Kisalföld, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. október 1., csütörtök Ára: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 231. szám Hazánk vendége volt Franz Vranitzky Kapcsolataink mindkét népet szolgálják Osxi munkacsúcs a földeken Megkezdődött Petőházán a cukorgyártás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Par­lament Nándorfehérvár ter­mében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden terü­letére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó vi­szony további elmélyítésé­nek lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kér­déseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető köve­telménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a le­szerelés kérdésében tapasz­talható kedvező fejleménye­ket. Rámutattak, hogy a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcso­latai érdemlegesen hozzájá­rulnak a népek közötti bi­zalom, a nemzetközi bizton­ság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, valamint Nagy János hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kan­cellárral. Az Országház Mun- kácsy-termében megtartott megbeszélésén Németh Ká­roly hangsúlyozta, hogy a társadalmj.-gazdasági stabili­zációs program megvalósítá­sában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kialakított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását il­letően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kultúrális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy ez jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az oszt­rák kormányfő kifejtette azt a véleményt, hogy az össz­európai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kí­nálkoznak a közép-európai regionális együttműködés bő­vítésére. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. A vérbeli program első állomása a Mátyás-templom volt, ahol Szenthelyi Molnár István nyugalmazott főespe­res kalauzolta a magas ran­gú vendéget. A kancellár ez­után a Halász-bástyáról te­kintette meg a magyar fő­város kiemelkedő építmé­nyeit. Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő emlékművön. (Folytatás a 2. oldalon.) Joggal nevezhetjük az idei esztendőt a késések évének, ugyanis a termények érése, s így az őszi (betakarítás is a mezőgazdaságban tíz-tizen­öt napos lemaradásban van. Érthető tehát a földművelők igyekezete, főleg az őszi ter­mények behordásakor, hogy még jó időben kerüljön min­den fedél alá, de bármeny­nyire is indákéit a gyorsa­ság, minőségi munkát kell végezni. Ezzel az alapgondo­lattal tájékoztatta tegnap a minisztériumban a sajtó kép­viselőit Kovács István, a MÉM mezőgazdasági osztá­lyának főosztályvezetője. Az őszi tennivalókról volt szó, ami országos méretek­ben azt jelenti, hogy két és fél millió hektár szántóról ebben a 'néhány hétben húsz- huszonkétmíilió tonna főter­ményt, három, három és fél millió tonna mellékter­méket kell betakarítani. Ugyanakkor a gabonavetés, a tápanyag-utánpótlás, a szántás ad még tennivalót a fagyok megérkezéséig. Az or­szágban nagyrészt elkezdőd­tek már az őszi szorgoskodá­sok, 55 ezer hektár zöldség­területről egymillió tonna termést várnak, tart a szü­ret, a történelmi borvidéke­ken 114 ezer hektár szőlőte­rületről 450—460 kilotonna szőlőt hordanak be a szüre- telők — Kovács István tá­jékoztatása szerint ez a ter­més körülbelül 65 százaléka a tavalyinak, amiből 3—3,1 millió hektoliter bor készül, előreláthatólag jó minőségű, megőrizvén a fajtára jellem­ző zamatot. Téli almából nem bővelkedünk, a szabolcsi al­Nagy érdeklődéssel kísért, téma volt Győr Város Taná­csának tegnapi ülésének ekö napirendi pontja: beszámoló a tanács művelődési osztá­lyának munkájáról. Sokan mondták el véleményüket az írásban kiadott beszámoló kapcsán az oktatás, a köz- művelődés időszerű kérdései­ről. arról a munkáról, ame­matermő vidéken akkora aszály volt, hogy még a reg­geli harmatképződés is el­maradt. Megyénkben is megkezdő­dött a cukorrépa-feldolgozási kampány. Tegnap kaptuk a hírt, hogy Petőházán a 28-i és 29-i .főpróha után szerdán hajnalban hat órakor a 108. feldolgozási idényt kezdte meg a gyár. A tervek sze­rint 400 ezer tonna répát dolgoznak fel, illetve 52—53 ezer tonna cukrot állítanak elő. 16—17 százalékos a répa cukortartalma és 42 tonna a hektáronkénti terméshozam. Az országos kép szerint szin­tén jobb a cukortartalom a tavalyinál, de a gyökérsúly elmarad az előző évitől. Burgonya is kevesebb ter­mett az országban, de az el­látással nem lesz gond — hangsúlyozta a főosztályve­zető —, már intézkedtünk a megfelelő mennyiség beho­zataláról. Gépet, emberi erőt zsaroló az ősz, több mint hét­százezer hektáron szántást helyettesítő talajmunkát is terveznek a mezőgazdasági üzemek, összességében az őszi csúcsban tehát augusz­tus végétől november végéig, mintegy 35—40 millió tonna termény és ia termeléshez szükséges különféle anyagot, valamint egyéb áruféleséget kell megmozgatni, elszállíta­ni a mezőgazdaságban dolgo­zóknak. Elmondhatjuk, hogy ennek anyagi és műszaki feltételei többségben adottak. Az őszi betakarításban 55 ezer trak­tor vesz részt, ebből több mint hétezer 110 kilowattnál nagyobb teljesítményű. A lyet: a városban a tanács szakosztályának összehangol­ni, irányítania kell. A tanács legutóbb majd­nem tíz évvel ezelőtt érté­kelte a művelődési osztály tevékenységét. Azóta sok. je­lentős változás történt. Ilyen volt például a művelődési intézmények szakmai, majd gazdasági integrációja, az szállítást 34 ezer tehergépko­csi végzi, természetesen je­lentős erővel vesz részt a ter- ménybehordásban számos fu~ varváHalat. A kukorica ara­tására hatezer kombájn áll készen és még számos önjáró és erőgéppel üzemeltetett be­takarító gép, műtrágya- és szervestrágya-szóró gép, ve­tőgép járja a földeket ezek­ben a hetekben. A Rába- gyár tovább folytatja lízing­akcióját az olyan üzemek számára, amelyek nem tud­nak gépet vásárolni. Az al­katrészellátás bár nem gond­mentes, de a munkák folya­matosságát nem akadályozza. Az üzemi igények kielégíté­sénél jelenleg ,a konvertibilis devizalehetősóg szűkössége okoz gondot, ezzel viszont sajnos hosszabb távon is szá­molni kell. Az aszályos időjárás az őszi vetésű szaporítóanyag ellátását is nehezíti, de a hiányt a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a kész­letek megyénkénti átcsopor­tosításával pótolja. Így az összes készlet elegendő a ve­tésekhez. A gyümölcsfa-olt­ványokból nagyobb a válasz­ték, legnagyobb mértékű az almaoltványok előállítása, vi­szont a villányi szőlőiskolát ért jégkár miatt kevesebb a szőlőoltvány a tavalyinál. Jól szervezett munkavég­zésre, körültekintő gondos­ságra hívta fel a mezőgazda­ságban dolgozók figyelmét az előadó, hangsúlyozva, hogy ezeket a hosszúnappalos he teket ,a termést féltő igyeke­zet jellemezze országszerte. G. Szabó oktatási törvény bevezetése vagy egyebek között az, hogy a közigazgatás átszervezésé­vel a volt győri járás műve­lődési intézményeinek szak­mai felügyelete is a városi tanács szakosztályához ke­rült. Győrött és környékén 45 óvodai és 48 általános isko­lai körzet, 16 középiskola, 13 középfokú; kollégium és 7 speciális alsó fokú intézmény működik. Az óvodába és is­kolába járó gyermekek szá­ma meghaladja a negyven­ezret — ez a megyei lét­számnak csaknem a fele. Ebből is következik, milyen felelősséggel jár ezeknek az intézményeknek működteté­se, szakmai irányítása. Az elmúlt tíz év alatt folyama­tos fejlődés tapasztalható. Ma már minden jelentkezőt fel tudnak venni óvodába, de a városon belüli egyenetlen eloszlás még mindig gondot okoz, szükség van a kénysze­rűségből létrehozott „lakás­óvodákra" is. Sok új általá­nos iskolai tanterem épült, de néhány iskola még zsú­folt, s emiatt kell a kétmű- szakos tanítás. (Ez utóbbi­ban résztvevők aránya a ko­rábbi 21,8 százalékról 6,4 százalékra csökkent.) Az oktatás terén az utób­bi időben fokozott figyelmet fordítottak a tehetséggondo­zásra. Bevezették a fakultá­ciós formákat, nőtt a szak­körök száma, szélesedett a speciális képzés köre... A város középfokú oktatási in­tézményeiben megvalósultak a tervezett fejlesztések, meg­felelőnek minősíthető a kol­Adótanácsadó A mezőgazdasági kistermelők figyelmébe Jelenleg a mezőgazdasági kistermelők különféle adó­kat fizetnek aszerint, bogy milyen tevékenységük jel­lege és nagysága. A földhasználat után eddig is kel­lett. és 1988. január 1-jétől is kell jövedelemadót fi­zetni. .Ugyancsak fennmarad a borforgalmi adó a sa­ját termelésű vagy vásárolt szőlőből készült bor. must és más adóköteles italok után. A jövő év ciejétő! meg­szűnik viszont a ló- és az öszvértartás, valamint az erőgépek utáni tételes adó és az úgynevezett mezőőri járulék. Számottevő változás lesz a mezőgazdasági kis­termelésből származó árbevételtől függő adóztatásban. Most akkor fizetnek külön jövedelemadót a kister­melők, ha a termelés árbevétele családonként meg­haladja a 300 ezer forintot. Ennek a külön jövede­lemadónak a számításánál különböző kedvezménye­ket alkalmaznak, amelyek jövőre megszűnnek. Elegen­dő itt csupán arra utalni, hogy például a tej- és a szarvasmarha-értékesítésből származó bevételt az adó­zásnál figyelmen kívül hagyták, továbbá sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kellett a különjövedeiem- adó alapját. (Folytatás a 3. oldalon.) ■ Az iskola diákjai koszorút helyeztek el a névadó, Heszky Erzsébet győri emlék­tábláján. írásunk a névadó ünnepségről lapunk 2. oldalán. A győri városi fanács tárgyalta Folyamatos fejlődés a művelődés irányításában (Folytatás a 2. oldalon.) iii eí iir k

Next

/
Thumbnails
Contents