Kisalföld, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. december 1., kedd Ara: 1,80 Ft XLII. évfolyam, 283. szám Á nyitány: január elseje Önállóan gazdálkodik ff ■ I ff, rvI f a győri nutonaz A közelmúltban született döntés arról, hogy az ed­dig nagyvállalati szervezeti formában működtetett Magyar Hdtőipar üzemei Január elsejétől önállóan gazdálkodhatnak, önálló vállalat lesz természetesen a mintegy ötszáz dolgozót foglalkoztató és mintegy féi- miiiiárd forint termelési értéket produkáló győri hű­tőház is. A szervezeti változás indítékairól és várható hatásáról kérdeztük Kádár Tibor igazgatót. — Nem ért váratlanul minket a döntés — beszélte az igazgató —, hiszen már évekkel ezelőtt megkezdődött a szervezetkorszerűsítési program, amelynek fontos része a gazdálkodási önálló­ság erősítése. Jóllehet, más ágazati szervezetekkel ellen­tétben a Hűtőipar mindig nagyvállalati szervezetben dolgozott, a döntések de­centralizálása nálunk is már korábban megkezdődött, ön­állóan szervezték az egyes gyárak a mezőgazdasági kapcsolatukat, a termeltetést, önállóan szervezték a bel­földi értékesítést, önállóan végezhettük a létszám- és bérgazdálkodást, sőt az érde­keltségi rendszer is gyári ön­állósággal működött. És fo­lyamatban volt már a fej­lesztési alapokkal való gaz­dálkodás önállósítása is. A teljes önállósulás téhát egy régi folyamat része — bizo­nyos együttműködésre azon­ban január után is szükség lesz, hogy azok az előnyök is megmaradjanak, amelyek — jól-rosszul — a nagyvál­lalati szervezetben érvénye­sülhettek. Továbbra is érdemes ösz- szehangolitan működtetni a kereskedelmi munkát — hi­szen minden gyár minden hűtőipari termék előállításá­ra nem készülhet fel, és in­dokolt az eddig felhalmozott szellemi kapacitások tovább­ra is kölcsönös kamatoztatá­sa is. Minden most önálló­suló gyárnak át kell gondol­nia, hogy mit érdemes önál­lóan tennie, és mit közösen vállalkozva. A fogyasztók­nak, a vásárlóknak sem áll­hat érdekében, hogy a ver­seny természetes kívánalma olyanféle anarchiához vezes­sen, amilyen idén nyáron a málnával előfordult. A győri hűitőház igazgató­ját aligha a versengéstől való félelem vezérelte, ami­kor a gazdálkodás néhány részterületén az együttműkö­dés további fenntartása mel­lett érvel. Hiszen a győriek a nagyvállalati szervezet ke­retei között is sikeresen gaz­dálkodtak. Termelési érté­kük közel 20 százalékát nye­reségként könyvelhették el, de a gazdálkodás valameny- nyi egyéb mérőszáma alap­ján az ágazat élüzemének számítottak. S mert a leg­utóbbi időszakban a nagy- vállalatnál már a fejlesztési lehetőségek biztosítását is a nyereségesség alapján mér­legelték — három esztendeje rekonstrukciós fejlesztések­be kezdhetett a győri üzem, s várhatóan további beruhá­zásokra is futja majd az ere­jéből. E napokban avatják például az új kazánházat, folyamatban van egy új, zöldségfeldolgozó gépsor ki­alakítása, új raktár létesül a csomagolóanyagoknak, és megújulnak a gyárban a tá­rolóterek is. — Ügy vélem — mondja a beruházásokról az igazgató —, hogy olyan fejlesztések zajlanak a gyárban, amelyek kedvező feltételeket kínál­nak az önálló gazdálkodás indulásához. S immár az új név is megválasztatott az önállóság januári nyitányához. íme Győr „új” vállalatának a neve: Mirelité Győri Hűtő­ipari Vállalat. Pethő Lajos A szovjet nagykövetség köszöneté A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége ma­gyarországi nagykövetsége szívélyes köszönetét mond mindazoknak a magyar szer­vezeteknek, dolgozó kollektí­váknak és állampolgároknak, amelyek, illetve akik a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója alkalmá­ból őszinte jókívánságaikat és üdvözletüket fejezték ki a nagykövetségnek. értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szág gyűlés elnökiének vezeté­sével a téli ülésszak előké­születeiről tanáiosikoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnö­kei, a megyei képviselőcso­portok vezetői hétfőn az Or­szágháziban. Dr. Mankója Im­re igazságügy-miniszter a jogalkotásról, valamint az 1960. előtt kibocsátott jog­szabályiak rendezéséről szóló törvényjavaslatok főbb gon­dolatait ismertette. Medigyes- sy Péter pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetésére vonatko­zó elgondolásokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezet módosításai­ról adott tájékoztatást. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke vázolta a várhatóan az ülésszak elé kerülő beszá­molójának főbb téziseit. Hétfőin Budapesten rendez­ték meg a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az NSZEP KB főtitkárának 1985. októberi találkozóján aláírt, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztéseknek 2000-ig szóló hosszú távú programja vég­rehajtásának helyzetét. Szük­ségesnek tartották a hagyo­mányos termelési kapcsola­tok erősítését, a meglévő igyártásszakiosítási szerződé­sek és kooperációk folytatá­sát. A bizottság határozatá­nak megfelelően eddig 37 szerződést hoztak létre, illet­ve hosszabbítottak meg. Szá­mos területen — így például a robottechnikában, az auto­matizált rugalmas gyártó­rendszerek (kifejlesztésében, a biotechniolágiábian — foly­tatódik az új együttműködési lehetőségek megvalósítását szolgáló intézkedések kimun­kálása. Mindkét népgazda­ságban jelentős eredménye­ket értek el az energia- és anyagfelhasználás csökkenté­sében, új technológiák beve­zetésében, a mezőgazdaság­ban új növényfajták nemesí­tésében és a konvertibilis import kiváltásában. + + + Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifej­tett kimagasló tevékenysége elismeréséként a Magyar Népköztársaság aranyfcoszo- rúval díszített Csillagrend­jét adományozta. A kitünte­tést Marjai József nyújtotta •át a Parlamentben. Magyar-NDK gazdasági tárgyalások Grósz Károly fogadta Wolfgang Rauchfasst. Helyzetkép a megye szövetkezeteiről Ezek a hetek számolással, töprengéssel telnek a megye termelőszövetkezeteiben, tar­tamuk eltér a korábban szo­kásos év végi mérlegkészí­téstől és a következő évre való felkészülésitől. Talán minden eddiginél nehezebb feladatot kell megoldaniuk a gazdaságoknak, valódi erő­próba következik, s legin­kább abban bízhatunk, hogy a szövetkezetek eddig is ké­pesek voltak a megújulásra. A termelőszövetkezetek megyei szövetségének szak­emberei elkészítették már a hatásvizsgálatot a szabály­zók ismeretében. Erről ér­deklődtünk Szabó Arpádné titkárhelyettestől és Erdei István közgazdasági főmun­katárstól. — Miért volt szükség a hatásvizsgálatra, az általános tájékozódás mellett szolgál­hat-e ez konkrét tennivaló­kat is? — Elsősorban azért volt fontos, hogy megyei képet kapjunk, segítséget adhas­sunk a gazdaságoknak a jö­vő évi stratégiához. A mód­szerünk pedig, hogy az 1986. évi adatokat behelyettesítet­tük a meghirdetett szabály­zók szerint, s vizsgáltuk, hogyan alakult így a nyere­ség-felhalmozás, érdekeltsé­gi alap. Ragaszkodtunk a központilag meghirdetett ár­indexhez, de nem teljes meggyőződéssel... — A legérzékenyebb a gazdálkodó a költségekre. Mit mutatnak e tekintetben a számok? — A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő anya­gok árváltozása, a kereset­bruttósítás hatása, a társa­dalombiztosítási járulék nö­vekedése, a megváltozott ér­dekeltségi viszonyok követ­keztében a költségek várha­tóan hatszázmillió forinttal nőnek a bázisévinél. — S mi számítható nyere­ségnövelőnek? — A termények árváltozá­sa, ez viszont 108 millió fo­rinttal növelheti a nyeresé­get. Ugyanakkor a költség- vetési kapcsolatok változá­sának nyereségre való hatá­sa 24 millió forint többletet eredményez. Megszűnnek az ipari tevékenységgel össze­függő termelési adok, ebből 85 millió forint marad. — Van még nyereségcsök­kentő? — Igen. Például az árufu­varozás termelési adója lesz több, ez számításaink szerint 27 millió forint csökkenést okoz, műszaki fejlesztési alapo.t kell képezni majd az alaptevékenység után, ez pe­dig 34 millió forinttal csök­kentheti a nyereséget. — Vagyis hogyan alakul akkor a mérleg az 1986-os alapadatok alapján? — Tavaly a szövetkezetek nyeresége 942 millió forint volt, a módosított nyereség, vagyis az imént említett ha­tások együtt 475 millió fo­rintra csökkenthetik a nye­reséget. Ebből a nyereség­adó, a felhalmozási adó, és még más tételből lévő kü­lönbözet 22 millió forintot tesz ki, marad a nyereségből felhalmozási forrás 253 mil­lió forint, ami 1986-ban 336 millió forint volt. — Nem szóltunk a beru­házásokról. igaz. hogy a ki­emelt programok a jövőben is állami támogatást fognak élvezni, de ugyanakkor az építőanyagárak emelkedése is azt jelenti például, hogy a szövetkezeteknek a keve­sebb pénzből drágábban kell építkezni. — Igen, és ezzel nagyjá­ból számoltak is már a gaz­daságok, mert nemcsak mi készítettünk hatásvizsgála­tot. A mi modellünk hely­zetképet ad a megyéről, de valamennyi gazdaság átül­tette már adatait a várható közgazdasági környezetbe és a helyzetismeret birtokában próbál olyan tervet készíte­ni, ami megőrzi a szövetke­zet biztonságát, sőt nyeresé­gét. — Köszönjük a tájékozta­tást! GSZM ä Az új kazánház megkétszerezi a hűtőház gözgyártó kapacitását. Az Országgyűlés tisztség­viselőinek

Next

/
Thumbnails
Contents