Kisalföld, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. július 1, péntek Ara: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 156. sióm Folytatja munkáját az SZKP19. értekezlete Nevezzék meg a felelősöket! Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. Pontban 10 órakor a reggeli ülésen elnöklő Nyikolaj Rizs­kor kormányfő elsőként Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyinkov például elke­seredetten szólt arról, hogy a bürokraták az állami válla­latokról szóló törvényt annak életbeléptekor azonnal képe­sek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megren­Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka A Parlament elfogadta a költségvetést Beszámoló és vita az iparszerkezet átalakításáról A pénzügyminiszter el­mondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alapo­sabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesz­tését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költségve­tés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvető­en ugyanis a jelenleg éssze­rűtlenül kiterjedt támogatá­sok csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállal­juk, de az ebből adódó kö­vetkezményeket mindenki­nek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsú­lyozta. Ezután emlékeztetett ar­ra, hogy eddigi támogatás- politikánknak következmé­nyei vannak, ki kell monda­ni, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem ké­pesek előteremteni. Így ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervézett alacsonyabb fogyasztói ár­szint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy hely­telen szemlélet pusztán a tá­mogatások összegét vizsgál­ni. Hazánk termelői és fo­gyasztói árrendszere alapve­tően eltér például a KGST-, partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rend­kívül sokrétű pénzügyi áthi­dalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támoga­tások e szempontok figye­lembevételével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási ár- kiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottá b- ban alkalmazzák a felszámo­lási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodók­kal szemben. Egyetértett az­zal a javaslattal, hogy a jö­vőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok sza­nálására a kormány ne ve­gyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1981. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos lis­tán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jöve­delemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyen­súlyhiányt, az igényeket fel­vállalni közgazdasági érvek­kel, meggyőződéssel nem le­het. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tud­juk felgyorsítani, ha a mű­szaki fejlesztésre, korszerű­sítésre a jelenleginél na­gyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyze­tünkben az ellátás színvo­nalát fejleszteni tudjuk a. tudományos, műszaki kuta-r tásban. az oktatásban, meg­őrizni vállaljuk az egészség­ügyben és nem vállalhatunk garanciát a reálérték meg­őrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet- bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági mun­káért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet- kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testüle­tek, a védelmi ágazatok ki­adásai az új helyzethez iga­zodjanak, itt is érvényesül­jön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a kö­zelmúltban felsőoktatási ala­pot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszkö­zök, sőt, lakossági adomá­nyok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni például a személyi jö­vedelemadó teljesítményvisz- szatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ah­hoz, 'hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adó­rendszer működésének átfo­gó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormány­zat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat idő­közben kiigazítja, ha szük­séges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű re­formintézkedések kidolgozá­sa van napirenden. Döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalom- biztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunká­lása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasz­talon vannak. Bejelentette ázt is, hogy e sokrétű, szerte­ágazó munka kormányzati koordinálására külön bizott­ság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízierőmű­vel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maró- thy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnöké­nek, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelen­ti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi ér­deklődő képviselőnek meg­teremti a helyszíni tájékozó­dás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parla­menti- megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvé­deni álláspontját az Ország- gyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyo­mó többsége iránt is, azon­ban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes par­lamenti bizottság is elutasí­totta. Egy ilyen intézkedés­nek hazai gazdasági követ­kezményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből ere­dő, nagy károkkal járó hatá­sai lennének. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát követően az elnöklő tíorváth Lajos kérdést intézett Király Zol­tánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az ál­tala, a bős—nagymarosi víz­lépcsővel kapcsolatban ko­rábban tett javaslatok elbí­rálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután in­dítványozta, hogy a képvise­lői javaslatot az Országgyű­lés illetékes bizottságai vizs­gálják meg, s megállapítása­ikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelen­tést. A kérdésnek ezt a meg­oldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfo­gadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szöveg sze­rint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási felada­tairól. (Folytatás a 2. oldalon.) delés elvét. Meg kell szaba­dulni az átalakítás ellenzői­től. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érkezett Venyiamin Jarin gépkezelő felszólalása. — A rengeteg határozat, a megvalósításuk­ban mutatkozó bizonytalan­kodás, az, hogy mindent egy­szerre akarunk megoldani, a kapkodás sok hibához vezet. Ki kell jelölni az elsődleges fontosságú feladatokat, mind­egyiknél megjelölni a végre­hajtás határidejét és a sze­mély szerinti felelősöket. Anatolij Logunov, a Moszk­vai Állami Egyetem rektora megemlítette azt is, hogy egyesek felülről beavatkozva próbálják elnyomni a tudo­mányos másként gondolko­dást, és valamiféle többségi vélemény elsődlegességét han­goztatva akadályozzák a kü­lönböző vélemények párhu­zamos létezését vagy adott esetben ütközését. A hatalom mechanizmusá­ban rejlik a fő oka annak, hogy olyan épületet emel­tünk, amelyet most alapjai­ban kell átépítenünk — mondta Dzsumber Patiasvili, a Grúz KJP KB első titkára, aki állást foglalt az értelmi­ség szerepének növelése mel­lett, hangsúlyozva, hogy jo­gaikat és lehetőségeiket éve­ken át lábbal tiporták. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára szerint a KB ap­parátusában nagyon lassú az átalakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a pers­pektíva nélküli falvak listá­jának összeállítására, az iszá- kosság elleni harcra emlé­keztetett — hem vonták fele- lősségre. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólá­sára Melnyikov a KB Köz­ponti Pártellenőrző Bizottsá­gának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke­ként dolgozó Gromikót, a Pravda főszerkesztőjét, Vik­tor Afanaszjevet és az Ame- rika-kutató Intézet igazgató­ját, Arbatovot említette. Komolytalan úgy beszélni az átalakításról, hogy nem nevezzük meg azokat, akik évtizedeken át zavarták éle­tünket és munkánkat — ál­lapította meg V. Sztarodub- cev. a tulai terület egyik ag­ráripari egyesülésének elnö­ke. Elmondta, a parasztok­nak gyakorlatilag éhbérért kellett dolgozniuk, pihenő­napok, szabadság és nyugdíj nélkül. Mindent elvettek tőlük, a nép javára hivatkoz­va. Ideje már megtéríteni a parasztságnak ezt a köl­csönt — hangsúlyozta. Nem kielégítőek a napja­inkban végbemenő változá­sok, az emberek növekvő ag­godalma is ezt jelzi — kezd­te felszólalását V. Szaransz- kij, a cserepoveci városi pártbizottság első titkára. Ezt igazolják a lakásra vá­rók hosszú sorai, az árak nö­vekedése, az áruhiány és a természeti környezet állapo­ta. Továbbra is a régi be­idegződések szerint, szigorú­an központosított irányítás­sal működnek a vállalatok. Az SZKP 19. értekezleté­nek harmadik munkanapján húszán szólaltak fel, közöt­tük Mihail Gorbacsov is. Ez­zel a beszámoló feletti vitá­ban eddig 44 küldött kapott szót. EGK-Magyarország Brüsszelben eredményesen befejeződtek az Európai Gazdasági Közösség és Ma­gyarország tárgyalásai, és -parafálták az EGK és Ma­gyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. Magyarország kész a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­re a nyugat-európai közös­séggel. Az EGK és Magyarország között még tavaly elkezdő­dött hivatalos tárgyalások e héten Brüsszelben folytatód­tak újabb fordulóval, és eredményesen be is fejeződ­tek. A megtárgyalt és közös egyetértéssel kialakított ke­reskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény értelmében: — Az EGK záros határ­időn belül feloldja a keres­kedelmi áruforgalom még érvényben lévő mennyiségi korlátozásait és Magyaror­szág számára azonos keres­kedelmi elbánást biztosít a GATT minden más tagjával. — Az EGK megerősíti: el­ismeri Magyarország GATT- tagságából eredő jogait min­den egyéb tekintetben is. — Az egyezmény további tárgyalásokat irányoz elő ar­ról, hogy a két fél a kölcsö­nösség alapján kedvezmé­nyeket nyújt egymásnak a mezőgazdasági termékek ke­reskedelmében, továbbá ar­ról, hogy egyes ipari termé­keknél kölcsönös vámcsök­kentéseket hajtanak végre. — A kereskedelem Szabá­lyozásán túl az egyezmény kiterjed a gazdasági és ipari együttműködésre is. Bátorít­ja a kooperációs kapcsolatok kialakítását, vegyes vállala­tok létesítését, a szabadalmi megállapodásokat, és a kap­csolatok egyéb korszerű for­máit, a műszaki-tudományos együttműködést. Felvázolja ezek területeit: ipar, bányá­szat, mezőgazdaság, tudomá­nyos kutatás, energetika, idegenforgalom, szállítmá­nyozás, környezetvédelem. — A felek intézkedéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a kereskedelem és az üzleti élet gyakorlati feltételeit a hátrányos megkülönbözteté­sektől való mentesség és a kölcsönösség alapján. — Vegyes bizottságot hoz­nak létre, amely rendszere­sen áttekinti az egyezmény végrehajtását, javaslatokat tesz az együttműködés to­vábbfejlesztésére, az esetle­ges nehézségek elhárítására. Az egyezményt csütörtökön délután az EGK brüsszeli központjában parafálták. Az okmányt Antalpéter Tibor kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője, és Pablo" Benavides igazgató, az EGK- főbizottság küldöttségének vezetője látta el kézjegyével. A parafálást követően Gö­bölyös Gábor, a Külügymi- nisztlrium főosztályvezetője, aki a hivatalos politikai kap­csolatok felvételével össze­függő tárgyalásokat folytatta — hivatkozva az Európai Kö­zösségek és a Magyar Nép- köztársaság részéről az elő­zetes megbeszéléseken kifeje­zésre juttatott kölcsönös ér­dekeltségre és kívánságra — tájékoztatta az EGK-főbizott- ság képviselőjét a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának azon döntéséről, hogy diplomáciai kapcsolatokat lé­tesít az Európai Közösségek­kel, és átnyújtotta az erről szóló jegyzéket. KISMFÖU»

Next

/
Thumbnails
Contents