Kisalföld, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. május 2., kedd Ara: 4,30 Ft XLIV. évfolyam, 101. szám Győri delegáció öt napot töltött Szov­jet-örményországban Győr-Sopron megye kül­döttsége, amely a helyi vezetőkkel megvitatta a földrengés következmé­nyeinek felszámolásához szánt segélyekkel kapcso­latos kérdéseket. A kül­döttséget, amelyet Sza­kács Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára vezetett, fogadta Szűrén Arutyun- ján, az örmény KP KB első titkára, aki kiemel­te, hogy Magyarország, s főként Győr-Sopron me­gye az elsők között sie.- tett Örményország segít­ségére. Szakács Ferenc elmondta, hogy megláto­gatták a katasztrófa súj­totta körzetet, s így pon­tosabban meghatározhat­ták azon problémák kö­rét, amelyek megoldásá­hoz Magyarország segít­séget nyújthat! Pártértekezlet Sopronban A politikai megújulás feltétele a cselekvőképes tagság Új első titkárt választottak a küldöttek r 1 ' ■ ' : : . ;~■ Majdnem hatezer MSZMP-tag 245 választott kül­döttének és a pártbizottság 59 tagjának részvételével va­sárnap a hajnali Arákba nyúló nyilvános pártértekezleten adtak számot az 1988 májusi pártértekezlet Ata eltelt idő­szak munkájáról és a városi pártértekezlet programjáról Sopron város kommunistái, javaslatot tettek a pártkong- — resszus összehívására. Az Írásos jelentéshez Hencz Jó­zsef első titkár fűzött szóbeli kiegészítést Az előter­jesztések feletti vita, 37 felszólalás, politikai állásfog­lalás után a pártértekezlet három jelölt közül új el­ső titkárnak választotta dr. Fülöp Józsefet, az MgZMP megyei oktatási igazgatóságának tanszékvezető taná­rát. Ugyancsak megválasztotta a pártértekezlet a 29 ta­gú egytestületes pártbizottságot, megerősítette a fe­gyelmi bizottságot. Szavazott a leendő megyei párt­értekezlet ötven soproni küldöttéről, a megyei pártbi­zottság 12 soproni tagjáról és a megyei pártértekezletet előkészítő jelölőbizottság négy soproni tagjáról. A küldöttek előzetesen megkapták Az 1988 májusi országos pártértekezlet óta eltelt időszak jellemzése, ja­vaslat az MSZMP helyi prog­ramjára című írásos anyagot. Ez tömör, mindamellett szel­lemileg tágas helyzetelemzést ad, majd pedig felvázolja a párt helyi programját. Meg­állapítja, hogy az 1988. évi májusi országos pártértekez­letet a párttagok és a pár- tonikívüliek zöme kedvezően fogadta. Többségük egyetér­tett a megelőző időszak hely­zetelemzésével, azonosult a reformelképzelésekkel. A vártnál kedvezőbb hatást váltottak ki a személyi vál­tozások. A városi pártbizottság múlt évi szeptember 7-i ülé­sén még nem tartotta szüksé­gesnek városi pártértekezlet összehívását. Megtartását az utóbbi hónapokban kialakult politikai helyzet, az új szo­cialista modellre való átté­rés, a többpártrendszer, az egyesülési és gyülekezési tör­vény, az egyre mélyülő tár­sadalmi, gazdasági válság, a pártbizottságtól igényelt új program és a szervezeti kor­szerűsítés indokolta. Ami az MSZMP helyi programjára vonatkozó ja­vaslatot illeti, ennek közép­pontjában, mint az anyagból egyértelműen kitűnik, a szer­ves fejlődés követelménye, az ehhez szükséges politikai alapók megteremtése áll. Szinte minden gondolata azt sugallja, hogy az élet, a helyi társadalom legkülönbözőbb területein a hagyományok­nak, a helyi szerkezetnek és a dolgok természetének meg­felelően kell politizálni. Az írásos anyaghoz Hencz József első titkár fűzött szó­beli kiegészítést. Részletesen elemezte az országban kiala­kult válságos helyzetet. Be­szélt a városi pártbizottság utóbbi évtizedben végzett munkájáról, megemlítve az eredményeket, s kritikával szólt a hiányosságokról. Rész­letesen indokolta a pártérte­kezlet összehívásának szük­ségességét, utalva arra, hogy most nemcsak személyi vál­toztatásokra, hanem cselek­vésre, program kidolgozásá­ra is szükség van, s ez utób­binak szükségessége hang­súlyosabban vetődik fel, mint a múlt évben. Hencz József a pártról szólva azt emelte ki, hogy az MSZMP-nek politi­záló párttá kell válnia, amely határozott szellemi arculat­tal rendelkezik, s mint ilyen alakít ki kapcsolatokat a tér­ségben működő más pártok­kal, párttá szerveződő moz­galmakkal, különböző cso­portosulásokkal. Az első titkár szóbeli ki­egészítője után megkezdődött az írásos anyag és a szóbeli kiegészítő feletti vita. Sipos Éva (Kállai Éva le­ánykollégium) a város kollé­giumaival, a nyelvi oktatás helyzetével és jövőjével kap­csolatban tett fel kérdéseket, amelyekre először Hencz Jó­zsef, majd Kienzl János, a városi pártbizottság titkára válaszolt. Bálint Mihály (Sofa) emlé­keztetett arra, hogy az or­szágos pártértekezlet elindí­tója volt a radikális reform- folyamatnak. A helyi pártér­tekezletnek az a feladata, hogy e folyamat kiteljesed­jék. Nézete szerint mindezt a tagság kényszerítette ki. Ügy fogalmazott, hogy a várősi pártértekezlet nincs késés­ben, olyan időkben élünk, amikor a válaszokat időszerű kérdésekre csak most lehet megadni. Szólt arról, hogy a decentralizálásnak vannak eredményei, ellenben szület­tek hibás döntések is. Végül felhívta a figyelmet, hogy a párt ne riadjon meg az ön­tisztulás folyamatától. Berta Attila (Autófelszere­lési Vállalat) javasolta, hogy az új pártbizottság legyen függőségi viszonyban a párt- értekezlettel és a tisztségvi­selők a térség kommunistái­nak legyenek alárendelve. Kezdeményezni kell egy rendkívüli kongresszus össze­hívását, melynek el kell vé­geznie a számadást, és kiala­kítani azt a rendszert, mely meggátolhatja a visszarende­ződést. Bejelentette, hogy vállalatuknál is megalakult a reformkor. Hangsúlyozta: nem lehet megengedni, hogy az értelmiség leértékelődjön. A racionálisan gondolkodók ott vannak a tudományos egyesületekben. A MTESZ- ben is sok szakember tevé­kenykedik, vonjuk be őket a programok megvalósításába. Fejes Sándor (a nagycenki nagyközségi pártbizottság tit­kára) először Sopron és a vá­roskörnyéki községek közös érdekeiről, az összehangolt fejlesztés szükségességéről szólt, majd kifejtette ázt a meggyőződését, hogy erősíteni kell a községi pártbizottságo­kat. Javaslatot tett a titkárok tanácsának megalakítására. Megemlítette, korszerű szer­vezési szabályzat kell. Az MSZMP agrárpolitikájáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a nagyüzemnek változatlanul meghatározó szerepet kell be­töltenie, amit más formák ki­egészítenek. Hogy együtt ha­tékonyan működjenek, ahhoz tulajdonrendezés, új földérté­kelés, reális árrendszer, a pi­aci viszonyok meghatározó volta szükséges. (Folytatás a 2. oldalon.) Emléktábla-avatás Bodonhelyen Esős majális Zuhogó esőben Kiskúton. Tegnap, amikor a kora reggeli órákban végigsétál­tam az esőtől áztatott Kiskút liget haragoszöld fái között, azokra a május elsejéikre gondoltam, amikor ha sütött a nap, ha zuhogott az eső, kötelező volt felvonulni. Akik a mostani századik má­jus elsején kijöttek ebbe a szépséges ligetbe, azokat úgy hiszem, szívük hozta ki. Fél nyolc órakor még csak a sátrakban láttunk mozgo­lódást. Hummel János, a győri húsipari mintabolt ve­zetője optimista volt: 3000 pár virslit, 700 adag hamburgert, 5000 üveg sört és 2000 üveg üdítőitalt halmozott fel sát­rukban. Józsa Károly, a ren­dezőbizottság tagja esernyője alá bújva mondta: a rossz idő ellenére is sokan leszünk. A 'Magyar Televízió nyolc tagú stábja I ncze Zsuzsa ri­porterrel, Gábor Péter ren­dezővel és Száraz Lajos szer­kesztővel az élen reggel hat óra óta Kiskúton dolgozott. (Folytatás az 5. oldalon.) Nagy Sásdor, Tatár árpád, 6risz Kiroly, Nyers Rezső, Pazsgay Imre, Hámori Csaba beszéde Nagygyűlések országszerte A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a ko­rábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mel­lőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Bu­dapesten. A felvonulási téren tartott nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a de­monstráció résztvevőihez. — A ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illú­ziók, sokkal inkább a gazda­sági, politikai rendszer ob­jektív hibái, fogyatékosságai a személyi-hatalmi érdekek túltengése, az elvtelen ösz- szefonódások, a vezetők té­vedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egy­szerűen a hazugságok juttat­ták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a biza­lom — mondta. A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai reformokat: a tulaj­donreformot, a szerkezetvál­tást, a piaci viszonyok meg­teremtését. A reformra hi­vatkozva sem támogatják azonban a kapkodást, a vé­gig nem gondolt intézkedése­ket, s azt sem, hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy ellen­értékével a költségvetés hiá­nyait pótolja. Az eladósodott­ság súlyos teher, de az sem kevésbé súlyos, ha értékein­ket áron alul, nemzeti önér­zetünket pedig bármilyen áron áruba bocsátjuk. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensú­lyozott együttműködés, való­di partneri viszony lehet cél­ravezető. Megállapodásaink­nak a jövőben — ha kell — kemény eszközökkel is ér­vényt kívánunk szerezni — jelentette ki. A fiatal szervezett dolgo­zók képviseletében Tatár Ár­pád, a SZOT Ifjúsági Taná­csának tagja volt a nagygyű­lés szónoka. Tolmácsolta tár­sai véleményét, amely sze­rint a politika szinte tehetet­lenül áll a tényleges társa­dalmi problémák előtt, fegy­vereit pedig a szakszerveze­tekkel, tehát a dolgozókkal szemben csörgeti. A legsürgetőbb kormány­zati döntések között sorolta a családi pótlék július 1-jétől gyermekenként 300 forinttal történő felemelését; szeptem­ber 1-jétől a mindenkori lét­minimum szántjón és az az alatt élő családok gyermeked­(Folytatás az 5. oldalon) KIMIPOU) A városi Sport- és Szanadidő Központban tanácskozott a soproni pártértekezlet.

Next

/
Thumbnails
Contents