Kisalföld, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! __________________________________________I AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. január 2., szombat Ara: 1,80 Ft XUII. évfolyam, 1. szám Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén állást foglalt a köz­ponti államigazgatási szer­vekhez tartozó háttérintéz­mények átfogó felülvizsgáia- tárót, szervezeti korszerűsí­téséről. A felülvizsgálat cél­ja a munka hatékonyabbá tétele, a költségvetési támo­gatások mérséklése, a műkö­dési költségek csökkentése. A Minisztertanács kijelölte az ezzel kapcsolatos felada­tokat. A kormány tárgyalt saját, valamint bizottságai és a KNEB 1988 első félévi mun­katervéről. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt ar­ról, hogy Budapesten 1987- ben ezerrel több lakást ké­szült el, mint ami a tervben szerepelt, s a lakások 99 szá­zalékára már ki is adták a lakhatási engedélyt. Szilveszteri körkép Zárás után jön a leltár □ Sebészek szünnapja □ Lakó,háztűznézőben Fáradt fiúk hajnala A vendéglátóhelyek ma már nem a régiek, s persze az árak sem. Ami tegnap ennyibe került, azt mára fe­lejtsük el! S adózzunk min­den tisztelettel a pénztáro­soknak: ennyi minden, apró­pénzben is alig követhető áron eladandó cikk kerülhet már ma a kosarakba. Átéltünk megint valamit, s nem mondhatjuk, hogy nem tehetünk róla! Külön­ben is: az év utolsó napján csak azért álltak sorba a né­pek húsért, szalámiért, mert •kifogytak a mélyhűtők? És kifogyott a szalonna, és a zsír is? Ugyan már! Valaki kiszámolta, hogy félórai sor- banállás után, a mélyhűtőbe kerülő hús mositani és a majdani ára között harminc forint a különbség. Nyere­ség? Ki tudja. Bizonyos vil­lanyszámla okán ez már nem igazán haszon. ♦ ♦ + Toporgunk a hallban, kör- íbeseprőznek bennünket, ami állítólag jót jelent. Félreug­rálni: lehet, hogy valakinek jó! Nekünk strapás, így az­tán Ágoston Antal üzletveze­tő irodájában számláljuk meg: mit hozott a Rába Szálló konyhájára a nemzet­közi szilveszter? Pongrác/, László: „Könnyű, kellemes üzem volt”. — Az utóbbi évek legjobb szilveszterét zárjuk, s igazán nem panaszkodhatunk: min­den helyünk foglalt volt. A szállóvendégek, no és persze a mulatni vágyók már jó előre lefoglalták a helyeket. Hatszáz vendég szórakozott nálunk az éjjel, s kitűnő hangulatuk nyomát már csak a szétszórt konfettik őrzik. A vendégek pihennek, a személyzet viszont nem pi­A megyeszékhely első bébije: Szellős Szilvia. hen: leltár után, ma reggel már az új árakkal nyitnak az üzletek. + ♦ ♦ A megyei kórház szülésze­ti osztályán tucatnyian szor­goskodtak az új év hajnalán, hogy világra segítsék a há­rom kiló harminckét dekával megszületni óhajtó győri Szellős Szilviát. A császár­metszéssel világra hozott kisleány már gyermekélete első napján feladta a leckét a gondozónőknek: enni kért, s nem is keveset. A baleseti sebészeten hi­hetetlen dolgot tapasztal­tunk: a portás ránk fogta volna, hogy mi vagyunk az első sérültek az új évben! Nem így volt, kicsit elszo­morodott, de megvallotta: ilyen nyugalmas, csöndes szilveszterre nem is emlék­szik: egyetlen sérült sem ér­kezett a baleseti állomásra. ♦ ♦ + A győri Hőszolgáltató Vállalat különleges ajándé­kot prezentált szilveszter éj­jelére: sehol nem áltak le a keringető szivattyúk. Mint azt Pongrácz László, az éj­szakás műszak vezetője el­mondta: a szilveszteri mu­latságok idején mindössze négy hibabejelentés érkezett a fogyasztói irodákba, s eb­ből 'három ízben a radiátor lyukadt ki. A távhőszolgál­tatás egész éjszaka zavarta­lan volt, s a télies tavasz mellett ez a jövőben is így lesz. Vass Lajos portás, Báló Józsefné vízlágyító és Ruskó Zoltán kazánkezelő szerint ilyen nyugodt szilveszter ré­gen volt a hőszolgáltatónál. ♦ ♦♦ Hajnalban a város olyan, mint soha máskor: csönd, nyugalom, békesség van mindenütt. Kérdezhetjük a mentőket, a tűzoltókat: ugyanez a vélemény, azzal kiegészítve, hogy a szívükkel küszködök nagyon rosszul viselik ezt a majdnem ta­vaszt. A vonatok persze járnak, a masinisztának ez az éjsza­ka is épp olyan volt, mint a többi. A szokásosnál csöppet sem fáradtabban nyomja a gázpedált a buszsofőr, leg­feljebb elmosolyintja magát a zajos vendégcsapat gyere­kes csímjein. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 llievi koszonto Németh Károlynak, az Elnöki Tanács Elnökének ünnepi beszéde Kedves Hallgatóim! Honfitársaim! 1988 első napján őszinte tisztelettel köszöntőm va­lamennyi ükét. A párt és az állami vezető testületek jókívánságait tolmácsolva boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok Önöknek és népünk minden ba­rátjának. Boldog új évet kívánva testvéri érzésekkel köszöntőm a határainkon túli magyarokat is; a kör­nyező államokban élőket csakúgy, mint azokat, aki­ket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tá­jaira vezetett. Esztendő, veszendő. így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve ésszerűen kell hát be­osztanunk mindazt, amink van. Az új év első napján egyszerre érezhetjük mindkét szólásmondás igazát. Munka közben úgy tűnik, mint­ha gyorsabban haladna az idő. Az elmúlt esztendő­ben volt tennivaló, feladat bőven. Népünk munkájá­nak eredményeként emelkedett a nemzeti jövedelem; az ipari, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek egy része növelte teljesítményeit, javította gazdálkodását. Visszatekintve az elmúlt évre, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg: a munkának, a küzdelemnek volt értelme és eredménye. Az új év kezdetén előre is kell tekintenünk. Az 1988- as esztendő számunkra többet jelent, mint az évek megszokott változását. Felgyülemlett gondjaink meg­oldásának, megméretésünknek fontos időszaka előtt ál­lunk. Azok a célok, amely a párt Központi Bizottsá­gának a múlt évi júliusi állásfoglalásán .alapulnak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváhagyott mun­kaprogramjában, valamint az idei népgazdasági terv­ben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igényeket, nagyobb követelményeket támasztanak valamennyi­ünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott össz­pontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gon­dolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, haté­konyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézsé­geken. Van közösen vállalható programunk, amelynek va­lóra váltásával sikeresen folytathatjuk a szocialista Magyarország építését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi feltéte­leit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitában, az egymással is ütköző vélemények nyomán formálódnak nemzeti programmá. Közös, egybehangzó álláspontunk —, amely programunknak is fontos része —, hogy a gaz­dasági reform továbbvitelének, a szocialista demok­rácia kiteljesítésének, a politikai intézményrendszer fejlesztésének útján haladjunk. Olyan szocialista re­formtörekvések ezek, amelyeknek megvalósításában bízvást támaszkodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szocialista or­szágokban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműködésben rej­lő lehetőségekre. Programunk valóra váltására munkára hívjuk min­den honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tisztelt Hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyakran próbára tette a ma­gyarságot és a vele azonos sorsot vállaló nemzetisé­gieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzde­lemből, a helytállásból — olykor a puszta létünkért Nagy történelmi leckék tanulsága; ha egy nép nem adja meg magát és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehetségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, ak­kor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akaratát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szocialista országok nagy családjához, a társadalmi haladás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világunk építésében lassabban haladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűség­re, ha a megtett útra gondolunk. Jó alapokra épít­kezhetünk, hiszen a fájdalmas hibák és tévedések el­lenére a magyar nép az elmúlt évtizedekben törté­nelmileg is maradandót alkotott. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, ha képesek va­gyunk reálisan megítélni a mögöttünk sorakozó évti­zedek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetősé­gekhez, nem pedig a vágyainkhoz mérjük, ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, akkor a célok vállalásában és az értük teendő erőfeszítésekben is kialakul a társadalmi összefogás. Napjainkban ennek próbaköve a kibontakozási program végrehajtásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatáshoz reményt ad, hoev 1987-ben a népgazdaság helvzete valamivel kedvezőbben alakult, mint a megelőző két esztendő­ben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem elegen­dő a program végrehajtásának megalapozásához. Töp­rengésre azonban nincs idő. Gondiaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további éve­kig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizalmat keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőbbek lesznek munkánk nem­zetközi feltételei. A szovjet—'amerikai rakétaegyez­ménnyel. a két nagyhatalom vezetőinek további ha­ladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek—országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső ér­zéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájá­rult. A jövőben is mindent megteszünk annak érde­kében. hogv egy biztonságosabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reménvben. hogy közös akarattal megold­juk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészsé­get kedves honfitársaimnak. A taxik inától drágábban közlekednek.

Next

/
Thumbnails
Contents