Kisalföld, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-01 / 1. szám
AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. január 2., szombat Ara: 1,80 Ft XIIII. évfolyam, 1. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! __________________________________________| Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén állást foglalt a központi államigazgatási szervekhez tartozó háttérintézmények átfogó felülvizsgálatáról, szervezeti korszerűsítéséről. A felülvizsgálat célja a munka hatékonyabbá tétele, a költségvetési támogatások mérséklése, a működési költségek csökkentése. A Minisztertanács kijelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat. A kormány tárgyalt saját, valamint bizottságai és a KNEB 1988 első félévi munkatervéről. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt arról, hogy Budapesten 1987- ben ezerrel több lakást készült el, mint ami a tervben szerepelt, s a lakások 99 százalékára már ki is adták a lakhatási engedélyt. Ollievi koszonto Németh Károlynak, az Elnöki Tanács Elnökének ünnepi beszéde Kedves Hallgatóim! Honfitársaim! 1988 első napján őszinte tisztelettel köszöntöm valamennyiüket. A párt és az állami vezető testületek jókívánságait tolmácsolva boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok Önöknek és népünk minden barátjának. Boldog új évet kívánva testvéri érzésekkel köszöntöm a határainkon túli magyarokat is; a környező államokban élőket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájaira vezetett. Esztendő, veszendő, így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve ésszerűen kell hát beosztanunk mindazt, amink van. Az új év első napján egyszerre érezhetjük mindkét szólásmondás igazát. Munka közben úgy tűnik, mintha gyorsabban haladna az idő. Az elmúlt esztendőben volt tennivaló, feladat bőven. Népünk munkájának eredményeként emelkedett a nemzeti jövedelem, az ipari, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek egy része növelte teljesítményeit, javította gazdálkodását. Visszatekintve az elmúlt évre, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg: a munkának, a küzdelemnek volt értelme és eredménye. Az új év kezdetén előre is kell tekintenünk. Az 1988- as esztendő számunkra többet jelent, mint az évek megszokott változását. Felgyülemlett gondjaink megoldásának, megméretésünknek fontos időszaka előtt állunk. Azok a célok, amely a párt Központi Bizottságának a múlt évi júliusi állásfoglalásánalapulnak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjában, valamint az idei népgazdasági tervben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igényeket, nagyobb követelményeket támasztanak valamennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek valóra váltásával sikeresen folytathatjuk a szocialista Magyarország építését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi feltételeit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitában, az egymással is ütköző vélemények nyomán formálódnak nemzeti programmá. Közös, egybehangzó álláspontunk —, amely programunknak is fontos része —, hogy a gazdasági reform továbbvitelének, a szocialista demokrácia kiteljesítésének, a politikai intézményrendszer fejlesztésének útján haladjunk. Olyan szocialista reformtörekvések ezek, amelyeknek megvalósításában bízvást támaszkodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműködésben rejlő lehetőségekre. Programunk valóra váltására munkára hívjuk minden honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tisztelt Hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyakran próbára tette a magyarságot és a vele azonos sorsot vállaló nemzetiségieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzdelemből, a helytállásból — olykor a puszta létünkért Nagy történelmi leckék tanulsága; ha egy nép nem adja meg magát és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehetségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, akkor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akaratát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szocialista országok nagy családjához, a társadalmi haladás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világunk építésében lassabban haladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűségre, ha a megtett útra gondolunk. Jó alapokra építkezhetünk, hiszen a fájdalmas hibák és tévedések ellenére a magyar nép az elmúlt évtizedekben történelmileg is maradandót alkotott. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, ha képesek vagyunk reálisan megítélni a mögöttünk sorakozó évtizedek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetőségekhez, nem pedig a vágyainkhoz mérjük, ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, akkor a célok vállalásában és az értük teendő erőfeszítésekben is kialakul a társadalmi összefogás. Napjainkban ennek próbaköve a kibontakozási program végrehajtásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatáshoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgazdaság helyzete valamivel kedvezőbben alakult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem elegendő a program végrehajtásának megalapozásához. Töprengésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további évekig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizalmat keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőbbek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet—amerikai rakétaegyezménnyel, a két nagyhatalom vezetőinek további haladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek—országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy biztonságosabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészséget kedves honfitársaimnak. Szilveszteri körkép Zárás után jön a leltár □ Sebészek szünnapja □ Lakó,háztűznézőben Fáradt fiúk hajnala A vendéglátóhelyek ma már nem a régiek, s persze az árak sem. Ami tegnap ennyibe került, azt mára felejtsük el! S adózzunk minden tisztelettel a pénztárosoknak: ennyi minden, aprópénzben is alig követhető áron eladandó cikk kerülhet már ma a kosarakba. Átéltünk megint valamit, s nem mondhatjuk, hogy nem tehetünk róla! Különben is: az év utolsó napján csak azért álltak sorba a népek húsért, szalámiért, mertkifogytak a mélyhűtők? És kifogyott a szalonna, és a zsír is? Ugyan már! Valaki kiszámolta, hogy félórai sorbanállás után, a mélyhűtőbe kerülő hús mostani és a majdani ára között harminc forint a különbség. Nyereség? Ki tudja. Bizonyos villanyszámla okán ez már nem igazán haszon. ♦ ♦ + Toporgunk a hallban, körtbeseprőznek bennünket, ami állítólag jót jelent. Félreugrálni: lehet, hogy valakinek jó! Nekünk strapás, így aztán Ágoston Antal üzletvezető irodájában számláljuk meg: mit hozott a Rába Szálló konyhájára a nemzetközi szilveszter? — Az utóbbi évek legjobb szilveszterét zárjuk, s igazán nem panaszkodhatunk: minden helyünk foglalt volt. A szállóvendégek, no és persze a mulatni vágyók már jó előre lefoglalták a helyeket. Hatszáz vendég szórakozott nálunk az éjjel, s kitűnő hangulatuk nyomát már csak a szétszórt konfettik őrzik. A vendégek pihennek, a személyzet viszont nem pihen: leltár után, ma reggel már az új árakkal nyitnak az üzletek. + ♦ ♦ A megyei kórház szülészeti osztályán tucatnyian szorgoskodtak az új év hajnalán, hogy világra segítsék a három kiló harminckét dekával megszületni óhajtó győri Szellős Szilviát. A császármetszéssel világra hozott kisleány már gyermekélete első napján feladta a leckét a gondozónőknek: enni kért, s nem is keveset. A baleseti sebészeten hihetetlen dolgot tapasztaltunk: a portás ránk fogta volna, hogy mi vagyunk az első sérültek az új évben! Nem így volt, kicsit elszomorodott, de megvallotta: ilyen nyugalmas, csöndes szilveszterre nem is emlékszik, egyetlen sérült sem érkezett a baleseti állomásra. ♦ ♦ + A győri Hőszolgáltató Vállalat különleges ajándékot prezentált szilveszter éjjelére, sehol nem áltak le a keringető szivattyúk. Mint azt Pongrácz László, az éjszakás műszak vezetője elmondta: a szilveszteri mulatságok idején mindössze négy hibabejelentés érkezett a fogyasztói irodákba, s ebbőlhárom ízben a radiátor lyukadt ki. A távhőszolgáltatás egész éjszaka zavartalan volt, s a télies tavasz mellett ez a jövőben is így lesz. Vass Lajos portás, Báló Józsefné vízlágyító és Ruskó Zoltán kazánkezelő szerint ilyen nyugodt szilveszter régen volt a hőszolgáltatónál. ♦ ♦♦ Hajnalban a város olyan, mint soha máskor: csönd, nyugalom, békesség van mindenütt. Kérdezhetjük a mentőket, a tűzoltókat: ugyanez a vélemény, azzal kiegészítve, hogy a szívükkel küszködők nagyon rosszul viselik ezt a majdnem tavaszt. A vonatok persze járnak, a masinisztának ez az éjszaka is épp olyan volt, mint a többi. A szokásosnál csöppet sem fáradtabban nyomja a gázpedált a buszsofőr, legfeljebb elmosolyintja magát a zajos vendégcsapat gyerekes csímjein. (Folytatás a 2. oldalon.) Pongrácz, László: „Könnyű, kellemes üzem volt”. A taxik mától drágábban közlekednek. A megyeszékhely első bébije: Szellős Szilvia.