Kisalföld, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP QYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. április 1., szombat Ara: 4,30 Ft XLIV. évfolyam, 77. szám Kisgazdaságok nagy ügyei A kevesebb több lett volna Ezen az útvonalon mostanság százszor gyalog, mint egyszer kocsival, prúbálok elvergődni a TESZÖV ál­tal szervezett tanácskozásra. Hömpölyög a kocsisor Ausztriába igyekezve a győri Tanácsköztársaság úton, valutával kibélelt magyarjaink újabb nekigyűrkőzé- sekcnt. Aztán végre beérek ami a bizonyos tanácsko­zásra, ahonnét úgyszintén a forgalmi dugó miatt sok a késés, és hallgatom a példákat az ország nehéz, vál­ságos helyzetéről. Hát bevezetőként ennyit Egyébként a háztáji ágazat időszerű kérdéseit taglalni lett volna hivatott a tegnap] rendezvény, mivel a megyei szövet­ség igyekszik fölvállalni az érdekvédelmet Csakhogy most inkább illett ama szélás, hogy aki sokat markol, keveset fog. Megismertették a résztve­vőkkel az új földtörvényter­vezetet, s hamarosan kide­rült, hogy a földvagyonunk rendezetlensége nagyon is élő gondunk, a részletekre kité­rő számos egyéni kérdés szinte elvitte a tanácskozást. Arra viszont figyelmeztetett, hogy ez ügyben a szövetség tarthatna fogadóórát egy­fajta szolgáltatásként, amely­re az menne, akinek választ váró kérdései vannak. Téma­ként iktatták be, immár má­sodik alkalommal a majdani soproni hűtőház várható ha­tását a zöldségtermelésre, aminek egyelőre a tervei vannak készen, és ha minden stimmel, akkor két év múl­va élő lesz a hűtőházi ve­gyes vállalat. Korántsem ha­szontalan dolog vele foglal­kozni, de gondolom, a jelen­lévő háztáji és kisgazdasági megbízottakat jobban érde­kelte volna a zöldségterme­lés megyei jelene, az, hogy helyben mit és kinek adhat­nak el, mert a zöldség való­ban „menekül a nagyüzem­ből a kisüzem felé”, amit nemcsak kézimunka-igényes­sége okoz, hanem a jelenlegi adórendszer is. Kellemes volt a találkozás a holland és magyar vető­magtermelő cégek szakem­bereivel, tulajdonképpen ez sem ítélhető feleslegesnek. csakhogy idő és nem utolsó­sorban konkrét témamegne­vezés hiányéban érdemi be­szélgetés nem jöhetett létre. Az új fajtákról ki kell adni egy fajtakatalógust, a fölem­legetett minőségi váltáshoz szükséges megújított techno­lógiára (például az uborká­nál) pedig szakmailag sző­kébb körre, más szervezett­ségű találkozóra lenne szük­ség. Mert ha például elgon­dolom, hogy a fővárosból ér­kezett három szakember teg­nap ezen a délelőttön kapott összesen fél órát* nem na­gyon többet, akkor nem tu­dom, kinek hogyan érte meg? Habár mostanság elég gyakran úgy érzi az ember, hogy értéktévesztő... S ha mérlegre teszem a résztvevők szemszögéből a tegnapi rendezvényt, nem állíthatom, hogy érdektelen dolgok miatt vállalták a megyeszékhelyre látogatást. Valamit hallottak a készülő földtörvényről, valamit arról, hogy valamikor kell majd a nyugatnak a brokkoli és a bimbóskel, valamint arról, hogy megint nem tudtuk, mennyit kell termelni példá­ul hagymából és burgonyá­ból. De azt, hogy holnap mennyit és hogyan, ezúttal újfent nem tudhattuk meg... GSZM Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjáról Az MSZMP Köziponti Bi­zottságának e heti ülésén el­fogadott dokumentum a be­vezetőiben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentő­ségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának ki­alakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi orszá­gos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai re­formok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreha­tó változására azért van szük­ség, mert jelentős eredmé­nyeink, az ország moderni­zálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized so­rán fokozatosan gazdasági­politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalma­zott modell — amely átmene­tileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya meg­törte az életviszonyok jelen­tős javulásának két évtize­des folyamatait, visszaesés­hez ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmat­lansághoz és .távlatvesztés­hez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társada­lom, a politika, de a szelle­mi-morális viszonyok meg­újítását is. Az országos pártértekezlel óta eltelt időszakban széle­sedett a nyilvánosság, és meg­indult a politikai intézmény- rendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folya- 1 ma tok és az intézményrend­szerek átalakításához azon­ban az idő nem volt elegen­dő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítő- ek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazda­ság stabilizálása, a szerke­zeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. Az állásfoglalás a további­akban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfonto­sabbnak a gazdaság terüle­tét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szel­lemi kapacitásának mozgósí­tásával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimun­kálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világ­gazdaság követelményeit ér­vényesítő, nyitott, teljesít­ményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szeremét fenn­Újabb magfúzió Salt Lake City ameri­kai város Brigham Young egyetemén egy harmadik tudósnak is sikerült tar­tós fúziós folyamatot el­indítania szobahőmér­sékleten — jelentette be csütörtökön az egyetem. Steven Jones pénteken New Yorkban sajtóérte­kezleten tart részletes be­számolót a kísérletről. Egy hete Stanley Pons amerikai és Martin Fleischmann brit tudós végezte el először ezt a szenzációs kísérletet. A nehézvízben elhelyezett platina- és palládium- elektródák segítségével végzett kísérletnél az elektrolízis táplálására felhasznált mennyiség­nél négyszer több ener- gla termelődött. tartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumen­tum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrend­szer átalakítása is. (Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társada­lom működésének eddigi gyakorlata nem tudta meg­teremteni Magyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifeje­ződhet és képviseletet nyer­het. A pártértekezlet megfo­galmazta a demokratikus ha­talomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megte­remtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folya­matok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a fel­tételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoz­tatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus ha­talomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvet­len és képviseleti demokrá­cia révén, a többpártrend­szer keretei között érvénye­süljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak" — szögezi le az állásfoglalás, majd arra fi­gyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi fo­lyamatok eredményeként me­het végbe. Komoly társadal­mi veszélyt jelenthet a fo­lyamatok destabilizálódása, ellen őrizheteti enné válása, anarchikus viszonyok kiala­kulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszá­míthatóságára, a bizalmat­lanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az ese­mények kierőszakolt felgyor­sítása vagy mesterséges fé­kezése. A társadalomban megjelent politikai mozgal­mak részéről a helyzet meg­kívánta felelősségre és ön­mérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő^ szer­vezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a tör­vények megtartása, a társa­dalmi fejlődés szocialista út­jának elfogadása, nemzetkö­zi szövetségi kötelezettsége­ink tiszteletben tartása, tö­rekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészí­tésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő véle­mények egyeztetését, a vá­lasztási rendszer kidolgozá­sával és a választásokon való együttműködéssel kapcsola­tos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabili­zálására és a szociális biz­tonság megteremtésére vo­natkozó nézetek összehango­lását. A megbeszélések elve­(Folytatás a 2. oldalon.) Kezdik érezni a gondokai A csornaiak milliói ■I Félidőnél tart a győri vasútállomás új aluljárójának épitése. amelynek elké­szülte után az utasok a Lenin-híd érintése nélkül juthatnak el Győr-Nádorvárosba. A beruházás költségét fele-fele arányban a MÄV, illetve a győri városi tanács fe­dezi. A létesítményt az idei vasutasnapon adják át. Az elmúlt évi pénzügyi­gazdasági terv végrehajtásá­ról, valamint az 1988. évi társadalmi munkáról, s az ezzel kapcsolatos idei tervek­ről tárgyalt többek között el közelmúltban Csorna Város Tanácsa. A testület tudomá­sul vette a részletes, táblá­zatokkal kiegészített beszá­molót. A napirend vitájá­nak összefoglalójában Ko­vács Miklós tanáé,ielnök el­mondta: a város most kezdi érezni a hetedik ötéves terv pénzügyi gondjait, a köz­ponti elvonások terheit és a be nem tartott ígéretek kö­vetkezményeit. Ennek elle­nére, mondta a tanácselnök, az intézmények gazdálkodá­sa kiegyensúlyozott, s a vá­rosnak nincs miért szégyen­keznie: az oktatás színvona­la és az egészségügyi ellátás szintje meghaladja a megyei átlagot. A beszámolóból is kitűnik, hogy ebben az év­ben a tanácsnak a korábbi­aknál is takarékosabban kell gazdálkodnia, s erre kell ösztönözni intézményeit is. A társadalmi munka el­múlt évi eredményei önma­gukért beszélnek, hiszen a tervezettnél lényegesen töb­bet dolgozott a város lakos­sága, így több mint har­mincnyolcmillió forintnyi ér­téket hozott létre. Ez a tel­jesítés — egy-egy lakosra 3066 forint jut — messze meghaladja a megyei átla­got, sőt, országos viszonylat­ban is kiemelkedő ered­ménynek számít. A tanács, miként az állásfoglalásban megfogalmazódott, ebben az évben is számít a városukat szerető csornaiak önzetlen munkájára. Ehhez a testület programot állított össze, amelyben meghatározta, hogy mely területeken várják a lakosság közreműködését. A tanácsülés második ré­szében dr. Papp László vb- titkár tartott tájékoztatót a Magyar Népköztársaság új alkotmányának szabályozási koncepcióiról, majd kérte a testület tagjait, hogy az alt- kotmány elkészítéséhez ja­vaslataikkal is járuljanak hozzá. A városi tanács ezt köve­tően módosította egy koráb­bi rendeletét, amelynek lé­nyege, hogy a testület a füg­getlenített elnökhelyettesi funkciót megszüntette. Tag­jai közül kilenc -.ágú végre­hajtó bizottságot és egy tár­sadalmi megbízatású elnök­helyettest választ, aki a ta­nácselnököt — annak távol­létében — helyettesíti. A je­lölőbizottság erre a tisztség­re Boda Tamást, a városi földhivatal vezetőjét, illetve Kocsis Sándort, a farádi ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tesét javasolta. A testület titkos szavazásán egyik je­lölt sem kapta meg a szük­séges többséget, ezért a sza­vazást meg kellett ismételni. Időközben Kocsis Sándor a jelöléstől visszalépett, s az ismételt szavazás alkalmá­val Boda Tamás megkapta a társadalmi tanácselnökhe­lyettesi funkció ellátásához szükséges szavazatokat. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents