Kisalföld, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1988. november 1., kedd Ara: 1,80 Ft XUII. évfolyam, 261. szám Űjabb betétgyűjtő a sorban Sopronban a Postabank Rt. első igazgatósága Matricák a kisiskolásoknak Grósz Károly fogadta Heinz Riesenhubert Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szö­vetségi kutatási és technoló­giaügyi miniszterét. A meg­beszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. Pozsgay Imre szovjet kitüntetése Barátságért érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre ál­lamminisztert a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Jelen volt Biró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára és Ivan Vaskeba kö- vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi képvi­selője. Szűk utca az Üj utca: mint annyiszor, tegnap újra kide­rült, ha másra nem, ünnep­lésre mindig van időnk. A legjobbkor, a takarékossági világnapra időzítette a mind­össze négyhónapos múltra visszatekintő Postabank és Takarékpénztár Részvénytár­saság első területi, soproni igazgatóságának avatását. Az ünnepségre érkező népes vendégsereg alig fért el sza­lagátvágás előtt a keskeny utcában, és még nehezebben a belvárosi felújított mű­emlékház, az Üj utca 12. épületében. Amennyiben ha­sonló forgalma lesz majd a Győr-Sopron, Vas és Veszp­rém megye hatáskörrel létre­hozott igazgatóságnak, már megérte áldozni rá. Mint Princz Gábor elnök- vezérigazgatótól megtudtuk, a bank 2,2 milliárd forintos alaptőkéjéből összességében 600 millió forinttal részese­dik a Magyar Posta, mint fő részvényes. A Postabank a kereskedelmi bankok közül elsőként kapott lehetőséget arra, hogy miközben a gaz­dálkodó szerveknek teljes körű pénzügyi szolgáltatást nyújt, rövid lejáratú hitele­ket, váltóműveleteket végzi az újonnan alakult kisválla­latok számlavezetését, a la­kosság számára takarékpénz­tári feladatokat lát el. Te­kintve, hogy a Magyar Pos­tának háromezerkétszáz hi­vatala van, részvétele a pénzintézetben óriási előnyt kínál. Különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a hazai postahálózaton keresztül bo­nyolódik a pénzforgalom 98 százaléka, a kifizetéseknek pedig 40 százaléka. Ami a Postabank közvet­len lakossági szolgáltatásait illeti, erre egy kevés időt még várni kell. Az új ■ pénz­intézetnél ugyanis az ügyfél némi áttétellel a számítógé­pekkel áll majd kapcsolat­ban, így aztán a lakossági betéti formák bevezetéséhez még további jogi előkészítő munkára és a számítógépes háttér tökéletes bejáratására lesz szükség. Ám lehetséges, hogy még az idén, a jövő év elején azonban mindenkép­pen megjelenik a Postabank a bemutatóra szóló és a fenntartásos betétszámla­könyvvel, később ezekhez csekk, illetve hitelkártya kapcsolódhat, továbbá meg­honosítja a pénzintézet a ta­karékszelvény betéti formát. Ez utóbbiról az elnök-ve­zérigazgató elmondta, a Postabank nem a kamatok növelésével kívánt verse­nyezni, hanem szolgáltatá­sainak színvonalával. A ta­karékszelvény ötven-, illetve százezer forintos betéteiből oly módon lehet kivenni például tíz-tízezer forintot, hogy a kivétel nem érinti a bentmaradó rész kamatfelté­teleit. Érdekesnek ígérkező szolgáltatása a Postabank­nak, az ugyancsak 1989-re tervezett szünidőtől szünidő­ig elnevezésű takarékossági akció, melyet kisiskolás gye­rekeknek szán. Az elsőként különböző kutyafajták képét ábrázoló, ötforint névértékű színes matricákkal szeretnék felkelteni a gyerekek taka­rékossági kedvét. A soproni területi igazga­tóság megnyitása alkalmából a sajtó képviselőinek alkal­muk volt kérdéseket feltenni dr. Kertész Pálnak, a Ma­gyar Posta elnökhelyettesé­nek. Például megtudni azt, nem szenved-e hátrányt a hírközlés oly módon is, hogy a posta a fejlesztéseitől von­ta el a Postabank részvé­nyeihez a 600 millió forin­tot. Mint az elnökhelyettes elmondta, a postai fejleszté­sekhez valójában 120 milli­árd forintra lenne szükség, ennyi hiányzik, a 600 millió, így nézve, csepp a tenger­ben. Annak reményében vált a posta az új pénzintézet fő részvényesévé, hogy így újabb forrásokhoz jusson. Hosszú távon ugyanis a pos­tának önállóan kell megél­nie. A postai szolgáltatások­ról az elnökhelyettes el­mondta, hogy a posta szá­mára rendkívüli ráfizetés a sajtótermékek terjesztése. Évente 4—500 millió forintot kénytelen emiatt veszteség­ként elkönyvelni. Dr. Kertész Pál nem cáfolta, azt a felté­telezést, hogy a közeljövőben emelik a sajtótermékek árát. Visszatérve a Postabank tevékenységéhez, várhatóan még az év végén, de legké­sőbb jövő év elején megkez­di a lakosság számára a de­vizaszámla-vezetést. A sop­roni területi igazgatóság ve­zetője, dr. Szántó István lett. F. J. Amerikai részvétellel épül A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat az elmúlt napokban több jelentős meg­állapodást kötött. Ezek egyi­ke, hogy Magyarországon létrehozandó közös termelő- vállalat alapításáról írtak alá szerződést Svájcban a Nitrokémia Ipartelepek és a Chemolimpex vezérigazgatói az USA egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a Dow Chemical európai központjá­nak vezetőivel. A Dow rész­vételével építendő üzemben 1991-től gyártanak majd az építőipar számára korszerű szigetelőanyagot, Styrofoa- mot, amelynek használata jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé. ■ Nyugatnémet exportra készítik elő a vöröshagymát a Syőjr-Sopron Megyei Zöl­dért Vállalat csornai kirendeltségén. A múlt hét végéig 150 tonnányi árut szállítottak, s ezt további 200 tonna követi. Tovább ápoljuk a jé kapcsolatokat A magyar—osztrák kap­csolatok soha nem voltak olyan jók, mint napjainkban. Ugyanezt mondhatjuk a két szomszédvár Győr-Sopron és Burgenland tartomány kap­csolatairól is. Vessünk egy röpke pillantást Burgenland történelmére. A Saint Ger- main-i 'békeszerződés 1919. szeptember 10-én jött létre az Antant hatalmak és Ausztria között, amelynek értelmében Nyugat-Ma- gyarország jelentős része Ausztriához került. Felső­őrön ugyan Prónay Pál „al- kotmányozó gyűlést” rende­zett és a Lajta-Bánság né­ven Nyugat-IMagyarországot önálló tartománnyá kiáltot­ta ki. Ausztria kancellári széké­be 1921 júniusában Johan­nes Schober került. Legfőbb célja a rendcsinálás volt. Az eredmény: október 13-án Ve­lencében Ausztria és Ma­gyarország aláírja azt az egyezményt, amely dönt Sop­ron és a környékbeli nyolc község hovatartozásáról szóló népszavazásról. Végül az 1921. december 14—16. kö­zötti népszavazáson a 24 072 szavazóból 15 343 Magyaror­szág mellett döntött. A nagyköveti konferencia 1921 decemberében jóváhagyta a népszavazás eredményét, amelyet december 28-án Hainlsch osztrák államelnök aláírásával szentesített. Az 1939. évii német meg­szállás után Burgenland te­rületét Ausztria két szom­szédos tartományához csa­tolták, 1945-ben újból önálló lett. Nevét első tartományi főnökétől, dr. Alfred Wald- heimtől kapta. Napjainkban Ausztria kilencedik tartomá­nya: területe 3965 négyzet- kilométer, lakosainak száma 269 770 (1981-es adat). A 4012 négyzetkilométer területű és 433 261 lelket számláló Győr-Sopron megye több mint húsz esztendeje tart kapcsolatot Burgenland- dal. A kapcsolatok azóta fo­kozatosan fejlődtek, egyre kevesebb formális elemet tartalmaznak és a minden­napi munkára épülnek. Me­gyénk, illetve a szomszédos tartomány vezetői több ízben találkoznak egymással, meg­beszélni az elért eredménye­ket, illetve meghatározni a kapcsolatok bővítését. Hans Sipöcz, Burgenland tartomá­nyi főnöke, valamint Szabó Mihály, a Győr-Sopron Me­gyei Tanács elnöke legutób­bi találkozójukon 1989 vé­géig szóló együttműködési kerettervet írtak alá. abban a meggyőződésben, hogy me­gyénk és Burgenland közöt­ti regionális kapcsolatok a jószomszédi viszony tovább­fejlesztéséhez és a további •kölcsönös megértéshez ve­zetnek. A keretterv szerint a leg­fontosabb teendő a gazda­sági kapcsolatok megköny- nyítése a határmenti terü­leteken, valamint a kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok fejlesztésének elősegítése, különös tekintettel a koope­rációra, a közös vállalatok létesítésére, az áruforgalom megkönnyítésére. Az idegenforgalom is soha nem látott fejlődésnek in­dult, amelyről mindazok meggyőződhetnek, akik hét végén Sopron, Mosonmagyar­óvár, illetve Győr áruházai­ban, boltjaiban, éttermeiben megfordulnak. Ugyanez ta­pasztalható Eisenstadt, Mat- tersburg, Neusiedel am See, vagy Rust boltjaiban, termé­szetesen fordított előjellel. Megyénk közúti határátkelő- helyein az idén szeptember 30-dg 2 millió 139 ezer 80 osztrák lépett hazánk terü­letére. Közlekedésrendészeti meg­állapodások is érvényben vannak megyénk és Bur­genland között, amelynek értelmében az államhatár mindkét oldalán történő köz­lekedési eseményekről, vala­mint fontosabb forgalmi el­térésekről tájékoztatják egy­mást, valamint a határ men­tén egyre többször kialakuló forgalmi csúcsokról, torlódá­sok megszüntetéséről. A ke­retterv javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Fertő tavon meginduló ki­ránduló forgalom me^köny- nyítésére nyissanak határát­kelőhelyet az osztrák terü­leten lévő, valamint a fertő­rákosa kikötő között. Meg­vizsgálják annak lehetőségét is, hogy Pamhagen (Pomogv) és Fertőszentmiklós vasúti átkelőhelyet ne csak a kü- lönvonatos társasutazások­hoz vegyék igénvbe. hanem nyissák meg az általános sze­mélyforgalom számára is. (Magyarország és az Oszt­rák Köztársaság között egyezmény van érvényben a környezetvédelemről. El­mondhatjuk, hogy megyénk és Burgenland között az in­formációcsere egyre jobban fejlődik a környezetvédelem területén. A Fertő-tó mind­két oldalán kialakított bio­szféra rezervátum, az Illmitzi Biológiai Állomás évenkénti Fertő tavi ülésén, a Fórum Pannonicum, a Fertő össz- koncepciója Munkaközösség tevékenységében Győr-Sop­ron megyeiek és burgenlan­di szakemberek tevékenyen részt vesznek. A keretmeg­állapodás megelégedéssel üdvözli az Unesco bizottsá­gának a Fertő térségében a bioszféra rezervátumok ér­dekében kifejtett támogató tevékenységét. Szükségesnek tartja ezt a munkát tovább folytatni, természetesen a régió képviselőinek bevoná­sával. Mogersdorfban nem­zetközi kultúrtörténeti szim­póziumokat rendeznek. A burgenlandiak örömmel ve­szik egy magyar szakelőadó részvételét a Tartományi Le­véltár honismereti kutató- csoportjának tudományos előadássorozatában. Győr-Sopron megye és Burgenland évente két ösz­töndíjat biztosít a tudomá­nyos kutatók részére (hat­ezer schilling, illetve 12 ezer forint). Jó együttműködésről be­szélhetünk az egészségügy te­rén is. Az együttműködést azonban fokozni kell, illetve fokozni is lehet szakértői de­legációk kölcsönös cseréjé­vel. A mai Burgenland te­rülete szoros építészeti és művészettörténeti egységet képez NyugatvDunántúllal, ezért nem elhanyagolandó az információ- és tapaszta­latcsere a műemlékek ápo­lására. Pedagógusokat-is hív­nak meg kölcsönösen, a ta­nárokat továbbképző tanfo­lyamok keretében. Hatéko­nyabbá teszik a szakmunká­sokat képző intézetek közöt­ti kapcsolatok is. Régi a ba­ráti kapcsolat az Eisenstadti Szövetségi Gimnázium, a Szövetségi Reálgimnázium, valamint a győri Révai Gim­názium között. Megyénk Burgenland vezetőinek az a véleménye, hogy ezt a kap­csolatot tovább kell fejlesz­teni. Mindent egybevetve, Győr- Sopron megye jelenleg fel­hőtlen 'kapcsolatait az auszt­riai Burgenland tartományá­val tovább ápolni elsőrendű feladatunk. Imre Béla IH Ef ;TT rJ

Next

/
Thumbnails
Contents