Kisalföld, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
KISMFÖU, AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. július 1. péntek óra: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 156. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Folytatja munkáját az SZKP 19. értekezlete Nevezzék meg a felelősöket! Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP 19. országos értekezlete. Pontban 10 órakor a reggeli ülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov kormányfő elsőként Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyinkov például elkeseredetten szólt arról, hogy a bürokraták az állami vállalatokról szóló törvényt annak életbeléptekor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés elvét. Meg kell szabadulni az átalakítás ellenzőitől. Bátor és nyílt volt a szverdlovi területről érkezett Venyiamin Jarin gépkezelő felszólalása. — A rengeteg határozat, a megvalósításukban mutatkozó bizonytalankodás, az, hogy mindent egyszerre akarunk megoldani, a kapkodás sok hibához vezet. Ki kell jelölni az elsődleges fontosságú feladatokat, mindegyiknél megjelölni a végrehajtás határidejét és a személy szerinti felelősöket. Anatolij Logunov, a Moszkvai Állami Egyetem rektora megemlítette azt is, hogy egyesek felülről beavatkozva próbálják elnyomni a tudományos másként gondolkodást, és valamiféle többségi vélemény elsődlegességét hangoztatva akadályozzák a különböző vélemények párhuzamos létezését vagy adott esetben ütközését. A hatalom mechanizmusában rejlik a fő oka annak, hogy olyan épületet emeltünk, amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsumber Patiasvili, a Grúz KJP KB első titkára, aki állást foglalt az értelmiség szerepének növelése mellett, hangsúlyozva, hogy jogaikat és lehetőségeiket éveken át lábbal tiporták. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára szerint a KB apparátusában nagyon lassú az átalakítás. A hibás döntések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélküli falvak listájának összeállítására, az iszákosság elleni harcra emlékeztetett — nem vonták felelősségre. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólására Melnyikov a KB Központi Pártellenőrző Bizottságának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökeként dolgozó Gromikót, a Pravda főszerkesztőjét, Viktor Afanaszjevet és az Amerika-kutató Intézet igazgatóját, Arbatovot említette. Komolytalan úgy beszélni az átalakításról, hogy nem nevezzük meg azokat, akik évtizedeken át zavarták életünket és munkánkat — állapította meg V. Sztarodubcev, a tulai terület egyik agráripari egyesülésének elnöke. Elmondta, a parasztoknak gyakorlatilag éhbérért kellett dolgozniuk, pihenőnapok, szabadság és nyugdíj nélkül. Mindent elvettek tőlük, a nép javára hivatkozva. Ideje már megtéríteni a parasztságnak ezt a kölcsönt — hangsúlyozta. Nem kielégítőek a napjainkban végbemenő változások, az emberek növekvő aggodalma is ezt jelzi — kezdte felszólalását V. Szaranszkij, a cserepoveci városi pártbizottság első titkára. Ezt igazolják a lakásra várók hosszú sorai, az árak növekedése, az áruhiány és a természeti környezet állapota. Továbbra is a régi beidegződések szerint, szigorúan központosított irányítással működnek a vállalatok. Az SZKP 19. értekezletének harmadik munkanapján húszan szólaltak fel, közöttük Mihail Gorbacsov is. Ezzel a beszámoló feletti vitában eddig 44 küldött kapott szót. Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka A Parlament elfogadta a költségvetést Beszámoló és vita az iparszerkezet átalakításáról A pénzügyminiszter elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adódó következményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsúlyozta. Ezután emlékeztetett arra, hogy eddigi támogatáspolitikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összegeket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képesek előteremteni. Így ha radikálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett alacsonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST, partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szempontok figyelembevételével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos, műszaki kutattásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményviszszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz,hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Bejelentette azt is, hogy e sokrétű, szerteágazó munka kormányzati koordinálására külön bizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős-nagymarosi vízierőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően az elnöklőt Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1981. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós pénzügyminiszter EGK-Magyarország Brüsszelben eredményesen befejeződtek az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország tárgyalásai, ésparafálták az EGK és Magyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. Magyarország kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a nyugat-európai közösséggel. Az EGK és Magyarország között még tavaly elkezdődött hivatalos tárgyalások e héten Brüsszelben folytatódtak újabb fordulóval, és eredményesen be is fejeződtek. A megtárgyalt és közös egyetértéssel kialakított kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény értelmében. — Az EGK záros határidőn belül feloldja a kereskedelmi áruforgalom még érvényben lévő mennyiségi korlátozásait és Magyarország számára azonos kereskedelmi elbánást biztosít a GATT minden más tagjával. — Az EGK megerősíti: elismeri Magyarország GATT- tagságából eredő jogait minden egyéb tekintetben is. Az egyezmény további tárgyalásokat irányoz elő arról, hogy a két fél a kölcsönösség alapján kedvezményeket nyújt egymásnak a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, továbbá arról, hogy egyes ipari termékeknél kölcsönös vámcsökkentéseket hajtanak végre. A kereskedelem szabályozásán túl az egyezmény kiterjed a gazdasági és ipari együttműködésre is. Bátorítja a kooperációs kapcsolatok kialakítását, vegyes vállalatok létesítését, a szabadalmi megállapodásokat, és a kapcsolatok egyéb korszerű formáit, a műszaki-tudományos együttműködést. Felvázolja ezek területeit: ipar, bányászat, mezőgazdaság, tudományos kutatás, energetika, idegenforgalom, szállítmányozás, környezetvédelem. A felek intézkedéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a kereskedelem és az üzleti élet gyakorlati feltételeit a hátrányos megkülönböztetésektől való mentesség és a kölcsönösség alapján. Vegyes bizottságot hoznak létre, amely rendszeresen áttekinti az egyezmény végrehajtását, javaslatokat tesz az együttműködés továbbfejlesztésére, az esetleges nehézségek elhárítására. Az egyezményt csütörtökön délután az EGK brüsszeli központjában parafálták. Az okmányt Antalpéter Tibor kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője, és Pablo Benavides igazgató, az EGK- főbizottság küldöttségének vezetője látta el kézjegyével. A parafálást követően Göbölyös Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, aki a hivatalos politikai kapcsolatok felvételével összefüggő tárgyalásokat folytatta — hivatkozva az Európai Közösségek és a Magyar Népköztársaság részéről az előzetes megbeszéléseken kifejezésre juttatott kölcsönös érdekeltségre és kívánságra — tájékoztatta az EGK-főbizottság képviselőjét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának azon döntéséről, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít az Európai Közösségekkel, és átnyújtotta az erről szóló jegyzéket.