Kisalföld, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kumtoid AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1988. december 1., csütörtök óra: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 286. szám ———HIHI—M — Közös vállalat Jánossomorján Jól jártak az alapítók Vannak olyan csendes jubileumok, mikor nem hallatszanak hosszú ünnepi beszédek, pohárköszöntők, emlékezések, csak megy tovább a napi munka, s a jövőért való fáradozás. Ezek közé tartozott a Jánossomorjai Építőipari Közös Vállalat fennállásának húsz esztendős évfordulója is. Pedig lett volna mire emlékezni. Két évtizeddel ezelőtt hat termelőszövetkezet háromszázezer forintnyi alaptőkéivel azért hozott létre egy közös vállalatot, hogy az megépítse a téeszek tervezett beruházásait, javítsa gépeit, és mindezeken felül némi nyereséget is termeljen. — Elég sok változást kellett megélnünk ebben a húsz esztendőben — mondta Földes Pál, a közös vállalat igazgatója. — Így például: 1970- ben megvettük az egykori jánossomorjai gépállomást. Fél esztendeig az volt a terv, hogy majd mi végezzük a termelőszövetkezetek nagyobb gépjavításait. Szerencsére ez megváltozott, ám közben nálunk megteremtődött egy kisebb fémipari üzem, amely lehetővé tette, hogy tevékenységünket kibővítsük. A jánossomorjai közös vállalatnál azóta is megmaradt ez a kettőség. Az építőipari feladatok mellett vasas munkákat is végeznek. Bebizonyosodott az is, hogy hasznos ez a fajta többlábon állás. Ugyanis azokban az időszakokban, mikor erősen csökkentek az építési megrendelések, igyekeztek töltislakatos, vagy hegesztő munkát vállalni. Így, kisebb hullámzásoktól eltekintve, kiegyensúlyozott volt a termelésük. — Ma sem egyszerű a helyzetünk, hisz a fennmaradás állandó alkalmazkodást, megújulást kíván tőlünk — mondta Földes Pál. — Hogy mást ne említsek, a fémipari részlegben hosszú éveken át a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak gyártottunk különféle alkatrészeket. Ennek a munkának a nyeresége nagyon lecsökkent. Idén már nem is tudtunk egyezségre lépni. Hirtelen új partnerek, munkák után kellett néznünk. Ez részben sikerült. És a kiesés pótlására talált új megrendeléseket az építőipari részlegünk is. Az egykori hat kisebb alapító téesz jogutódja az egyesülések révén mostanra már csak két mezőgazdasági nagyüzem: a mosonszolnoki és a jánossomorjai termelőszövetkezet lett. Voltak időszakok, mikor ezeknél is kicsi volt a beruházói kedv, így a közös vállalat építőipari kapacitását szinte teljes egészében külső munkákkal kellett lekötni. És bár az utóbbi években az említett szövetkezetekben is építettek egy tehenészeti telepet, részt vettek egy ISV sertéstelep korszerűsítésében, a munkáik zömét most is külső megrendelők adják, így például Mosonmagyaróvárt a Flexummal közösen végzik a Sulzer malom felújítását, Lébénymiklóson tornatermet építenek, másutt egy erdészeti telep kialakításából vállaltak részt. — Keressük az új lehetőségeket is — jegyezte meg az igazgató. — A Flexummal például társultunk katamarán csónakok gyártására. A meglevő vasipari kapacitásunkra szeretnénk külföldi tőke bevonásával egy vegyes vállalatot létrehozni. Úgy gondolom, hogy területi elhelyezkedésünk, a határ viszonylagos közelsége, a műhelyeink felszereltsége és a dolgozóink szaktudása reális tárgyalási alapot is kínálnak ehhez. A jánossomorjai építőipari közös vállalat éves termelési értéke százötven millió forint körül van, a nyereségük pedig megközelítette a 25 millió forintot. Ebből természetesen az alapító téeszek is részesedtek és márki tudja, hányszorosát kapták viszsza az egykor befektetett tőkének. Ám előnyükre legyen mondva, mindig hagytak fejlesztésre a közös vállalatnál annyi pénzt, ami a csendes fejlődésüket segítette. A jubileum kapcsán mindenképpen említést érdemel az is, hogy ebben a két évtizedben a sok külső nehézség ellenére egyszer sem volt veszteséges a vállalat. Sőt, az utóbbi esztendőkben az ország termelőszövetkezeti közös vállalatai közötti sorrendben mindig az első helyen vannak a jánossomorjaiak. Ez pedig nem kis eredmény. Németh E. ■I Két hónapja helyezték üzembe a korszerű vízfüggönyös festőberendezést a Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. A Videotonnal együttműködve festést és szitázást végeznek a fröccsöntött műanyag alkatrészeken. A TOT-elnökség napirendjén: Az agrár- és szövetkezetpolitika megújulása A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerdán, Budapesten ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezetője. A testület az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának felkérésére véleményt mondott arról, hogy miképpen, milyen koncepció figyelembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés külső és belső körülményeinek megváltozása, a gazdasági reform véghezvitele, az ágazatban szaporodó gondok, s a versenyképesség megteremtése elodázhatatlanná teszi az agrárpolitika megújítását. A szocialista gazdaság szervezésének új modelljét kell kialakítani, amiben a keresletkínálat ütköztetése, a piaci viszonyok válnak átfogó gazdaságkoordináló tényezővé. A szocialista piacgazdaság modelljébe kell beilleszteni az agrárgazdaságot is, figyelembe véve annak természeti, gazdasági, társadalmi sajátosságait. A gazdasági fejlődés megalapozásához az agrárgazdaság a továbbiakban is képes hozzájárulni — mutatott rá az elnökség —, ám ehhez a termékszerkezet változtatására, a termékek feldolgozottságának növelésére és az áru minőségének javítására van szükség, nemkülönben a jövedelemtermelő képesség fokozására. A testület leszögezte: a továbbiakban is csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági termelésnek. A továbblépés azonban immár új szövetkezeti törvényt kíván. Szorgalmazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudományos-műszaki feltételek javítása is. Fel kell újítani a technikát az ágazatban ; a gépesítés korszerűsítésében a hazai ipar vállaljon nagyobb szerepet. A termelőszövetkezeti gazdálkodás stabilizálásához új árrendszer kialakítása szükséges. A TOT véleménye: az agrárpolitika sikeres megvalósításának lényeges feltétele az ágazati irányítás és az érdekképviselet megújítása is. A kialakult szövetkezeti, szakszervezeti és kamarai jellegű érdekképviselet védje erőteljesen a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti tagok érdekeit. A beszámolóhoz kapcsolódott a TOT Szövetkezetpolitikai Főosztályának előterjesztése, amelynek témája: a szövetkezetek megújulásának szükségessége, annak lehetőségei és feltételei a mezőgazdaságban. Az elnökség a szövetkezeti parasztság véleményét tolmácsolva egybehangzóan annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mezőgazdaságának és társadalmának hatékony, és a szövetkezeti tagság által változatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objektívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat jobban kifejező, a felgyülemlett feszültségeket és ellentmondásokat feloldó szövetkezetpolitikának kell megteremtenie és garantálnia. Ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapott az ülésen a szövetkezeti önállóság és önkormányzati autonómia garantálásának, a tagi, tulajdonosi pozíció újraélesztésének, az életképességhez elengedhetetlen ár-, részesedési és adórendszer kidolgozásának és alkalmazásának szükségessége. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtárgyalására, majd a vitaanyagot a januárban megtartandó szövetkezeti konferencia elé terjeszti. 4 , 5, % Berecz János Tatabányán Komárom megye 77 ezer kommunistája mintegy másfélezer képviselőjének aktívaértekezletén Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára tartott előadást. Beszédében elemezte az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Megítélése szerint a májusi pártértekezlet óta nem csökkentek hazánkban a társadalmi feszültségek. A válságból kivezető többféle lehetséges út keresésekor ebből kell kiindulni, s ennek figyelembe vételével kell elemezni a nehézségek okait. Határozottan folytani kell a kis lépésekben már megkezdett reformfolyamatot a gazdaságban, a politikai intézményrendszerben és a pártéletben. Az Egészségügyi Világszervezet programjával Szűrések nyolc körzetben__ Kétévi előkészítő munka után 1989. január 1-jétől a megye nyolc meghatározott orvosi körzetében megkezdődik az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett és finanszírozott morbiditási szűrővizsgálat. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal közös irányításával lebonyolítandó vizsgálatsorozat célja a halálozási és megbetegedési viszonyok, az egészségre káros szokások feltárása, a lakosság egészségi állapotának feltérképezése, illetve az egészségügyi ellátás színvonalának vizsgálata. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint — különböző jellemző mutatók alapján — a népesség egészségi állapota a legmegnyugtatóbb Győr-Sopron megyében, s a legrosszabb Bács- Kiskun megyében. E szélsőségben rejlő lehetőségekre építve az elmúlt évben kísérleti vizsgálatsorozatot tartottak Győr 39. számú orvosi körzetében, illetőleg Csengődön. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az életvitellel kapcsolatos szokások, szenvedélyek, s maga az életmód is meghatározza az egyén egészségi állapotát, s befolyásolja életkilátásait. A WHO „Egészséget mindenkinek 2000-re” programjának részeként a jövő évben a megyei egészségügyi osztály koordinálása mellett megyénkben mintegy tizenkétezer ember szűrővizsgálatát szeretnék elvégezni. E nem kis feladat zavartalan megoldása érdekében a megyei egészségügyi osztály felkészítő munkaértekezletet tartott a közelmúltban Csornán. Az értekezleten részt vettek az érintett körzetek orvosai, ápolónői, védőnői, valamint az orvosirokok. A tanácskozáson dr. Várkonyi László megyei főorvos ismertette a vizsgálatok metodikáját és célját, kiemelve, hogy ez a nagyszabású munka kettős célt szolgál. A szűrővizsgálatok során minden megvizsgált egyén megtudhatja, van-e valami betegsége, s az új típusú nyilvántartási rendszer alapján a kiszűrt betegek gyógykezelése tovább követhető. A szűrési program tudományos célját a megyei főorvos így fogalmazta meg: az összehasonlító elemzések alapján a morbiditási mutatók szempontjából kedvezőtlen helyzetben lévő Bács-Kiskun megyei lakosság körében intenzív betegségmegelőző és gyógyító kampányt indíthat az egészségügy. A reprezentatív vizsgálatsorozatban a következő körzetek lakói érintettek: Csorna város I. és III. körzet, Bősárkány I. II. körzet, valamint Győrújbarát, Nagyszentjános, Kisbajcs és Enese orvosi körzetei. Az itt élő családokat a vizsgálatok előtt két héttel felkeresi a körzeti védőnő, s tájékoztatja őket a vizsgálatok céljáról, s egyben időpontokat is egyeztet. A programban a 20—69 éves korosztály megvizsgálása szerepel. A körzeti orvosok általános fizikális vizsgálatot végeznek, vérnyomást mérnek, EKG-felvételt készítenek. Ezen kívül általános vizeletvizsgálatra és vérvizsgálatra kerül sor. Szükség esetén a körzeti orvos kiegészítő vizsgálatokat kérhet a szakrendelésektől, s értelemszerűen oda irányítja a valamilyen betegséggel kiszűrt betegeket is. A szakmai felkészítő tanácskozáson jelen voltak a megyei szakfőorvosok is, akik gyakorlati tanácsokat adtak a daganatos elváltozások, a szív- és érrendszeri problémák megállapítására, illetőleg a laboratóriumi minták előkészítésére, szállítására. A KSH szakemberei a vizsgálati lapok kitöltésére adtak útmutatást. A tanácskozáson hangsúlyozták, a legfontosabb feladat a körzetben élők meggyőzése arról, hogy a szűrővizsgálatok közvetlenül szolgálják a betegségmegelőzést. K. M.