Béke és Ba­rátság futóversenyen szom­baton 170-en vettek részt szerte az országból és a Csal­lóközből. A megyeszékhely és Dunaszerdahely közötti távot a női csapatok közül a veszprémiek nyerték, a fér­fiak között az Újpesti Dózsa atlétái bizonyultak a leg­gyorsabbnak. A versenyzők legnagyobb korkülönbsége ötven esztendő volt, tizenöt­től hatvanöt éves korig áll­tak rajthoz és értek is célba. A kivételesen gazdag hét­végi eseménytárból ezúttal csak a szabad ég alatti ren­dezvényekből adhattunk íze­lítőt a sok egyéb meghívás ellenére. Bizonyára megbo­csátják, de egy hónapja min­den héten esik az eső, csak vasárnap nem. Horváth Sándor­Fotó: Laposa Tibor Száll a hajóhinta a győri vidámparkban. Gyer­meknapi ingyenmenet. Brzezinski nyilatkozata A Szovjetunió légterének pénteki megsértése után Moszkvában hozott intézke­dések példaként kell hogy szolgáljanak az amerikai ve­zetők számára — jelentette ki Zbignow Brzezinski. Car­ter elnök egykori nemzetbiz­tonsági tanácsadója, az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A nyilatkozatot a TASZSZ szovjet hírügynökség is is­mertette. Brzezinski kijelentette: „A szovjetek megtették azt, amihez az amerikai katonai és politikai vezetésnek nem volt bátorsága — megbüntet­ték katonai vezetőiket, ami­kor súlyos mulasztások tör­téntek.” A volt nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett rá, hogy az 1983-ban Bejrútban amerikai tengerészgyalogo­sok ellen elkövetett merény­let vagy a Stark fregatt el­len elkövetett iraki támadás után még egyetlen személyt sem menesztettek állásából. Veszélyes amerikai intézkedés A TASZSZ szovjet hírügy­nökség washingtoni beszá­molója szerint lázas munka folyik a Pentagonban, hogy részletesen kidolgozzák a Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai, elsősorban hadi­tengerészeti és légierők nö­velésének terveit. Az AP hírügynökség úgy értesült, hogy 90 harci gép­pel a fedélzetén az öböl vi­zeire vezénylik a Constalla­­tion repülőgéphordozó hajót, valamint a legkorszerűbb légvédelmi rendszerrel fel­szerelt Edgies cirkálót. Szakértők rámutatnak arra, hogy Irán, bár ellensé­ges a viszonya Washington­nal, eddig nem támadott meg amerikai hajókat, de Reagan csütörtöki kijelentései után joggal tekintheti az Egyesült Államokat hadviselő félnek. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. TELEX MOSZKVA Dmitrij Jazov hadseregtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Elődjét, Szergej Szokolovot, a Szov­jetunió marsallját nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentették tisztségéből. BONN Bonni bejelentés szerint a szovjet külügyi szervek a hét elején lehetővé teszik az NSZK moszkvai nagykövetségének, hogy kap­csolatba lépjen a szovjet ha­tóságok őrizetében lévő nyu­gatnémet határsértő pilótá­val. A 19 éves Mathias Rust május 28-án Helsinkiből fel­­szállva behatolt a Szovjet­unió légterébe, s a határsér­tés után Moszkvában eresz­kedett le egy motoros, Cessna 172 B. típusú gépével. MAPUTO A mozambiki biztonsági erők foglyul ejtet­ték annak a dél-afrikai ro­hamosztagnak három tagját, amely — helyszíni jelentések szerint — péntek hajnalban támadást intézett Maputo egyik városrésze ellen. A Varsói Szerződés katonai doktrínája Nemzetközi kérdéseket békés úton kell rendezni I. A Varsói Szerződés kato­nai doktrínája mind a ha­gyományos, mind a nukleá­ris háború megakadályozásá­nak van alárendelve. A szo­cialista államok — társadal­mi rendszerük természetéből következően — jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nemzetközi problémák ka­tonai eszközökkel történő megoldásához. Síkraszállnak a nemzetközi kérdések kizá­rólag békés úton, politikai eszközökkel való rendezé­séért. Ma, amikor a legpusztítóbb fegyverfajták hatalmas mennyiségben halmozódtak fel, az emberiség a túlélés problémájával néz szembe: a világháború, méginkább a nukleáris háború végzetes lenne nemcsak a konfliktus­ban közvetlenül érintett or­szágokra, hanem magára a földi életre nézve is. A Varsói Szerződés tagál­lamainak katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy a je­lenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megol­dása sem engedhető meg ka­tonai úton. A Varsói Szerző­dés tagállamai soha, semmi­lyen körülmények között nem kezdenek katonai tevé­kenységet bármely állam vagy államok szövetsége el­len, hacsak nem éri őket fegyveres támadás. Sohasem fognak­­elsőként nukleáris fegyvert alkalmaz­ni. Egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellen­ségüknek. Ellenkezőleg: a világ valamennyi országával — kivétel nélkül — készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelem­­bevételével és a békés egy­más mellett élés alapján épí­teni. A Varsói Szerződés tagálla­mai kijelentik, hogy nemzet­közi kapcsolataikban szigo­rúan tiszteletben tartják a függetlenség, a nemzeti szu­verenitás, az erőszak alkal­mazásától és az azzal való fenyegetéstől való tartózko­dás, a határok sérthetetlen­sége, a területi integritás, a konfliktusok békés rendezé­se, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlő­ség elveit, valamint az ENSZ alapokmányában és a helsin­ki záróokmányban rögzített további elveket és célokat, csakúgy, mint a nemzetközi kapcsolatok általánosan elis­mert normáit. A Varsói Szerződés tagál­lamai, állást foglalva a lesze­relési intézkedések megvaló­sítása mellett, fegyveres erői­ket kénytelenek olyan össze­tételben és szinten tartani, amely lehetővé tenné szá­mukra a szerződés bármely tagállama ellen irányuló kül­ső támadás visszaverését. A szövetséges államok fegyveres erőik harckészült­ségét olyan szinten tartják, amely elégséges ahhoz, hogy felkészületlenül ne érhesse őket támadás. Ha mégis meg­támadnák őket, megsemmi­sítő csapást mérnek az ag­­resszorra. A Varsói Szerződés tagál­lamai sohasem törekedtek és most sem törekednek arra, hogy nagyobb fegyveres erő­vel és több fegyverzettel rendelkezzenek, mint ameny­­nyi e célok eléréséhez szük­séges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyverzetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszave­réséhez elégséges szinten tartják. II. A Varsói Szerződés tagál­lamai népeik iránti elsődle­ges kötelességüknek tartják, hogy megbízhatóan szavatol­ják biztonságukat. A szövet­séges szocialista államok nem tartanak igényt a többi államénál nagyobb bizton­ságra, de kisebbet sem fo­gadnak el. A jelenleg fenn­álló katonai-stratégiai erő­­egyensúly a háború megaka­dályozásának döntő tényező­je marad. Ugyanakkor, az erőegyensúly szintjének to­vábbi növelése, mint azt a tapasztalatok bizonyítják, nem eredményez nagyobb biztonságot. Éppen ezért to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a katonai erőegyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásáért. Ilyen körül­mények között a fegyverke­zési hajsza beszüntetése, tényleges leszerelési intézke­dések megvalósítása valóban történelmi jelentőségű. Ma az államok számára nincs más út, minthogy megálla­podásokat érjenek el a kato­nai szembenállás szintjének radikális csökkentéséről. A Varsói Szerződés tagál­lamai határozottan képvise­lik ezt az álláspontot. Kato­nai doktrínájuk védelmi jel­legével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő célok elérésére: Először: a nukleáris fegy­verek kifejlesztésének, gyár­tásának és tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nukleáris kísér­letek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverke­zési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadá­lyozása. Másodszor: a vegyi fegyve­rek és a tömegpusztító fegy­verek más fajtáinak betiltá­sa és megsemmisítése. Harmadszor: az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökken­tése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosításán túl — egyik fél számára sem biztosítana váratlan táma­dáshoz, és általában támadó hadműveletekhez szükséges eszközöket. Negyedszer: valamennyi leszerelési intézkedés szigo­rú ellenőrzése nemzeti tech­nikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalma­zásával, beleértve megfelelő nemzetközi szervezetek lét­rehozását, katonai informá­ciók cseréjét és a helyszíni ellenőrzést. Ötödször: nukleáris- és ve­­gyifegyver-mentes övezetek létrehozása Európa különbö­ző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, ame­lyekre a fegyverzet csökken­tett koncentrációja és a bi­zalom erősítése jellemző. Ka­tonai bizalomerősítő intézke­dések megvalósítása Európá­ban a kölcsönösség alapján, megállapodások kötése ilyen intézkedésekről a világ más térségeit, valamint a tenge­reket és az óceánokat illető­en. A Varsói Szerződés tag­államainak és az Észak-at­lanti Szövetség tagországai­nak kölcsönös lemondása a katonai erő alkalmazásáról és kötelezettség vállalása bé­kés kapcsolatok fenntartásá­ra. A más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok nemzeti határok mögé törté­nő visszavonása, a támadó fegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonása a két katonai szövetség köz­vetlen érintkezési övezeté­ből, a fegyveres erők és a fegyverzet koncentrációjá­nak minimális, egyeztetett szintre történő csökkentése ebben az övezetben. Hatodszor: a Varsói Szer­ződés tagállamai úgy vélik: nem természetes, hogy Euró­pa továbbra is két egymással szemben álló katonai tömb­re oszlik. Síkraszállnak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért és — első lé­pésként — azok katonai szer­­vezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés tagál­lamai konzultációkat java­solnak az Észak-atlanti Szö­vetség tagállamainak a két szövetség katonai doktrínái­nak összehasonlítására, jel­legük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös át­tekintésére, az évek alatt fel­gyülemlett kölcsönös gyanak­vás és bizalmatlanság felszá­molása, egymás szándékai­nak jobb megértése érdeké­ben, s annak biztosítására, hogy a katonai szövetségek és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái védelmi ala­pokra épüljenek. E konzultáció tárgyává te­hetnék továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők egyes fajtái terén kialakult egyen­lőtlenséget és aszimmetriát, valamint megvizsgálhatnák, milyen úton lehet ezeket fel­számolni a fölényben levő által végrehajtott csökkenté­sekkel, úgy, hogy ezek mind alacsonyabb szintek kialakí­tását eredményezzék. A szerződés tagállamai ja­vasolják, hogy e konzultá­ciókat magas szintű szakér­tők, a két fél országai kato­nai szakértőinek részvételé­vel folytassák. Készek már 1987-ben ilyen konzultáció­kat tartani. Azokra Varsó­ban vagy Brüsszelben, illetve a két városban felváltva ke­rülhetne sor. 1987. június 1., hétfő

Next