Kisalföld, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. április 1., szombat Ára: 4,30 Ft XLIV. évfolyam, 77. szám Kisgazdaságok nagy ügyei A kevesebb több lett volna Ezen az útvonalon mostanság százszor gyalog, mint egyszer kocsival, próbálok elvergődni a TESZÖV által szervezett tanácskozásra. Hömpölyög a kocsisor Ausztriába igyekezve a győri Tanácsköztársaság úton, valutával kibélelt magyarjaink újabb nekigyűrkőzéseként. Aztán végre beérek ami a bizonyos tanácskozásra, ahonnét úgyszintén a forgalmi dugó miatt sok a késés, és hallgatom a példákat az ország nehéz, válságos helyzetéről. Hát bevezetőként ennyit Egyébként a háztáji ágazat időszerű kérdéseit taglalni lett volna hivatott a tegnapi rendezvény, mivel a megyei szövetség igyekszik fölvállalni az érdekvédelmet Csakhogy most inkább illett ama szólás, hogy aki sokat markol, keveset fog. Megismertették a résztvevőkkel az új földtörvénytervezetet, s hamarosan kiderült, hogy a földvagyonunk rendezetlensége nagyon is élő gondunk, a részletekre kitérő számos egyéni kérdés szinte elvitte a tanácskozást. Arra viszont figyelmeztetett, hogy ez ügyben a szövetség tarthatna fogadóórát egyfajta szolgáltatásként, amelyre az menne, akinek választ váró kérdései vannak. Témaként iktatták be, immár második alkalommal a majdani soproni hűtőház várható hatását a zöldségtermelésre, aminek egyelőre a tervei vannak készen, és ha minden stimmel, akkor két év múlva élő lesz a hűtőházi vegyes vállalat. Korántsem haszontalan dolog vele foglalkozni, de gondolom, a jelenlévő háztáji és kisgazdasági megbízottakat jobban érdekelte volna a zöldségtermelés megyei jelene, az, hogy helyben mit és kinek adhatnak el, mert a zöldség valóban „menekül a nagyüzemből a kisüzem felé”, amit nemcsak kézimunka-igényessége okoz, hanem a jelenlegi adórendszer is. Kellemes volt a találkozás a holland és magyar vetőmagtermelő cégek szakembereivel, tulajdonképpen ez sem ítélhető feleslegesnek, csakhogy idő és nem utolsósorban konkrét témamegnevezés hiányában érdemi beszélgetés nem jöhetett létre. Az új fajtákról ki kell adni egy fajtakatalógust, a fölemlegetett minőségi váltáshoz szükséges megújított technológiára (például az uborkánál) pedig szakmailag szőkébb körre, más szervezettségű találkozóra lenne szükség. Mert ha például elgondolom, hogy a fővárosból érkezett három szakember tegnap ezen a délelőttön kapott összesen fél órát, nem nagyon többet, akkor nem tudom, kinek hogyan érte meg? Habár mostanság elég gyakran úgy érzi az ember, hogy értéktévesztő... S ha mérlegre teszem a résztvevők szemszögéből a tegnapi rendezvényt, nem állíthatom, hogy érdektelen dolgok miatt vállalták a megyeszékhelyre látogatást. Valamit hallottak a készülő földtörvényről, valamit arról, hogy valamikor kell majd a nyugatnak a brokkoli és a bimbóskel, valamint arról, hogy megint nem tudtuk, mennyit kell termelni például hagymából és burgonyából. De azt, hogy holnap mennyit és hogyan, ezúttal újfent nem tudhattuk meg... GSZM Újabb magfúzió Salt Lake City amerikai város Brigham Young egyetemén egy harmadik tudósnak is sikerült tartós fúziós folyamatot elindítania szobahőmérsékleten — jelentette be csütörtökön az egyetem. Steven Jones pénteken New Yorkban sajtóértekezleten tart részletes beszámolót a kísérletről. Egy hete Stanley Pons amerikai és Martin Fleischmann brit tudós végezte el először ezt a szenzációs kísérletet. A nehézvízben elhelyezett platina- és palládiumelektródák segítségével végzett kísérletnél az elektrolízis táplálására felhasznált mennyiségnél négyszer több energia termelődött. Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjáról Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentuma bevezetőiben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdaságipolitikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956 és 1987 között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz éstávlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folya- matok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. (Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak" — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elve(Folytatás a 2. oldalon.) ■I Félidőnél tart a győri vasútállomás új aluljárójának építése, amelynek elkészülte után az utasok a Lenin-híd érintése nélkül juthatnak el Győr-Nádorvárosba. A beruházás költségét fele-fele arányban a MÁV, illetve a győri városi tanács fedezi. A létesítményt az idei vasutasnapon adják át. Kezdik érezni a gondokat A csornaiak milliói Az elmúlt évi pénzügyigazdasági terv végrehajtásáról, valamint az 1988. évi társadalmi munkáról, s az ezzel kapcsolatos idei tervekről tárgyalt többek között el közelmúltban Csorna Város Tanácsa. A testület tudomásul vette a részletes, táblázatokkal kiegészített beszámolót. A napirend vitájának összefoglalójában Kovács Miklós tanácsselnök elmondta: a város most kezdi érezni a hetedik ötéves terv pénzügyi gondjait, a központi elvonások terheit és a be nem tartott ígéretek következményeit. Ennek ellenére, mondta a tanácselnök, az intézmények gazdálkodása kiegyensúlyozott, s a városnak nincs miért szégyenkeznie: az oktatás színvonala és az egészségügyi ellátás szintje meghaladja a megyei átlagot. A beszámolóból is kitűnik, hogy ebben az évben a tanácsnak a korábbiaknál is takarékosabban kell gazdálkodnia, s erre kell ösztönözni intézményeit is. A társadalmi munka elmúlt évi eredményei önmagukért beszélnek, hiszen a tervezettnél lényegesen többet dolgozott a város lakossága, így több mint harmincnyolcmillió forintnyi értéket hozott létre. Ez a teljesítés — egy-egy lakosra 3066 forint jut — messze meghaladja a megyei átlagot, sőt, országos viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. A tanács, miként az állásfoglalásban megfogalmazódott, ebben az évben is számít a városukat szerető csornaiak önzetlen munkájára. Ehhez a testület programot állított össze, amelyben meghatározta, hogy mely területeken várják a lakosság közreműködését. A tanácsülés második részében dr. Papp László vbtitkár tartott tájékoztatót a Magyar Népköztársaság új alkotmányának szabályozási koncepcióiról, majd kérte a testület tagjait, hogy az alkotmány elkészítéséhez javaslataikkal is járuljanak hozzá. A városi tanács ezt követően módosította egy korábbi rendeletét, amelynek lényege, hogy a testület a függetlenített elnökhelyettesi funkciót megszüntette. Tagjai közül kilenc -agy végrehajtó bizottságot és egy társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ, aki a tanácselnököt — annak távollétében — helyettesíti. A jelölőbizottság erre a tisztségre Boda Tamást, a városi földhivatal vezetőjét, illetve Kocsis Sándort, a farádi termelőszövetkezet elnökhelyettesét javasolta. A testület titkos szavazásán egyik jelölt sem kapta meg a szükséges többséget, ezért a szavazást meg kellett ismételni. Időközben Kocsis Sándor a jelöléstől visszalépett, s az ismételt szavazás alkalmával Boda Tamás megkapta a társadalmi tanácselnökhelyettesi funkció ellátásához szükséges szavazatokat. K. M.