Kisalföld, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! k­umtoid AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1988. december 1., csütörtök óra: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 286. szám ———HIHI—M — Közös vállalat Jánossomorján Jól jártak az alapítók Vannak olyan csendes ju­bileumok, mikor nem hallat­szanak hosszú ünnepi beszé­dek, pohárköszöntők, emlé­kezések, csak megy tovább a napi munka, s a jövőért való fáradozás. Ezek közé tarto­zott a Jánossomorjai Építő­ipari Közös Vállalat fennál­lásának húsz esztendős év­fordulója is. Pedig lett vol­na mire emlékezni. Két évtizeddel ezelőtt hat termelőszövetkezet három­­százezer forintnyi alaptőkéi­vel azért hozott létre egy kö­zös vállalatot, hogy az meg­építse a téeszek tervezett be­ruházásait, javítsa gépeit, és mindezeken felül némi nye­reséget is termeljen. — Elég sok változást kel­lett megélnünk ebben a húsz esztendőben — mondta Föl­des Pál, a közös vállalat igaz­gatója. — Így például: 1970- ben megvettük az egykori já­nossomorjai gépállomást. Fél esztendeig az volt a terv, hogy majd mi végezzük a termelőszövetkezetek na­gyobb gépjavításait. Szeren­csére ez megváltozott, ám közben nálunk megteremtő­dött egy kisebb fémipari üzem, amely lehetővé tette, hogy tevékenységünket kibő­­vítsük. A jánossomorjai közös vál­lalatnál azóta is megmaradt ez a kettőség. Az építőipari feladatok mellett vasas mun­kákat is végeznek. Bebizo­nyosodott az is, hogy hasz­nos ez a fajta többlábon ál­lás. Ugyanis azokban az idő­szakokban, mikor erősen csökkentek az építési meg­rendelések, igyekeztek töltis­lakatos, vagy hegesztő mun­kát vállalni. Így, kisebb hul­lámzásoktól eltekintve, ki­egyensúlyozott volt a terme­lésük. — Ma sem egyszerű a hely­zetünk, hisz a fennmaradás állandó alkalmazkodást, megújulást kíván tőlünk — mondta Földes Pál. — Hogy mást ne említsek, a fémipa­ri részlegben hosszú éveken át a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnak gyártottunk különféle alkatrészeket. En­nek a munkának a nyeresé­ge nagyon lecsökkent. Idén már nem is tudtunk egyez­ségre lépni. Hirtelen új part­nerek, munkák után kellett néznünk. Ez részben sike­rült. És a kiesés pótlására talált új megrendeléseket az építőipari részlegünk is. Az egykori hat kisebb ala­pító téesz jogutódja az egye­sülések révén mostanra már csak két mezőgazdasági nagyüzem: a mosonszolnoki és a jánossomorjai termelő­­szövetkezet lett. Voltak idő­szakok, mikor ezeknél is ki­csi volt a beruházói kedv, így a közös vállalat építő­ipari kapacitását szinte teljes egészében külső munkákkal kellett lekötni. És bár az utóbbi években az említett szövetkezetekben is építettek egy tehenészeti telepet, részt vettek egy ISV sertéstelep korszerűsítésében, a munká­ik zömét most is külső meg­rendelők adják, így például Mosonmagyaróvárt a Fle­­xummal közösen végzik a Sulzer malom felújítását, Lébénymiklóson tornatermet építenek, másutt egy erdé­szeti telep kialakításából vállaltak részt. — Keressük az új lehető­ségeket is — jegyezte meg az igazgató. — A Flexum­­mal például társultunk ka­tamarán csónakok gyártásá­ra. A meglevő vasipari ka­pacitásunkra szeretnénk kül­földi tőke bevonásával egy vegyes vállalatot létrehozni. Úgy gondolom, hogy terüle­ti elhelyezkedésünk, a határ viszonylagos közelsége, a műhelyeink felszereltsége és a dolgozóink szaktudása reá­lis tárgyalási alapot is kí­nálnak ehhez. A jánossomorjai építőipari közös vállalat éves termelési értéke százötven millió fo­rint körül van, a nyereségük pedig megközelítette a 25 millió forintot. Ebből ter­mészetesen az alapító téeszek is részesedtek és már­­ki tud­ja, hányszorosát kapták visz­­sza az egykor befektetett tő­kének. Ám előnyükre legyen mondva, mindig hagytak fejlesztésre a közös válla­latnál annyi pénzt, ami a csendes fejlődésüket segítet­te. A jubileum kapcsán min­denképpen említést érdemel az is, hogy ebben a két év­tizedben a sok külső nehéz­ség ellenére egyszer sem volt veszteséges a vállalat. Sőt, az utóbbi esztendőkben az ország termelőszövetkeze­ti közös vállalatai közötti sor­rendben mindig az első he­lyen vannak a jánossomor­­jaiak. Ez pedig nem kis ered­mény. Németh E. ■I Két hónapja helyezték üzembe a korszerű vízfüggönyös festőberendezést a Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. A Videotonnal együttműködve festést és szitázást végeznek a fröccsöntött műanyag alkatrészeken. A TOT-elnökség napirendjén: Az agrár- és szövetkezetpolitika megújulása A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel szerdán, Budapesten ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpo­litikai osztályvezetője. A testület az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályá­nak felkérésére véleményt mondott arról, hogy mikép­pen, milyen koncepció figye­lembevételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a társadalmi-gazda­sági fejlődés külső és belső körülményeinek megváltozá­sa, a gazdasági reform vég­hezvitele, az ágazatban sza­porodó gondok, s a verseny­­képesség megteremtése el­odázhatatlanná teszi az ag­rárpolitika megújítását. A szocialista gazdaság szerve­zésének új modelljét kell ki­alakítani, amiben a kereslet­kínálat ütköztetése, a piaci viszonyok válnak átfogó gaz­daságkoordináló tényezővé. A szocialista piacgazdaság modelljébe kell beilleszteni az agrárgazdaságot is, figye­lembe véve annak természe­ti, gazdasági, társadalmi sa­játosságait. A gazdasági fej­lődés megalapozásához az agrárgazdaság a továbbiak­ban is képes hozzájárulni — mutatott rá az elnökség —, ám ehhez a termékszerkezet változtatására, a termékek feldolgozottságának növelésé­re és az áru minőségének ja­vítására van szükség, nem­különben a jövedelemtermelő képesség fokozására. A testület leszögezte: a to­vábbiakban is csak a nagy­üzemi gazdálkodás lehet az alapja a mezőgazdasági ter­melésnek. A továbblépés azonban immár új szövetke­zeti törvényt kíván. Szorgal­mazni és bátorítani kell a mezőgazdasági üzemek élel­miszeripari tevékenységének fejlesztését, és lényeges a tudományos-műszaki feltéte­lek javítása is. Fel kell újí­tani a technikát az ágazat­ban ; a gépesítés korszerűsí­tésében a hazai ipar vállal­jon nagyobb szerepet. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás stabilizálásához új árrendszer kialakítása szük­séges. A TOT véleménye: az agrárpolitika sikeres megva­lósításának lényeges feltétele az ágazati irányítás és az ér­dekképviselet megújítása is. A kialakult szövetkezeti, szakszervezeti és kamarai jellegű érdekképviselet védje erőteljesen a termelőszövet­kezetek és a szövetkezeti ta­gok érdekeit. A beszámolóhoz kapcsoló­dott a TOT Szövetkezetpoli­tikai Főosztályának előter­jesztése, amelynek témája: a szövetkezetek megújulásá­nak szükségessége, annak le­hetőségei és feltételei a me­zőgazdaságban. Az elnökség a szövetkezeti parasztság vé­leményét tolmácsolva egybe­hangzóan annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a szövetkezet a jövő mezőgazdaságának és társa­dalmának hatékony, és a szövetkezeti tagság által vál­tozatlanul igényelt formája. A működés feltételeit objek­­tívebb, a mezőgazdasági és szövetkezeti sajátosságokat jobban kifejező, a felgyü­lemlett feszültségeket és el­lentmondásokat feloldó szö­vetkezetpolitikának kell megteremtenie és garantál­nia. Ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapott az ülésen a szövetkezeti önállóság és önkormányzati autonómia garantálásának, a tagi, tulaj­donosi pozíció újraélesztésé­nek, az életképességhez el­engedhetetlen ár-, részesedé­si és adórendszer kidolgozá­sának és alkalmazásának szükségessége. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtár­gyalására, majd a vitaanya­got a januárban megtartan­dó szövetkezeti konferencia elé terjeszti. ­4 , 5, % Berecz János Tatabányán Komárom megye 77 ezer kommunistája mintegy másfélezer képviselőjének aktívaértekezletén Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára tartott előadást. Beszédében elemezte az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét. Megítélése szerint a májusi pártértekezlet óta nem csökkentek hazánk­ban a társadalmi feszültségek. A válságból kivezető többféle lehetséges út keresésekor ebből kell kiin­dulni, s ennek figyelembe vételével kell elemezni a­­ nehézségek okait. Határozottan folytani kell a kis lé­pésekben már megkezdett reformfolyamatot a gazda­ságban, a politikai intézményrendszerben és a párt­életben. Az Egészségügyi Világszervezet programjával Szűrések nyolc körzetben__ Kétévi előkészítő munka után 1989. január 1-jétől a megye nyolc meghatározott orvosi körzetében megkezdő­dik az Egészségügyi Világ­­szervezet által kezdeménye­zett és finanszírozott morbi­ditási szűrővizsgálat. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal közös irányításáv­al lebonyo­lítandó vizsgálatsorozat célja a halálozási és megbetegedé­si viszonyok, az egészségre káros szokások feltárása, a lakosság egészségi állapotá­nak feltérképezése, illetve az egészségügyi ellátás színvo­nalának vizsgálata. Az Egészségügyi és Szociá­lis Minisztérium, valamint a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint — kü­lönböző jellemző mutatók alapján — a népesség egész­ségi állapota a legmegnyug­tatóbb Győr-Sopron megyé­ben, s a legrosszabb Bács- Kiskun megyében. E szélső­ségben rejlő lehetőségekre építve az elmúlt évben kísér­leti vizsgálatsorozatot tartot­tak Győr 39. számú orvosi körzetében, illetőleg Csengő­dön. A tapasztalatok azt bi­zonyították, hogy az életvi­tellel kapcsolatos szokások, szenvedélyek, s maga az élet­mód is meghatározza az egyén egészségi állapotát, s befolyásolja életkilátásait. A WHO „Egészséget min­denkinek 2000-re” program­jának részeként a jövő év­ben a megyei egészségügyi osztály koordinálása mellett megyénkben mintegy tizen­kétezer ember szűrővizsgá­latát szeretnék elvégezni. E nem kis feladat zavartalan megoldása érdekében a me­gyei egészségügyi osztály felkészítő munkaértekezletet tartott a közelmúltban Csor­nán. Az értekezleten részt vettek az érintett körzetek orvosai, ápolónői, védőnői, valamint az orvosirokok. A tanácskozáson dr. Várkonyi László megyei főorvos ismer­tette a vizsgálatok metodiká­ját és célját, kiemelve, hogy ez a nagyszabású munka kettős célt szolgál. A szűrő­­vizsgálatok során minden megvizsgált egyén megtud­hatja, van-e valami betegsé­ge, s az új típusú nyilvántar­tási rendszer alapján a ki­szűrt betegek gyógykezelése tovább követhető. A szűrési program tudományos célját a megyei főorvos így fogal­mazta meg: az összehasonlító elemzések alapján a morbi­ditási mutatók szempontjá­ból kedvezőtlen helyzetben lévő Bács-Kiskun megyei lakosság körében intenzív betegségmegelőző és gyógyí­tó kampányt indíthat az egészségügy. A reprezentatív vizsgálat­­sorozatban a következő kör­zetek lakói érintettek: Csor­na város I. és III. körzet, Bősárkány I. II. körzet, va­lamint Győrújbarát, Nagy­­szentjános, Kisbajcs és Ene­­se orvosi körzetei. Az itt élő családokat a vizsgálatok előtt két héttel felkeresi a körzeti védőnő, s tájékoztat­ja őket a vizsgálatok céljá­ról, s egyben időpontokat is egyeztet. A programban a 20—69 éves korosztály meg­vizsgálása szerepel. A körze­ti orvosok általános fizikális vizsgálatot végeznek, vér­nyomást mérnek, EKG-felvé­­telt készítenek. Ezen kívül általános vizeletvizsgálatra és vérvizsgálatra kerül sor. Szükség esetén a körzeti or­vos kiegészítő vizsgálatokat kérhet a szakrendelésektől, s értelemszerűen oda irányítja a valamilyen betegséggel ki­szűrt betegeket is. A szakmai felkészítő ta­nácskozáson jelen voltak a megyei szakfőorvosok is, akik gyakorlati tanácsokat adtak a daganatos elváltozá­sok, a szív- és érrendszeri problémák megállapítására, illetőleg a laboratóriumi minták előkészítésére, szállí­tására. A KSH szakemberei a vizsgálati lapok kitöltésére adtak útmutatást. A tanács­kozáson hangsúlyozták, a legfontosabb feladat a kör­zetben élők meggyőzése ar­ról, hogy a szűrővizsgálatok közvetlenül szolgálják a be­tegségmegelőzést. K. M.

Next